Atomerőmű, 1992 (15. évfolyam, 1-12. szám)
1992-10-01 / 10. szám
XV. ÉVFOLYAM 10. SZÁM A PAKSI ATOMERŐMŰ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG DOLGOZÓINAK LAPJA 1992. OKTÓBER Az Energetikai Szakképzési Intézet új igazgatója bemutatkozik Dr. Gálos István - ’92. szeptember 23-tól az ESZI új igazgatója - több újítás szellemi részese, 47 évesen nyerte el az Energetikai Szakképzési Intézet vezetői posztját. Céljairól, az intézet vezetésével kapcsolatos elképzeléseiről kérdeztük:- Hogyan került ön Paksra, és miképpen lett önből igazgató?- Pécsen születtem és ott is érettségiztem. Az Eötvös Loránd Tudomány Egyetem matematika-fizika-ábrázológemometriai szakon tanári oklevelet szereztem. Kazincbarcikán tanítottam 19 évig. Időközben elvégeztem a vegyipari gépész szakot Miskolcon. Később, a miskolci egyetemen tanszékvezető-helyettes, majd tanszékvezető lettem. A kazincbarcikai tartózkodásom alatt óriási szakmai ismeretekre tettem szert. A másik nagy előny az volt, hogy ugyanígy, mint itt Pakson, ott is egy szakközépiskola és egy főiskola működött egy házon belül, aminek a tapasztalatait most tudom kamatoztatni. Paksra személyes ismeretségen keresztül kerültem, ugyanis a főiskolát, ahol tanítottam, bezárták. Úgy látszik, hogy ez már az én egyéni „szerencsém”, hogy kétszer is úgy kellett munkahelyet változtatnom, hogy megszűnt a munkalehetőség. Az ESZI igazgatói székét pályázat útján nyertem el.- Ezt a pályázatot minek az apropóján írták ki?- Kováts Balázs, az elődöm, a semmiből egy országosan ismert és elismert iskolát hozott létre. (Külső megítélés szerint, az ország három legtekintélyesebb iskolája közé tartozik a szakiskolánk.) Ez egy hallatlan munka volt! Miután Kováts igazgató elvégezte itt a nagyja munkát, úgy döntött, hogy az apróbb feladatokat másnak engedi át, és visszatér a műszaki gyakorlathoz.- Mit szeretne ugyanúgy, és mit kíván másképp csinálni, mint az ön által méltatott előd?- Egyelőre még csak ismerkedem az iskolával. Látványosan nagy munka jelenleg nem folyik. Én is minőségi iskolát szeretnék a nevelési tényezőkkel előtérben.- A nevelési tényezőkről lehetne egy kicsit bővebben...?- Az alapvető társadalmi szerkezetváltással szinkronban, az eddigi „kifelé forduló” értékek mellett, a „befelé fordulás” értékeit is hangsúlyosabbá kell tenni. Szerintem, nemcsak a kézzelfogható eredmények felmutatása a fontos, hanem az is lényeges, hogy a produktum belső értékeken nyugodjon!-Mondana erre egy példát az önök iskolájából?- Ez még nálunk nem a gyakorlat, hanem a jövő. A koncepciót ’93 májusáig kell kialakítani.- Az egymás mellett álló szakközép- és ßiskola, egy velencei típusú „sóhajok hídjával” van összekötve. Ez a légifolyosó mennyiben jelképezi az átjárhatóságot a két iskola között?- Ez az intézmény így értékes, ahogy van! Itt példátlanul nagy lehetőségek rejlenek a nevelés és az oktatás terén. A szakközépiskola négyéves. Ötödik évben technikusi képzést nyújt az erre jelentkezőknek. Következő fokozat az üzemmérnöki szak, ez már a főiskola. Ezen túlmenően: lehetőség van még arra is, hogy az érettségizett fiatal jelentkezik a főiskolára, majd kér egy év halasztást, és ezen idő alatt elvégzi a technikumot. Az üzemmérnöki szakon jó eredménnyel végzők átmehetnek a Budapesti Műszaki Egyetem 4. évfolyamára, felvételi vizsga nélkül. Ez 10 évi képzési időszakot ölel át, mely idő alatt négy képesítés szerezhető. Nagyon nehéz itt lépést tartani, de a diákjaink eddig megállták a helyüket.- Vannak olyan vélemények is, hogy az itt folyó magas színvonalú képzés ellenére tulajdonképpen munkanélkülivé képezik ki a fiatalokat.- Utána kell nézni a statisztikákban, hogy a tőlünk fejlettebb nyugati országokban milyen arányban képeznek közép- és felsőfokú embereket. Össze kell hasonlítani ezeket az adatokat a mienkkel, akkor nyilván kiderül, hogy mi jóval a fejlett országok után kullogunk. Más jelek is mutatják, hogy a szakképzettség és szaktudás soha nem látott felértékelődésének vagyunk a tanúi. Csak egy példát szeretnék emliteni ezzel kapcsolatban a történelemből: Japán, a D. világháború után, mikor gyakorlatilag, erkölcsileg és nemzeti tudatában is a mélyponton volt, akkor a maradék erőforrását, szinte az utolsó jenig, a képzésbe fektette. Most meg lehet őket nézni! Ezek után arra a véleményre, hogy mi munkanélkülivé képezzük a tanulókat, röviden csak ennyit modhatok: badar beszéd. FIGLER CSABA Atom vagy lignit? Dr. Gálos István, a cikk szerzője, dr. Széchenyi Attila és dr. Pálos Miklós (balról jobbra) Dr. Pálos Miklós államtitkár, a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) alelnöke, dr. Petz Emővezérigazgató vendége volt az erőműben szeptember 11-én, dr. Széchenyi Attila, Paks város alpolgármestere, s e cikk írójának kíséretével. Jó ismerősökként "köszöntötték egymást, hisz az alelnök, dr. Surján László miniszter társaságában már közelebbi ismeretséget kötött az ellenőrzött zónával. Még most is meleg elismeréssel emlegette az első benyomásokat: „El voltunk bűvölve. Rend, tisztaság, fegyelem. Minden a helyén van.” A meghívás alapja a KDNP közelmúltban elkészült energiapolitikai koncepciója. Az egyik kiemelt sarokpont, hogy ebben az évtizedben a prognosztizálások alapján nem épül új alaperőmű. Ez szomorú - jegyezte meg az alpolgármester -, hisz egy nép egyfajta kulturáltságát, civilizáltságát jelenti a villamos energia fajlagos mennyisége. A koncepció kiemelt jelentőségű megállapítása, hogy a jövő alaperőműveinek üzemeltetésére három energiahordozó jöhet szóba hazai viszonyok között: szén, atom, lignit. A lignitet esetleg priorizálni lehet. Emögött nemcsak környezetvédelmi, hanem energia-biztonságpolitikai (más országoktól való függetlenség), valamint szociálpolitikai szempontok is közrejátszanak. Mindez tanulmány, vitaanyag. Még nincs döntés. Különböző lobbik vannak. Atom, vagy lignit? „Ahhoz a lobbihoz tartozom - hangoztatta dr. Petz Ernő -, akik a korrekt összehasonlítások hívei, a kor tudományos szintjén. A műszaki vizsgálaton kívül ipar-, energia-, szociálpolitikai stb. szempontokat is figyelembe kell venni, de megtámadhatatlan tisztasággal. Soha nem válaszolok arra, hogy atomerőmű, szénerőmű, vagy lignit erőmű. Ami a nemzetnek előnyösebb.” „Energetikai szakembernek érzem magam. 20 évig a Hőerőművek Tanszéken dolgoztam. Mi oktattuk az atomtechnikát, de én nem atomos akarok lenni. Kalorikus mérnök vagyok. Az energiaellátást sokkal szélesebb spektrumból tekintem. Ha a mi tudásunkra, ismereteinkre szükség van, hogy jó energiapolitikát lehessen kialakítani, akkor ezekkel az információkkal és felkészültséggel rendelkezésre állunk.” A vezérigazgató a már említett koncepció néhány pontjának tételes megvilágításával az alelnök figyelmét kívánta felhívni, hogy szükségesnek látja a KDNP és az erőmű energetikai szakembereinek eszmecseréjét. A KDNP szerint a vezérigazgató idézésében - „az atomerőmű biztonsági szempontból nem kérdőjelezhető meg, ha a bevált technológiákkal építik, de megoldatlan a hulladékok