Atomerőmű, 1991 (14. évfolyam, 1-12. szám)

1991-11-01 / 11. szám

ATOMERŐMŰ 3 Az ESZI nem a PAV nyereségét „eszi” A paksi iskolarendszer: európai törekvés A felcím játékos megfogalmazása arra utat, hogy vannak, akik úgy vélik, az Energetikai Szak­képzési Intézet, amely PA V-fenntartásban műkö­dik, sokba kerül, tehát a vállalati nyereséget, illetve a dolgozók nyereségrészesedését rövidíti. Erről is szó lesz az alábbi interjúban. A sok mindenre kité­rő beszélgetés Kováts Balázzsal, az intézet „alapí­tó’ igazgatójával egyrészt azért aktuális, mert az ESZI 5 év alatt rangot vívott ki magának a magyar közoktatásban, másrészt a villamoseneigia-ipar szervezeti változása és a paksi részvénytársasági forma kialakítása várhatóan az intézet működését is befolyásolja majd.- Igazgató Úr, Ön a kezdet óta itt dolgozik, ismeri az indulási re­ményeket és a mostanáig elért eredményeket egyaránt Véleménye szerint a vállalati fenntartású iskolaforma telitalálat, vagy ellenkező­leg: tévedés?- Meggyőződésem, hogy a magas szintű szakemberképzés leg­tisztább útja ez. Természetesen, mint erre aj útra elsőként lépők­nek, tévedéseink is voltak, s lehetnek is még. De a jövő szakképzé­se csakis a komoly elméleti felkészítés (iskola) és a valós követel­ményeket támasztó élő gyakorlat (vállalat, vállalkozás, kisiparos) kölcsönösségén nyugodhat. Az ESZI-ben mindez szinte labora­tóriumi kísérletként megtörténhet. Az iskola különleges státusá­nál fogva védett a külső megkötésektől, az itt folyó munka igen nagy szabadságot élvez. Ez az oka annak, hogy az ESZI szinte be­robbant a magyar szakképzésbe, és néhány év alatt a legjobbak kö­zé emelkedett.- Persze a pénz sem elhanyagolható szempont Szerencsére itt nem szenvednek hiányt- T ermészetesen a jó anyagi háttér nagyon kellemes érzés, biz­tonságot ad. E nélkül ez az intézmény soha nem jöhetett volna lét­re, és nem ért volna el ilyen eredményeket. De a dolog nem merül ki ennyiben, hiszen „- Ha megfizetem, akkor tud úszni?”.- Szabadság és jó anyagiak: ennyi a siker titka?- Nem, a leglényegesebbről még nem esett szó. Az intézmény­ben több mint 60 vállalati szakember tanít, és a 100-at is meghalad­ja azoknak a dolgozóknak a száma, akik az erőművi gyakorlatokon foglalkoznak a fiatalokkal. Ez a mi képzésünk nagy előnye, ereje. Tehát az a szakember adja át tudását, aki a szakmát nap mint nap élesben gyakorolja. Ha ez a rendszer megszűnne, akkor az isko­lánk lehúzhatná a rolót. Beköszöntene a középszerűség, „elér­nénk” a mai magyar szakképzés átlagszínvonalát.- Elégedett az eredményekkel?- A százéves paksi álom, a felsőoktatás megvalósítása váro­sunkban nekem, mint helyi őslakosnak több volt, mint elégedett­ség. Ma leginkább két dologra vagyok büszke. Arra a szabad és li­berális szellemre, amely az intézetben kialakult, és amiért sokan irigylik tanulóinkat más iskolákból. Másrészt arra, ami az új szlo­genünk lett: „Tíz tanév egy intézményben”. Ez 5 év technikusi, 3 év főiskolai és 2 év egyetemi képzést foglal magába.- Hogyan lehetséges ez?