Atomerőmű, 1992 (15. évfolyam, 1-12. szám)
1992-10-01 / 10. szám
6 ATOMERŐMŰ „Bosszantó ez a bizonytalanság” Lakásra várva Az MVM Rt., valamint az erőművi hálózati részvénytársaságok A lapszerződése Fiatal házaspár, két gyermekkel- Tudod, sokat gondolkodunk. Még most sem tudjuk, megvesszük-e. Először is nincs pénzünk, másodszor pedig nem tudjuk, mit hoz a holnap. Ha menni kell a vállalattól, mit csinálok a lakással? Érted? Pakson nem kapok munkát. Ha elmegyek máshová, kinek kell a panel? Úgy érzem, ha megvesszük, egy életre lekötöttük magunkat. A másik, ha nem vesszük meg, ki tudja, hogy alakulnak a lakbérek, mondjuk két év múlva. Melyik a jobb megoldás? Mondj valami okosat! Mindenesetre jó lenne többet tudni az egészről. Túlságosan nagy a csönd. Attól félek, egyik napról a másikra kész helyzet elé állítanak minket. Jó lenne tudni valamit, hogy legyen időnk felkészülni. Negyvenen túliak, majdnem felnőtt gyerekekkel- Nézd, nekünk nem kell a lakás. Nem akaijuk megvenni. Tizennégy éve lakunk itt. Azóta szőnyegpadlót terítettek, meg talán kétszer kimeszelték a lépcsőházat. Slussz. Ennyi volt a karbantartás. Látom, hogy öregednek a csövek, vezetékek, romlik a tetőszigetelés. Az egész házra ráférne egy teljes felújítás. Ez kapásból néhány millió forint. Oszd el tizenöt felé. Baromi nagy pénz. Ha megvesszük, ez minket terhel. És tedd hozzá az egyéb pénzeket, amit eddig a cég fizetett. Ráfizetném a gatyámat, és miért? Büszke tulajdonosa lehetnék egy kisvárosi panelnek, amivel lekötném magunkat. Biztos vagyok benne, az rt. nem sokáig tart el enynyi embert. Akkor pedig itt lakásdömping lesz. Ha nekem is Az év eleji Gyorsinformáció hírűi adta, hogy az MVM Rt. irodaháza átalakításra kerül. Az átalakítás érinti a liftet, a portaszolgálatot, az épület auláját, valamint az utcai bejárati részt és a parkolókat. Október 7-i felvételünkön a főbejárat munkáit örökítettük meg. lépnem kell, mit csináljak a lakással? Már most is nehezen lehet a panelt eladni. Nem, nem akaijuk megvenni. Meg zavar ez a nagy hallgatás. Pletykák keringenek, de biztosat senki sem tud. Ha az idén nem indul a dolog, jövőre még rosszabb lesz, mert úgy hírlik, ráteszik az áfát. Még csak az hiányzik. Harmincas házaspár, egy gyerekkel- Mindenképpen megveszszük. Mióta itt lakunk rengeteget költöttünk rá. Néhány átalakítást végeztünk, pár dolgot beépítettünk, persze engedély nélkül. Úgysem járultak volna hozzá. Nehogy elmond a gondnokságnak! Szóval belaktuk. Jól érezzük itt magunkat. Összejárunk a szomszédokkal. Nem szeretnénk innen elmenni. Nem szólva arról, hogy másra nem is lenne pénzünk. Viszont bosszantó ez a bizonytalanság. Beetették a népet a vásárlással, azóta mély csönd. Jó lenne tudni, az idén még nyélbe ütik-e a dolgot, vagy csak jövőre? Mennyibe kerül? Milyen fizetési feltételek lesznek? Adnak-e vállalati kölcsönt? Attól tartok, egyik napról a másikra döntés elé állítanak bennünket. Még gondolkodási időt, választási lehetőséget sem kapunk. Volt már rá példa, hogy a közvélemény ellenére, hatalmi szóval intézték a dolgokat. Jó lenne, ha a vállalat nyilvánosságra hozná elképzeléseit. Legalább tudnánk, mihez tartsuk magunkat. Tartok tőle - és nemcsak én - hogy a hallgatás mögött .... folyik. Például csiripelik a verebek, hogy az alagsori helyiségek, lakások kiadása, eladása tárgyalási téma. Nem tudom van-e joguk ehhez. Ha mi lakók megvesszük az ingatlant, akkor engedtessék meg, hogy eldöntsük, befogadjuk-e a bérlőt. Nem hiányzik egy zajos műhely, ne adj’ isten, egy kocsma az alagsorba! Jó harmincasok, három gyermekkel- Persze, hogy megvesszük. Mi mást tehetnénk? Más módon az életben nem lenne lakásunk. Csak jó lenne hallani valamit az elképzelésekről. Mire számítunk? Nagyon nem mindegy mennyi lesz a beugró. Remélem, a használatbavételi díjat beszámítják. Azt is jó lenne tisztán látni, milyenek lesznek a járulékos költségek. A szemét, a biztosítás, meg a többi. Nagyon nem mindegy. Nekünk csak a fizetésünk, meg a három gyermekünk van. Meg kell gondolni minden forint helyét. Nagyon bízom, hogy általános megelégedésre intézik ezt az ügyet. Ez annyi embert érint, hogy nem lehet fű alatt intézni. Abban azért biztos vagyok, hogy néhányan megcsinálják a maguk kis üzletét. Ez így szokott lenni. Egyébként rengeteg elképzelésem van a lakás átalakításával kapcsolatban. Akkor már nem szólhat bele a gondnokság. Nagy István (A bérlakások értékesítésével kapcsolatban részletes feladat- és ütemterv jelent meg - határidők és felelősök megjelölésével - a 13. számú vezérigazgatói utasításban, 1992. szeptember 25-én és a 42. számú Heti tájékoztatóban. - a szerk.) A Magyar Villamos Művek Részvénytársaság és a többségi tulajdonban lévő nyolc erőművi és hét hálózati részvénytársaság 1992. július 16-án megkötötték azt a többoldalú Alapszerződést, amely a kétszintű társasági szervezet működése szempontjából fontos. Közvetlen utasítási jog hiányában a konszern szerződéses rendszerrel hangolja össze az együttműködő villamosenergiarendszer irányításához és működtetéséhez szükséges alapvető feltételeket. E feltételek teremtik meg a lehetőséget a biztonságos ellátásra, az optimális működtetésre, a hosszú távú célkitűzéseknek megfelelő pénzügyi támogatásra, fejlesztésre. Ilyen szerződéses rendszerrel lehet a nemzetközi kapcsolatokból eredő jogok és kötelezettségek előírásainak a legjobban megfelelni a részvénytársasági formán belül. Az Alapszerződést az egyik oldalon az MVM Rt. elnöke írta alá, míg a másik oldalon a tizenöt ellenőrzött részvénytársaság megbízottjának aláírása szerepel. Az MVM Rt. az ellenőrzött részvénytársaságok közgyűlésein - a többségi részvények birtokában - felhatalmazta a részvénytársasági megbízottakat erre az aláírásra. Mind a tizenöt alsóbb szintű közgyűlésen elfogadták az Alapszerződés szövegét, amely így egységes lett. Az Alapszerződés tárgya a konszern és az ellenőrzött részvénytársaságok ezen sajátos együttműködési formájának rögzítése. Itt határozzák meg az Alapszerződésre alapított kétoldalú szerződések lényeges tartalmát, és itt vállalnak kötelezettséget a kétoldalú szerződések megkötésére. Az együttműködésnek két lényeges szabálya van: 1. A villamos energia belső forgalmának lebonyolításához tartozó kétoldalú kereskedelmi szerződés szabálya. 2. A pénzgazdálkodás, finanszírozás és számvitel szabálya. A villamos energia ellenértékét, az ún. belső árat és járadékot a szerződéses ár képezi. Van egy nagykereskedelmi árszint, amely az áramszolgáltató részvénytársaságok működési feltételeinek pénzügyi lehetőségeit teremti meg. A nagykereskedelmi árszintet a fogyasztói átlagárból a kereskedelmi árrés normatív értéke alapján határozzák meg. A nagykereskedelmi árszinten belül a lekötött teljesítőképességre ún. zónaidős áramdíjat használnak. Ebből a nagykereskedelmi árszintből vezetik le - a villamos energia importjának árait figyelembe véve - a termelői ár-és tarifarendszert. Az ún. szabályozható villamos energiára - ide tartozik a vegyes rendeltetésű erőművek kondenzációs részeiből kiadott villamos energia is - az egy áramdíjas árszabás vonatkozik, a nem szabályozott erőművekből és az ellennyomású gépegységekből kiadott villamos energiát pedig az ún. zónaidős árszabással értékelik. Járadékrendszert használnak a részvénytársaságok eltérő műszaki és gazdasági feltételei miatt, továbbá azért, hogy egységes és normatív legyen ez az egész belső árrendszer. Van áramszolgáltatói tarifajáradék is. Ez a különféle feszültségszintek és ezek értékesítési tarifáinak nyereségelosztását rendezi át. Az átrendezésnek az áz alapja, hogy az átlagos árrés részvénytársaságonként az értékesítési szerkezetnek megfelelően költségarányos legyen. Az erőművi részvénytársaságokra az ún. tüzelőjáradék és a rendelkezésre állási járadék vonatkozik. Az előbbi az egységes termelői ár áramdíjának és az egyes kondenzációs erőművek normatív tüzelőanyag-költségeinek a különbsége. Az utóbbi az egységes termelői ár teljesítménydíjának és a2 egyes kondenzációs erőművek normatív állandó költségeinek a különbsége. Az Alapszerződés rögzíti, hogy az ellenőrzött részvénytársaságok a pénzgazdálkodás és a pénzzel való ellátás (finanszírozás) tekintetében önállóak, sőt, számviteli politikájukat is maguk alakítják. Az MVM Rt. csak rögzíti a konszolidációs elveknek megfelelően a számviteli módszereket, amelyek alapján az éves beszámoló elkészíthető. Az ellenőrzött részvénytársaságok pénzzel való ellátását az MVM Rt. segíti többféle kötelezettség vállalásával. Például fix kamatozású hiteleket nyújt az áramszolgáltatók egyhónapos kintlevőségeire, az erőművek forgókészleteire. Saját forrásból gondoskodik az MVM Rt. a rendszerszintű fejlesztések pénzzel való ellátásáról. A rendszer érdekében végrehajtott fejlesztések forrása az erőművek technológiai berendezésein , képződő amortizáció, amelyet központosítanak. Az Alapszerződés rögzíti, hogy a szerződő felek töbh, kétoldalú szerződést fognak kötni. A kétoldalú szerződéseknek három formája van:- üzemviteli szerződés (külön az erőművekre és külön az alap-, ill. az elosztóhálózatokra),- kereskedelmi szerződés (külön az erőművekre és külön az elosztóhálózatokra),- rendszerérdekű fejlesztések (beruházások) szerződései. Az Alapszerződést határozatlan időre, a kétoldalú szerződéseket pedig határozott időre - általában egy évre - kötik. Az Alapszerződést a felek ünnepélyes keretek között megkötötték, s megkezdődött a kétoldalú szerződések megkötése. Remélhető, hogy e szerződések alapján a kétszintű részvénytársaság eredményesen fog működni. E működéshez a szerkesztőbizottság sok sikert kíván. Összeállította: dr. Stróbl Alajos, MVM Rt. (Megjelent az MVM Rt. Közlemények 1992/4. számban) Amint azt az MVM Rt. Közleményekből olvashatták, az Alapszerződés rögzíti, hogy a szerződő felek több, kétoldalú szerződést kötnek. Aláírták az MVM Rt. és a PA Rt. között az Alapszerződést, a kereskedelmi és az üzemviteli szerződést. Ezekről a szerződésekről tájékoztatjuk olvasóinkat. Kereskedelmi szerződés Kérdéseimre Nagy Istvánná közgazdasági igazgató válaszol- Miért szükséges kereskedelmi szerződést kötni?- Mint ahogy az az alapszerződésről szóló ismertetőből kiderül, az együttműködő villamosenergia-rendszer irányíthatóságát, öszszehangolását, optimális működtetését hivatott biztosítani egy szerződéses rendszer, amely az üzemeltetési szerződésből, kereskedelmi szerződésből és a rendszerérdekű fejlesztésekkel összefüggő szerződésekből áll. Ezzel kapcsolatos szerződéskötési kötelezettséget és az alapelveket az alapszerződés előírja. Az előzőeken túl kézzelfogható magyarázat a kereskedelmi szerződés megkötésének szükségességére az, hogy mint minden cég, az előállított terméket el akaijuk adni, és e terméknek, je-Tiszai erőmű Csordás Gábor felvétele Mostanában a beszélgetések ismétlődő témája, az, atomerőmű-lakások ügye. Mióta a cég megérdeklödte tőlünk, akarjuk-e megvenni, azóta álhírek, rémhírek, találgatások kergetik egymást a folyósokon. De mit gondolnak az érdekeltek? Ok vajon hogyan állnak a vásárláshoz, mit várnak a cégtől? Ezekről kérdeztem néhányukat.
