Atomerőmű, 1992 (15. évfolyam, 1-12. szám)

1992-04-01 / 4. szám

ATOMERŐMŰ 11- Erre talált a szakszervezet, a vállalattal közösen egy „humán” megoldást; - a családi beutalók személyre szóló megbontását bél­és külföldi utakra egyaránt. (Lásd az új formanyomtatványt=a szer­ző.) Levezetjük, hogy alakul a térí­tés egy négytagú családnál. 2-1-2 fö üdülőjegy 40 000 Ft önköltség 10 000 Ft25°/o-os dolgozói térítési díj 30 000 Ft a vállalat által kifizetett hozzájárulás, ez az összeg adóköte­les Négyfelé bontva: 7500 Ft szülő (adóköteles) 7500 Ft szülő (adóköteles) 7500 Ft gyermek (nem adóköte­les) 7500 Ft gyermek (nem adóköte­les) Mivel a gyerekeknek nincs jöve­delmük, így a kapott juttatás után nem kell adót fizetnünk. Ha a szü­lők, pl. 40%-os adózásban vannak, akkor a 2x7500 Ft után összesen 6000 Ft-ot fizetnek. A négytagú család összköltsége tehát: 10000 Ft térítési díj 6 000 Ft adókötelezettség Összesen: 16 000 Ft. Kívánják-e bővíteni az - elmúlt év­ben bevált külföldi - üdülőhelyek szá­mát?- Igen, tervezett útjaink elő van­nak készítve, szerződéskötésre a kö­zeljövőben kerül sor. Ízelítőül: Olaszország, Kréta szigete, Spa­nyolország, Ciprus, Ausztria. A belföldi lehetőségek közül mi számít újonságnak?- Fonyód, Kékestető, Szeged. A fő- és utószezon üdülési le­hetőségeiről fényképekkel il­lusztrált részletes leírást olvashat­nak a közismert üdülési tájékozta­tóban. Jelentkezni lehet április vé­géig, az elbírálásokra májusban kerül sor. Biztosítanak-e devizát a külföldi utakhoz?- A pontos valutakeretről szintén a tájékoztatóból értesülhetnek az érdekeltek. Köztudott, hogy az üdültetés mun­kavállalóijogonjár. Egy idézettöredé­­ket engedjen meg: „...Ha majd a bőség kosarából Mindenki egyaránt vehet... ” (Petőfi) E kánaáni idillre emlékeztető kép után, nem félő kihallani a kérdés, mi az érdekem, hogy szakszervezeti tag tegyek?- Válaszom egyszerű és rideg. Senki ne az üdülésért, vagy a se­gélyezésért legyen tag. Az üdülte­tésre vonatkozólag a szakszervezet­nek a szerepe, hogy kialkudja a lehe­tőségét ennek a jól bevált szociális ellátásnak. Az atomerőmű például nem kez­deményezte az üdülési keret növe­lését, erre mi vagyunk hivatottak. És igazából most választok az Ön kérdésére: tudnunk kell, hogy mi­nél erősebb egy szakszervezet, an­nál jobb az alkupozíciója. A szak­­szervezetek háttérbeszorulása, az alkupozíció gyengítését eredmé­nyezi; és akkor már rég nem az a kérdés, kijut el üdülni, hanem hogy lesz-e üdülés egyáltalán?! Összetételében változott-e az üdü­lési bizottság?- Az eredeti 11 fos szakszervezeti tagokból álló bizottság egy munkás­­tanács és egy AT1SZ képviselővel, valamint egy, a vállalatvezetést kép­viselő személyével bővült. Az Ön véleménye szerint az rt. meg­alakulásával privatizálódhatnak-e bizonyos vállalati létesítmények?- A tulajdonforma-váltással a tu­lajdonos saját tulajdona felől dönt­het, a munkavállalók megkérdezése nélkül is. Elméletileg tehát lehetsé­­gesa vállalati üdülők, vagyasportlé­­tesítmények eladása. A vezérigaz­gatónak, az érdekképviseletek előtt tett kijelentése szerint ez nem áll a részvénytársaság szándékában. A szakszervezetnek az a célja, hogy egy mielőbbi humánpolitikai meg­állapodás születhessen a tulajdonos képviselőivel, amely kizárja azt, hogy az érdekvédelmi szervezetek megkérdezése nélkül a dolgozók szociális ellátásához tartozó va­gyonrészt elidegenítsenek, vagy más által hasznosítsanak. Köszönöm a beszélgetést. (A riport március elején készült. Helyhiány miatt csak az áprilisi számban tudjuk közölni. - A szerk.) tárolásra történő előkészítését irá­nyozza elő. Az üzemanyag-fel­használásra a Preussen Elektra gyakorlata szerint újrafeldolgozás alkalmazásának javaslata szerepel a tanulmányban. A reprocesszálási .(újrafeldol­gozási) maradék kezelésére a Né­metországban alkalmazott techno­lógia átvehető lenne. A radioaktív hulladékok végleges tárolásának megoldása nemzeti és nemzetközi feladat, független az alkalmazott atomerőmű típusától. A Westinghouse E. S. javaslata Folytatva az atomerőműválasz­­ték ismertetését, most ismerte­tem azt az ajánlatot, amit az AN­­SALDO, BECHTEL az INITEC, ENSA és ENUSA spanyol vállala­tok és a Westinghouse Energy Systems cégek részvételével ala­kult konzorcium nyújtott be MVM-nek 1990 őszén. Az ajánlat tárgya 2 db 1000 MW-os, korsze­rűsített, nyomott könnyűvizes reaktorral működő APWR-1000 típusjelű monoblokk. Az ajánlott erőműnek jelenleg még nincs működő példánya, de ehhez a tervhez 86 db elődnek tekinthető reaktorblokk tervezési, építési és üzemeltetési tapasztalata veze­tett. Köztük a legutolsó és egyben az APWR terv közvetlen elődje az 1988-ban üzembe helyezett spa­nyolországi VANDELLOS-2 né­ven ismert egység. Az ajánlattevő nemzetközi konzorcium vezetője a Westing­house E. S. amerikai vállalat. Ez a vállalat úttörőszerepet játszott a nyomott könnyűvizes reaktor­technológia kifejlesztésében. Se­gítsége és technológia átadása se­gített megteremteni a korábban bemutatott, nagy sikerű francia és német nukleáris gépipar alapját. A francia és német PWR típusú erőművekben a mai napig megta­lálhatók a Westinghouse „gyöke­­rek”-re utaló jegyek. A Westing­house élen jár az atomerőművek exportjában. Eddig 35 blokkot épített 13 különféle országban. Az ajánlattevő konzorciumnak kiterjedt tapasztalata van atom­erőművek létesítése és üzemelte­tése terén. Az ANSALDO egyike Európa nagy villamosenergia-termelő vállalatainak, ugyanakkor tervez és gyárt erőművi rendszereket és berendezéseket. Kiemelkedő ta­pasztalata van nagy teljesítményű turbogenerátorok és transzformá­torok gyártásában. A BECHTEL-t talán nem is szükséges bemutatni, hisz korsze­rű beruházásirányítási- rendsze­rük átadása kapcsán munkatársai hosszabb ideig itt dolgoztak az atomerőműben. A BECHTEL a világ egyik leg­nagyobb tervező- és építővállala­ta. Részt vett 530 nagy hőerőmű és 74 atomerőmű létesítésében. Az ENSA, ENUSA és az INITEC spanyol vállalatok egy vezető spa­nyol holding-vállalat, az INI kon­szern tagjai. Az ENS A atomerőmű főberen­dezéseket gyárt, beleértve a reak­tortartályokat és gőzfejlesztőket is. Az ENUSA látja el Spanyolor­szág atomerőműveit üzemanyag­gal. Végez uránfeldolgozást, dúsí­tást és üzemanyaggyártást egy­aránt. Az INITEC egy tervezővál­lalat, amely részt vett a spanyol atomerőmű-program beindításá­ban. Fő építési tervezője volt az említett VANDELLOS-2 blokk­nak. Az atomé,rőmű-építési javasla­tokban, vagy megvalósíthatósági tanulmányokban mindig nagy szerepet kapott a magyar ipar be­vonása, a technológiaátadás nyúj­totta iparfejlesztési lehetőségek vizsgálata. Arra, hogy ez a gyakorlatban A VANDELLOS-2 atomerőmű fényképe milyen eredményekre vezethet, jó példa lehet az említett spanyol vállalatok sikeres fejlődése. A konzorcium nem megvaló­síthatósági tanulmánykészítést kezdeményezett, hanem kereske­delmi ajánlatot adott át. Az aján­lat szerint a létesítésben részt ve­vők feladatai a következők lenné­nek. A konzorcium végezné az erő­mű tervezését, a berendezések tervezését, a főberendezések gyártását, szállítását, a fűtőanyag­ellátást, az engedélyeztetés támo­gatását és a szakemberképzést, valamint szükség szerint a beru­házásirányítás támogatását. A tu­lajdonos (MVM) feladatai lenné­nek a telephely kiválasztásával, vizsgálatával és előkészítésével összefüggő munkák, a szükséges infrastruktúra biztosítása, egyes segédüzemi létesítmények építé­se és szerelése, az erőmű építé­szeti, helyszíni szerelési, üzembe helyezési munkái és a beruházás­irányítás elvégzése. A konzorcium a feladatkörébe tartozó részre, ami a teljes beru­házási költségek mintegy 70%-át teszi ki, áru- és kereskedelmi hite­leket biztosítana. A berendezések és szolgáltatások és ezzel együtt a hitelforrások megoszlása a követ­kezőképpen alakulna: Westinghouse(USA) 20% Spanyolország, Olaszország, Belgium 50% Magyarország 30% A konzorciumi hitelek és azok kamatainak törlesztése lehetősé­geként ez esetben is célszerűnek látszott a termelt villamosenergia egy részének nyugat-európai pia­con történő értékesítését figye­lembe venni. Ehhez a blokkok termelésének kb. 40%-ára lenne szükség mintegy 15 évig. Most pedig következzenek az APWR-1000 tervének főbb jel­lemzői. A blokk az ábrán látható mo­­noblokk elrendezésű, amit a VANDELLOS-2 építési tapaszta­latai alapján optimalizáltak. Az optimalizálás nemcsak az építé­szetet, de a technológiát is érintet­te. Ennek köszönhetően csökkent a berendezés- és anyagigény, ami a beruházási költségeket megkö­zelítőleg 20%-kal csökkenti és csökken az építési időszükséglet is. Ez utóbbi az első betonozástól számítva 56 hónap. A blokk fő berendezései és az elrendezési megoldások legin­kább az ajánlott francia CP-900- as blokkra emlékeztetnek. Ilye­nek például a 3 db primer hűtőkö­ri hurok alkalmazása, a reaktortar­tályon belüli mérések alsó kiveze­tése, a konténmenten kívül elhe­lyezett üzemanyagtárolók, a gőz­­fejlesztők. Az APWR-1000 terv megfelel az Amerikai Egyesült Államok Atomerőmű Felügyeleti Bizott­ság (NRC) jelenlegi minden eddi­ginél szigorúbb engedélyezési kö­vetelményeinek. Ezzel összefüg­gésben van a tervnek jó néhány rendkívüli biztonsági és üzemi jellemzője: — a reaktortartály tervezett élet­tartama az eddigi megszokott 40 év helyett 60 év, 90%-os rendelke­zésre állást feltételezve;- a blokkot igen nagyfokú szeizmikus terhelések elviselésé­re méretezték, úgy, hogy az jól igazítható legyen, az Egyesült Ál­lamok nyugati partvidékére vagy Japánra jellemző követelmények­hez;- az elemzésekkel alátámasz­tott számított zónaolvadási való­színűség megközelítőleg a fele a jelenleg üzemelő legmodernebb atomerőművekének (egy a másfél millió évben);- ennek a rendkívül kis valószí­nűségi értéknek ellenére a reaktor alatti teret úgy alakították ki, hogy az képes legyen a zónaolvadék fel­fogására. Ezzel a radioaktív kibo­csátás valószínűségét még alacso­nyabbra csökkentették;- a kettős konténment-kialakí­­tás (egy belső nyomástartó acél-, és egy külső vasbeton kontén­­ment) ha nem is újdonság, de szintén a legmodernebb megol­dások egyike. Folytatható lenne még a sor a gazdaságos és hatékony új megol­dások felsorolásával. Összegezve az APWR-1000-es blokk tervére talán az a legjellem­zőbb, hogy a világ jelenlegi szak­mai tudásszintjén a legmoder­nebb és legbiztonságosabb atom­erőműtervek egyikének tekinthe­tő. (Folytatjuk.) PAPP SÁNDOR A berendezések elhelyezése a reaktorépületben 1. Beton védőépüet. 2. Acél konténment. 3. Reaktortartály. 4. Reaktor felsőblokk. 5. Aktív zónán belüli mérések. 6. Gőzgenerátor. 7. Gőzgenerátor­­alapzat. 8. Reaktorhűtő szivattyú (FKSZ). 9. Szivattyúalapzat. 10. Primer hűtőköri csővezeték. 11. Vészhelyzeti víztartalék tartály. 12. Polárdaru. 13. Főgőzvezeték. 14. Főgőz biztonsági szelepek. 15. Vezénylőterem. 16. Ellenőrző panel. 17. Operátor panel. 18. Vezérlői nem operatív panelek. 19.480 kV-os kapcsoló berendezések. 20. 6 kV-os kapcsoló berendezések. 21. Sprinkler- és maradó-hő elvonó szivattyúk. 23. Technológiai hűtővíz szivaty­­tyúk. 24. Feltöltő szivattyúk. 25. A biztonsági befecskendezés hűtője. 26. Kiégett üzemanyagtartó rács. 27. Kiégett üzemanyag. 28. Kiégett üzem-, anyag manipulátor. 29. Üzemanyagépületi daru. 30. A reaktorépület és a kisegítőépület közös alaplemeze.

Next

/
Thumbnails
Contents