Atomerőmű, 1991 (14. évfolyam, 1-12. szám)
1991-03-01 / 3. szám
2 ATOMERŐMŰ Bizalmi továbbképzés A szakszervezet a bizalmiak részére továbbképzést szervezett 1991. március 2-án (szombaton) Balatonfüreden. A 80 részt vevő 9 órától 18 óráig (az 1 órás ebédszünetet leszámítva) hallgatta az előadásokat, melyek mindegyike fórum rendszerű volt, s közel azonos idő jutott a kérdésekre - válaszokra, valamint a vitákra. Délelőtt a szakszervezet belső kérdései szerepeltek terítéken. Gál Rezső szb-titkár az országos helyzetről, a szakszervezetek belső vitájáról beszélt. Szó került az érdekvédelmi szervezetek és a kormányzat, valamint a pártok közötti viszonyról. A kormányzat a színes szónoklatokkal ellentétben burkolt, illetve nyílt formában támadja a szakszervezetet, s erre a harcra fel kell készülni. A titkár álláspontja szerint nagy esély van arra, hogy a közeljövőben a kapitalizmus korai szakaszára jellemző érdekérvényesítési modell alakul ki a maga farkas törvényei szerint. Kiss Mihály szb-titkárhelyettes a szakszervezet átalakulási esélyeiről és a bizalmiak szerepének átértékelődéséről szólt. A szakszervezeten belül az érdekek mentén történő rétegszerveződés fog végbe menni. A szakszervezeteknek szüksége lesz a különböző érdekek markánsabb megjelenítésére. Az így megjelenített érdekeket a szakszervezeten belül ütköztetni kell és ezután a konszenzussal kialakított álláspontot kell képviselni. A bizalmiak szerepe is változni fog a jövőben. Az ágazati Kollektív Szerződések, valamint a kialakuló bértarifa rendszer magával hozza, hogy a bérrel kapcsolatos egyetértés nem a bizalmi szintjén valósul meg. A bizalminak sokkal inkább agitációs és véleményeket közvetítő szerepe lesz. Ez irányú hatékony munkájuk elengedhetetlen lesz a jó döntések meghozatalához. Ezt a szerepet könnyebben vállalhatják, mint a jelenlegit. Nem kell olyan döntésekben közvetlenül részt venni, ahol a személyes függőségi viszony fékezőleg hatna cselekedeteire. A délelőtt második felében Nagy Istvánná a PAV gazdasági vezérigazgató-helyettese, illetve Szabó JózSeJ általános vezérigazgató-helyettes tartott tájékoztatót. A vállalat terveiről Az 1991-es év legfontosabb célkitűzése a nukleáris biztonsági követelmények maximális betartása mellett a rendelkezésre álló költségkereteken belül a villamosenergia-termelés korábbi évek szintjén való stabilizálása - mondta Szabó József általános vezérigazgató-helyettes tájékoztatójában a szakszervezeti bizalmi továbbképzésen. Cél, hogy az atomerőmű üzemeltetése maximális biztonság mellett zavartalan legyen, ezért biztosítani kell, hogy az ÜV-1 működések száma ne haladja meg az 1-et és a biztonsági rendszer működések száma se legyen 0,5-nél nagyobb blokkonként. A kollektív dózis éves szinten 4Sv alatt maradjon és a folyékony radioaktív hulladék kibocsátásának értéke a hatósági korlát alatt legyen. A termelés területén fontos feladat ebben az évben a négy blokk átrakása, melyre már pontos naptári terv készült. Jelentős rekonstrukciós munkát kell végrehajtani az I-es blokki 1-2-es turbinánál; a kisnyomású ház cseréjét végre kell hajtani, hogy ezáltal az 1- es blokk teljesítménye 20-22 MW-tal növelhető legyen. Elkezdődik a rekonstrukciós program végrehajtása a folyamatirányítás területén, az I-11-es blokki számítógépeknél. A biztonságnövelő intézkedések végrehajtására az idén több mint 2 milliárd Ft-ot fordítanak. Szükség van átmenetileg egy kiégettüzemanyag-tároló megépítésére felkészülni, számítva a legrosszabbra, mégpedig arra, hogy a szovjet fél akadozva veszi majd vissza a kiégett üzemanyagot. A termelési-gazdálkodási célkitűzések főbb pontjainak ismertetésénél a vezérigazgató-helyettes elmondta, hogy jelenleg a kis- és közepes aktivitású radioaktív hulladék elhelyezésének ügye holtponton van, de még szóba jöhet Bátaapáti és Boda, esetleg Ófalu térsége is. A friss üzemanyagpótlással kapcsolatban elhangzott, hogy február utolsó hetében volt az első szállítás sárga porból, amelyet a pécsi uránércbányától vásároltunk, hogy azt a SZU-ba kiszállítva, ott feldolgozva kész üzemanyag-kazetta formájában