Atomerőmű, 1992 (15. évfolyam, 1-12. szám)

1992-08-01 / 8. szám

ATOMERŐMŰ 15 Tisztelet az olimpikonoknak Kovács Antal a város díszpolgára A földkerekségen ma már több millió ember számára ismerősen cseng Kovács Antal neve. Annak a hórihorgas fiatal sportolónak a ne­ve, aki cselgáncsban, a kilencvenöt kilogrammosok súlycsoportjában aranyérmet nyert. Igen, ő az a fana­tikus sportéletű ember, aki az Atomerőmű Sportegyesülettől ju­tott el Barcelonáig. Nos, augusztus ötödikén hu­szonegy órától Kovács Antalt, s két olimpikontársát, az ökölvívó Bog­nár Lászlót és Petrovics Jánost ün­nepelte Paks városa. Az olimpiko­nok köszöntéséig a városi fúvósze­nekar és a paksi majorette-csoport szórakoztatta a polgármesteri hiva­tal előtti téren a közel ötezerfönyi közönséget. Kovács Antal olimpiai bajnokot különbusz hozta a Ferihe­­gyi repülőtérről. Megérkezése előtt, a korábban hazatért két olimpikon is elfoglalta helyét a díszemelvé­nyen. A fokozódó türelmetlen vá­rakozás közepette, éjfél után tizen­öt perccel, végre feltűnt a villogó, vijjogó díszkíséret. A buszról, első­nek a megilletődött bajnok lépett le szülőföldjére - tudniillik az ünnepi fogadás az utolsó pillanatig titok maradt. Taps és üdvrivalgás fogadta a legnagyobb ünnepeltet. Soha meg nem élt pillanat volt az... A buszról lelépő olimpiai bajnokot - szá­momra megadatott - elsőnek kö­szönthettem. Tóni (sokan így becé­zik) férfias érzelmeit leplezte, köny­­nyeit nyeldeste, torkán hang alig jött ki. Az olimpikonokat Bor Imre pol­gármester köszöntötte, aki magáról elmondta, elődjeihez képest sze­rencsés, hogy ezt elsőként élhette meg. Mi tagadás, ez nem maradt méltánytalan; mert Kovács Antal „díszpolgár” címet és kétszázötven­ezer forintot, míg edzője Hangyási László (külföldi távollétében) „pro űrbe” kitüntetést, plusz húszezer forintot kapott. Égi áldás Amelyet Préházi Sándor dunaúj­városi ejtőernyős hozott. Tulajdon­képp nem egy hétköznapi esemény volt, amit az ASE vezetősége kigon­dolt... Virágot a bajnoknak, az ég­ből! Ki látott még ilyet!? A többem­beres emelintésnyi csokrot Balogi Jenő, a PA Rt. műszaki vezérigaz­gató-helyettese, az ASE elnöke „nyújtotta át” Kovács Antalnak. A PA Rt. vezetősége nevében Simon Péter üzemviteli igazgató, a csel­gáncs szakosztály elnöke köszön­tötte, majd egy háromszoba-kony­­hás bérlakás- (amit később megvá­sárolhat) kiutalással és kétszázezer forinttal lepte meg az aranyérmes olimpikont. Ezek után Zerza Jó­zsef, a PSE társadalmi elnöke kö­szöntötte a másik két olimpikont. Bognár László, Petrovics János va­lamint vezetőedzőjük Balzsay Ká­roly (távollétében) és edzőjük Feil Ádám, az egyesülettől tárgyjutal­mat kapott. Az ünnepeltek mellett természetesen az édesanyák, illetve a feleségek is kaptak virágcsokrot, ezzel is elismerve az önzetlen tá­mogatást és az évek során vállalt ál­dozatot. És mi lehet az örömáldo­más? Egy pár korty pezsgő. Máris pohár koccant a pohárhoz, majd a legnagyobb ünnepelt szólt a soka­sághoz. A bajnok „világvárosa” Végtelenül örülök, hogy itt lehe­tek - mondja Kovács Arífál. Bizo­nyára, olimpiai bajnok ilyen fogad­tatásban még soha nem részesült. Ezt soha nem fogom elfelejteni. Meggyőződésem, hogy nincs még egy ilyen város az országban, mi több, a világban. Emlékszem rá, amikor győztesként jöttem le atata­­miról, többen is megkérdezték: el akarok-e menni Paksról... Vála­szom: soha. Soha nem fogok innen elmenni... Ilyen szerető várostól nem lehet megválni... Ilyen társa­ságtól nem lehet elszakadni. Amit kaptam e várostól, szeretném meg­hálálni, s megköszönni mindenki­nek... A város vezetésének, az atomerőmű vezetésének, a sportve­zetőknek és mindenkinek, aki most itt jelenlétével megtisztelt. Ezt a fe­ledhetetlen alkalmat szeretném megköszönni, a másik két olimpi­A paksi városi televíziónak először ad inteijút Meghatódottan... - A háttérben édesanyja és dr. Széchenyi Attila alpolgármester ön*)ük oátoaunk HJSCS ~PfK7\l kő olimpiai bainc Az ünneplők táborából kimagaslik Az atomerőmű és a város neves személyiségei köszöntik a bajnokot kon nevében is. Nekik sajnos nem termett babért ez az olimpia Olyan ez, mint a szerencse... Forgandó. Nekem esélytelenül sikerűik nekik több eséllyel nem sikerült nyerni. Természetesen a legnagyobb kö­szönet a szüléinkké, akik lehetővé tették, hogy idáigjuthassunk... Nél­külük nem állhatnánk most itt. To­vábbá szeretném megköszönni azt a buzdítást, azt az együttérzést, ami elkísért, s körülvett bennünket. Ed­zőm, Hangyási László, sajnos nem lehet itt. Ő, azzal együtt, hogy a győ­zelem pillanatát Barcelonában átél­te, most sem pihen. Az olimpiáról egyből edzőtáborba utazott. Ö ke­ményen dolgozik, nem állt le, míg én most pihenhetek egy kicsit. Még egyszer, szívből köszönöm mindenkinek ezt a feledhetetlen fo­gadtatást, amit álmodni sem mer­tem, hogy valaha is megélek. Ismét Barcelona Miközben Kovács Antal beszélt, a Dédász a „tüzeskedéshez” készü­lődött, majd többségünk megható­­dottsága közepette a város sötétbe burkolózott. Igen, de nem volt még vége a káprázatnak, mert a (tűzijá­ték ezután következett. Szebbnél szebb tűzlabdák hul­lottak alá, s a közönség újjongása dagasztotta a durranásokat az éjsza­kai csendben. Végezetül elérkeztünk az aján­dékozásokhoz. Elsőként az ÁB­­AEGON Rt. paksi fiókja nyújtotta át Kovács Antalnak, a félmillió fo­rintos „Életút biztosítás”-!, majd a sorban a Viking Tours következett. Az utóbbi, két személyre szóló, tíz­napos görög vagy olasz utat (lehet választani) ajánlott föl az olimpiai bajnokak. A következő a Neptun-Tours szintén kétszemélyre szóló tízna­pos spanyolországi utat ajánlott föl, a napfényes Costa Bravára... Ebből egy nap ismét Barcelona!... A (vége­láthatatlan) sort a rokonok, barátok, ismerősök zárták. G. SZABÓ PÁL A felvételeket Beregnyei Miklós, Lovas László és Ótós Réka készítette. Kc*3öntjük Párosunk a--.vjuK oatosunk íj büszkeségét flÉ| kod Acs Trim* cselgáncs olimpiai bajnokot A kis cselgáncsozók most még csak sárgaövesek A két széLső - balról jobbra, Petrovics János és Bognár lászló olimpikonok Ez a kép már bejárta a megyét.. Az örömmámorban a pezsgőből a zakójára is jutott...

Next

/
Thumbnails
Contents