Atomerőmű, 1991 (14. évfolyam, 1-12. szám)

1991-03-01 / 3. szám

ATOMERŐMŰ 7 Rendszer­váltás a gépjármű­­vonalon Beszélgetés, útban a buszmeg­álló leié:- Jól néznek ki ezek a Renault­­ok, el tudnék viselni én is egy ilyet - mutat az irodaház előtt parkoló piros gépre az alacsonyabbik.- Ugyan haver, nem mostaná­ban lesz neked ilyen járgányod. Jó, ha a pótkerekét meg tudnád venni - legyint a másik.- Azért kiváncsi lennék mibe kerültek, miből telik ezekre a gu­ruló csodákra.- Sokba haver! - kapja a választ, s a jól értesültek magabiztosságá­val folytatja is cimborája.- Megy a „flanc a cégnél”, a fi­zetésemelésre pedig csak várha­tunk. Ezeket innen vették a paksi Renault cégtől. Persze nem vélet­len, hogy éppen onnan és éppen ezt a márkát választották. Úgy hír­lik, a Jákli ott az egyik főnök és benne van a vezér pénze is, meg még néhány főnöké. így aztán mindenki jól járt az üzlettel. Pedig úgy hallottam volt ennél jobb ajánlat is, de hát mi a Renault-ot akartuk. Olyannyira, hogy nemso­kára csak ilyen autók szaladgálnak majd. És még jönnek az R-19-sek is!- Gyerünk lépjünk ki, mert közben meg lemaradunk a busz­ról. A hajrájuk sikerült, bezárult mögöttük a nagy sárga „hernyó” ajtaja, elindultak hazafelé. A kép változik. A helyszín ezút­tal egy iroda, Papp Gyulának, a szállítási osztály vezetőjének munkahelye. Gépkocsi ügyekben ő az illetékes a vállalatnál. Elme­sélem neki a fenti történetet, ki­egészítve még néhány „holtbiz­tos” adalékkal, amelyet sok he­lyen hallani Renault ügyekben vállalatszerte. Bár hozzá is elju­tottak már kósza hírek, sikerült néhány „új" dolgot is említenem számára. Készséges partner abban, hogy mi „mezei dolgozók” is betekin­tést nyerjünk a Renault-üzlet ku­lisszái mögé, bar nyomatékosan hangsúlyozza, ez egy tiszta, a vál­lalat számára mindenképpen jó üzlet. Hát akkor lássuk. Kabáthoz a megfelelő gombot Talán menjünk sorjában. Ho­gyan, mely okok játszottak szerepet abban, hogy az eddigi gépkocsi­­park lecserélése mellett döntöttek?- Először is abból indulnék ki, hogy a gépjármüvonal eddig is tudta, hogy nem a Barkas, nem a ZIL és nem is a Volga a műszaki­lag, gazdaságilag legjobb típusok, de eddigi beszerzésük része volt az akkori gazdaságpolitikának. Évtizedekig csak azt vehettük, ami kínálat volt a piacon. Az áruk lényegesen olcsóbban alakult, mint a nyugati típusoké és ekkor még nem számított döntően, hogy pl. egy ZIL fogyasztása 40-50 liter, hiszen még olcsón kaptuk az üzemanyagot. Ma már viszont nagyon gazdaságtalan ezeket a benzintemetöket üze­meltetni, másrészt az utánpótlási bázisok teljesen bizonytalanok. És ha nagy nehezen sikerülne is beszerezni, áruk manapság már elérték a nyugati színvonalat. De csupán az áruk, mert a minőség maradt fényévnyire tőlük. Tehát mindenképpen lépés­­kényszer előtt álltunk. Tavaly szeptemberben kidolgoztam egy tervezetet, amely gépkocsipar­kunk felújítását szorgalmazta. Eb­ben akkor még a Volkswagen felé való nyitást javasoltam. Erre a ter­vezetre írta rá a vezérigazgatónk. Varázslatok Pakson avagy az agykontroll csodái hogy , jó javaslat, támogatni kell". Ez volt a kiindulási pont. Mint már mondtam, a típusvál­tás kényszerű lépés volt. A szállí­tási volumenük csökkent a régi tí­pusoknak, műszaki színvonaluk messze elmaradt az elvárhatótól. Fajlagos fogyasztásuk legalább duplája, javítási igényük pedig 3-4-szerese a nyugati autókénak, a januártól életbe lépett dollárel­számolás meg az égbe emelte az áraikat. Az sem elhanyagolható érv, hogy eddig nagyon sokféle tí­pusból állt össze gépparkunk, így millió féle alkatrészt kellett besze­rezni, tárolni. Most igyekeztünk olyan gép­családot találni, amelyben a sze­mélyautótól a különböző funk­ciókat ellátni képes gépeken át mindent be tudunk szerezni, szá­munkra előnyös áron. Tehát igé­nyeinkhez kerestünk egy megfe­lelő típust, s nem fordítva. Fő szempont az olcsóság Ez elég, teljesen meggyőző szá­momra. Mint azóta már kiderült, végül mégsem a Volkswagen lett a befutó, hanem a Renault. Hogyan született e Jontos döntés?