vissza, ill. megvásárolhassuk. Erre a magyar-magyar gazdasági szerződésre - a PAV és az uránbánya között - stratégiai, foglalkoztatás-politikai szempontokat figyelembevéve a kormány kötelezte az atomerőmű vállalatot. A 60 dollár kilónkénti ár - finoman fogalmazva - kicsit sok, mert az alapüzemanyagot, a sárga port olcsóbban, máshonnan meg tudtuk volna venni, így a több millió többletköltséget érvényesítjük majd az üzemanyag árában. Bővítésről még nincs döntés Különösen az utóbbi hónapokban vállalatszerte beszédtéma a beruházási igazgatóság egészének működése, pontosabban az ott dolgozók foglalkoztatásának ügye. Pár évvel ezelőtt egy kiemelkedően jó, mintegy hatszáz fő gazdasági-műszaki szakembergárda szerveződött a 2x1000 MW-os blokk építésének munkáira. Az atomerőmű bővítésének kérdése még úgy látszik - jó ideig kérdés marad, nincs döntés. Az idei egyik legnagyobb feladata lesz a vállalat vezetésnek, hogy a beruházási igazgatóság teljes létszámban foglalkoztatva legyen, beleértve az eszközeiket, létesítményeiket is, március végén ismét napirendre kerül a szerkezetátalakításuk. A jó hazai és nemzetközi megítélés érdekében az idén több biztonsági felülvizsgálatra és annak kiértékelésére is sor kerül. Nemrég fejeződött be az utó OSART (Üzemeltetés Biztonságát Vizsgáló Csoport) vizsgálat. Az OSART bizottság először 1988-ban tartott vizsgálatot a paksi atomerőműben, és elsősorban az üzemviteli szempontokra irányította a figyelmet. Az OSART vizsgálatot követő vizsgálatok célja, hogy áttekintse az előző vizsgálat során tett ajánlásokra vonatkozó intézkedések végrehajtását. Hamarosan finn szakemberek vizsgálják az atomerőmű működését, biztonságát. Hogy ebben az évben is legalább akkora nyereség képződjön, mint tavaly, az árbevételi tervünknek is ahhoz kell igazodnia, számolva olyan költségnövelő tényezőkkel, mint pl. az importanyag és tartalék alkatrészek óriási árnövekedése vagy az üzemanyagszállítás drágulása. Az atomerőmű 1991. évi villamosenergia termelési terve 13,8 milliárd kWh, ennek a célnak a megvalósításához szükséges részletes tervet már ismertették a szervezeti egységekkel, ill. a dolgozókkal - mondta végezetül Szabó József. Vállalati átalakulás Aágy Istvánná, gazdasági vezérigazgató-helyettes tájékoztatta a bizalmiakat és a meghívott vendégeket a vállalat átalakulásáról. Az MVMT, mint szervezet már régen nem tudja betölteni azt a szerepet, amit a mai új gazdasági - elsősorban piaci helyzet megkövetel. A szervezeti változás kimunkálása már tavaly áprilisban elkezdődött, és az átmeneti állapot, amíg kétszintű részvénytársasággá alakulunk át még jóidéig eltart. A tröszti vállalatok önálló költségvetési kapcsolatokkal szerveződnek önálló részvénytársasággá és a többségi részvények tulajdonosaiból - szintén rt. formájában működve - megalakul az irányító Konszern. Az rt. működése és irányítása a villamosenergia-rendszer üzemeltetése mellett a valódi tőkemozgás figyelembevételével valósul meg, egyrészt tulajdonosi, másrészt gazdasági érdekeket figyelembe véve. Valós üzleti kapcsolat alakul ki a részvénytársaság tagjai között - hangsúlyozta a gazdasági vezérigazgató-helyettes. Az energiatermelés állami monopólium, átalakuláskor még 100%-os az állami tulajdon, később többségi lesz. Az átalakulási folyamatban több munkabizottság alakult. Első lépésként a belső új árrendszert kell kidolgozni, és új típusú szerződéseket kell kötni a termelési, szállítási feladatok ellátására. 1991. minden képpen próba évnek tekinthető. A délutáni órákban László Pál szakszervezeti elnök, illetve Szegő Andrea VDSZSZ ügyvezető elnök tartott előadást a tröszti és vállalati átalakulásról, illetve a munkavállalók ez irányú érdekvédelméről. Nagy érdeklődést váltott ki a szakszervezet vagyonjeggyel kapcsolatos álláspontja, melyre majd visszatérünk. A PAV erjesztő lehet A szakszervezeti mozgalomban a tagság nagyszámú lemorzsolódásával kell számolnunk. Megállítható-e ez a folyamat, milyen tartalékok vannak a szervezetben, erről beszélgetett újságunk szerkesztője Szegő Andreával, a VDSZSZ ügyvezető elnökével.