Atomerőmű, 1992 (15. évfolyam, 1-12. szám)

1992-05-01 / 5. szám

2 ATOMERŐMŰ Beszélgetés Bakács Istvánnal, a PA Rt igazgatóságának elnökével Bakács István feleségével és leányával. A kép bal oldalán a szerző felesége (1992. április) (Folytatás az 1. oldalról.) A jelenlegi körülmények kö­zött az atomerőmű-program azonnali folytatása nem aktuális kérdés, de nem került le a napi­rendről. A Paksi Rt. igazgatósági elnökeként azonban a kapcsolat élőbbé válik mind az atomerőmű­vel, mind az atomenergetikával.- Több munkatársunk érdeklő­dött arról, hogyan lehetséges Veled, ill. az igazgatósággal az esetleges személyes kapcsolatfelvétel. Mon­danál erről valamit?- Az igazgatóság titkársága a vezérigazgató titkárságán lesz az irodaépületben. Itt lehet majd az üzenetet, postát hagyni az igazga­tóság részére. Szeretnék a formá­lis igazgatósági üléseken kívül is többször Pakson lenni, hiszen a közvetlen, rendszeres kapcsolat semmivel sem pótolható. Őszinte álmom, hogy heti 1 napot Pakson töltsék, erre azonban idén elég ke­vés esélyt látok. A társasági rend­szer működésének beindítása, az új fejlesztési stratégia kialakítása az MVM-ben erre kevés időt ad. Igazgatóságunknak azonban sze­rencsére 5 tagja van, kollégáim is igyekeznek majd több időt eltöl­teni Pakson. Egyébként az MVM- ben elvben bármikor elérhető va­gyok. Szívesen meghallgatok mindenkit, azonban szerepté­vesztés lenne részemről a me­nedzsment feladatának átvétele.- Az „idősebb paksi generáció” sok tagja jó! ismer személyesen is. Elmesélnéd fiatalabb munkatár­sainknak, hogyan emlékszel vissza a Pakson eltöltött évekre?- 1977 tavaszán költöztünk Paksra, 1984-ig a paksi lakótele­pen laktunk. Nekem igen kelle­mes emlékeim maradtak erről az időszakról. Azt hiszem jó, fiatal kollektíva jött akkor össze. Gyer­mekeim is itt jártak bölcsődébe, óvodába, iskolába. Ma is sok bará­tom, kedves ismerősöm van Pak­son. Azok az évek a PAV-nál a kialakulás időszakát jelentették. Egy lelkes, fiatal csapat minimális saját gyakorlattal, részben külföl­di példán (sokszor a rossz példák kritikáján keresztül) építette fel az atomerőmű vállalat szervezetét. Magunk határoztuk meg a szerve­zetet, a funkciókat. Felvettük az új kollégákat, gondoskodtunk be­taníttatásukról. Természetesen az iparág, illetve a hazai intézetek (pl. KFKI) sokat segítettek, de az úttörőmunkát mi végeztük, s ké­sőbb az eredmények ennek he­lyességét igazolták.- Erre az időszakra én is emlék­szem. Jóllehet 2 éve „szegődtem” Paksra sugárvédelmi osztályveze­tőnek, azért kezdettől fogva több­ször megfordultam részben szak­mai, részben személyes kapcsola­tok alapján Pakson. Nekem igazán meglepő volt az a baráti kapcsolat, amely akkor Nálatok kialakult. Mindig nagyon jól éreztem magam közietek, s talán egy kicsit ez is mo­tivált, amikor az egyetemről eljöt­tem a PA V-hoz 21 év után. De ezek személyes érzések. Viszont szeret­nélek tovább faggatni. Hogyan is választottak meg a PA Rt. igazga­tóság elnökének? Hogyan történt meg az igazgatóság kijelölése? Mi­lyen szervezeti formában működik majd az igazgatóság? Egyáltalán: milyen fő célkitűzései vannak az igazgatóságnak?- Az igazgatósági tagokat az alapító szervek jelölték. Mindez a társasági törvény rendelkezési szerint történt, fgy kaptunk 3 évre szóló megbízást. Az igazgatóság tagjai maguk közül választottak meg elnöknek. Örömmel vállal­tam el ezt a megbízást, bár tudom, hogy ez az egyik legnehezebb fel­adat a konszernhez tartozó társa­ságok között. Egyrészt a PA Rt. a konszern legnagyobb társasága, amelyben a vagyon jelentős része összpontosul. Az atomerőmű már „férfikorába” érkezett, való­színűleg a korábbi világraszóló eredmények már nem, vagy csak rendkívüli erőfeszítésekkel lesz­nek tarthatók. Másrészt csak az átalakulást megelőzően, néhány héttel korábban került sor a vezér­igazgató-váltásra is, így a vállalati szervezet átalakításának feladatá­ból is ki kell vennünk a részünket. A kétszintű társasági modellből adódóan az igazgatóságba az MVM Rt. menedzsmentjéből kel­lett tagot kijelölni. Paksi múltam­nak valószínűleg döntő szerepe volt abban, hogy engem bíztak meg e feladattal. Az igazgatóság elkészítette munkatervét. Az üléseket általá­ban havonta tartjuk. Az első év­ben igen sok feladattal kell meg­birkózni. Először: meg kell ismer­kednünk a ránk bízott atomerő­­művi társasággal, annak helyzeté­vel, aktuális gondjaival. Ki kell alakítani saját munkamódszerün­ket. Másodszor: be kell indítani az első üzleti évet az új társasági rendszerben, jóvá kell hagyni, előkészíteni az üzleti terveket, ke­reskedelmi, üzemviteli és ún. konszemszerződések megköté­sét. Az új Munka Törvénykönyve alapján új kollektív szerződést kell létrehozni. Örömmel tölt el, hogy az érdek­­képviseleti szervekkel egy fontos megállapodást sikerült létrehoz­nunk. A harmadik feladat: az örök­ség áttekintése. Olyan megoldatlan feladatokat kaptunk meg, mint a Paks II. beruházás elszámolása az állammal, a volt beruházási igazga­tóság jövője. Foglalkoznunk kell a bérlakások értékesítésének kérdé­sével. Egyik legfontosabb felada­tunk a vállalat új szervezetének ki­alakítása és megvalósítása, az új SZMSZ jóváhagyása. Ennek előké­szítése széles bázison már az átala­kulás előtt megkezdődött. Nem ti­tok, hogy a vállalat jelenlegi szerve­zete túl bonyolult, túl sok a vezetői funkció, a felelősségi körök nehezen áttekinthetők. Ezzel szorosan össze­függ a PA Rt. létszámkérdése is! Azt hiszem, köztudott, hogy a PA Rt.-nél számos olyan tevé­kenységet folytatnak, amelynek kevés köze van az alapfeladathoz. E tevékenységek felülvizsgálatá­val kell kezdeni a munkánkat. A felső vezetők körében az igazga­tóságnak személyi kérdésekkel is foglalkozni kell, amely nem hálás, de szükségszerű feladat. Részvénytársasági formában működünk, a vagyon reális érté­ket kapott, a költségek jelentősen nőttek. Többszörösen nem igaz többé, hogy Pakson potom fillé­rekbe kerül a kilowattóra, itt a költségekbe minden belefér. Szi­gorú költséggazdálkodást kell be­vezetni. Létre kell hozni a nyugati gyakorlatban is alkalmazott költ­ségelhatárolást a hulladékkeze­lésre, leszerelésre. Ezt is szerepel­tetni kell jövőbeni költségeink kö­zött. Nyilvánvalóan elő kell venni a mecseki sárga por ügyét is, hi­szen az Rt. nem fogadhat el indo­kolatlan többletköltségeket.- Ezt az utolsó mondatot talán értelmezni kéne, hiszen az erőmű­ben általában nem ismeretes, hogy a Mecseki Ércbányászati Vállalat által kitermelt természetes uránt a világpiaci ár 2-2,5-szöröséért kell megvennünk, s bonyolult bartell­­üzlete alapján kapunk ezért cserébe a reaktorblokkokhoz új fűtőelem­­kötegeket. Ha ténylegesen át aka­runk térni a valóságos piacgazdál­kodásra, a PA Rt. nem engedheti meg ezen többletköltségeket. En­gem a mai gyakorlat egy kicsit em­lékeztet a régi „állami támogatás” politikájára. De ezek a kérdések egyéni véleményeim. Végezetül még két kérdést szeretnék feltenni. Ho­gyan dolgozik a gyakorlatban az igazgatóság, és milyen tervei van­nak a jövőre nézve?- Az igazgatóság a Társasági Törvény szerint működik. Felet­tes szerve a közgyűlés, annak tar­tozik be-, illetve elszámolni. Az első közgyűlést még ez év júniu­sában megtartjuk. Az igazgatóság általában írásos előteijesztések alapján tárgyal meg előre megha­tározott kérdéseket. Az előter­jesztő az igazgatóság egy tagja (leggyakrabban a vezérigazgató), de szeretnénk többször meghall­gatni a közvetlen felelős vezető­ket is. Munkánk eredményét végső­soron az atomerőmű biztonságos, nyereséges termelése, jó gazdál­kodásunk fogja minősíteni. Az igazgatóság egy felső irányító szerv, de a társaság alkalmazottai végzik el a tényleges feladatokat. Szeretném, ha Pakson nyugodt hangulat lenne, ez a jó biztonság és a jó eredmények záloga. Kor­rekt, céltudatos együttműködésre számítunk az egész kollektíva ré­széről, az igazgatóság nevében én is hasonlókra tehetek ígéretet.- Nem szeretnék visszaélni türel­meddel, paksi kollégáim nevében is szeretném megköszönni az iga­zán érdekes információkat. Végeze­tül - ha egyetértesz vele - bemutat­nék két fényképet. Az első valószí­nűleg nosztalgiafotó, hiszen 1975- ben készítettem egy reaktorkonfe­rencián Predeálban. A másikat be­szélgetésünk során családod köré­ben. Irigyellek, hogy e képek tanú­sága szerint meg tudtad őrizni fia­talságodat... Köszönöm a beszélgetést. Ni 1975-ös predeáli reaktorkonferencián dr. Mihály Katalinnal (BME) beszélget hogy Magyarországot (Folytatás az 1. oldalról.) Dr. Habsburg Ottó mint aktív politikus, - többek között - érdek­lődött a bővítésről, a radioaktív hulladékok elhelyezéséről és kí­váncsi volt szakembereink véle­ményére a bolgár atomerőművel kapcsolatban. A magyar ipar egyik legfonto­sabb létesítménye az atomerőmű, az itthon termelt villamos energia ’ mintegy 50%-át adjuk, gazdaságo­san, biztonságos körülmények között - tájékoztatott a vezérigaz­gató, majd elmondta, hogy az atomerőmű bővítésére számos ún. megvalósíthatósági tanul­mány készült - francia, kanadai, amerikai, német, finn, szovjet - és a műszakilag igen eltérő javasla­tok kiértékelése jelenleg is folyik, az idén dönteni kellene az alap­erőmű építését illetően.- A szilárd radioaktív hulladé­kokat helyben tömörítik acélhor­dókba, melyet azután elszállíta­nak a Püspökszilágyi Radioaktiv Hulladékfeldolgozó és -tároló­­helyré. A folyékony radioaktív hulladékokat tartályokban, sűrít­ve, átmenetileg a területen tárol­juk, keresve a végleges elhelyezés lehetőségét, országos tárcaközi bizottság irányításával.