- Először is kezdeményeztem egy tröszti szintű találkozó össze­hívását, hogy közösen alakítsunk ki egy álláspontot, merre lépjünk tovább. Erre azért volt szükség, mert egyáltalán nem mindegy, hogy mi külön beállítunk egy céghez 500-100 autóért, vagy az egész iparág teszi ugyanezt 4000-5000- es igénnyel. Ekkora tétel esetén már komoly engedményt lehet kialkudni, így mindenki jól jár, ha sikerül összefognunk. E iparági tanácskozáson a Volkswagent futtattuk, úgy lát­tuk, ők a mi embereink. Ekkor bukkant elő a Peugeot, szintén jó­nak látszó ajánlattal, ezért mind­két cégtől árajánlatot kértünk. Az összevetéskor a két ajánlat közül - íme itt vannak a kimutatá­sok - a Peugeot bizonyult szá­munkra a kedvezőbbnek, mivel különböző típusai 1000-2000 márkával voltak olcsóbbak a Volkswagennél. Ebben az időben rendeztek itt Pakson egy Renault-bemutatót, de ekkor én nem voltam itthon. Csak később kerestek meg, leg­alább nézzük meg kínálatukat. Ki­mentünk, megnéztük. Az ered­mény itt látható ezeken a tábláza­tokon - és már teszi is elém. Az azt hiszem nem lehet vitás - foly­tatta Papp Gyula -, hogy műszaki szempontokból akár a Volkswa­gen, akár a Peugeot vagy a Re­nault messze a mostani gépjár­műveink fölött áll, így a döntő szempontként az olcsóságot te­kintettük szem előtt. E tábláza­tokban 10 különböző jármű sze­repel az egyes márkákon belül. Látható, mind a 10 fajtánál a Re­­naulté a legkedvezőbb ajánlat, hi­szen 2-3 ezer márkával alacso­nyabbak áraik, mint a Peugeot-é, műszaki paraméterei viszont semmivel sem rosszabbak a má­sik kettőnél. E kimutatások bárki előtt nyitva állnak, akit érdekel megnézheti. Ekkor vetettük fel - ismét ipar­ági szinten -, hogy újra kéne gon­dolni álláspontunkat, hiszen min­den eddiginél kedvezőbb ajánla­tot kaptunk. Annál is inkább, mi­vel a megrendelő darabszámtól fúggően még a katalógusárból is nem elhanyagolható kedvez­ményt kínáltak számunkra, amely elérheti a végösszeg 14,5%-át is. Ezenkívül, sikerült még elérni. hogy a leendő alkatrészek forgal­mazásakor is elengednek 10%-ot. De ez még nem minden. A Re­nault vállalta, három szakembe­rünk kinti betanítását Németor­szágban. Sőt, munkájuk elismeré­seként megkaptuk azt a jogot, hogy a garanciális szervizszolgála­tot itt helyben ők végezzék. Alkatrész három nap alatt Szóval megszületett a döntés, az iparág vállalatai Renault-okra cse­rélik fel gépjárműparkjukat. Mint ahogy nálunk is, megérkeznek az autók, de mi a helyzet az alkatrész tekintetében?- Külön nyereség számunkra, hogy itt Pakson lesz a Renault or­szágos központi raktára, így nem lehetnek alkatrészgondjaink, hi­szen pozíciós előnyben leszünk. Nem rég érezhettük is már ennek hatását. Egyik autónknak megsé­rült a bal első lámpája, sárvédője és lökhárítója. Kedden feladtuk telefaxon a rendelést és pénteken már itt volt Pakson a csomag Né­metországból. Mint lehetőség felvetődött az is, hogy mivel partnerünk orszá­gos hálózat kiépítésére készül, az MVMT-hez tartozó vállalatok tartanák kézben e hálózatot. Ez amellett, hogy tisztes bevételt is jelentene az adott vállalatnak, is­mét csak biztos alkatrészhátteret biztosítana számunkra. Térjünk vissza egy pillanat ere­jéig a bevezető történethez. Tulaj­donképpen kié, milyen cég a paksi Renault vállalkozás, akivel ezt a kedvező üzletet kötötték?