- Megítélése szerint a közelmúltban mikor volt az az időszak, amikor fellendülés következhetett volna a szakszervezetek életében ?- Tavaly a parlamenti választások után, úgy ősz elejéig a szakszervezeteknek belülről kezdeményezett - alsó szinten elindított - általános választást kellett volna végrehajtaniok. Olyan politikai tehertétel nehezedett a mozgalomra, amely lehetetlenné tette - ilyen formában - a megújulást. Ehhez hozzájárult az MSZOSZ vezetése: legitimizációs kérdéssé szűkítette a többi szakszervezetekkel való vitát. A munkavállalói érdekek kérdésköre így tulajdonképpen háttérbe szorult. Óriási időveszteségünk van. A vagyonkérdést, sem szabad lett volna mostanáig elhúzni. A szakszervezet csak sodródott ebben a súlyos gazdasági és politikai helyzetben.- Mit javasol, most mit tűzzön zászlajára a mozgalom ?- Az emberek ma abban mérik le a szakszervezel „hasznát” hogy milyen megfoghatót tud nyújtani? A központi bérszabályozás miatt a bérezés területén bizonyos mértékig meg van kötve a kezünk. Bérkiegészítő, fizetéspótló jövedelmeket kell keresnünk a munkavállalók számára. A dolgozói tulajdon oldaláról előre tudnánk lépni, hiszen a részvénytulajdon után jövedelem járna. Meg kell vizsgálni, hogy a szociális juttatások területén milyen pozíciókat tudnánk nyerni. Pl. a vállalatoknál lévő szociális létesítményeket munkavállalói tulajdon alapítványokba elhelyezve - az átmeneti időszak után - biztosítva lenne, hogy azokat valóban a dolgozók érdekében működtessék. - Szomorú vagyok, mert a lehetőségek tára nagy, de vajon meg van, meg lesz-e hozzá a támogatás, a politikai közeg?- Hogyan látja az atomerőműben a szakszervezet helyzetét?- Nem elég ma követelni, jól kell hozzá érvelni, és az érvek mellé szimpátiát kell szerezni. A napi gondok itt nem annyira nyomasztják az embereket, előre tudnak lépni a vagyonjegy, a szociális létesítmények kérdésében. A szakmai képzettség magas színvonalú, fiatal a műszaki gárda, van bázisa a politikai felfrissülésnek mind vállalati, mind szakszervezeti vezetési oldalon. Az atomerőmű szakszervezeti mozgalma erjesztő hatással lehet nemcsak a villamosenergia-iparra, hanem a többi ágazatra is. A „BARAKK” ISKOLA Az utóbbi időben sok szó esett különböző helyeken a 4. Sz. Általános Iskoláról. Sokan csak „Barakk” iskolának ismerik, mert 3 barakképületben helyezkedik el. Éppen ezen barakképületek miatt vetődött fel egy kérdés, amelyre választ várt az iskola tanári kara, de legalább annyira aggódva várták a választ az itt tanuló gyerekek szülei. Ez a kérdés: Mi lesz az 1990-ben beígért új iskola építésével? Pár szót a múltról: 1990. februáijában az akkori tanácsülés 2 millió forintot szavazott meg a költségvetésben az új iskola helykijelölésére és tervezésére, továbbá az iskola felépítését az 1991-1992-es évekre tervezte. E helyett az történt, hogy az akkori tanácstagok által elfogadott költségvetésben szereplő 2 millió forintot a szakapparátus a tanácstagok megkérdezése nélkül átcsoportosította más területre, és a város által megválasztott testület határozatát semmibe véve leállította a tervezett munkákat. Hogy jelenleg mi a helyzet, azt bizonyára sokan tudják. Mindenesetre úgy tűnik, hogy semmiféle alapja nincs annak a szárnyra kapott szóbeszédnek, amely az iskola valamikori visszafejlesztéséről kering. A jelenlegi városi önkormányzat szükségesnek tartja az új iskola megépítését, erről elvi állásfoglalás született, de az idei költségvetésből csak egy szakbizottság megbízását tudják finanszírozni, amely felméri a helyzetet és egy optimális megoldást ad a közeljövőre. Az önkormányzat oktatási és működési bizottsága egyébként ragaszkodik a jelenleg működő összes intézmény jelenlegi színvonalon történő működéséhez. Az iskola pedagógiai programjában központi helyet foglal el a fejlődő gyermek személyiségének megismerése és fejlesztése. Ezen belül a gyermekek adottságainak, alapvető képességeinek megismerése és fejlesztése, valamint a személyiségfejlesztés és tehetséggondozás feladatrendszerének kidolgozása. Ennek a programnak a megvalósításához szükség van egy ambiciózusjói „összedolgozó” tantestületre, a