- A nagy aktivitású kiégett fű­tőelemek elhelyezésével sincs na­gyobb gondunk. A reaktorok mel­lett levő ún. pihentetőmedencé­ben tároljuk azokat 5 évig, majd visszaszállítjuk Oroszországba új­rafeldolgozásra. Ezzel egy időben az átmeneti tároló megépítésére tett külföldi ajánlatok közül a leg­jobbat fogjuk kiválasztani. A tájékoztatón a nemzetközi érdeklődés középpontjában álló bolgár erőművel kapcsolatban el­hangzott, hogy annak felépítése nem azonos a paksiéval, a WER 440-es reaktor két alaptípusa kö­zül a bolgár egy korábbi V-230-as típus. Az 1960-as évek végén fejlesz­tették ki és 16 ilyen létesült a 70-es években. Ennek a típusnak a ter­vezésénél a Szovjetunióban a biz­tonsági szabványok azt írták elő, hogy az erőművet a 100 mm-es primerköri csővezeték törésére kell méretezni. Az ennél nagyobb átmérőjű csővezeték törését gya­korlatilag kizártnak tartották. To­vábbá nem volt követelmény az egyes biztonsági rendszerek egy­mástól való függetlenségének kö­vetkezetes biztosítása, az emberi hibák lehetőségének figyelembe­vétele. A szovjet biztonsági szab­ványok 1973-ban változtak. A szovjet hatóság ekkor tette kötele­zővé azt a - nyugaton már alkal­mazott - elvet, hogy az atomerő­mű biztonsági rendszereit a pri­­merkörben található legnagyobb átmérőjű csővezeték - ez a főke­ringtető vezeték - pillanatszerű törésére kell méretezni. A tervek átdolgozásának ered­ménye a V-213-as blokktípus megszületése volt, ilyen van Pak­son is, amelynek üzemeltetési gyakorlata is eltérő. Az atomerőmű felépítéséről, működéséről Vámos Gábor üzemviteli főmérnök, a környe­zetvédelmi kérdésekről dr. Ró­­naky József nukleáris főmérnök tájékoztatta a vendégeket és a je­lenlevő újságírókat. Újságírói kérdésre, mely az el­nök elfoglaltságára vonatkozott, dr. Habsburg Ottó így válaszolt:- Rengeteg dolgom van. Én per­sze nem bánom, örülök neki... Fon­tos az energiaellátás, szükségünk van rá, és a fö kérdés mégiscsak „Fő feladatom, minél gyorsabban hozzuk be a közösségbe” az, hogy hol tudjuk a legbiztonsá­gosabban előállítani. A széntől na­gyon félnek. Én végigjártam Szilé­ziát, Kelet-Németországot, Csehszlo­vákiát és ott láttam: milyen szörnyű irtások vannak. De nálunk is pi a Gagarin erőmű mellett, Abasár vidé­kén. A környezetvédelem kérdése is nagyon sokat számit.- Van egy fó feladatom most és ez az, hogy Magyarországot minél gyorsabban hozzuk be az Európai Közösségbe. Erre nagy szükség van, és mindenkit bele kell vonni a kö­zös cél eléréséért folytatott munká­ba - hallottuk. - Éppen azon dol­gozom, mint az Európai Közösség magyar delegációjának elnöke, hogy ratifikálhassuk az úgynevezett asszociációs szerződést, amely ál­tal a közösség tagjává válhatunk. Remélem sikerül a tervezetet elfo­gadtatni az illetékes bizottsággal, majd pedig az Európai Parlament­tel. Ez azért nagyon fontos, mert jö­vő januárban létrejön az európai nagy belső piac: s az ehhez való csatlakozáshoz jó tárgyalási alap lesz a tagságunk - tájékoztatott a részletekről az elnök. Az Atomerőmű újság kérdésé­re, hogy mi a véleménye a mai magyar sajtóról, elmondta, hogy struktúrájában óriási változás tör­tént az utóbbi években, a piacgaz­daság elterjedésével még jobb lesz az összkép. Az országos la­pok jelentősége elsősorban nem­zetközi vonatkozásban van meg, a hangsúlyt a vidéki, helyi lapokra kell helyezni. A helyi lapokat ol­vassák, annak van arculatformáló ereje. - Fábián -Fotó: Gottvald K. Reviczky Ádám, dr. Habsburg Ottó és dr. Rónaky József a reaktorcsarnokban

Next

/
Thumbnails
Contents