- Tudomásom szerint ez egy kft. vagy vegyes vállalat - én nem vagyok teljesen képben - a Költ­ségvetési Üzem és egy német ke­reskedő között, hogy ezenkívül lennének más tagjai? Nem tu­dom, nem hiszem. Azt meg ki­váltképpen nem, hogy az említett vezető emberek lennének. Én úgy megyek ehhez a céghez, hogy ők biztosítják az elvárásaimat és ki­szolgálnak. Akkor haladjunk tovább. Hal­lottunk már sok-sok előnyről, a gazdaságosságról. Végül is forint­ban mérve mennyibe vannak az űj autók?- A darabonkénti átlag 1,5 mil­lió forint. Az anyagbeszerzőké 1,4, az ügyeletes kocsik pedig 1,6 millióban vannak. Ezek látszólag magas összegek, de a korábban már részletezett számítások alap­ján pl. az ügyeletes kocsik 3 év után már ingyen vannak - csak az üzemanyag árat számítva. Három év után, ha megtérül­nek ezek a kocsik, 40-60% között van az a költségcsökkenés, ami egyértelműen jelentkezik a típus­módosítás következtében. Szivárog a tank Ügy vélem, eléggé meggyőző volt az eddig hallottak alapján, hogy tö­rekedtek a lehető legminimálisabb kiadással megoldani az átállást. Úgy hallottam, hogy éppen e taka­rékosság ütött vissza. Az egész vál­lalatnál mosolyogtak a meglékelt üzemanyagtartály esetén.- Szegény kárpitos! A követke­ző történt. Igyekszem minden autót a lehető legnatúrabban megvenni. Ezt úgy értem, hogy gumiszőnyegek, kárpit nélkül vá­sároljuk őket, hiszen forintért, itt­hon sokkal olcsóbban meg tudjuk oldani. Nos az első autók érkezé­sekor szóltunk a kárpitosnak, vé­gezze el a kárpitozást, mielőtt üzembe állítjuk őket. Ö, precíz ember lévén egy alumíniumcsík­kal fogatta le a gumiszőnyeget a padlóhoz, s ez lett a veszte. Eszé­be sem jutott, hogy ennél az autó­nál a tank formája követi a karosz­­széria és az alváz formáját. így az­tán megfúrta a műanyag tartályt is, ki kellett cserélni. Szegény em­bert azóta is ugratják ezért. Eddig beszéltünk már a nagyon gazdaságtalan, üzemanyag/aló Barkasokról. És hogyan áll a sze­mélyautók dolga?- Most kezdtük azt a folyamatot, amely során a személyautók cseréje is megindult. Vannak olyan La­dáink, amelyek 200-300 ezer km-t futottak már, megértek a cserére. No és a fekete Volgánk. Úgy vélem, igazán luxus ennek üzemeltetése, hiszen legjobb esetben is 15 litert szippant be száz kilométeren. Ha ugyanezt meg tudom oldani 6 liter fogyasztású, lényegesen üzembiz­­tosabb Renault-19-esekkel, akkor melyik a luxus? Mennyibe kerülnek ezek az R-19-esek?- 1,1 millióba, forintban. A vezérnek marad a Lada Hány Renault érkezett eddig, ho­gyan áll az átállás?- Jelenleg hat darab Renault­­unk van. Először értelem szerint azokat váltottuk ki, amelyek sokat futnak. Ezek pedig az ügyeletes­kocsik, amelyek van, hogy 14-15 ezer km-t mennek havonta, 80-100 ezer forintot tankolva. Ez annyit jelent, hogy - mai árakon számítva - egy új Renault évente 500000 Ft megtakarítást jelent. Hármat az ugyancsak sokat járó anyagbeszerzők kaptak, hasonló meggondolásból. Most teszek javaslatot 12 db autó kiváltására. Ebből 5 db a sze­mélyautó. Megelőzve talán egy újabb kérdést szeretném megem­líteni, hogy vezérigazgatónknak volt egy kikötése, miszerint neki nem kell új autó, maradjon a La­da. Ezt külön kérte, s csak olyan autók cseréjéhez ad engedélyt, ahol gazdasági számításokkal le­het bizonyítani, hogy szükséges. Egyébként nemcsak új autókat veszünk. Az üzlet megkötésekor megállapodtunk, hogy az ossz da­rabszám 30-40%-a négy évnél nem idősebb, használt kocsi lesz. Vannak olyan területek, ahol a járművek viszonylag kevesebbet futnak, ide felesleges lenne újat vásárolni, hiszen így kb. feléért kapjuk meg a használtat. Nem hagy nyugodni egy kérdés még, mi történik a lecserélt autók­kal? Esetleg már előre meg van a gazdájuk?