Atomerőmű, 1991 (14. évfolyam, 1-12. szám)

1991-11-01 / 11. szám

ATOMERŐMŰ Tájékoztató a szolgálati szabadalmakról A következőkben rövid tájékoztatást adok a vállalatunk tulajdonát is ké­pező szolgálati szabadalmakról, továbbá azokról is amelyeknek a vállalat nem tulajdonosa, de részben dolgozóink a feltalálók. Frigyesi Ferenc és Bacskú Gábor feltalálók 1. a) Cím: Eljárás és mérőberendezés többterű és több nyomásszintű herme­­tikus épület tömörségének komplex ellenőrzésére és integrális vizsgálatá­ra b) Lajstromszám: 200853 c) Szabadalomtulajdonosok: PAV, VEIKI, ERBE egyenlő arányban. d) Feltalálók: dr. Bacskó Gábor, Frigyesi Ferenc, valamint a VEIKI és ER­BE hat dolgozója. e) A benyújtás és a szabadalom megoldásának időpontja: 1982. szeptem­ber 30., illetve 1990. március 27. f) Alkalmazása vállalatunknál: Az első integrális tömörségvizsgálat so­rán mindegyik blokknál alkalmaztuk. g) A feltalálók díjazása: A feltalálói díjat a PAV fizeti, a megtakarítást kal­kuláltuk, de még vita tárgya. 2. a) Eljárás VVER-440 típusú, lokalizációs toronnyal ellátott atomeröművi blokkok hermetikus terének ismételt integrális tömörségvizsgálatára b) 192249 c) PAV d) Dr. Bacskó Gábor, Frigyesi Ferenc. e) 1983. november 30., illetve 1986. december 8. f) Vállalatunk az ismételt integrális tömörségvizsgálatok során folyama­tosan alkalmazza. g) A feltalálói díjat vállalatunk kifizette. 3. a) Eljárás és berendezés zárt tér, elsősorban atomeröművi védöépület in­tegrális tömörségvizsgálatára b) 200401 c) PAV és VÉIKI egyenlő arányban. d) Dr. Bacskó Gábor, Frigyesi Ferenc, Katies Béla, továbbá a VEIKI három dolgozója. e) 1984. november 16., illetve 1990. január 22. 0 Még nem alkalmaztuk. g) Alkalmazás hiányában nem is díjaztuk. 4. a) Készülék technológiai csővezetékeken és csőszerelvényeken keletkező tömítetlenségek megszüntetésére b) 200626 c) PAV d) Süveges József, Nagy István. e) 1988. február 5., illetve 1990. március 21. f) Vállalatunknál folyamatosan alkalmazzák. g) A PAV kifizette. 5. a) Eljárás atomeröművi radioaktív hulladékoldatok koncentrálhatósá­­gának fokozására b) 193209 c) MÁFKI d) Tilky Péter, Viszlay József, Simon Gyula és öt fő MAFKI dolgozó. e) Benyújtva: 1984. május 21-én. 0 Vállalatunknál 1984. eleje óta folyamatosan alkalmazzák, g) A MÁFKI fizeti, bírósági ügy. 6. a) Eljárás és berendezés nagy aktivitású radioaktív sugárforrások előállí­tására WER-440 energetikai reaktorban b) 200854 c) MAT A Izotóp Intézet. d) Buday Gábor, Beier Mathiász és az Izotóp Intézet három dolgozója. e) Benyújtva: 1987. január 30. í) Vállalatunknál alkalmazása folyamatban van. g) Még nem díjazták. 7. a) Kombinált szeparációs eljárás és berendezés atomeröművi hulladékol­datok inaktív sótartalmának csökkentésére b) 200971 c) MÁFKI d) Tilky Péter és a MÁFKI öt dolgozója. e) Benyújtva: 1984. szeptember 12. 0 Nem alkalmazzuk. g) Nem díjazták. 8. a) Kapcsolási elrendezés nagy megbízhatóságú diagnosztikai rendszer­hez, elsősorban erőművi alkalmazásra b) Még nincs lajstromszáma. c) PAV, MTA azonos arányban. d) Dr. Nagy István, Kiss József és az MTA három dolgozója. e) Benyújtva: 1989. április 20-án. f) Még nem alkalmazzák. g) Nem díjazták. 