pedagógusok és a szülők szoros együttműködésére, a gyerekek és a pedagógusok jó viszonyának kialakítására. Iskolánk úgynevezett kis iskola, így a tanároknak nem okoz gondot megismerni az iskolában tanuló gyerekeket már az első osztályban, és végigkísérhetik fejlődésüket a 8. osztályig. De ugyanúgy a gyerekek is ismerik azt a 25—30 tanárt, akik tanítják, tanították vagy tanítani fogják őket. A tanár-szülő viszony: segítő, őszinte és közvetlen. A szülők bármikor felkereshetik a tanárokat, bármelyik órát megnézhetik, élhetnekjavaslataikkal, és bármilyen problémát megbeszélhetnek az iskolával. Az osztályokban egy jó közösség, egy szoros együttműködés alakul ki a tanárok, a gyerekek és a szülők között. Ennek a viszonynak a kialakításában a legjelentősebb szerepe az alsós tanároknak van. Ök azok, akik kialakítják azokat a szokásokat, amelyeket felsőben tovább lehet folytatni. Az iskolában szokás például az, hogy az év végi 3-4 napos osztálykirándulásra rendszeresen elmennek a szűkök is. Egy 30 fos osztály általában 50 fővel megy kirándulni. A gyerekekkel mennek szülők, testvérek, nagyszülők. Ezek a kirándulások életre szóló élményeket adnak. Eddig csak a gyerekek jobb megismerésének lehetőségéről, neveléséről beszéltünk. Pár szót szeretnénk az oktatásról is szólni. Itt is mint bármelyik paksi iskolában lehetőségük van a gyerekeknek az idegen nyelvek: német, orosz, angol nyelv tanulására. Az alsó tagozaton 1988-ban azelső osztályokban a matematikai logikára épülő anyanyelvi komplex program, 1989-ben a Zsolnai-féle nyelvi-irodalmi kommunikációs program került bevezetésre. Mindegyik programban a differenciált munkaszervezés alapvető követelmény az egyéni képességek fejlesztése céljából. Az iskola nagy gondot fordít az alapkészségek elsajátításában elmaradó tanulókra is, és a tehetségesekre is. A lemaradók számára - csoportbontás keretében - felzárkóztató, a haladók részére fejlesztő program keretében biztosítja az egyéni haladás ütemét. Ez jelenleg anyanyelv-, matematika-, és idegennyelvoktatásban valósul meg a felső tagozaton. A fejlesztő és felzárkóztató programok csak kis csoportokban működnek eredményesen, mindez plusz osztálytermet és jobb működési feltételt kíván. Mindannyiunk célja a személyiség és tehetség kibontakoztatását elősegítő iskola. Az iskolának szüksége lennne még egy további épületre. Mivel az iskolába járó gyerekek szüleinek többsége PAV-os dolgozó, ezért mi szülők reméljük, hogy a vállalatvezetés megfontolja az iskola támogatásának lehetőségeit. 4. b. osztályos gy erekek szüleinek nevében: TÓTH JÁNOSNÉ Hideg reggelre ébredtünk lebruar 8-an, izgatottan varra a nap csentem el: az immár harmadszorra megrendezett szalagavatót, melyet ebben az év ben a III. A (atomerőműgépész) és a III. B (számítástechika) osztályok szerveztek. Az ünnepség első fele a VMK- ban zajlott, idén először. A búcsúztatót - szakítva az igazán még ki sem alakult hagyományokkal - egy teljesen új, színvonalas műsor keretében állította össze a két osztály, A négy év történetét felvillantó videós emlékműsor nagy derültséget keltve szép emlékeket idézett végzőseinkben. A nyitószám Zorán lett volna, de ö sajnos nem érkezett meg... Hogy miért nem? Állítólag az erős havazás, és a jeges utak riasztották vissza Érd környékénél... A szalagavató az iskolában, egy több helyszínen zajló „BULf’-val folytatódott. Akinek nem volt kedve táncolni, találhatott más szórakozási lehetőséget a Játékkasinoban, esetleg némi harapnivalót a büfében, vagy hallgathatta Mészáros tanár úrral a 60-as évek rockzenéjét. És persze ne feledkezzünk meg az igazán hangulatos teaházról sem, a többi helyszínnel együtt. Sajnos nem mindegyik helyszín vált sikeressé, példa erre az Anti-disco, amit bizonyos okokból jóval a buli vége előtt be kellett zárni. Éjfélkor végeszakadt az ünneplésnek, és ki-ki elégedetten, vagy elégedetlenül tért haza. Kivéve a szervezőket, akik még megpróbálták eltüntetni az est maradványait. És közben arra gondoltak, hogyjövőre ők lesznek a Szalagavató főszereplői... MÉSZÁROS B. JUDIT, számítástechnika szakos tanuló. ESZI. HI. B.