és a kiégett fűtőelemek elhelyezése. Komplex elemzés után lehet dönteni atomerőmű telepítéséről. A koncepció egy kicsit pozitívabb képet fest a ligniterőműről.” A ligniterőműveknél iszonyatos karbantartási költségekkel kell számolni. Azok vasfogyasztók. A rendelkezésre állásuk lényegesen elmarad az atomerőművekétől. Az üzemzavarok száma nagyságrenddel több. A lignitfejtések után rekultiválni kell a vidéket. A lignit elégetésekor is keletkeznek kemény környezetszennyezők: pernye, kén, nitrózák. Hatásuk csökkenthető, de nem zárható ki. Ezen tényezők komplex összehasonlítást igényelnek. Mi a helyzet a radioaktív hulladékokkal? A KDNP véleménye szerint megoldatlan. Igen is, meg nem is. Tényleg megoldatlan, de nem igazán aktuális. Kis-, és közepes aktivitású szilárd és folyékony hulladékok keletkeznek. A szilárd hulladékok kis aktivitásúak. Tömörítés után még egy ideig Püspökszilágyiba kerülnek. A folyékony - közepes aktivitású - hulladékokat bepárlás, s kellő mennyiség összegyűjtése után cementbe, vagy bitumenbe ágyazzák (200 literes) fém hordókban, majd a föld mélyébe temetik. Pakson a bepárolt folyadékok tárolására használt saválló tartályok még csak egyharmad részig telítettek. Az erőmű szándékában áll a finnektől műgyantás abszorber vásárlása, amellyel a tárolt folyadékhulladék mennyisége legalább tizedére csökkenthető. (Az abszorberből „ivóvíz” távozik, míg a műgyanta az igen veszélyes cézium izotópokat köti meg.) Jelenleg tehát még bőven van tárolókapacitás. Egyelőre nem szükség szülte kényszerről, hanem előrelátásról van szó. Dr. Pungor Ernő miniszterjanuári látogatásakor jóváhagyta a kérdés megoldási menetrendjét: (Folytatás a 2. oldalon.) „Várt” meglepetéssel teljes a PA Rt. felsőszintű vezetése Dr. Trampus Péterrel, a vezérigazgató törzs vezetőjével Takács Gyula készített inteijút a 2. oldalon 45 éves, gépészmérnök, képlékenyalakítási szakmérnök, a műszaki tudomány kandidátusa, címzetes egyetemi docens, a Magyar Mérnökakadémia tagja A szeptember 17-én nyilvánosságra hozott döntés, miszerint dr. Petz Ernő vezérigazgató, dr. Trampus Pétert nevezte ki a vezérigazgató törzs vezetőjévé, olyan hír volt, amely a meglepetés erejével hatott, de ezt a meglepetést mindenki „természetesnek” vette. Az azóta eltelt idő során az ember úgy érzi, hogy ez a kinevezés a társaság új és régi vezetésének, valamint dolgozóinak helyeslésével, egyetértésével találkozik. Születésnapi megemlékezések a 12-13. oldalon A racionálisabb szervezetért. Tengernyi feladat megoldásra vár. Az átalakulási bizottság munkájáról Csapó Sándor nyilatkozik a 2. oldalon. N yílt nap Az ESZI-ben folyó oktatást bemutató pályaválasztási nyílt napot tartunk, melyre szeretettel várunk minden érdeklődő tanulót és szülőt, 1992. november 27-én, pénteken 14-17 óráig. Az Energetikai Szakképzési Intézet Műszaki Szakközépiskola Paks pályaválasztási tájékoztatóját ajánljuk szíves figyelmükbe az 1993/94. tanévre. Részletes ismertő lapunk 10. oldalán található Egy rémhír utórezgése Ukrán televíziósok forgattak az erőmű területén szeptember 25-én. A moszkvai tv 1-es csatorna részére készítettek néhány perces filmet, és az ukrán tv-nek egy jóval hosszabbá!. Két álhír megcáfolásához készítettek tudósítást: 1. A paksi kiégett üzemanyagkazettákat szállító vonat engedély nélkül már elhagyta az országot. (Felvették mind a hat vagon képét.) 2. Ez a szerelvény német és csehszlovák üzemanyagot hozott előzőleg Magyarországra. (Tételesen cáfoltak.) Fotó: - b -( 1 \m\
