Atomerőmű, 1992 (15. évfolyam, 1-12. szám)
1992-10-01 / 10. szám
4 ATOMERŐMŰ Dr. Vámos György Dr. Vámos György professzor, a Szakújságírók Egyesületének elnöke, nemrég töltötte be a 80. életévét. A ma is aktívan dolgozó, közügyekben másokért tevékenykedő tudós életútja és munkássága példa lehet a fiatalabb generáció számára. Gépészmérnökként indult a pályán, később több, fontos vezető tisztséget látott el, a papíriparban. Szinte minden időszakban, de különösen az utóbbi években nagy figyelmet szentel az újságírásnak, publikációnak. Kutatja, mit lehetne még többet tenni a Magyar Tudományos-, Üzemi és Szaklapok Újságíróinak Egyesülete, az üzemi lapok és a szakújságírók érdekében. Az üzemi lapok változását, fejlődését fáradhatatlanul segíti, ahol lehetősége nyílik rá. Az alábbiakban az üzemi lapokról írt cikkét közöljük, mely felér egy kisebbb tanulmánnyal is. Jövőre lesz 15 éve, hogy üzemi lapunk első száma megjelent. Az üzemi lap nem újság Az üzemi lapok története 100 évnél is hosszabb időre nyúlik vissza. Európában az első üzemi lapok 1880 körül indulnak egymástól függetlenül, legkorábban Németországban, Svájcban, Angliában és Hollandiában. Feladatuk kezdettől fogva: belső tájékoztatás az üzemek életéről. A szerkesztők a vállalatok vezető tisztségviselői, de a második világháborút követően már általánossá válik a professzionális újságszerkesztők alkalmazása. Az üzemi lapok fejlődésük során mindinkább abban látják feladatukat, hogy poltikamentesen, csak a vállalat alkalmzottainak érdekvédelmével, tájékoztatásával és a vállalat vezetésének, termelésének, fejlesztésének legfőbb irányaival, eredményeivel foglalkozzanak. Bár a szerkesztők általában közvetlenül a vezérigazgatóság alá tartoznak, a szerkesztést önállóan, szabadon végzik - mintegy hidat képezve a vállalatvezetés és az alkalmazottak, illetőleg megfelelő érdekképviseleteik között. Ma már világszerte a korszerű vállalatvezetés nagy súlyt helyez a megfelelő belső kommunikációra és fontosnak tartja az üzemi lapok kiadását. Magyarországon is túl vagyunk a második világháború után, a szovjet példa nyomán kialakult üzemi lapokon: az üzemi lap nem újság, nem szolgál pártpropaganda célokat, nem tartalmaz napi híranyagot, nem versenyez és nem versenyezhet sem a napi, sem a heti sokszínű politikai, szakmai, népművészeti, stb lapokkal - csak az üzem, a vállalat problémáival foglalkozik, világosan, illusztráltan és politikától mentesen, valójában a vállalatcentrikusan. Természetesen pontos kimutatás az üzemi lapokról nincsen. Európában a legtöbb üzem lap mintegy 1300, Nagy- Britanniában jelenik meg, átlagosan évi 8,5 alkalommal. Ezek 40 százaléka üzemi újság jellegű, 50 százalék magazin, 10 százalék pedig hírlevélként jelenik meg. Németországban 500 lapról tudnak, de ez valószínűleg kritikusan szűrt érték. Svédországban, Hollandiában, Norvégiában, Finnországban 300-500 lapot adnak ki, példányszámuk országonként 2 millió körüli. Míg Svájcban közel 700 üzemi lapot tartanak nyilván, viszonylag ritkább megjelenéssel, addig Franciaországban ma kereken 1000 színvonalas üzemi lap jelenik meg, ezek több mint 1500 szakszerkesztőt foglalkoztatnak. Az Ausztriában megjelenő több mint 100, nagyrészt igen olvasmányos és emberközeli lapnak 300 ezer olvasója van, a családtagokat nem számítva. Az üzemi lapok ágazati bontásáról adatokkal nem rendelkezünk, de a legtöbb kétségtelenül az iparban található. Nagyobb számú lapot adnak ki ezenkívül a kereskedelmi, a közlekedési, az idegenforgalmi vállalatok, de semmi esetre sem elhanyagolható, sőt helyenként igen tekintélyes a pénzvilág, a biztosítók lapkiadása. A lapok formai kivitele a legkülönfélébb. Az újságjellegű és méretű, rotációs papíron történő megjelenéstől a középfülöm nyomópapíron át a legfinomabb műnyomópapírokig, úgyszólván minden papírfajtára nyomnak. A magasnyomtatás helyett persze az ofszet, iletve a flexnyomátatás válik általánossá, de egyes válhatok az igényes, kiváló minőségű reprodukciókat biztosító mélynyomtatást választják. Emellett nem kevés, főképp hírlevél jellegű lap kerül kiadásra xerografikus eljárással. A nyomtatásban mind inkább visszaszorul a fekete-fehér nyomás. Az egyszerű színaláfestés és a színes szövegnyomás mellett egyre gyakrabban találkozunk a legfinomabb raszteres képeket és reprodukáló kiadványokkal. Ez természetesen már a vállalatok helyzetétől és attól függ, hogy presztízsokokból mennyire kényes a megjelenésre az illető cég. j Lényeges, hogy igen nagy súlyt helyeznek a képanyagra, a legtöbb nagyvállalatnak saját kitűnő fotósa is van. Az üzemi lapok szerkesztői sokhelyütt részt vesznek a vállalati PR tevékenységében is gyakran, mint vezetők. A lapok mérete szintén igen változatos: az újságformátumtól kezdve az A/5-ös méretig terjed, ám többségük A/4 méretben jelenik meg. Terjedelmük általában legalább 16 oldal, de nem ritkán a 100 oldalt, -sőt esetleg annak többszörösét is meghaladja. Az üzemi lapok túlnyomó részét a vállalati dolgozókhoz, míg a vállalaton kívüli olvasókhoz, vevőkhöz postán küldik el. Leggyakrabban szereplő témák Úgyszólván minden, a vállalat helyzetét, fejlesztését, a termelést, kereskedelmet, csakúgy, mint a dolgozók életkörülményeit érintő minden kérdéssel foglalkoznak - értelemszerűen eltérő módon, nem egységes felépítésben. Az alábbiakban csak példa képpen és minden sorrendre való tekintet nélkül soroljuk fel azokat a főbb témákat (rovatokat), amelyek a külföldi üzemi lapokban fellelhetők. A vállalat termelése, fejlesztések. Fejlesztési koncepciók, a jövő. Új gyártmáyok, konstrukciók. Piaci tájékoztató, piaci verseny. PR-tevékenység. A vállalat pénzügyi eredményei, tőzsdei hírek. Nemzetközi szakmai kitekintés, hírek. Gazdasági helyzetelemzés, általános hírek. Fontosabb vállalati és szakmai adatok. Energiatakarékosság, a vállalatnál és a szakmában. Környezetvédelem, hulladékhasznosítás. Újítások. Szakmai szabványosítás. Vállalati stratégiák. Vállalati menedzselés. Látogatás, interjúk. Vállalati, szakmai történelem. Munkavédelem, balesetelhárítás, különös tekintettel a sugár-, biológiai és kémiai ártalmakra. Kiállítások és vásárok. Kapcsolatok más vállalatokkal, tapasztalatcsere. Szakirodalomi tájékoztató. Belső hírek: kinevezés, jubüeum, nyugdíjazás, új beosztás, születés, házasság, elhalálozás, elismerés, kitüntetés. Bérkérdések (semlegesen). Társadalombiztosítás, orvosi és gyógyszerellátás. Üdülés, vállalati üdülők, utazás, turisztika. Kiemelkedő munkatársak, portrék. Vállalati szociális és kulturális létesítmények, gyermeklétesítmények, stb. Vállalati szponzorálás: művészet, sport, emberbaráti, jótékonysági szervezetek. Vállalati, családi, kalendáriumi ünnepek előkészítése. Szakmai oktatás, továbbképzés. Olvasói levelek. Közlekedés. Adózási tanácsadó. Magazinrovat. Szexuális problémák. Vállalati vendégek: tudósok, művészek, politikusok. Hirdetések, apróhirdetések is. Talán ezekkel a tapasztalatokkal is segítettem az üzemi lapszerkesztőket abban, hogy lapjukat érdekesebbé, színesebbé tegyék, tartalmukat, szerkezetüket felfrissítsék. Legfontosabb azonban, hogy a vállalatvezetés anyagi és erkölcsi támogatását megnyeijék, a színvonal emelésével az olvasottságot, a lap iránti igényeket is kiszélesítsék. (Hírlevél nyomán - Lóczyné) Üdülés ’92 Ismét elmúlt egy nyár, sokunk számára az év legkedvesebb évszaka. Szeptemberben-októberben még friss emlék a nyaralás, a szabadság. A fényképek is elkészültek, gyakran elővesszük, nézegetjük őket. Otthon és a munkatársak körében is fel-felemlegetjük egy-egy kellemes élményünket. Hiszen olyan jó dolog utazni, nyaralni! Az újságokban sokat lehetett olvasni arról, hogy egyre kevesebben engedhetik meg maguknak a nyaralás „luxusát”. Sorra bezárnak a SZOT-üdülők, amelyek kedvezményes áraik miatt sokak számára az egyetlen elérhető üdülési formát jelentették. Ezek a dolgok részvénytársaságunkat sem kerülik el. Ennek ellenére - vagy talán éppen ezért - rendkívül gazdag, különböző igényeknek megfelelő üdülési kínálatból válogathattunk az idén. A bajai kemping sátras-utánfutós egyszerű elhelyezésétől a ciprusi repülős útig széles skálája volt a lehetőségeknek. Legtöbben természetesen a Balatonfüredi Rehabilitációs Központunkkban pihentek a nyár folyamán, összesen 342 család. A dombori üdülőtelepünkön is teljes volt a kihasználtság, ott 112 család üdült, míg a Soproni Rehabilitációs Központban 35 család töltött el egy-egy hetet. Az üdülési bizottság tagjai a megmondhatói annak, hogy mekkora volt a túljelentkezés az újdonságnak számító külföldi utakra! A legirigyeltebb az a 20, illetve 35-35 fő volt, akik végül is részt vehettek a ciprusi, a krétai és a spanyolországi társasutazásokon. Népszerűek voltak egyéni utazások is bérelt apartmanokba. Olaszországban 23 család, Spanyolországban 13 család, Ausztriában 12 család üdült ebben a formában. Sokan vannak olyanok, akik szívesebben üdülnek idehaza, mint külföldön. Ez nemcsak az árak miatt van így, hiszen egy balatoni nyaralás ára már „betakar” akár egy görögországit is. Azok a családok, akik a szabadabb, kötetlenebb nyaralást szeretik, a bajai, az orfűi valamint a szegedi kempingben nyaralhattak, összesen Szt. Márk tér (Strausz felvétele) 59 család. Gyulán, Kékestetőn, Szilvásváradon, Velemben, Balatonfenyvesen, tehát az ország különböző gyönyörű tájain bérelt üdülőkben pihenhetett még 63 család. Összességében az idei nyáron 667 család+90 fő (a társasutazásokon részt vevők szinte valamenynyien PA Rt-s dolgozók voltak) vehette igénybe a részvénytársaság nyújtotta kedvezményes üdüléseket. A létszámunkat figyelembe véve ez a jó arány, főleg ha azt is tekintetbe vesszük, hogy a 667 család jó részének mindkét felnőtt tagja PA Rt-s dolgozó. Tudom, hogy ez nem vigasztalja azokat, akik nem jutottak el sehová sem. Reménykedjünk abban, hogy a változó körülmények között is módjában lesz részvénytársaságunknak a következő években is az ideihez hasonló mértékben hozzájárulni munkavállalóinak üdüléséhez. És akik az idén lemaradtak, jövőre nagyobb eséllyel pályázhatnak. Hisz ne feledjük, nyár lesz jövőre is! BENEDECZKY M. Két percben az üzemi tanácsról A Munka Törvénykönyve egy új, sokunk számára ismeretlen intézményt hozott létre. Ez az új intézmény az üzemi tanács. A közeljövőben az üzemi tanács a hétköznapok egyik legfontosabb szereplőjévé fog válni. Az üzemi tanács megteremtésével a munkavállalók számára az érdekérvényesítési lehetőségek kiszélesednek. Megvalósulhat ugyanis a munkavállaló azon döntéseibe való beleszólás lehetősége, amelyek mindanynyiunkat érintenek. Az üzemi tanács a munkavállalók részvételét hivatott biztosítani a részvénytársaság vezetésében. Ilyen értelemben - bár néhány korábbi szakszervezeti jogosítvánnyal is rendelkezik - nem érdekvédelmi szervezet. Az érdekvédelmi szervezetek tevékenysége így a jövőben visszatérhet a klasszikus érdekvédelmi munkához: kollektív szerződés megkötése, bértárgyalások, képviselet, segélyezés stb. Ahhoz, hogy élni tudjunk az üzemi tanács által biztosított jogokkal, előbb természetesen meg kell választani az üzemi tanácsot! A választások azonban csak akkor lesznek érvényesek, ha azon a részvénytársaság dolgozóinak több mint fele leadja szavazatát! Ezért fontos, hogy minden munkavállaló elmenjen szavazni, mivel érdektelenség esetén nem lesz üzemi tanács, s a munkavállalók önmagukat fosztják meg a munkáltató döntéseibe történő intézményes beleszólás lehetőségétől. Az üzemitanács-választás törvényes lebonyolítására választási bizottság alakult, melynek közleményei a heti tájékoztatóban rendszeresen megjelennek. VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG Elmúlás A kutat már régen betemették. Csak ez maradt belőle. Évtizedeken keresztül „szolgálta” az embereket. Hideg vízével frissítette a vándort, a dolgozó parasztembert. Gyerekek bámulták magukat víztükrében. A 6-os út mellett árválkodó kútszerkezetet sokan látják. A fiatalok közül talán sokan nem is tudják, a fakeretnek mi is volt a rendeltetése. M. J. Krétai emlék (Bukóczky felvétele)