- Nem kívánom a beszélgetést érzelmi síkra terelni, de szá­momra óriási dolog, hogy a 14 éves korban hozzánk kerülő gyere­kek legjobbjait egy évtizedig tanítjuk, segítjük és támogatjuk. így nem kallódnak el a tehetségek, ez a gondozási rendszer példa le­het a hazai oktatás előtt. Főiskolánkon tavaly minden ötödik, az idén már minden harmadik elsőéves hallgató a középiskolánkban végzett tanuló volt. A felvételi vizsgákon semmiféle előnyt nem kaptak. Van már 7 hallgatónk, akik 10. évfolyamosok, azaz ötödévesek a BME-n. Há­nyán élvezik az iparági vállalatok ösztöndíjait, hányán helyezked­tek el erőműveknél és áramszolgáltatóknál, országosan is meny­nyire kiemelkedő a továbbtanulók aránya, ezzel most nem kívá­nok foglalkozni. Remélem, akik majd az intézet jövőjéről dönte­nek, ezt meg fogják kérdezni.- Beszéljünk a főiskoláról is!- A főiskolai mozgásterünk sokkal korlátozottabb, mint a kö­zépiskolai, hiszen egy nagy egyetem keretein belül működünk. Szinte minden lépés leszabályozott, illetve egyetemi testületi dön­tést igényel. A főiskolai szakok a 4 éve bevált rendszer szerint mű­ködnek a BME oktatási garanciáival. Nagyjából felállt egy 15 fős főállású személyzet itt a helyszínen is. Az ő feladatuk, hogy a labo­ratóriumi, géptermi és üzemi gyakorlati képzést - aminek hiányá­tól szenved a hazai műszaki felsőoktatás - nagy súllyal érvényre jüttassák, továbbá speciális energetikai, informatikai szaktárgya­kat és idegen nyelvet tanítsanak az egyetem jóváhagyásával. Na­gyon fontos, hogy egyre több iparági vállalat sorakozik fel támoga­tóként és felhasználóként a főiskola mögé.- Az iparági és a paksi átalakulás kapcsán eLsősorban nem a szim­patikus oktatási alapelvek, az eredmények érdekesek, hanem az in­tézet fenntartásának anyagi terhei. Kérem, szíveskedjék erről is tájé­koztatást adni.- Az intézmény születésekor éles vitákat folytattunk az akkori Pénzügyminisztériummal az iskolai költségek elszámolhatóságát il­letően. Végül a legkedvezőbb megoldás született. Az ESZI fenntartá­sának forrása a vállalati termelési költség, azaz a Ft/kWh árképzése­kor az iskolát figyelembe veszik, ami végül a villamos energia árában realizálódik. Tehát sok félreértéssel ellentétben, nem a vállalati nye­reség, vagy a vállalat jóléti alapja képezi az ESZI fenntartási költségei­nek forrását. Az intézményegyüttes aktuális évi üzemeltetési költsé­ge 140 millió Ft. Az ESZI létesítményeinek vagyonértéke az eszkö­zökkel és felszerelésekkel együtt eléri az 1 milliárd Ft-oL- Milyen egyéb pénzügyi források állnak még rendelkezésre?- Egyrészt a szakképzési hozzájárulás, amelyet minden magyar vállalatnak be kell fizetnie egy központi alapba, vagy direkt átadhatja egy szakképző iskolának. Az ESZI fenntartása miatt a PAV évente 24 millió Ft befizetési kötelezettség alól mentesül. Másrészt a normatív támogatás, ami az egy tanulórajutó állami hozzájárulást jelenti. Ennek folyósítását törvény rögzíti a központi költségvetésből. Je­­lenlegfolyikaPénzügym in isztériumgyőzködése az összegátutalásá­ról, ami az ESZl-nek 34 millió Ft-ot jelentene évente. Természetesen az intézeti költségvetés is módosítható, ez későb­bi döntés kérdése. Példaként hozom fel a tanuszodát, amelyet térítés nélkül használnak a paksi és a városkörnyéki iskolák, sportegyesüle­tek és igen kedvezményes áron a város lakói. A létesítmény évente 35 millió Ft ráfizetést produkál, ami közvetlenül az ESZI-t terheli. Hosszú távon forrásként igénybe lehetne venni a tröszt, konszern együttes szakképzési hozzájárulását is, amely jelen leg 80 millió Ft, de ebből az ESZI nem részesül. Ha máraszámoknál tartunk: az ESZI főállású dolgozóinak létszá­ma 132 fő, a középiskolások 395-en, a főiskolások 118-an vannak.- A mostani időszakban melyek az intézet legfontosabb célkitűzé­sei?- Az első a folyamatosság. Nem szabad, hogy az oktatás menetét, az intézmény belső rendjét befolyásolják az iparág átalakulásából adódó bizonytalanságok. A tanévnek megvan a maga folyása, az is­métlődő feladatokkal, rendezvényekkel. Novemberben megtartjuk a középiskolai pályaválasztási nyílt napokat, decemberben ugyanezt a főiskolán. Az országban lezajlott társadalmi, politikai változások kap­csán újra tárgyaljuk nevelési alapelveinket, és megköveteljük ezek egységes alkalmazását, betartását A főiskolán mielőbb szeretnénk elindítani alevelező oktatást Elő­zetesen, csak a PAV-tól 70-en jelezték részvételi szándékukat Sok olyan kiváló szakembervan vállalatunknál, akiknek továbbképzéséta szükséges iskolai végzettség hiánya akadályozza. Eza képzés nekik kí­ván lehetőséget nyújtani. Van érdeklődés más erőművekből is. Ezenkívül készülünk egy, Magyarországon új középiskolai szak meghonosítására, melynek elnevezése: kömyezettechnikus. 5 éves oktatást tervezünk, amelyben középiskolai érettségi, és azemelt szin­tű nyelvoktatás mellett az energetikai és a kommunális környezetvé­delem területére képezünk szakembereket Az első évfolyamot sze­retnénk már jövőre indítani, de nagyobb a realitása 1993 szeptembe­rében.- Már egy jó éve az a hű járja, bogy ön el kíván menni az ESZI-től? Mi az igazság? ,- Kellemetlen kérdés. Nehéz időszakban teszi fel, amikor amúgy is minden tele van bizonytalansággal. 1977 elején, 15 éve kerültem a PAV-hoz a reaktoroszlály első blokkügyeleteseként Am ikor 1985 karácsonyán - teljesen váratlan ul - megbízást kaptam az iskolaegyüttes létrehozására, aNukleáris Igaz­gatóságvezetőjének helyetteseként dolgoztam. A megbízás átvétele­kor egy kérésem volt: ha a feladatot sikeresen megoldom, emelt fővel visszamehessek dolgozni az erőműbe. 1990. szeptember elején az is­koláé. tanévnyitóján hasított belém a gondolat hogy az ESZI készen van. Minden felépült, biztosítottak az oktatás személyi, technikai és anyagi feltételei, bejáratotton működnek a középiskolai csa főiskolai szakok, elballagtak és leérettségiztek az első szakközepes osztályok, diplomát kapott az első főiskolai évfolyam. Másnap reggel kérelmez­tem a visszaút lehetőségét Ez akkor nem sikerült, de szakmai érdek­lődésem továbbra is visszahúz az anyavállalathoz. Az ESZI-hez nagy sikerek és kudarcok, élmények és csalódások kötnek. Jól megvagyok itt, mégis mehetnékem van. Tehát kérdésére a válaszom: ha majd a vállalatvezetés igényt tart a munkámra az erőműben, akkor visszaváltok, de ez nem jelentbármi áron való távozást Ha viszont maradok az ESZI-ben, az sem gond, van még új elképzelésem és ödetem évekre szólóan.- Köszönöm a tájékoztatást A beszélgetést követően Kováts Balázs a következő szavakkal adta át az ESZI 5. tanévének eseményeit tartalmazó vaskos évkönyvet: - Minden történést folyamatosan megörökítettünk. Nem szeretném, ha évek, vagy évtizedek múlva az ESZI-től hands kép alakulna ki. GEMENCI JÓZSEF Az atomfaló A mondás, hogy senki sem lehel próféta a saját hazájában, Petunkin Nyikolaj kutatóbiológusra is ráillik. Kubában így, az ásványok felhasz­nálásával foglalkozó nemzetközi kongresszuson ismerték el először fel­fedezésének jelentőségét. Nem egyébről van szó, mint a zeolit nevű ásvány azon tulajdonságáról, hogy elnyeli a természetben található káros anyagokat, a radioaktívakat is. Mint a legtöbb nagyszerű felfede­zés, ez is a lehető legegyszerűbb mó­don született. Petunkin ökológusként járta a vadasparkokat és felfigyelt ar­ra, hogy az erdei állatok csapatostul gyülekeznek bizonyos helyeken. A tu­dós ekkor kezdte tanulmányozni a zeolitot, mert az állatokat is ez von­zotta ezekre a helyekre, rendszeresen fogyasztották. A zeolit szivacshoz hasonlítható, amelynek mikropórusai azonos át­­méröjűek sok káros vegyület atomjá­nak átmérőjével. E pórusok elnyelik a káros anyagok alkotóelemeit, és töb­bénem engedik szabadon. Nem vélet­len, hogy például az uránlelőhelyeket természetes zeolitréteg borítja. Elő szervezetbe jutva hasonlóan viselke­dik a zeolit, leköti az élelemmel a szer­vezetbe jutó radionukleidokat, majd kiürül. Megfelelő technológiával ivó­vizet, talajt is lehet vele tisztítani, há­ziállatok táplálékába is adagolható. Oroszország területén tonnamil­­liárdok találhatók ebből az ásvány­ból, és fillérekbe kerül a kitermelése. A csernobili robbanás következ­ményeként eddig 7 ezer ember halt meg. A még életben levőknek talán egyetlen reményük egy zeolit-alap­­anyagú gyógyszer. De sajnos, hiány­cikk, mivel kis mennyiségben állítják elő. A csernobili katasztrófa következ­ményeinek felszámolására készült oroszországi tervben szó sem esik e módszerről. A felszámolásra kiutalt összeg elaprózódik, eddig eredmény­telen kísérletekre folyik el. Petunkin Nyikolaj véleménye sze­rint, ha az elfogadott tervet követik, 200év alatt sem számolható fel a kör­nyezet károsodása. 300 ezer tonna zeolittal viszont Oroszország egész te­rületét meg lehetne tisztítani a sugár­­szennyeződéstől - 2-3 év alatt. M. J. A „Népszava” október 28-ai cik­kéhez hozzáfűzném, hogy az em­legetett zeolit nevű ásvány ná­lunk, Magyarországon is nagy mennyiségben előfordul, és vi­szonylag olcsón kitermelhető. Az „Erdőkémia” forgalmazza külön­böző kiszerelésben. Itt az erőműben is évek óta használjuk aktív levegőszűrésre (pl. az olajhűtésű transzformáto­rok kétkamrás légszűrőjében). A fenti cikk bizonyítja, hogy az anyagban rejlő lehetőségek széles skálája messze nincs kihasználva. Talán megelőző, ill. utókezeléses gyógyászati alkalmazási formája sem kizárható!? Mindenesetre nem ártana az eddigi hazai kutatásokról - a fen­tiek figyelembevételével - többet tudnunk. VIDA GYÖRGY VKO 7 millió forint a leltározóknak Ebben az évben jelentős és nagy volumenű munka volt az atomerőmű eszközeit számba venni és értékelni. A leltározásra és vagyonértékelésre utasítást adtak ki, részletesen meghatározva a feladatokat. A feladatokról, az elvégzett munkáról érdeklődtünk Bódi Mihály főkönyvelő­től.- Az állóeszközök leltározására értéküktől függően 2,4 és 5 évente kerül sor. Kétévente a könnyen mozgatható eszkö­zöket vesszük számba, az ötévente végrehajtott leltározás viszont mindig teljes körű - tájékoztat a főkönyvelő. Az idén az a furcsa helyzet állt elő, hogy esedékes lett a teljes körű lel­tározás és a vállalat átalakulásával kapcsolatos vagyonfelmé­rést és a vagyonértékelést is el kellett végezni. Atomerőmű: - Hágyan vettek részt a leltározásban? Bódi M.: - 400 fő több hónapig foglalkozott az állóeszkö­zök, anyagok, fogyóeszközök számbavételével, ebből csak 3 fő volt olyan, akinek egyébként is ez a feladata. A többiek ezt a munkát fő munkájuk mellett munkaköri feladatként vé­gezték. Atomerőmű: - A vagyonértékelés mennyivel több, mint a leltározás? Bódi M.: - A leltározás sem egy egyszerű művelet, de a va­gyonértékelési munka minőségileg más és mennyiségileg több nagyságrenddel nagyobb. A számbavételnél meg kell felelni a vagyonértékelési követelményeknek. Egy-egy ál­lóeszközről 6-8 oldalas részletes dokumentációt kellett ki­tölteni és feldolgozni ahhoz, hogy elfogadható adatokkal szolgálhassunk. Nem mindegy, hogy milyen vagyonértékkel kezdjük ’92- ben új életünket. Atomerőmű: - Mekkora ez a vagyon? BódiM.:-Az eszközérték 131 milliárd Ft jelenleg, ill. a lel­tárfordulónapkor, ’91. június 30-án. A vagyonmérlegben az év végéig történő változásokat, mozgásokat még átvezetjük és azt küldjük majd meg az Állami Vagyonügynökségnek. Atomerőmű: - Hol áll vállalatunk eszközértékben a tröszti vállalatok között? Bódi M.: - Vagyonértékünk kiemelkedően magas, de a va­gyonnövekedés az átértékelés kapcsán nem nálunk a legma­gasabb. Atomerőmű: - Úgy tudjuk, hogy személyesen köszönték meg a leltározásban résztvevőknek a munkát. Bódi M.: - Igen, hétmillió forintot osztottunk ill. osztunk ki a négyszáz főnek. Úgy ítéljük meg, e nem könnyű feladat­nak az elvégzéséért az erkölcsi elismerésen túl megérdemlik az anyagi elismerést is a benne részt vevők. Rendhagyó történelemóra Volt hadifoglyok tartottak rendhagyó történelemórát az ESZI-ben november elején. A tanulók olyan tényekkel és adatokkal ismerked­hettek meg, melyek­kel a mostani tan­könyvekben még nem találkozhatnak. A nagy érdeklődés­sel kísért előadáson bőven jutott kérdés a szakkutató és a két volt hadifogoly felé. Stark Mátyás történész, Kakstetter Ferenc és Po­­toczky Iván volt hadifoglyok Megemlékezés az 1956-os forradalomról Az MVMT vezetősége az 1956-os forradalomra emlé­kezve elhatározta, hogy számba veszi és arra alkalmas módon megbecsülésben fogja részesíteni az 1945 után politikai okokból meghurcolt jelenlegi, vagy volt munka­társait. Dr. Halzl József vezérigazgató úr körlevélben kérte fel a vállalatok vezetőit a munkavállalók megfelelő tájékozta­tására, a jelentkezők anyagának összegyűjtésére, ame­lyet november 30-ig kell a vezérigazgató úr részére to­vábbítani. A megbecsülés kinyilvánításának módozatairól, for­májáról rövidesen döntés születik. Széchenyi tisztelete és a fejlett infrastruktúra Az ország műszaki szakem­bereinek egy része a győri Széchenyi István Műszaki Főiskolán rendezett tudomá­nyos ülésszak keretében tisz­telgett a nagy magyar emléke előtt. Mivel Széchenyi István a közeli Nagycenken született és a Széchenyi-birtokok egy része is ezen a területen volt, ezért a Széchenyiek már 200 évvel ezelőtt is szoros kapcso­latban álltak Győr városával. Az ő emlékére, valamint a mai értelemben vett infrastruktu­rális területek fejlesztésében áldozatos munkájára való tisz-’ telettel főiskolát neveztek el róla a városban. A főiskola névadójának, Széchenyi István születésé­nek 200. évfordulója tisztele­tére egy nagyszabású nemzet­közi tudományos ülésszakot szerveztek a főiskolai oktatási programhoz kapcsolódóan az alábbi témakörökben:- távközlés és műsorszórás, általános gépészet,- építészet,- szervezésfejlesztés,- hidrológia,- környezetvédelem. A rangos nemzetközi elő­adók mellett a hazai szakem­berek is ismertették a kutatá­saik, elméletük eredményeit. Ebbe a nívós mezőnybe je­lentkezett és az előadásuk elfogadása után a konferen­cián részt vett az erőmű hír­közlési osztályának négy szak­embere. Az atomerőműves előadá­sok témája a következő volt:- a paksi atomerőmű speciá­lis tűzjelző, zárt láncú tv-meg­­figyelő és rádiórendszere (ea.: Sipos László-Katus Ferenc),- a paksi atomerőmű cso­magkapcsolt adatátviteli rend­szere (ea.: Szügyi Mátyás-Pa­taki János),- a paksi atomerőmű opera­tív üzemirányítói hírközlő rendszere (ea.: Szügyi Má­­tyás-Vereczki György). A szervezőknek köszönhe­tően az előadásainkat egy ha­sonló témájú elméleti beszá­moló előzte meg és ennek mintegy kontrasztja követte a gyakorlati példával megerősí­tett tanulmány. Különösen az első és a har­madik témakör keltette fel a hallgatóság érdeklődését, több mélyrevágó kérdést tet­tek fel. A szakmai előadáson kívül természetesen a vállalat érde­keit is képviseltük, mert nem­csak a szőkébb szakmánkról folyt az elméleti eszmecsere, hanem az atomerőmű egyéb más kérdéskörében is. És most néhány szót a tudo­mányos ülésszakról:- első látásra feltűnt, hogy a korábbi hasonló összejövete­lekhez képest a szakemberek szakmai felkészültsége meg­nőtt, az előadók fellépése és az előadás módja pozitívan válto­zott,- több általános mondani­­valójú előadásban különös hangsúlyt kapott a vezetőré­teg szakmai tudásokban jártas, fiatal, energikus, rátermett ve­zetőkkel való felváltása. So­kan ebben látják a politikai váltás mellett a gazdasági vál­tás lehetőségét és felgyorsítá­sát,- a tudományos értekezést megtisztelte jelenlétével és előadást is tartott a nagy ma­gyar egy kései leszármazottja - Széchenyi Kálmán Stuttgart­ból. Természetesen híven a családi hagyományokhoz ko­runk Széchenyije is egy kicsit már a jövővel foglalkozik. Előadásának témája a fejlett országokban is bevezetés alatt álló üvegszálas távközlési ösz­­szeköttetések. Összefoglalva: a tudomá­nyos értekezés több tekintet­ben is hasznos volt az ott meg­jelent szakemberek számára. Széchenyi nagyra törő tervei­nek árnyékában a jelen szak­emberei is nagyra törő és talán megvalósítható terveket vá­zoltak fel az ország fejlődésé­nek érdekében. VERECZKI GYÖRGY

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents