Atomerőmű, 1991 (14. évfolyam, 1-12. szám)
1991-09-01 / 9. szám
XIV. ÉVFOLYAM 9. SZÁM A PAKSI ATOMERŐMŰ VÁLLALAT DOLGOZÓINAK LAPJA 1991. SZEPTEMBER Teller Ede Bor Imrével a hivatal dísztermében Fotó: b. m. Az MTA meghívására ismét Magyarországon járt a világhírű fizikus. Látogatásának legfontosabb eseménye az augusztus 27. és 30. között Szombathelyen rendezett IX. Nemzetközi Pozitron Annihilációs Konferencián való részvétel volt. Ezen a konferencián 31 ország kb. 300 tudósa vett részt, Teller professzor előadást is tartott, „Az a csodálatos szupravezetés” címmel. Élmény volt hallgatni a világra való rácsodálkozást, a megismerés izgalmát remekül visszaadó beszédét. A Magyar Nukleáris Társaság közgyűlésén való részvételéről külön írtam. Szeptember 3-án a Pécsi Akadémiai Bizottság Tudósklubjában tartott igen nagy érdeklődés mellett előadást és válaszolt sok kérdésre. Sokat foglalkozott a kiégett üzemanyag sorsával, egy sor lehetőséget említett, ahol mód volna a további felhasználásra, szerinte helytelen ezeket hulladékként kezelni. Az újrafelhasználás a gazdasági előnyökön túl a felügyelet biztosítását is megoldaná, aki ezen „melléktermékek” további felhasználását megoldja, az jót tesz az em. beriséggel és meggazdagszik maga is. Szeptember 4-én Paksra látogatott, a polgármesteri hivatalban találkozott a város vezetőivel és a meghívott szakemberekkel. A kötetlen beszélgetés során sokat mesélt életéről, a nukleáris biztonság kérdéséről. Elmondta, hogy a paksi atomerőmű biztonságával kapcsolatban korábban sok kétsége volt, de két paksi látogatása meggyőzte őt arról, hogy a szovjet tervezésű erőmű, számos hazai továbbfejlesztéssel és a jól felkészült személyzettel megfelel a modem biztonsági követelményeknek. Amint mondta, gyermekeinek, unokáinak is merné javasolni, hogy Pakson éljenek. Szeptember 6-án Balatonfüreden fát ültetett és középiskolás diákokkal találkozott. Megpróbáltunk egy beszélgetést szervezni Teller professzor és a hazai környezetvédelmi mozgalmak képviselői közt, de a többször felkínált lehetőséggel nem kívántak élni. A professzor úr és felesége 9-én utazott el Magyarországról, szabadidejében a hazai tudományos élet számos vezetőjével, miniszterekkel, ipari vezetőkkel is találkozott. Professzor Úr! Köszönjük a látogatást és októberben ismét várjuk. Kosa Géza Ismét hazalátogatott Teller professzor Milyen erőművet építsünk? 1. A döntés nehézségei (I.) Civilizált világunkban folytatott termelőtevékenységünk, különösen a rohamos technikai fejlődés utóbbi évtizedeiben, egyre érzékelhetőbb hatást gyakorol a természetre. Egyre több hír érkezik olyan környezeti elváltozásokról, amelyek helyreállítása - ha egyáltalán lehetséges - csak nehezen valósítható meg. Érthető, hogy ilyen hírek hallatára egyre több emberben ébred aggodalom. Ez az aggodalom ugyanakkor legtöbbször ellentmondásba kerül azoknak a civilizációs szolgáltatásoknak mindennapi igénybevételével, amihez hozzászoktunk, amikhez berendezkedtünk. Normális körülmények között nem sokan lehetnek azok, akik lemondanának ezekről, sokkal inkább jelentkezik az igények fokozatos növekedése. E szolgáltatások közé tartozik a páratlanul széles körben használt és „nélkülözhetetlen” termék: a villamos energia. A villamosenergia-igény világszerte eléggé nagy ahhoz, hogy a kielégítéséhez szükséges termelőtevékenység olyan mértékű legyen, ami a környezetet nem hagyja érintetlenül. A villamosenergia-előállítási lehetőségek közül azok, amelyek „környezetbarát”-nak nevezhetők pl. szél, napenergia, kis jelentőséggel bírnak. A létre hozható egységek kis teljesítménye mellett további hátrány a többnyire nem kielégítő rendelkezésre állás. Hasonlóan viszonylag kicsi a különböző mezőgazdasági és egyéb hulladékok elégetésére alapozható villamosenergia-termelés súlya is. A lehetséges tüzelőanyagok fűtőértéke nem eléggé kedvező mennyisége, rendelkezésre állása erősen változó és általában kevés. Végül azt is figyelembe kell venni, hogy ezek már nem mindig sorolhatók a viszonylag tiszta források közé sem, hiszen pernye- és szén-dioxid-kibocsátás mindenképpen van, továbbá egyes hulladékok esetében számolni kell más kellemetlen égéstermékek megjelenésével is. Egyelőre bele kell nyugodnunk abba, hogy a villamosenergia-igény zömének kielégítéséhez az alábbi nagy teljesítményű termelőegységek létrehozására alkalmas technológiák között válogathat az emberiség, ki-ki lehetőségétől függően.- vízi energia hasznosítása- lignit-, tőzeg-, barnaszén-, kőszéntüzelés,- gáztüzelés- olajtüzelés- atomenergia-felhasználás A felsoroltak mindegyikét széles körben alkalmazzák szerte a világon. Mindegyik technológiánál jelentkeznek különböző környezeti hatások és technikai nehézségek, amelyek csökkentésére egyre nagyobb erőfeszítések történnek, de minden esetben maradnak vissza olyan problémák, amelyek kompromisszumokra kényszerítenek bennünket. A műszaki fejlődés tovább csökkentheti még a maradó nehézségeket, de biztosra vehető, hogy kompromisszumokra mindig is kényszerülni fogunk. Vegyük sorra az említett technológiák legjelentősebb nehézségeit. A vízi energia tiszta, de a hasznosításához a környezet jelentős átalakítása szükséges. Ezt Nagymaros példáján megismertük és Magyarországon ezt a lehetőséget elvetettük. A gyenge minőségű szén használata esetén a legtöbbször külszíni kitermelés tájromboló hatása ismert és elszomorító. Ezek esetében a legnagyobb a keletkező salak és pernye mennyisége. Nagy területeket kell feláldozni a zagy tároláshoz. Mindkét környezeti károsodás helyreállítása nehézkes és többnyire csak részleges lehet. A rendelkezésre álló készletek korlátozottak. A jobb minőségű szenek esetében mi magyarok egyértelműen csak importra alapozhatunk. (Folytatás a 3. oldalon.) Nyűt tájékoztatáspolitikával a kis és közepes aktivitású hulladéktároló megvalósításáért Levél a polgármesterekhez Olvasóink előtt ismert tény, hogy az atomerőműben képződő kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékok végleges elhelyezése nem megoldott és a hulladékképződés ütemét figyelembe véve a vállalat területén kb. 5-7 évre szóló átmeneti tárolókapacitás áll rendelkezésre. A végleges hulladékelhelyezéssel kapcsolatban kialakult helyzetről, a további feladatokról június 24-én az ERÖTERV-nél szakértői megbeszélésre került sor. A korábbi ófalui tapasztalatok alapján egyértelművé vált, hogy - a települések önkormányzatának hozzájárulása nélkül a hulladéktároló telephely nem valósítható meg, - több lehetséges telephely és eltérő elhelyezési technológia vizsgálata szükséges, - a befogadó település részére az önkormányzattal közösen kialakított kompenzációt kell biztosítani, - nyílt tájékoztatáspolitika szükséges. A további programot az összegzett tapasztalatokra kell építeni. A megbeszélésen részt vettek szaktudományok képviselői a fazekasboda-mórágyi gránit alapú röghegységet és a tőle É-ÉK-re elhelyezkedő szekszárdi dombságot tekintik vizsgálati területnek. A térségben figyelembe veendő települések a következők: Alsónána, Bátaapáti, Bátaszék, Bonyhád, Cikó, Erdősmecske, Fazekasbodít, Feked, Grábóc, Hidas, Geresdlak, Mórágy, Mőcsény, Ófalu, Lovászhetény, Szebény, Szálka, Várdomb, Véménd. A szóba jöhető települések polgármesterei részére az alábbi levél került megfogalmazásra és nem postai úton, hanem személyes kézbesítéssel átadásra: (Folyatás a 3. oldalon.) Fájdalommentes létszámcsökkentő intézkedésekről tájékoztat Gyallyas Vilmos igazgató a 2. oldalon Kiemelkedő eredmények ökölvívásban és sakkban (7—8. oldal) Védett növényünk Az országos vándorkiállításra készült fotók között találjuk egyik fokozottan védett orchideánkat, a sallangvirágot Farkas Sándor felvétele