- Ezek pontosan úgy, mint ed­dig, vállalati dolgozóknak lesznek eladva, ha igénylik. Viszont mi közvetlenül nem áruljuk őket. így is igyekszünk elkerülni az esetle­ges szóbeszédeket. Az eladási árat minden esetben külső emberrel határoztatjuk meg, egy keszthelyi cég bonyolítja. Ha valaki jelentke­zik egy-egy autóra, ezt begyűjtjük majd értesítjük őt amikor az érté­kesítés esedékes. Részemről ennyi volt, köszönöm a beszélgetést, köszönöm a tájékoz­tatást. Ésetleg ha lenne még hozzá­fűzni valója?- Azt szeretném, ha tisztán lát­nának dolgozóink ebben a dolog­ban, ezért örültem e beszélgetés­nek. Remélem sikerült tisztába tenni ezt a Renault-ügyet. Kény­szerű, fontos lépést tettünk, de gazdaságilag megfontoltat és nem volt benne semmi „sumák” ügy. MEDGYESY FERENC A világ a parapszichológiái je­lenségek lázában ég, az úfok és úfo­­nauták hétköznapi barátainkká kezdenek válni. Kis zöld emberké­ket személyesen még senki sem lá­tott, de - pl. a tv jóvoltából - már mindeki hallott olyan emberekről, akik láttak.- A Fülöp-szigeti csodadoktorok a szellemi energiák kellő koncent­rációja után a zárt hasfalon át húz­nak ki véres húscafatot a pacien­sekből, mint minden betegség nyil­vánvaló és kizárólagos okát. A pa­ciens zsebének minden érintése nél­kül húznak ki belőle hatalmas ösz­­szegeket.- Az agykontroll gyakorlottabb prófétái száz kilométeres távolsá­gokból gyógyítanak meg számukra ismeretlen embereket, akiknek csu­pán a nevét és lakcímét közük ve­lük. E sok kézenfekvő bizonyíték da­cára még mindig vannak kétkedők! Be kell vallanom, nemrég még én is ezek közé tartoztam. Megátalko­dotton magyaráztam, hogy az úfo­­nautákban majd akkor hiszek, ha a tv és a rádió adását megszakítva közli majd legalább egynek a le­szállását; ha ugyanakkor bejelen­tik, hogy 200 tagú tudósdelegáció, valamint az ENSZ főtitkára és 4-5 nagyhatalom külügyminisztere út­ban van a helyszínre. És utána két hétig szinte másról sem hallunk, lá­tunk és olvasunk a médiákban. A csodadoktorokkal kapcsolat­ban azt vitattam, hogy azt a rossz szellemek által elátkozott, minde­nért felelős, kóros húscafatot a kö­zönséges sebészeknek is fel kellett volna már fedezniük, ha mégoly Jöldhözragadottak is, hiszen na­ponta több beteg szervezetet bonta­nak fel, mert hát szegényeknek, ugye, ép hasfalon keresztül még nem megy. Az agykontroll bajnokaitól azt kívántam volna, hogy inkább ágya mellett állva gyógyítsanak meg gyó­gyíthatatlan betegeket. Vagy szün­tessék meg a náthát, fejfájási a helyszínen. A száz kilométeres rá v­és szenzációhajhászást felesleges túldiszítésnek értékeltem. Vak voltam. Bocsáss meg. Ne­gyedik Dimenzió! Bocsáss meg Da­nikén, bocsáss meg de Silva, Déri János és Egely György, az ö prófétá­juk! Először csak apróbb jeleket ész­leltem. Kanállal ugyan nem próbál­koztam, de egy csavarhúzó meggör­bült kezemben, pedig csak annyira koncentráltam, hogy meg ne sebe­­sitsen, miközben egy tú/méretes csavart próbáltam vele kigyötörni. Akkor is csak szűk látókörű el­lenérzéseimet hangoztattam, ami­kor a PA V nálam sokkal para­­pszichologikusabb beállítottságú vezetősége súlyos pénzekért létesí­tett egy népszerűén csak „villany­­pásztorinak titulált munkaidő­­nyilvántartó blokkoló rendszert. Erről hamarosan minden felhasz­náló megállapította, hogy az elő­irányzott célra teljesen alkalmat­lan. Ma már tudom, hogy csak ak­kor, ha egysíkú, fantáziátlan, mű­szaki szemmel vizsgáljuk. Először én is idegesen telefonál­gattam azACSO-nak, hogy nem ta­lálom a készüléken a „Ma- az- ESZI-be távozom-holnap-szabad­­ságon- vagyok-de- holnapután-ki­­küldetésre- megyek- Pestre" gom­bot, hát mit nyomjak meg. Ok a „Szabadság -a- hó-alatt" gombot javasolták, de én tévedésből a „Megörülök" gombot nyomtam meg. Mire három nap múlva be­mentem, a gép természetesen levont a munkaidőmből háromszor nyolc órát, majd további büntetőponto­kat is, mert angolul szidtam öt is, meg azt is, aki kitalálta. Lám, a gép angolul is tud, sőt hálaérzet is van benne! De én még mindig nem vettem észre a Nirvána ezoterikus üzenetét. Aztán sűrűsöd­tek a jelek és a csodák! Egy reggel hiába dugdostam a gépbe mágneskártyámat, az több­szöri kísérletre is csak sípolt, rossz kódszámot irt ki, villogott, és min­den egyéb módon kifejezte velem szembeni neheztelését. Hogy a rej­tély teljes legyen, másoknál szabá­lyosan működött az érzékeny lelkit kis masina. Azonnal ijedten felhívtam az ügyintézőt, hogy a gép pikkel rám, lám én itt vagyok: ha akarja, tapo­gasson meg, hogy nem valami pa­rapszichológiái asztrálfenomén je­lent meg helyettem dolgozni, ha­nem én vagyok az, teljes testi va­lómban. A kártyám is itt van la. csak a bélyegzés nem működik: ké­rek biinbocsánatot és munkaidő­­korrekciót. Azaz vigye be a gépbe a jelenlétemet. Másnapra le volt vonva 8 óra munkaidőm. Harmadnapra még mindig. És akkor reklamáltam a bélyegzések derék őrénél. 0 megnyugtatott, hogy ö nagyon kis ember ahhoz, hogy igazolhassa akkori jelenlétemet, de már a Nagy­sámán előtt van a kérdés, aki iga­zolni fogja azt.('.H) Képzelhetitek, ó Villanypásztor Népe, hogy megérintett a Minden­­ség titkainak szele. Világosság gyűlt agyamban: láttam magam előtt amint a Nagysámán magába mélyed, koncentrál (szintjére megy), feltárul előtte a múlt és jövő titkos palettája, és világosan látja maga előtt, hogy a kérdéses napon én tényleg dolgoztam, és puszta akaraterejével mozgatva a tollat, aláírja felmentő tanúsítványomat, íme a nagy tabu! A villanypásztor­ba be vannak építve a parapszicho­lógia legújabb vívmányai, ezzel ki­küszöbölve minden hiányosságát. Nem kell a kicsiny és jelentékte­len munkatársak csalóka empiri­kus tapasztalataira támaszkodni a dolgozók bentiétének megállapítá­sához, a nagyfőnök egyszerűen fel­veszi a kapcsolatot a világ rejtett szellemi erőivel, és máris látja je­lenben, múltban és jövőben, hogv ki van, ki nincs és miért. És igazolja. Néha úgy, hogy megkérdez(tet)i a dolgozótól. És feltárulnak a Min­­denség titkai, és uralmunk alá hajt­juk a yétit, a lochnessi szörnyet és a jövő emlékeit. Úgy bizony! Terjeszteni akarom a megvilágo­sodást. Ezennel javaslom a Titkok Népe Egyesület megalapítását; jó pénzért elvállalom a föguru tisztjét. Nem kell már erőfeszítés, nem kell hit és kitartás, nem kellenek maga­sabb célok. Csak magunkba és egy­másba mélyedünk, és egész közel­ről szemléljük a Semmit! És kony­háinkban csak görbe kanalak lesz­nek, és ujjainkból csöpög a higany. Totemállatunknak az olajfalót vá­lasztjuk. Jövel-jövel Kelet varázsa! Egy kis hiányosság még van ugyan a dolgokban. Úgy látszik, a Galaxis erői nem árulják el azokat, akik különös gondossággal kezelik bélyegzésüket, mert így a gyanú ár­nyéka nélkül mehetnek fél óra múl­va a Becsali büfébe vagy a Délelőtti Diilöngőbe, hogy ott mielőbb szint­jükre menjenek - vagy az alá. VINNA YJSTVÁN Arccal a Renault felé

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents