Atomerőmű, 1991 (14. évfolyam, 1-12. szám)

1991-12-01 / 12. szám

ATOMERŐMŰ 3 Áttekintik vállalatunkat Értékes és jelentőségteljes lesz az a vizsgálat, illetve áttekintés, melyet az Atomerőműveket Üze­meltetők Világszervezete (WA­­NO) Atlantai Központja irányítá­sával végeznek az atomerőműben ’92 február 3-tól két héten keresz­tül. A februári látogatás az első WANO által vezetett vizsgálat (Pilot Peer Review) lesz. A látoga­tásra ütemtervet állítanak össze, melyből kiderül, mely területre összpontosítanak majd. A 14 fő­ből álló nemzetközi összetételű csoporttagok mindegyike valami­lyen felelős poszton dolgozik. A csoporttagoknak kb. a fele ameri­kai szakember lesz, akik nyomott­vizes reaktorra vonatkozó tapasz­talatokkal rendelkeznek, míg a többiek egy szűkebb területet, a WER 440 típusokat ismerik. A látogatás leginkább emberi, „munkatársi” kapcsolatáról be­szélt az erőmű szakembereinek november 26-án Joe Solymossy, az Atomerőművek Üzemeltetési Intézete (INPO) karbantartási osztályvezetője, a paksi WANO vizsgálati csoport vezetője. Vele volt még William Hastie a WA­NO Atlantai Központ igazgatóhe­lyettese, a WANO kísérleti vizs­gálati program koordinátora.- „Csapatunkat a rugalmasság jellemzi - mondta Solymossy úr. - Semmiképpen sem akarjuk az önök mindennapi munkáját zavar­ni és mivel szabad mozgást biztosí­tanak számunkra, szeretnénk, -természetesen a programhoz igazodva mérnökökkel és techniku­sokkal is be­szélgetni. Elvá­rásunk a kivá­lóság és ennek megvalósulása érdekében sze­retnénk átadni az ezen n téren szerzett nem­zetközi tapasz­talatainkat a paksiaknak. ” A kéthetes vizsgálódás után összeg­zik majd az eredményeket, meg­mondják mit csinálunk nagyon jól és hol van még javítani való. * A tájékoztató szünetében Soly­­mossy és Hastie urak válaszoltak néhány kérdésre:- Az utóbbi időben néhány kelet­európai atomerőműben kisebb-na­­gyobb problémák voltak a bizton­ságos működéssel kapcsolatban, melyekről önök is tudnak. Van-e valamilyen eszközük arra hogy be­folyásolják működésüket?- Egy sor dolog van, amiben Amerika részt vesz, különösen a csernobili atombaleset óta. Pl. a WANO alapprogramja kiegészí­tésként szerepel a nyugati és kele­ti erőművek közötti rendszeres tapasztalatcsere-látogatás. A ka­nadai BRUCE erőműből 5 szakér­tő több napot töltött a szmolensz­­ki erőműben, beszélgettek az ott dolgozókkal. A paksi szakembe­rek is voltak már a limericki atom­erőműben. Valójában minden kelet-európai és kubai atomerő­mű részt vesz a szakembercseré­ben.- De vannak egyéb kezdemé­nyezések is, figyeljük a kelet-eu­rópai atomerőművek korszerűsí­tési folyamatait. A munka orosz­lánrésze a WANO-n keresztül zajlik. Reméljük, hogy átlépjük a politikai és kulturálus határokat.- Van egy WANO-terv, amely a régebbi WER-típusú bolgár, csehszlovák és orosz erőművekre vonatkozik, megpróbálnak a V 230 típusú blokkok biztonságnö­velésében segítséget adni.- Mintha veszített volna népsze­rűségéből az atomenergetika. Önök hogyan látják ezt a kérdést a tenge­rentúlról?- A nagy közönség véleménye sajnos messze esik attól, amit el­várnánk. Az elmúlt két évben - egy-két esetet kivéve - nem lát­tunk atomerőműellenes de­monstrációt, olyat ami pl. a Three Mile Island-i és a csernobili bal­eset után volt. Megpróbáljuk elfe­lejteni a tragédiákat, illetve az em­ber természeténél fogva olyan, hogy legalábbbis megpróbálja el­felejteni. A mai helyzet az, hogy a családok szeretnék megtartani a hűtőszekrényeiket, és mindent, ami villamos energiával működik. A legtöbb társadalom, emberi kö­zösség felismeri, hogy kell nuk­leáris energia.- A jelenlegi eredményekről is szeretnék szólni. Újabb atomerő­műveket építenek Távol-Keleten, Japánban, Tajvanon és Koreában. Az Egyesült Államokban, ipari körökben úgy ítélik meg, hogy je­lentős hátrányba kerülhetünk, ha nem kezdjük megépíteni az erő­művek új generációját az elkövet­kezendő öt évben.- Köszönöm a tájékoztatást. Fábián-Ódomé Mindig a feladathoz idomulva A beruházás ideje alatt fontos feladat hárult a beruházási igazga­tóságra is. Ahogyan változtak a tervek és elképzelések, a szerve­zet is úgy idomult a feladathoz. Erről beszélgettünk Tibay Ferenc építész főtechnológussal.- Mikor kerültél az építészetre? T. F.: - 1978 őszén kerültem az építészetre és 1979 elején másfél évre átkerültem az ERBÉ-hez, kölcsön adott szakemberként, az 1-2-es blokkok műszaki ellenőri munkáival bíztak meg. Másfél év múltán visszakerültem a PAV karbantartási igazgatóságára, majd a BÉRIG 1986-os megalaku­lásával az építészeti főmérnökség­re, ahol a műszaki előkészítési szervezet vezetésével bíztak meg. Ezt a munkakört töltöttem be a blokkok építésének ideje alatt. A IV-es blokk üzembe helyezé­sével - 1987 szeptembere - a hiánypótlási munkák befutottak, de közben 1988-ra - jött a 2x1000 MW-os bővítés terve. A szerveze­tünk egyből ebbe a munkába lé­pett át. Közben megindult a beruházás szervezeti átalakítása, melynek eredményeként megalakult töb­bek között a létesítési iroda és a mérnöki iroda. Tehát a BÉRIG irodai szervezésbe alakult át.- Ezek szerint a névváltoztatá­son túl a fő feladat is változott, mégpedig a bővítés előkészítése? T. F.: - Igen, a szervezet a fel­adathoz idomult, ugyanis meg­kezdtük a szovjet típusú 2x1000 MW-os blokkok műszaki tervei­nek a készítését és később a mű­szaki tervek védését. A bővítés előkészítési munkálatai magukba foglaltak bizonyos helyszíni kivi­telezési tevékenységet. ...Elsősor­ban földfeltöltést és területelőké­szítést és a helyszíni talajfizikai kí­sérleteket. Ezek a munkák a trösz­ti és a vállalati döntés alapján in­dultak meg. Ezekhez a munkák­hoz biztosították a szükséges pénzeszközöket, a meglévő kor­mányközi megegyezések alapján.- Mint tudjuk, időközben változ­tak az elképzelések, az előkészítő munkák leálltak. Ezt a politikai változások idézték elő? T. F.: - Elsősorban gazdasági okok miatt vált szükségessé az egész bővítési terv felülvizsgálata, mely 1989 elejére tehető. Ekkor kezdtek rájönni, hogy a bős-nagy­marosi, a bicskei és a paksi nagy­­beruházásokat anyagilag nem bír­ja az ország.- Tehát a bővítés leállítása első­sorban gazdasági okok miatt tör­tént? T. F.: - Elsősorban gazdasági szempontok motiválták a bővítés leállítását, majd ezt követte egy olyan újabb vélekedés, miszerint elképzelhető más megoldás is a bővítésen kívül. Ha jól megnéz­zük, helyes volt a döntés, mert a szovjet terveknél jóval olcsóbbak az időközben beérkezett nyugati ajánlatok. Az is tény, hogy köz­ben, az energiafogyasztásunk nem nőtt olyan ütemben, aho­gyan prognosztizálták. A gazdasá­gi lehetőségek szűkülése holt­pontra juttatta a bővítés kérdését, majd elkezdődtek a többi kérdője­lek megfogalmazásai: mennyire biztonságos? mennyire gazdasá­gos? van-e esetleg más alternatí­va?- Ettől a pillanattól kezdve a ti helyzetetek, vagyis a BÉRIG helyze­te is megváltozott? T. F.: - Felmerült a nagy kér­dés: az 1-4 blokki beruházási leve­zénylésére szakosított igazgató­ság a bővítés leállítása után mit csináljon, mi legyen a feladata? A létesítési iroda vitte tovább a még kifutó szerződéseket, a kü­lönböző élőmunkákat. így az 1986-os csernobili katasztrófa után a főkonstruktőr által kidol­gozott új biztonságnövelő intéz­kedések megvalósítását az iroda végezte el. A mérnöki iroda nagyobbik ré­sze közben a bővítéssel foglalko­zott, a külföldi ajánlatok terveinek a felülvizsgálatával lett megbízva. Ezek a munkák 1990 novemberéig folytak és 1991 tavaszára lezárul­tak az összefoglaló jelentések.- Ezek szerint 1991 tavasza ismét fordulópont a BÉRIG történeté­ben? T. F.: - Jelentős állomás 1991 tavasza, mert addig fel sem me­rült a szervezeti karcsúsítás kérdé­se, de ekkorra már megkérdőjele­ződött, hogy szükséges-e a kettős szervezetek jelenléte a PAV-nál. Több elképzelés és lehetőség megvitatása - elfogadása szította az indulatokat, növelte dolgo­zóink bizonytalansági érzetét. Ám emberek elbocsátására nem- Ti tovább­ra is bíztok a bővítésben? került sor, mert mi többek között egyre bizonyosabbak vagyunk ab­ban, hogy már ma dönteni kellene a bővítés mellett. Az is bizonyos, hogy a mont­­reáli és a hágai egyezmények környezetvé­delemmel kapcsolatos előírásait csak akkor tudjuk betartani, ha atomerőmű­vet építünk. A fosszilis erő­művekkel be­­tarthatatlanok a környezet­­védelmi elő­írások. nyék és a műszaki-gazdasági ér­vek mellettünk szólnak.- Köszönöm a beszélgetést. Beregnvei T. F.: - Bí­zunk benne, hiszen a té-Kiss Islvan s/ulirászimnés/ alkotása a/ almncrómihcl jelképc/ö kompozíció Az ESZI Műszáki Szakközépiskolájának 1992/93. tanévben induló szakjai A középfokú képzés szakirányai: erőmű-gépésztechnikus, ipari elektronikai technikus, villamosenergia-ipari technikus, számítás­­technikai programozó, általános gépszerelő és karbantartó, igazga­tósági asszisztens (titkárnő). Általános tudnivalók:- Képzési idő: technikusi szakon 5 év, a többi szaknál 4 év.- Tervezett felvételi keretszám valamennyi szaknál 15 fő.- A jelentkezésnél ajánlott tanulmányi átlag: titkárnői és a szá­mítástechnika szakon 4,5, a többi szaknál 3,5-4,0. Természetesen gyengébb eredménnyel is lehet felvételi vizsgát tenni. Felhívjuk az érdeklődők figyelmét, hogy az iskolába a jelentkezés független a megyei vagy országos rendszertől. A paksi jelentkezés­sel párhuzamosan a központi nyomtatványon is lehet más iskolák­ba jelentkezni. Nincs tehát kizáró ok, nincs veszíteni való, sőt a ta­nulók továbbtanulási lehetőségei plusz 1 iskolával bővülnek. Aje­­lentkezési lapokat az érdeklődők számára megküldik. JELENTKEZÉSI LAP BEKÜLDÉSI HATÁRIDEJE: 1992. február 7. Fotó: Gottvald Atomerőművi ellenőrök továbbképzése színen az I-es és IV-es blokk pi­hentető medencéinél zajlott. A Cserenkov-sugárzás érzékelé­sén alapuló műszer segítségé­vel a kiégett üzemanyag ellen­őrzéseit oktatták. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség safequard tevé­kenységének célja az ún. Atomsorompó Szerződés telje­sítésének ellenőrzése. A szer­ződést aláíró országok a békés céllal felhasznált nukleáris anyagok minden mozgásáról értesítik az ügynökséget, amely a fenti anyagok alkalomszerű ellenőrzését végzi. Az ellenőr­zés hatálya alá esik minden olyan anyag, amely - akármi­lyen csekély valószínűséggel - nukleáris fegyver előállításá­hoz alap- vagy segédanyagul szolgálhat. A mi erőművünk esetében az ellenőrzés tárgya a friss és kiégett üzemanyag. A hazánkban 1991. jú­nius 1. óta használt hétfo­­ko?atú Nemzetközi Nuk­leáris Esemény Skála sze­rinti. szintű (csak rendelle­nességnek minősülő) üzemzavar nmem december 9-en 7 óra 47 perckor a Paksi Atomerő­mű 4. blokkjában. A blokk névleges teljesítményen működött, amikor az egyik nagyfeszültségű transzformátort annak villamos védelme az üzem­ből kikapcsolta. Ennek következtében az üzemelő generátorok a villamos hálózatról lekapcsolódtak, a reaktort az automatikus sza­bályzó rendszer fokozatosan terhelte le. Két perccel a kiváltó ese­mény után a reaktor 50%-os teljesítmény szintjén operátori beavat­kozás eredményeképp reaktorvédelmi működés is történt, ez a reaktort leállította. A transzformátorról megállapították, hogy védelme indokolatla­nul működött, a hibás készüléket kicserélték. A blokk üzembe vé­telét 2 óra elteltével megkezdték és 18 órakor a blokk újra teljes ter­heléssel üzemelt. □ E3H ■ ■ ■ ■ Munka kü/ben A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség safequard ellen­őreinek a kiképzése, illetve to­vábbképzése volt 1991. novem­ber 30-december 3-a között az atomerőműben. A 15 ország­ból érkezett 21 szakember szá­mára elsősorban ismertették az erőműben használt üzem­anyag, a pihentető medencék jellemzőit, valamint a legfonto­sabb sugárvédelmi szabályo­kat. A gyakorlati tréning a hely-William Hastie és Joe Solymoss) I ihuy I ereile

Next

/
Thumbnails
Contents