Atomerőmű, 1992 (15. évfolyam, 1-12. szám)

1992-05-01 / 5. szám

ATOMERŐMŰ 9 Alapcélunk az erőmű tűzvédelme. Interjú Böhm Péter századossal, az erőmű tűzoltó parancsnokával 1992. március 18-án a Paksi Atomerőmű Rt. üzemi területén ünnepélyes körülmények között átadásra került a tűzoltó laktanya épülete. Ezen jelentős esemény kapq|án kerestem fel - munkahelyén - Böhm Pétert az erőmű tűzoltóegy­ség parancsnokát, és arra kértem, hogy az erőmű tűzoltóegység lét­rehozásáról és az ezzel kapcsola­tos előzményekről szíveskedne tájékoztatni bennünket.- 1986. április 1-jéig a paksi tűz­oltóság oldotta meg a mentő tűz­védelmi feladatokat. Az erőmű­ben pedig egy vállalati tűzoltóság működött. 1983-84-ben már lát­tuk, hogy magát az erőmű tűzvé­delmét nem lehet önkéntesekre, vállalati tűzoltókra bízni. Ezt úgy is próbáltuk bizonyítani, hogy itt helyileg lehívtuk a BM TOP veze­tőjének egy tagját és csináltunk egy riasztást. A riasztás ered­ménytelenül végződött. Három fő jelent meg, melyből kiderült, hogy csak 1 fő önkéntes tűzoltó. A Paksi Tűzoltó Parapcsnok­­ságnak 8-10 perces vonulási ideje van a 6-os úton az erőműig. Ha a városi laktanya és az erőmű kö­zötti úton bármilyen esemény, baleset van, akkor Paks felől a tűzoltók nem tudnak vonulni. Szekszárdi tűzoltóknak a vonulási ideje 30-40 perc. Sikerült elérnünk, hogy 1986. április 1-jétől egy kihelyezett egy­ség került kitelepítésre a volt vál­lalati tűzoltószertárba. Egysé­günk a paksi parancsnoksághoz tartozott. Ez akkor meg is felelt az akkori elvárásoknak. A Paksi Atomerőmű Vállalat - az akkori vezetése - segítette hozzá a tűzol­tóságot ahhoz, hogy önálló egysé­get hozzon létre. Felajánlotta, hogy a tűzoltóság felállításához épületet, az elhelyezéshez szük­séges berendezéseket, technikai eszközöket és egyéb anyagi felté­teleket biztosítja, amennyiben a tűzoltóság a megfelelő létszámot biztosít a parancsnoksághoz. 1990. május 1-jén alakult meg az erőmű önálló parancsnokság, közvetlenül a Tolna Megyei Tűz­oltó Parancsnoksághoz tarto­zunk. A tűzoltólaktanya felépíté­sének befejeztével az engedélye­zett létszámot biztosítani tudtuk. Az újonckiképzés jelenleg is tart. Az alapképzést azzal kezdtük, hogy az állomány elvégezte az atomerőműves alaptanfolyamot. Valamennyien sikeres vizsgát tet­tek. Az, állományunk 50°/o-a újonc. Kiképzés során igen nagy hangsúlyt fektettünk arra, hogy az erőmű területén, ezeu.belül a fő­épületet és minden olyan részt megismerjenek, hogy adott eset­ben eredményesen tudjanak tevé­kenykedni. Ma már államilag is elismert a tűzoltói szakma. Léte­zik tűzoltó szakmunkás, techni­kus és mérnök. Ami az épületet és a berende­zéseket illeti, elmondhatjuk, hogy európai színvonalú. A vállalat ve­zetése kezdet kezdetén azt mond­ta, hogy laktanyát építünk, akkor az legyen a legmodernebb, a be­rendezések és a technikai beren­dezések úgyszintén. Csak egy pél­dát a sok közül. 1 db 60 m-es eme­lőkosaras gépjárművel rendelke­zünk. Ilyen gépjármű jelenleg csak ez az egy van Magyarorszá­gon. A laktanya teljes építkezése éz év októberében fog befejeződ­ni. Hidegszertárunk és a gyakor­lópálya most épül. Tervünkben szerepel egy pszichológiai pálya kialakítása a laktanyaépület tető­tér részében. A szükséges beren­dezések még nincsenek meg. Sze­retnénk, ha ez is megvalósulna. Nemcsak a tűzoltók részére ké­szülne, hanem az erőmű dolgozói is igénybe vehetnék. Alkalom len­ne például arra, hogy a dolgozók kipróbálhassák a légzőkészüléket, valós helyzetnek megfelelő körül­mények között. Az erőmű vezetésétől minden segítséget megkaptunk. A felettes parancsnokság részéről úgyszin­tén. Biztosított minden feltétel ahhoz, hogy valós helyzet ne for­duljon elő. Alapelvünk az erőmű tűzvédelme. Visszatekintve az elmúlt 10 év­re elmondhatjuk, hogy a tűzese­tek száma 10 alatt volt. Atomerő­műre jellemző tűz nem volt! Va­lamennyi esetben hagyományos tűzoltáshoz kellett kivonulnunk. Az erőműi dolgozók közül so­kan ismernek, de még is arra kér­lek, hogy magadról mondjál pár mondatot. Beszélgetésünk végén most lát­tam először, hogy a kérésem várat­lanul érte, szinte zavarbajött. Mun­káról, hivatásról, szakmaszeretet­ről, elkötelezettségről - maga stílu­sában, szerényen, nem hivalkodva - szívesen beszélt. Jó volt hallgatni és látni, hogy minden mondatban ott van a felelősségérzet, a pontos­ság, a következetesség. A rend és a fegyelem fontossága. Talán most fogalmazódott meg benne először, hogy az alakiasság már csak egy má­sodlagos szerepet tölt be. De ez is hozzátartozik a hivatáshoz.- Tíz évvel ezelőtt kerültem a paksi tűzoltósághoz. Mindjárt az elejétől kezdve az erőmű megelőző tűzvédelme volt a feladatom. Alap­végzettségem gépész üzemmér­nök. 35 éves vagyok, nős egy kis csa­ládunk van. Győrkönyi származású vagyok. Tíz év elteltével igazi paksi lakosnak tartom magamat. Köszö­nöm a beszélgetést. A munkátok­hoz további sikereket és minél ke­vesebb tűzesetet kívánunk az egész állománynak. Bízva abban, hogy rövid időn belül, a pár hónappal ezelőtt felvett fiatal tűzoltók is az erőművet fogják második ottho­nuknak tekinteni és jól érzik magu­kat. M. J. A parancsnok munka közben Beszélünk a nyugdíjazásról Áprilistól másként számol­ják a nyugdíjalapot. Megválto­zott a nyugdíj alapjául szolgá­ló átlagkereset számításának módja. Eddig a nyugdíjazás évében és az előző három egy­mást követő év, vagy az utolsó öt év legkedvezőbb 3 évé­nek átlagkeresete számított a nyugdíj alapjául. Ezután a nyugdíjazás évé­ben a nyugdíjmegállapításáig és a nyugdíjazás évét közvet­lenül megelőző 4 év - vagy a legutóbbi öt naptári év közül a legkedvezőbb 4 naptári év át­lagkeresetét veszik alapul. Csak azokat az éveket, ame­lyekben az igénylőnek leg­alább 180 naptári napra volt keresete. Ha legalább 5 évi szolgálati idejében nincs négy ilyen év, akkor a megelőző évek közül számít a legköze­lebbi év, amelyben megvolt a 180 napra jutó kereset. Az átlagkeresetbe változatla­nul beleszámít minden olyan pénzbeli és természetbeni jutta­tás, amely után nyugdíjjárulé­­kot kellett fizetni. Új ebben, hogy a betegsza­badság idejére eddig folyósí­tott legalább 75 százalék he­lyett az átlagkereset teljes ösz­­szegét számítják keresetként, a nyugdíjazást követően kifi­zetettjutalom összege viszont már nem számít bele az átlag­ba. A nyugdíjalap kiszámításá­nak fontos eleme, hogy nem a bruttó keresetet, hanem csak a személyi jövedelemadó le­vonása után maradó nettó részt veszik alapul. Ha az 1988-ban vagy az azt megelő­ző években kapott keresetek figyelembevételével határoz­zák meg a nyugdíjalapot, ak­kor 42 százalékkal növelik az adott év - akkori jövedelem­­adóval csökkentett átlagkere­setének összegét. A változáso­kat figyelembe véve, nézzük, hogyan alakul a nyugdíj meg­állapítása: Ha a kiszámított átlagkere­set 12000 forintnál több, ak­kor a 12 000 forint fölötti rész nem teljes egészében számít bele a nyugdíjalapba. Az átlag­­kereset 12001 és 14000 forint közötti részének 80, a 14 001-16 000 közöttinek 70, a 16001-30000 közötti résznek 60, a 30 001-40 000 közöttinek 50, a 40 001-50 000 közöttinek 40, az 50001-60000 közötti­nek 30, a 60 001-70 000 közöt­tinek 20, a 70001-80000 kö­zöttinek 10, a 80 000 forint fö­lötti átlagkeresetrésznek pe­dig mindössze 5 százalékát ve­szik figyelembe az öregségi nyugdíj megállapításakor. Ha például valakinek 24 000 forintos havi átlagkereset jön ki, akkor 19800 forint lesz a nyugdíjalapja, s ha mondjuk 42 év a szolgálati ideje, akkor a nyugdíjalap 75 százaléka, azaz 14850 forint lesz a nyugdíja, mert a 12 000 és 14 000 közötti 2000 forintból csak 1600-at, a 14000-16000 közötti másik kétezerből csak 1400-at, s a 16000-24000 közötti 8000 fo­rintból csak 4800-at vesznek figyelembe. Megkérdeztem Gallyas Vil­mos igazgatót, mi a véleménye az új nyugdíjszámításról? A fentiekben leírt számítás helyes. Áz elmondottakat ki kell egészíteni azzal, hogy 1992. március 1-jei hatállyal a nyug­díjalapot képező keretnek fel­ső határa van, évi 900 000 Ft, ami havi 75000 Ft-nak felel fneg. Ezzel együtt hatályba lépett szabály, hogy a 10%-os járulé­kot a 900 000 Ft eléréséig von­ják le a keresetből, az fölött nem. Ez aztjelenti, hogy az át­lagkereset-számításnál már­ciustól maximum havi 75 000 Ft vehető figyelembe. Az elő­ző időszaki keresetek a tényle­ges értékükkel vannak számí­tásba véve. Ez a szabályozás hosszab távon (négy év múlva) azt je­lenti, hogy a nyugdíj felső ha­tárát - ha a jelenlegi szabályo­zás érvényben marad - gya­korlatilag a munkaviszony­évek határozzák meg. Ez az intézkedés a magas nyugdíjak kialakulása ellen hat, hasonló­képpen a négyéves átlagra va­ló áttérés is. A négyéves átlag évközi nyugdíjazás esetén meghosz­­szabbodik a törtévi idővel. Ha december 31 -ével kéri a nyugdí­jazását valaki, akkor egy nap hí­ján 5 év átlagával kell számolni. További fontos szabályválto­zás, hogy a nyugdíjak gyors (né­hány év alatti) leértékelődése ellen ható tényezőként a reálér­ték megőrzését szolgáló éves nyugdíjemeléseket irányoz elő a társadalombiztosítás. Ennek mértéke 1992 évben 13%, de minimum 800, legfel­jebb 2000 forint. Az emelések évente két alkalommal, már­cius és szeptember hónapban történnek. * A nyugdíjszámítás egészé­ben nem változott meg. 1992. március 1-jétől a nyugdíj ösz­­szegének kiszámításához fi­gyelembe vehető időszak (át­lagszámítási időszak) válto­zott, valamint új elemként ke­rült be a biztosítási bérplafon, azaz az éves szinten a 900 E Ft, ill. havi szinten 75 E Ft fi­gyelembevétele. Az öregségi nyugdíj alapja: a nyugdíjazás évében a nyugdíj megállapításáig, valamint a nyugdíjazás évét megelőző 4 év alatt főfoglalkozás kereté­ben elért - jövedelemadóval csökkentett - kereset havi át­laga (figyelembe kell venni az adott időszakban kifizetett ju­talmat is, továbbá minden olyan természetbeni juttatást, amely után nyugdíjjárulékot kell fizetni). A havi átlagkereset megálla­pításakor az 1988-ban elért ke­reset akkori jövedelemadóval csökkentett összegét 42%-kal növelni kell. Az 1988 előtti időszakra is alkalmazni kell a 42%-os nö­velést (valorizálás). Ha az igénylőknek nem volt az átlagszámítási időszakban 180 naptári napra évi keresete (pl.: táppénzen volt, vagy munkanélküli volt) a 4 éves át­lagszámítási időszakot arra'a naptári évre (és azt megelőző naptári évekre) kell kitűzni, amelyben az igénylőnek leg­alább 180 naptári napra volt keresete (ez a 180 nap nem évenként, hanem az átlagszá­mítási időszakban együttesen kell meglegyen). Ezt az átlagkereset-számítá­si módszert 1992. március 31. utáni nyugellátások megálla­pításánál kell alkalmazni. Az 1991-től érvényben lévő átlagkereset degresszivitás ugyancsak megmarad, azaz 12 000 Ft feletti átlagkereset nem teljes egészében számít bele a nyugdíjalapba (sávosan kerül figyelembevételre). Fábián IEA-riport energiapolitikánkról A Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) Európa felnövekvő gazda­ságaival foglalkozó sorozatának legújabb riportjában áttekinti Magyar­­ország 1991. évi energiapolitikáját és az azzal összefüggő környezeti ha­tásokat, vázolja Magyarország energiatermelő iparában végbemenő vál­tozásokat, figyelemmel a végfelhasználóra és a hatékonyságra és megha­tározva az energiamérleg előrejelzését 2000-ig. A nukleáris energiatermelés 1983-ban a paksi atomerőműben kezdő­dött és Magyarország villamosenergia-termelésének jelentős részét ké­pezi. Paks biztonsági jellemzőit kiválónak tekintik és működését olyan jónak minősítették, mint Nyugat-Európa legjobb erőműveiét. A leg­utóbb átalakított Magyar Villamos Művek Részvénytársaság azt tervezi, hogy az ország termelő kapacitását a fűtőerőművekben gázturbinás kombinált hő- és energiatermelő egységekkel egészíti ki - hangoztatja az IEA beszámolója. A tanulmány mindenekelőtt megállapítja, hogy a közel 25 éve kezdő­dött liberalizációs kísérleteknek köszönhetően Magyarország vezető he­lyet foglal el Kelet-Európábán a régió bonyolult gazdasági reformfolya­matai végrehajtásában. Az IEA riport elején a magyar energiapolitika céljaihoz tartozott az energiaforrások importjának diverzifikálása, az energiahatékonyságjavítása, a piaci feltételek létrehozása az energiater­melésben, az áraknak a nemzetközi piaci szintre való hozása, a környe­zeti vonatkozások figyelembevétele, a közvélemény bevonása a döntés­­hozatalba, a monopóliumok korlátozása és az állami intervenció csök­kenése. Magyarország energiagazdálkodása jelentősen eltér a Nyugat-Euró­­páétól. Az energiaigényesség Magyarországon jelentősen nagyobb a kis­hatékonyságú termelés- és energiafelhasználás, a gazdasági teljesít­ményben általában csekély többletérték és az energiaigényes iparágak nagy részaránya következtében, ami a korábbi, hagyományosan ala­csony energiaárakból adódik. Főleg a közlekedésben és szállításban levő csekély kereslet miatt primer energiafelhasználásban az olaj részaránya Magyarországon csak 29%, szemben az OECD Európa 44%-ával. Ma­gyarország függőségi viszonyban volt a korábbi Szovjetunióval az olaj, gáz és villamos energia importja tekintetében. Az egyetlen nagyobb kap­csolat a tengeri olajszállítással a Jugoszlávián keresztül vezető csőveze­ték volt, amelyet a múlt év őszén az ottani polgárháború következtében lezártak. Mivel a korábbi Szovjetunióban és Jugoszláviában a bizonyta­lan körülmények adva vannak, Magyarország nagy súlyt helyez az OECD tagországokkal való infrastrukturális kapcsolatok fejlesztésére. Magyarország primer energiaellátásának mintegy felében az importtól függ és mivel kismértékű termelése már tovább nem fokozható, az im­port részaránya várhatóan növekedni fog, ha egy rövid idejű, várhatóan ' további csökkenés után a fogyasztás ismét nőni fog. Magyarország földgáztermelése 1985-ben érte el a csúcsát. A szénter­melés évek óta csökken és ennek az iparágnak a lényeges beszűkülése elkerülhetetlen. Mégis az IEA szakértőcsoport azt találta, hogy bár a nagy kéntartalmú és kis fűtőértékű, gyenge minőségű szén környezeti problémákat okoz, mégis stratégiai értéket képvisel, különösen addig, amíg a külső ellátó kapcsolatok ki nem épülnek. A légszennyezés Ma­gyarország egyes részein-komoly méreteket ölt, de általában a környeze­ti károsodás nem olyan súlyos, mint néhány szomszédos országban. (INNOVAPRESS) Összetartó nyugdíjasok Általában a nyugdíjba vo­nuló emberek úgy érzik el­csendesedett körülöttük a tár­sasági élet, csak a befeléfordu­­lás, a leszűkült baráti kör fo­gadja a hajlott kort. A paksi atomerőmű nyugdí­jasklub vezetője Imre Gyulá­­né (Zsuzsa), fáradságot nem kímélve példamutatóan ösz­­szetartja, vezeti a klub életét. A szűkös anyagiak és a nyugdíjasok anyagi lehetősé­géhez képest mindig tervez, szervez valamit. A szerda és péntek délutáni szokásos tár­salgáson kívül, egy klubon be­lüli borversenyt szervezett. A harminchárom bormintából az első hat helyezett nyert. A kéttagú zsűri elnöke Kel­ler János kertészmérnök volt. Az elsőtől a hatodik helye­zésig kisebb ajándékot nyer­hettek a verseny résztvevői, a többiek oklevelet kaptak. A versenyt vacsora követte, amit a versenyen részt vett bo­rok tettek hangulatosabbá. Az asszonyok házilag készített süteményekkel kedveskedtek nyugdíjas társaiknak. A zene és a jó hangulat éjfél utánig tartott. A magam és nyugdíjas tár­saim nevében: Tibai Ferenc

Next

/
Thumbnails
Contents