9. a) Mindkét irányból mindkét irányba nyitható, tömör zárást biztosító biz­tonsági ajtó, különösen tűzgátló ajtó b) Még nincs lajstromszáma c) PAV d) Tarczal László, Faragó Zoltán. e) Benyújtva: 1990. július 26-án. 0 Még nem alkalmazzák. g) A díjszerződést megkötötték, de még nem díjazták. J. G. 5 Pillantás a jövőbe A másodlagos villámvédelmi ankétről Vajon mi is az a másodlagos vil­lámvédelem? Az elsődleges villám­­védelemről mindenki tud: a tető­kön látható villámhárítók, fémru­­dak, lapostetőket behálózó vashu­zalok, épületek oldalán lefutó veze­tékek, földelések. Kevesen tudnak azonban arról, hogy A és B tűzveszélyességű he­lyekre bemenő villamos vezetéke­ket a zónahatáron túlfeszültség-le­vezetőkkel köteles ellátni - és ez már másodlagos villámvédelem. A villámcsapás elsődlegesen úgy okoz kárt, hogy a gyúlékony anya­gokat, tetőszerkezeteket felgyújtja, a kéményeket ledönti, az épületeket megrongálja, az élő fákat szétre­peszti, stb. A villám másodlagos hatásánál gondoljunk a kisiskolás korunkban látott fizikai kísérletre: az árammal átjárt vezető körüli mágneses tér a vasreszeléket szép koncentrikus kö­rök alakjába rendezte. Minden villám tulajdonképpen egy árammal átjárt vezető (plazma), melynek igen erős a mágneses tere. Ez a mágneses tér az erősáramú, a telefon, a házak közt kifeszített ká­beltévé, stb. vezetékekben kV nagyságrendű feszültséget és kA nagyságrendű áramot indukálhat, mely - az adott körülmények között - a szigeteléseket átüti, a villamos készülékeket tönkre teheti. Mindezekajelenségek igen rövid ideig, a másodperc ezred, illetve milliomod részéig tartanak, emiatt, szerencsére - a személyi áramüté­sek igen ritkák és kevésbé veszélye­sek. Volt már példa, hogy valaki ziva­taros időben a telefontól áramütést kapott, de ez igen ritka jelenség - a telefonvonalak bizonyos pontjain a túlfeszültség-levezetők beépítését szabvány írja elő. Régebben is villámlott - mond­hatná valaki - és akkor is volt má­sodlagos hatás. Miért csak most ér­dekel ez bennünket? A válasz: mert elterjedtek az úgy­nevezett kényes elektronikák, me­lyeket az 5—10V-nyi feszültségemel­kedés már garantáltan tönkretesz. A fejlődés útja a mind kényesebb elektronikus készülékek felé mutat. Nálunk várhatóan a közeljövőben fognak elterjedni, de nyugaton is csupán az utolsó 10 évben vannak. Képzeljünk egy teljesen automa­tizált pl. autógyárat, ahol számító­gép vezérel a futószalagról kezdve a munkabér kifizetésig mindent. És most a komputer tönkremegy, mert a közelben valahol becsapott a vil­lám. Mintha egy élőlény agyát ki­operálnák. A gyár megáll. A napi pl. 50 autó elkészítése elmarad. És ha csak 10 napig áll, ez 500 db autó. A kereskedő eladni akar, ott vásárol autót, ahol van. A gyár tönkremegy. Próbálkoztak az adattároló mág­nesszalagok több példányban, több helyen való tárolásával, illetve a szá­mítógépek hálózattól független áramforrásból való táplálásából (ak­kumulátor). Egyik sem bizonyult teljesen megbízhatónak. Sőt az ár­nyékolás sem, ugyanis az árnyékoló csőben lefutó másodlagos villám­­áram maga is indukálhat veszélyes feszültséget a védett vezetékekben. Nem védi meg a hagyományos villámhárító az elektronikus készü­lékeket? A válasz egyértelmű: nem. Sőt a hagyományos villámhárító kissé még fokozza a másodlagos veszélyt. A hagyományos villámhárító az épületeket védi a közvetlen villám­­csapástól, ahová a szabvány (MSZ 274) villámhárítót ír elő, ott az feltét­lenül szükséges. Ezenkívül adott esetben külön védelmet kell telepíteni az elektro­nikus készülékekhez. Az 1991. november 6-7-én Buda­pesten megrendezett Másodlagos Villámvédelmi Ankéton jelen vol­tak a villámvédelmi szabványunk (M SZ 274) alkotói, biztosító társasá­gok, áramszolgáltatók, erőművek, villámvédelmi berendezéseket gyártó cégek képviselői. Az ankét lényegi tartalma az Elektrotechnika című lap ez évi 11. számában található. Néhány érdekesség: Egyre nő a biztosító társaságok által villámkárként kifizetett összeg, erősödni fog a biztosító társaságok szerepe, ezért jó, ha pl. lakásbiztosí­tásnál a villámkárok rendezéséről is szerződést kötünk. Van gyakorlati példa, hogy vil­lámcsapás másodlagos hatása foly­tán egész lakótömbben, utcában tönkrementek a tv-készülékek. A védelem forintban kissé drága. Pl. a közismert konnektorba duga­­szolható „hosszabbító” (kontaszet) bolti ára 1000 Ft körül van, túlfeszí­tett védelemmel ez 8-10 000 Ft (ma­gyar cég ajánlata). Valószínű, hogy akinek több tv­­je, videója, és drága számítógépe, műholdvevő berendezése van - an­nak már megéri a túlfeszültség vé­delem alkalmazása. Az alanti ábra a DEHN és Fiat cég prospektusából való - többek között e cég foglalkozik, illetve gyárt másodlagos villámvédelmi készülé­keket. Az ábrán látszik, hogy védelmet kell telepíteni az erősáramú kábel épületbe csatlakozásának helyén, a fogyasztásmérőnél, a dugaszoló alj­zatnál és magában a készülékben. Az ábra magyarázatot ad arra is, hogy miért nem építenek gyárilag túlfesz. levezetőt a tv-be, s más ké­szülékekbe: hatásos védelem csak egész rendszertől várható. Az érzékeny elektronikák elterje­désével a villámcsapás 1-2 km suga­rú veszélyességi övezete 10 km-re bővül. gasan van - következik, hogy a fel­hők között létrejövő villámkisülés másodlagos hatása is okozhat kárt a földfelszíni elektronikákban. Nem kell tehát feltétlenül a földbe csap­nia a villámnak ahhoz, hogy a hatá­sát érezzük. Várható változások a szabványok terén. Magyarország Európához va­ló csatlakozásával jár a nemzetközi villamoselőírások, normák (IEC) elfogadása és publikálása. 1993. ja­nuár elsejével várhatóan magyar szabványok IEV MSZ felirattal ke­rülnek kiadásra. Ekkor a jó öreg MSZ-274-et (ami világviszonylat­ban egyébként megállja a helyét) vissza kell vonni. Az új szabvány várhatóan keve­sebb előírást tartalmaz majd. A ter­vezéshez, létesítéshez szükséges irányelvekhez ipari egyesületi (MEE) munka során lehet majd hozzájutni. Ez a szabvány nem az eddigi értelemben lesz kötelező. Mégis sokkal inkább be fogják tarta­ni. Pl. a biztosító alacsonyabb bizto­sítási díjat állapít meg, ha a villám­hárító szabvány szerint készült, azt időszakosan ellenőrzik, karbantart­ják. Atomerőmű vés viszonylatban: az elektronikák döntő többségben relévédelmek, ezek nem érzéke­nyek a villámcsapás keltette túlfe­szültségekre. A reaktorcsamokba néhány év­vel ezelőtt beszerelt tv-kamerák már az új típusú elektronikával ké­szültek: voltak is itt meghibásodá­sok zivataros időben. A BME kutatógárdája telepített ide túlfesz. védelmet, sikerrel. A hálózati vezénylőben is van­nak kismegszakítók, melyek felte­hetően légköri túlfeszültség hatásá­ra leoldanak. A jelenség vizsgálatá­val szintén a Budapesti Műszaki Egyetem foglalkozik. 0f Minthogy a zivatarfelhők alsó ré­sze 1-2 km, felső része 8-10 km ma-Villámáram- és túlfeszültség-levezetők beépítési lehetősége az IEC/VDE túlfesziiltség-kategóriák szerint Tulf*itllltié]ouülyok /DIH VDE 0110/IEC Publ.664/ »ér«te lé»1 lOkőfeszültsége 0) 1.5 kV HAK-m—flöl-«--------[»«n—------220/380 V i Fogyasztásmérő. l© |J© jjl© jj© A cipész maradjon a kaptafánál Épp itt az ideje, hogy az atomerő­művet úgy kezeljük, mint minden mást a piacgazdaságban, a kereslet­kínálat alapján. Mindenről tájékoz­tatni kell a lakosságot, ne legyenek ta­bu témák. Tájékoztatás és felvilágosí­tás... minden mennyiségben. Félelemben vannak a Paks környé­ki falvak, tiltakoznak az atomerőmű bővítése ellen, mert földrengés-ve­szélyeztetett a térség, meg mert ez egy atombomba gyára. Bár az atomerőművek kora a világ­ban lejárt, s felelős vezetőink nyilat­kozata alapján ítélve, végre Magyar­­országon is előtérbe kerülnek a nagy beruházásigényű alaperőművekkel szemben a gyorsan megépíthető és megtérülő, jó hatásfokú, gazdaságos gáz-gőz típusú erőművek, azonban úgy tűnik, a még meglevő atomerő-Y rana Ildikó művek működésével bőségesen lesz­nek problémák. Amíg az a sok probléma, félelem ami körülveszi az atomerőművet meg nem szűnik, addig jobb, ha az atom­energiáról, mint az energiatermelés egyik jelentős forrásáról csak múlt időben beszélhetünk. Ezek a vélemények Vrana Ildikó újságírónőtől valók, melyeket A Ring című újság hasábjain publikált és azon a Ring-partin mondott, melyet a paksi Ring étteremben rendeztek no­vember 4-én. Kérdéseket lehetett fel­tenni és véleményeket elmondani a Ring című közéleti, gazdsági és kultu­rális képes hetilappal kapcsolatban. Az 50 főnyi - főleg atomerőműves - közönségből többen (gondolatban) megkérdőjelezték Vrana Ildikó szak­mai (nem újságírói) hozzáértését. A ringben, a főszerkesztő, az újság­írónő szemben állt véleményével a paksi (atomerőműves) lakosokkal, új­ságolvasókkal. Végeredményben egyik sem igazán értette a másikat. A Ring foglalkozhat-e szakmai témák­kal, s ha igen milyen terjedelemben? - Ki állapítja meg, hogy egy újságcikk tájékoztatás vagy félretájékoztatás? - Az atomerőmű létével, működésével kapcsolatban kinek vagy kiknek a szakvéleményét lehet elfogadni? - Ilyen és ehhez hasonló kérdések ve­tődtek fel. A határozott fellépésű újságírónő „mentségére” felhozta, hogy cikkei­nek megírásához szakértőket kért fel a lektorálásra. A közel kétórás beszélgetés és vita csak vázlata lehet annak az eszmecse­rének, melyet - a jelenlevők meg­egyeztek - december elején, akkor már kizárólag atomos témában, foly­tatnak majd.- L - b. -A tüzelő című sorozatból Átalakulási folyamat segítése A atomerőmű vállalat tervezett átalakításával kapcsolatos feladatok szer­vezésére, irányítására operatív bizottságot hozott létre. A bizottság vezetője: Nagy Istvánná gazdasági vezérigazgató-helyettes. Tagjai: Gallyas Vilmos személyzeti és szoc. igazgató, Bódi Mihály főköny­velő, Rósa Géza tájékoztatási irodavezető, dr. Bertha Kálmán ált. jogi osz­tályvezető, dr. Páli Etelka igazgatási osztályvezető. A bizottság az átalakulás folyamatában a következő feladatokat látja el:- az MVMT-tői kapott információk alapján az alapszabály-tervezet végle­gesítésének előkészítése; ' - az átalakulási tervből a vállalatra háruló tevékenységek;- az átalakulási vagyonmérleg összeállításával kapcsolatos feladatok szer­vezése, irányítása;- a cégjegyzés előkészítése, cégjegyeztetés,- a munkavállalók részére az átalakulással összefüggésben adandó tájé­koztató összeállítása, a tájékoztatás megszervezése, lebonyolítása;- a dolgozói vélemények összegyűjtése, feldolgozása, a válaszadás lebo­nyolítása;- a dolgozók által delegált felügyelő bizottsági tag megválasztásának elő­készítése, a választás lebonyolítása. A bizottság munkája során igényelheti az érdekképviseleti szervek közre­működését. A nem szervezett dolgozókhoz kapcsolódó feladatokat hatás­körében végzi a gazdasági vezetők bevonásával, akik kötelesek a bizottságot tevékenységében támogatni.- Ez a Józsi szomszéd mindig megjátszotta az eszét...

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents