Atomerőmű, 1991 (14. évfolyam, 1-12. szám)
1991-01-01 / 1. szám
ATOMERŐMŰ 5 Aki több ismerettel rendelkezik, reálisabban ítél Környezetvédelem jászberényi diákok szemével „A természet hatalmas, az ember párán;. Ezért az ember léte attól fiisg, milyen kapcsolatot tnd teremteni a természettel, mennyire érti meg és használja fel erőit a saját hasznára." Szenl-Györgyi Albert A jászberényi Lehel Vezér Gimnázium 1989 őszén kapcsolódott be az országos radonmérő iskolai hálózatba. A kísérlettel egy időben, azt végig követve pedagógiai vizsgálatot is végez egy csoport (Nagy Valéria, Borics Zsófia, Zsidó Zoltán tanulók, Pataki Anna és Szemánné Barkóczi Judit tanárok). A vizsgálat egyik célja a tanulók környezetükkel való kapcsolatának felderítése, a bennünket körülvevő természet jelenlegi állapotáról, a környezetvédelemről való ismereteikről tudomást szerezni, a tények ismeretében lehetőséget és módszereket adni arra, hogy minél teljesebb legyen az a kép számunkra, törekedve egyben arra is, hogy gondolkodásukban egyre nagyobb teret kapjon az ember és a környezet elválaszthatatlan kapcsolata, önmaguk és mások felelőssége jelenünk és jövőnk érdekében. Azzal a feltételezéssel indultunk, hogy a radonmérés befejeztével mindezek megítélésénél különbséget fogunk találni a kísérletben részt vevők, illetve részt nem vevők véleménye között, természetesen a „radonosok" javára, közülük is a felsőbb éves radonosok javára. A vizsgálat ezek alapján kiterjedt a radonmérésben részt vevők közül az 1989-ben II. C és III. C osztályban tanulókra, kontrollként a nem kísérletező osztálytársaikra. Összesen 100 főre. (Később radonos és általános a megkülönböztetésük!) Alkalmazott módszerek: Kérdőívek alkalmazása, beszélgetések, amelyeket magnószalagon rögzítünk, a jegyzőkönyvek figyelemmel kísérése, a radonmérők csoportmegbeszélésein való részvétel, állandó kapcsolattartás tanulókkal, tanárokkal. Miután a vizsgálat folyamatos, jelenleg csak betekintést adhatunk a munkába, egy-két részeredményt bemutatva, mindenfajta végső következtetés levonása nélkül. Elsőként arra a kérdésre szerettünk volna választ kapni, mennyire foglalkoztatja magát az osztályt Magyarország környezetvédelmi helyzete. Radonos Általános cs. cs.- Nem tartja fontosnak- Foglalkozik vele felületesen, de nem tartja fontosnak - Érdekelné, de nem 22,7% 28.6% elég az ismerete - Alapvető fontosságúnak tartja, nemcsak a jelen, hanem a jövő 45,5% 35,6% szempontjából is 22.7% 28.6%- Egyéb (kevés az ismerete, fontosnak tartja, de nem foglalkozott vele jelentősebben) 9,1% 72% Lényeges különbség nem mutatkozott a két csoport véleménye között. Nagyon elgondolkodtató a további teendőink szempontjából, hogy legtöbben a harmadik választ jelölik, ami egyértelműen bizonyítja, hogy nem elégjelenleg az ismeretük még az ő bevallásuk alapján sem, de - és ez kiindulópontunk lehet - az érdeklődés megvan. Nagyon biztatónak találtuk, hogy egyetlen olyan választ sem kaptunk egyik csoportnál sem, amely szerint nem érdekli őket, illetve nem tartják fontosnak a kérdést. A következő kérdéssel arra próbáltunk választ találni, hogy viselkedne az osztályközösség, ha feladatul kapná: győzze meg a lakosságot arról, hogy egy veszélyes hulladék temetőjét Jászberény közelében engedje elhelyezni. Radonos Általános cs. cs.- Nem vállalná a feladatot. mert nem érdekli a dolog - 4,7%- Nem vállalná, mert nem tudna felkészülni erre kellő ismeret híján 9,1% 4,7%- Nem vállalná, mert nem ért vele egyet 36,4% 66,7%- Fel tudna készülni az érvelésre és vállalkozna is 22,7% 11.9%- Csak segítséggel tudna felkészülni, de vállalkozna 27J% 9,6%- Egyéb tisztában vannak a veszélyével, „harcolnának” ellene - ha nem is az egész osztály, egy része biztosan vállalná 4,5% 2,4% Itt már lényeges különbség adódott a két csoport véleménye között. Különösen annak megítélésében térnek el, egyetértenek-e a veszélyes hulladék temetőjének idetelepítését illetően, vagy nem. Az általános csoport zöme elutasító választ ad (66,7!), a radonosok közül többen úgy érzik, erre fel kell és fel lehet készülni valamilyen módon (22,7%+27,3%). Másik fontos dolog, a radonosok közül nincs olyan, aki ne vállalná a feladatot érdeklődés hiányában, ellenben vannak olyanok, akik kevésnek érzik ehhez eddigi ismereteiket. A következő kérdések - melyet későbbi időpontban tettünk fel - mind olyanok, melyet már mások is megválaszoltak, de összehasonlító adatok csak egy esetben állnak rendelkezésünkre. A 3. kérdéssor Marx György: Kockázat című előadásán hangzott el Jászberényben. A radonmérés iskolai hálózatának kialakítása című konferencián, azzal a kiegészítéssel együtt, hogy az izraeli gimnazisták körében végzett felmérés. Véleményed szerint, mi a sugárveszélyesség sorrendje? (A legveszélyesebb kapja az 1-es mot!) R Á % % A. Vademberként élni száa tengerparton B. Napi 8 óra tévénézés 7 7 8 (Színes) C. Galyatetőn lakni 3 2 3 (90Óra) D. Holt-tengernél élni í 6 7 (-400 m) E. 10 km-te élni egy 4 3 l;4 atomerőműtől F. Mellkasröntgen 3 4 1 évente G.3 túra a 3 3 2 Magas-Tátrába H.5 amerikai repülőül 6 6 5 (26000 km) 4 5 4 Csak a kérdéssor hangzott el, válaszok nem, ezért nem tudjuk összehasonlítani azzal, csak a mi két csoportunk között tehetünk ilyen összehasonlítást. A korrelációs együtthatóból (r=0,81), kiderült, hogy van különbség, ami arra utalhat, hogy talán a radonos csoport már több ismerettel rendelkezik. Elgondolkodtató egy tanuló válasza, aki arra a kérdésre azt a választ adta, hogy a „legveszélyesebb egyáltalán élni!”, de ő volt az is, aki a kérdőív végére odaírta „Az az igazság, hogy írhatok akármit, nem változik semmi.” Ez a mondat nagyon súlyos figyelmeztetés mindnyájunk számára, ha újra és újra beigazolódik, hogy minden hiábavaló szócséplés és semmin nem változtathatunk, akkor később már a legsúlyosabb esetekben sem számíthatunk segítségre (és itt már nem lényeges, hogy azért nem változtattuk, mert nem akartunk, vagy mert nem tudtunk!) A következő kérdés így hangzott: Feltéve, hogy az ipar villamosenergia-igénye nem fokozódik, de a lakossági energiafelhasználás növekszik, miként fedeznéd hazánk energiaigényeit az 1990-es években? % 70 60 50 40 30 20 10 0 Magyar gimnazisták JATE hallgatói LVG tanulói atomerőművel vili. ener.be hozatal vizierőművel fogyasztás korlat. I I szénerőművel □ nem tudom Erre a kérdésre sem ök válaszoltak először, de itt vannak öszszehasonlító adataink is, az egyik a JATE reprezentatív felmérése 1989., az adatok Marx György: Az üvegházhatás című előadásán, Nagykanizsán, az 1990-es környezetfizikai tavaszi egyetemen hangzottak el, a másik felmérést IV. osztályos magyar gimnazisták körében végezték, a kérdésre adott válaszok a Fizikai Szemle 1990/5. számában, Marx György: Kockázat című cikkében jelentek meg. A szénerőmű építésének lehetőségét a Lehel Vezér Gimnázium tanulói teljesen kihagyták. Lényeges különbség adódott a gimnázium radonos és általános csoportja között. r=0,67! Itt az atomerőmű építése és a vízi erőmű építése dominál. A/ itt leírtak pedagógiai vizsgálódásunknak csupán egy részét alkotják. részadatok további számítógépes feldolgozásra maga a vizsgálat még tart a radonmérés befejeztéig. SZEMÁNNÉ BARKÓCZI JUDIT Jászberény, Lehel Vezér Gimnázium Nevezetesebb dátumok az atommag kutatásának történetéből D. D. Ivanenko 1932-ben - Heisenberget megelőzve - felállította azt a hipotézist, amely szerint az atommag protonokból és neutronokból épül fel. Feltevésével egy látszólag megoldatlan nehézséget szüntetett meg, amely azon a korábbi nézeten alapult, hogy az atommagot elektronok és protonok alkotják. 1934 elején Párizsban Frédéric Joliot és felesége - a világhírű „rádium-házaspár”, Marie és Pierre Curie lánya - Iréné létrehozták a mesterséges radioaktivitást. Alumíniumot és más könnyű elemeket bombáztak rendkívül nagy sebességre felgyorsított alfa-részecskékkel és megállapították, hogy ezek az elemek rövid ideig sugarakat bocsátanak ki magukból, azaz radioaktívvá válnak. J. I. Frenkel 1936-ban termodinamikai fogalmakat vezetett be az atomfizikába, G. Gamow megalkotta az atommag cseppalakjáról szóló elképzelést, azt a modellt, amelyet aztán Niels Bohr dán és L. D. Landau szovjet fizikus fejlesztett tovább. A lassú neutron és az általa előidézett nagyfokú mesterséges redioaktivitás felfedezéséért Enrico Fermi 1938-ban megkapta a Nobel-díjat. 1939. február: Otto Hahn és Fritz Strassmann publikálják a hasadás felfedezéséről szóló cikküket. 1939 júliusában Teller Ede, Szilárd Leó és Wigner Jenő atomfizikus Albert Einsteint keresték fel, arra akarták felkérni a világhírű tudóst, hogy nemzetközi tekintélyének súlyával hívja fel az Egyesült Államok elnökének figyelmét egy német atombomba esetleges elkészülésének veszélyeire és bírja rá az elnököt arra, hogy az USA haladéktalanul kezdje meg az atombomba létrehozását. 1943 és 1945 között létrejöttek a gigászi méretű atomipar alapjai, Hanford, Oak Ridge és Los Alamos központtal. 1945. július 16-án az új-mexikói sivatagban végrehajtották a Trinity-akciót, az első kísérleti atomrobbantást. 1945. augusztus 6-án az „Enola Gay” megszabadult tonnányi súlyától. Az atombomba 9500 méterről hullt alá, s 600 méterre Hirosima fölött felrobbant. 1940-es években Kurcsatov és Kariton a természetes uránon alapuló atomreaktor és egy hatékony neutronelnyelő tervén dolgoztak, amely mindenekelőtt a láncreakció területén folytatott további kutatást szolgálta. Brodszkij fizikus kifejlesztette a nehézvíz ekőállítására alkalmas berendezést, valamint feltalált egy hatékony módszert az izotópszétválasztás végrehajtására. 1949. augusztus 26. és 29. között Szovjet-Ázsiában mintegy 100000-120000 tonna TNT-erejű kísérleti atomrobbantás végrehajtására került sor. 1950. március 15-től 19-ig Stckholmban ülésezett a béke-világkongresszus állandó tanácsa, a világ minden részéről összesereglett 150 küldött részvételével. A tanács kiáltványban szólította föl a föld valamennyi békeszerető emberét, hogy aláírásával álljon ki az atomfegyverek betiltása és annak nemzetközi ellenőrzés alá helyezése mellett. Frédéric Joliot-Curie írta alá elsőként a kiáltványt. 1954. június 27-én Obnyinszkban üzembe helyezték a világ első atomerőművét, amely békés célokat szolgált. Összeállította: LÁSZLÓ-KOVÁCS A zenekar reggel 5 óráig húzta... Alomtól a valóságig. A nyugdíjas klubvezetőség átszervezése után is gond maradt, hogy hol találkozzunk, hol jöjjünk össze az egyre növekvő létszámunkkal? Igaz, szívesen és kedvesen fogadtak bennünket az MMK-ban, ha teremigényünk volt. Úgy kezdődött, hogy 1990. tavaszán megszólalt egy hang „de jó volna, ha saját klubja lenne ennek a kis nyugdíjas közösségnek”. Tényleg azt hittem, hogy álmodom, de ébren. Nem ütköztünk sehol nehézségbe, sőt a legmesszebbmenőkig jó szándékú, segítőkész emberekre találunk Pónya József vezérigazgató úr munkatársai személyében. 1990. december végére el is készült a Paksi Atomerőmű Vállalat nyugdíjasklubja. VAN OTTHONUNK! 1991. január 5-én délután 17 órakor volt az ünnepélyes klubátadás, közel 130-an voltunk. Ez most már valóság. Benépesült a lakótelepi Gesztenyés út 16. sz. alatti barakképület földszinti része. Álmodni sem lehetne szebbet. Van benne konyha, főzési lehetőséggel, hatalmas társalgó gazdagon felszerelve, férfiak számára játékterem, hölgyeknek külön szoba, ahol kézimunkázhatnak és beszélgethetnek. Van pihenőszobánk, ami nagyon fontos, ha valakit valami baj ér, le tudjon feküdni míg az orvos megérkezik, de még irodánk is az ügyes-bajos dolgaink elintézésére. Az egész egy kis paradicsomkert. Szebbnél szebbek a virágok, amit részben a klubtagoktól, részben a PAV szolgáltatási osztályától kaptunk. Ezúton fejezzük ki köszönetünket Laczkó Tibor úrnak és munkatársainak, a BERIG-en dolgozó Takács László úrnak és valamennyi munkatársának, akik a cél érdekében mindent megtettek, hogy valóra váljon a klub. A PAV szolgáltatási osztálya is kitett magáért, a hírközlők, a videósok is. Nekik is köszönetünket fejezzük ki. A klub befogadóképessége 200 fő. Hetente háromszor van nyitva a PAV nyugdíjas klubtagok részére: kedd, péntek, vasárnap 14.00-19.00 óráig. Az ünnepségünkre érkező meghívott vendégek és családtagjai a klub szépségéről, felszereltségéről a tetszésüket fejezték ki. Kívántak nekünk sok örömet és egészséget a további klubélethez, majd megkezdődött az ünnepség. A köszöntőt, mint a klub vezetője mondtam el a vezetőség és a tagság nevében. Csekély kis ajándékkal kedveskedtünk mindazoknak, akik értünk és nekünk segítettek abban, hogy a még hátralévő éveink tartalmasabbak legyenek. Külön, de nem utolsósorban szeretnénk megköszönni minden anyagi segítséget és hozzáállást a szakszervezetnek is, személy szerint Gál Rezső úrnak. Nagy Tiborné asszonynak és Kiss Mihály úrnak. A megnyitás napján, de az előző napokban is, a tagság és vezetőség időt és fáradtságot nem ismerve dolgozott. Úgy vártuk, hogy örömünket átadhassuk és együtt vigadhassunk. A zenekar reggel 5 óráig húzta a talpalávalót. Az utolsó vendég reggel 6 órakor ment haza. Örültünk annak, hogy vendégeink mindennel meg voltak elégedve. IMRE GYULÁNÉ klubvezető Tánccal köszönlöllék a nyugdíjasokat
