Atomerőmű, 1992 (15. évfolyam, 1-12. szám)

1992-02-01 / 2. szám

ATOMERŐMŰ 13 Budapesti Műszaki Egyetem Gépészmérnöki Kar Paksi Energetikai Üzemmérnöki Szak Tájékoztató a ’92-’93-as évre Tavaszi hétvégi program VB»' "Xrciu* & A Sajtófesztivál, a ha­zai és a külföldi sajtó há­rom napig tartó találko­zója harmadik alkalom­mal kerül megrendezésre. Az 1992-es rendezvény egyszerre lesz közönségfesztivál és szakmai találkozó. A közönség­fesztivál vonzerejét a médiával való személyes találkozás le­hetősége, a technika és szellemi háttér megismerése, a stan­dokon és a színpadon sorra kerülő események, látványossá­gok élménye adja. Az Utazás ’92 és a TSH turizmus, sport, hobby ’92 kiállítással párhuzamosan történő megrendezés egy színvonalas, az egész családnak szóló tavaszi hétvégi programot jelent. A szakmai találkozó ugyanakkor fórumot biztosít a mé­dia különböző aktuális problémáinak, így a kiadás, a szer­kesztés, a teijesztés, a sugárzás, az újságírói érdekvédelem kérdéseinek megvitatására. A szakmai találkozó beszélgeté­seire, vitáira a Hungexpo konferencia termeiben, a közön­ségfesztivállal párhuzamosan kerül sor. Az 1992-es Sajtófesztivál újdonsága, hogy a korábbinál szélesebb körű tematikával került meghirdetésre. Külön is említésre érdemes a könyvkiadók és könyvterjesztők jelenlé­te, a sajtótermékek megjelenéséhez nélkülözhetetlen tech­nikai háttér gyártóinak és szolgáltatóinak részvétele a mé­diumkutatók bemutatkozása. 3. Sajtófesztivál időponta: 1992. március 20-22., helyszí­ne: Budapesti Nemzetközi Vásárközpont D pavilon. Az atomerőmű üzemi lapja, különféle prospektusok, is­meretterjesztő kiadványok önálló standon jelennek meg. Várjuk Önöket! Környezetvédelmi diákpályázat Az emberi környezet tudatos megismerése, hasz­nálata és ápolása érdekében az atomerőmű 1991. év­ben másodszor is pályázatot hirdetett középiskolás diákoknak, diákközösségeknek, esetleg több iskola tanulóiból alakult munkaközösségeknek. A környezetvédelmi pályázatot tavaly az első ne­gyedévben terítették az ország középiskoláiban. A leadási határidőig, 1992. január 31-ig 25 pályázat érke­zett az alábbi iskolákból: Szentendrei Ferences Gimnázium Budapest, Rad­nóti Miklós Gimnázium Dunakeszi, Hunyadi János Gimnázium Csorna, Tóth Árpád Gimnázium Debre­cen, Csonka János Gimnázium Szeged, Zalka Máté Gimnázium Fehérgyarmat, Veres Pálné Gimnázium Budapest, Szlovák Tanítási Nyelvű Gimnázium Bu­dapest, Bajai Tóth Kálmán Vízügyi Szakközépiskola Baja, Vízügyi és Építőipari Szakközépiskola Szolnok, Árpád Gimnázium és Pedagógiai Szakközépiskola Tatabánya, Csokonai Vitéz Mihály Gimnázium Deb­recen, Lehel Vezér Gimnázium Jászberény, „JPTE” Babits Mihály Gyakorló Gimnázium és Szakkö­zépiskola Pécs, Fazekas Mihály Gimnázium Debre­cen. Többet most nem közölhetünk. A pályázat eredményhirdetése áprilisban lesz Pak­son, az Eötvös Társulat középiskolai tanári ankétján. A bírálóbizottság - Czeizel Endre, Marx György és Szatmáry Zoltán - döntését több százan kíváncsian váiják. A nyugdíjkiegészítő biztosításról A képzés három szakirányon folyik. Hő- és atomenergetika szak­irány. Az energiatermelés folya­mataival és berendezéseinek működésével, valamint a rendszerek üzemeltetési kér­déseivel ismerkednek meg a hallgatók. A szakirányon a speciális képzést biztosító főbb tantárgyak: energetikai gépek és berendezések; mé­rés- és irányítástechnika; hő- és atomerőművek; reaktor­technika; távhőellátás; vízké­mia; energetikai mérések; energetikai kollégiumok. Rendszer- és irányítástechni­ka szakirány. A villamos- és hőenergia­termelés elosztás és szállítás során felmerülő irányítástech­nikai és rendszertechnikai el­vekkel, készülékekkel és eljá­rásokkal ismerkednek meg a hallgatók. A szakirányú spe­ciális képzést biztosító tantár­gyak: energetikai berendezé­sek és folyamatok; rendszer­technika; méréstechnika; energetikai folyamatok irányí­tása; energetikai mérések; energetikai kollégiumok. Energetikai informatika szakirány. A villamosenergia-termelés és - fogyasztás szakterületei­nek informatikai rendszerei­vel és az energiagazdászi fel­adatokkal ismerkednek meg a hallgatók. A szakirány speciá­lis képzését biztosító tantár­gyak: közgazdaságtan; rend­szer- és irányítástechnika; in­formatika; villamosenergia­rendszerek; villamosenergeti­kai számítástechnika; villa­­mosenergia-ipari informatikai rendszerei; közgazdasági kol­légiumok. Képzési idő: 3 év. Végzett­ség: a Budapesti Műszaki Egyetem Gépészmérnöki Kar energetikai üzemmérnöki ok­levele. Oktatási cél: üzemmér­nökök képzése - villamos­energia-termelés, -elosztás, - szállítás, -felhasználás; a táv­hőellátás és szolgáltatás; az ipari energetika szakterületek részére. Elhelyezkedési lehetősé­gek: erőműveknél és áram­szolgáltató vállalatoknál; 'táv­­hőellátó vállalatoknál; bámie­­lyik vállalatnál, ahol jelentős mennyiségű villamosenergiát, hőenergiát használnak fel. Az oktatás másfél éves ala­pozó tudományi blokkból és szintén másfél éves, a szakirá­nyú tudományokra épülő blokkból áll. Az alapozó blokk legfonto­sabb szaktantárgyai: matema­tika; számítástechnika; mű­szaki mechanika; gépelemek; anyagszerkezettan; gyártás­­technológia; műszaki hőtan; műszaki áramlástan; reaktor­­fizika; elektrotechnika; erő­művek; energetika. Várják az energetika és a korszerű technika iránt érdek­lődő fiatalok jelentkezését! Cím: Paks, Dózsa György u. 95. Telefon: 75/11-022 A vállalat dolgozói élénken ér­deklődnek a nyugdíjkiegészítő biztosítás felől. E témakörben ke­restem meg Benedeczky Feren­cet, a szociálpolitikai osztály veze­tőjét.- Még 1988-ban az Állami Biz­tosító biztosítási ajánlata hívta fel a figyelmünket arra, hogy a mun­katársaink nagyobb megbecsülé­se érdekében - az akkori korláto­zott bérszabályozási kötöttsége­ket figyelembe véve - új lehetősé­gek állnak előttünk. Ettől az idő­től kezdve foglalkozom én a nyugdíjkiegészítő biztosítással. Akkor még csak két biztosító társaság működött az országban, így csak a két ajánlat között keres­hettük a számunkra megfelelőb­bet. Végül is a Állami Biztosító ajánlata mellett döntöttünk, a többszöri különböző szintű tár­gyalásainkon tanúsított együtt­működési készségük és gyorsasá­guk miatt. A végeredmény: meg­kötésre került a PAV és az ÁB kö­zött a nyugdíjkiegészítő biztosí­tásról szóló szerződés. Ez a biztosítási forma nem egyezik meg a köztudatban lévő egyik biztosítási formával sem, csak valamelyest hasonlít az „Életút” biztosításhoz. Ezt köve­tően jóváhagyóra került a 114. szá­mú vezérigazgatói utasítás, amely tételesen rögzítette a biztosítással kapcsolatos vállalati feladatokat és kötelezettségeket. A vállalati nyugdíjkiegészítő biztosítási forma lényege: a nyug­díjkorhatár elérése előtt öt évvel - a vállalat által a biztosítónak át­utalt törzsösszegből - a vezérigaz­gatói utasításban rögzített feltéte­leknek megfelelő munkatársaink­nak egy kötvényt nyitunk meg, amit a nyugdíjba menetelkor ve­hetnek át. A nyugdíjba menetel napjáig a kötvényeket a biztosító őrzi. Az utasítás szerint a kötvény névre szóló megnyitásának alap­­feltételei:-legalább 10 éves munkavi­szony,- a már elért, illetve a nyugdíjba menetel - az érvényes rendeletek szerinti legkorábbi időpont -évéig esedékes 20 éves törzsgárda fokozat elérése,- a kedvezményezett a nyugdíj­ba menetel napjáig a vállalattal áll m u n kaviszony ban,- a dolgozó munkájával, maga­tartásával hozzájárult a vállalat pozitív megítéléséhez. Az utasítás 1989. július 1-jén lépett hatályba. Ebben az évben 20 db, a következő évben 8 db köt­vény került megnyitásra. Ezt követően gondolkodtunk el azon, hogy jó lenne a kedvez­ményezettek körét szélesíteni, mivel évente átlagosan 70 fő megy el nyugdíjba, és ehhez ké­pest a kétév alatt nyitott kötvé­nyek száma kevésnek tűnt. 1991. január 1-jétől módosítás­ra került a vezérigazgatói utasítás. A kötvény névre szóló megnyi­tásának alapfeltételei ezek után:- a kötvény átadásakor legalább 10 éves PAV munkaviszony, kivé­ve a korengedményes nyugdíja­zást,- a kedvezményezett a nyugdíj­ba menetel napjáig a vállalattal munkaviszonyban áll,-a kedvezményezett megfelel az értékelési szempontoknak. A kötvények névértéke a válla­lati munkaviszony és a kereset függvényében 60000 és 400000 forint között változhat. A módosítás nyomán 1991-ben 138 munkatárs részére nyitottunk meg kötvényt, aminek nyugodtan mondhatom, pozitív visszhangja volt.- Hogyan válik a vállalat által befizetett pénz a munkatársak szá­mára kamatozó kötvénnyé? A kötvények megnyitása az ál­talunk a biztosítónak megküldött névsor és a hozzá tartozó köt­vényösszeg alapján történik. Ettől a pillahattól kezdve a kötvény már a munkatársak nevére kamatozik. A kamat változó: a kisebb része fix 7%, a nagyobb része a biztosító nyereségétől függően változik. Konkrétan a kamat 1989-ben 22%, 1990-ben közel 30% volt. Az 1991- re vonatkozó adatok még nem áll­nak a rendelkezésünkre.- Mikor kapja a kezébe a dolgo­zó a kötvényt? Csak akkor, amikor véglegesen nyugdíjba ment. Ettől kezdve már csak tőle függ, hogy hogyan tovább? Ha a nyitást követően öt év már eltelt, a kötvény kamatok­kal növelt értékét készpénzben felveheti. Választhat életfogytig tartó fix összegű, életfogytig tartó emelkedő összegű, illetve adott időre szóló - minimum négyév - járadékot.- Jelenleg hány nyugdíjas dolgo­zó kapta meg kötvényét! Eddig 63 kötvényt adtunk át személyesen nyugdíjasainknak. A túlnyomó többség azt a variációt választotta, hogy egy összegben váltja ki a kötvényt.- Van-e lehetőség a megkötött kötvény visszavonására? Igen, ez a lehetőség megvan, mert a megnyitott kötvényt csak akkor kapja kézhez a dolgozó, amikor ténylegesen nyugdíjba megy.- A nyugdijkiegészítő biztosítást minden jogosult megkapja, vagy vannak kizáró tényezők? A vonatkozó utasítás szerint a kötvényt az a munkatárs kaphatja meg aki a nyugdíjba menetel nap­jáig a vállalatunkkal áll munkavi­szonyban, és nem részesül fegyel­mi büntetésben. A végkielégítést kapott munkatársunk sem vehet át kötvényt.- Előfordult-e olyan eset, hogy valaki a kötvény megnyitásához rendelkezett a megfelelő munkavi­szonnyal és mégsem kapott köt­vényt? Igen, egy esetben, a gazdasági vezető javaslata alapján az illető munkatárs számára nem lett meg­nyitva a kötvény.- Köztudott, hogy ma már több biztosító társaság is versenyez az ügyfelekért. Figyelembe veszik-e az ajánlataikat? Eddig négy biztosító társaság­tól kaptunk hasonló tartalmú ajánlatot. Mindegyiket megvizs­gáltuk, és arra az eredményre ju­tottunk, hogy nem nyújtanak ked­vezőbb feltételeket a jelenlegi for­mánál.- Honnan tudják meg dolgo­zóink, hogy nevükre kötött a válla­lat biztosítást? A vállalati heti tájékoztatóban hozzuk nyilvánosságra a névsort és ezenkívül minden dolgozót le­vélben is külön értesítünk. Befejezésül szeretném még el­mondani, hogy a vázolt biztosítási forma bevezetésekor megfogal­maztuk: „A nyugdíjkiegészítő biztosítás célja, hogy a nyugdíjas éveikben anyagilag is segítse azo­kat a volt munkatársakat, akik erre érdemessé válnak.” Ennek szelle­mében kívánok nekik hosszú, boldog nyugdíjas éveket.- Köszönöm a kimerítő tájékoz­tatást.- Pedig biztosra mondta! Amit bevesz, az élet fiive... Őszi nyugdíjas-kirándulás WOLLNER PÁL

Next

/
Thumbnails
Contents