Atomerőmű, 1991 (14. évfolyam, 1-12. szám)

1991-01-01 / 1. szám

XIV. ÉVFOLYAM 1. SZÁM A PAKSI ATOMERŐMŰ VÁLLALAT DOLGOZÓINAK LAPJA 1991. JANUÁR BOLDOG ÚJ ÉVET PAKSIAK! Ezzel az egyszerű, őszinte, mai viszonyaink között tán idegesí­tő, naiv köszöntéssel kívánok eredményes új esztendőt a város minden polgárának. Az 1990-es év a választások, a politikai küzdelmek, a rendszer­­váltás éve volt. 1991. a nehéz, verejtékes, idegfeszítő munka, az akarat éve lesz és ennek a munkának, akaratnak, nem szabad olyan határát szabni, mely megtörné az alkotó embert, elkeserí­tené a munkája gyümölcsét élvezni nem tudó polgárt. Nehezen kezdődött ez az év, és úgy érzem, csak megfeszített erővel lehet elindulni a helyes irányba. Köztudott, hogy az új önkormányzati törvény kiegészítő rendelkezéseinek hiánya és az állami költség­­vetés elfogadása nem tették lehetővé, hogy az 1991-es évet elké­szített városi költségvetéssel kezdhessük. Az év elejére időzített nagyarányú áremelkedések mindannyiunk hangulatát tovább rontották. A gazdasági katasztrófából való kiemelkedés lehető­ségében kevesen bíznak. A külpolitikai helyzet további terheket ró országunkra. A város vezető pozícióját azonban azért fogadtam el, mert én bízom a kibontakozásban, a gazdasági-kulturális-szellemi fellen­dülésben, ha mindannyian akarjuk és tenni is fogunk érte. Nem keveset! Mélyről indulunk és a periszkóp csak ritkán éri el a fel­színt, ritkán látszik a föld - Európa - melyhez ennek az ország­nak tartoznia kell. Elsősorban a magunk munkájából, saját erőnkből és hitünkből, mely a történelem folyamán sokadszor kell megmentse országunkat a tönkremeneteltől. Melyek legfontosabb teendőink? Folyamatban van és remélhetőleg hamarosan befejeződik a városi önkormányzat-vagyonának felmérése. A város területén működő, az ellátást, közszolgáltatást végző állami, megyei tulaj­donban lévő intézmények, üzemek átvételét kívánjuk elérni a vagyonátadó bizottságnál. Az önkormányzati bevételeket a meglévő és célszerűen hasz­nosítható városi létesítmények bérbeadásával, esetleg apport­ként vállalkozásba vitelével növelni kívánjuk, szem előtt tartva az értékesítés olyan formáit, amely új munkahelyek létesítésével versenyképes, új termékeket állít elő. Reményeink szerint lehe­tőséget teremtve ezzel a már létező helybeli vállalatok, szövet­kezetek jövedelemtermelésének növelésére is. Felmérve a pon­tos szociális helyzetet, az új törvények alapján igazságos és be­hajtható adókkal is biztosítani kívánjuk a szükséges közösségi lé­tesítmények működését és a tovább már nem halasztható fej­lesztési, felújítási munkák finanszírozását. Olyan költségvetést kívánunk elkészíteni, amely fedezi ugyan a legszükségesebb ki­adásokat, de a lehető legkevesebb terhet rakja a már különben is jelentősen megterhelt vállainkra. Itt köszönöm meg a város terüle­tén működő kis- és nagyüzemek, szövetkezetek és vállalatok dolgo­zóinak és vezetőinek felajánlásait az 1990-es év közcélú (kulturális, sport, művelődés)feladatainak ellátásához. Kérjük valamennyi­ket, hogy a lehetőségük szerint ebben a nehezebb évben is le­gyenek segítségünkre. Meggyőződésünk, hogy az oktatási, köz­­művelődési célra fordított pénzek a legjobb beruházások. A gyermekek és fiatalok problémáinak hathatós megoldása alap­vető feladatunk. Célunk a dolgozó korosztály minél szélesebb körű és gazdaságos foglalkoztatása. Az idősek, betegek biztonsá­gának, életkörülményeinek elviselhetővé, emberivé tétele. Hi­szem, a város közbiztonsága nem csak a rendőrség létszámának és technikai felszereltségének emelésével, de a közhangulat és a személyes példamutatás erkölcsi erejével is javítható. Több megértéssel, szeretettel közeledve egymáshoz, vidá­mabb, reménykedőbb, ezzel együtt szorgalmasabb és valóban boldog új évet tudnánk biztosítani egymásnak, hogy év végén hátranézve az ideinél nyugodtabban és derültebben mondhas­sam Önöknek újra: Boldog új évet paksiak! Paks, 1991. jan. 17. BOR IMRE polgármester Korábban jött és a programjától eltérően később távozott az atom­erőműből Bőd Péter Ákos ipari és kereskedelmi miniszter, január 16-án. Először járt nálunk, reméljük, hogy ezután gyakrabban találkoz­hatunk vele. Délelőtt üzemláto­gatása során elsősorban az üzem­­biztonsági, a gazdaságossági és termelési kérdések érdekelték, de a hazai és a nemzetközi helyzetet figyelembe véve egyébbel, főkép­pen az energetikai rendszer to­vábbfejlesztésével foglalkozott. Fontosnak tartotta a miniszter úr, hogy az érdekképviseleti szer­vezetek kibővített vezetésével is elbeszélgessen. A munkavállaló­kat képviselők a vendég vélemé­nyére és javaslataira voltak kíván­csiak a munkavállalói részvény, a bérliberalizáció, a pályakezdés nehézsége, a beruházás és a tröszt átalakulása kérdéseiben. „A kor­mányzat örül, hogy az érdekképvi­seleti szervezetek kibővültek és mű­ködnek”- mondta a miniszter úr. Az atomerőmű termelési, gazdál­kodási és szervezési fejlesztésével kapcsolatban széles körű vizsgálat és elemzés szükséges, hiszen né­mely kérdést nem lehet elszige­telten, csak önmagában vizsgálni. A villamosenergia-ipar fejlesz­tésével, az atomerőmű bővítésével kapcsolatban vendégünk elmond­ta, hogy 1991 év végére a kormány­zat részéről döntés születik, mely remélhetőleg számunkra is ked­vező lesz. Szólt egy tervezett új kereske-Atomfűtőmű -A *«* rr JOVO fűtése? Tóth János mérnök, hőfizikus cik­két a 3. oldalon olvashatják. A laksí AU ni «‘it iiiii vállalat főbb termelési mulatt i a/ L l I M -es évben: ? I. blokk: II. blokk: III. blokk: IV. blokk: 3442 GWh 3548 GWh 3486 GWh 3255 GWh Közeledés a városhoz A paksi lakosok atomerő­művel kapcsolatos jobb tájé­koztatása érdekében a polgár­­mesteri hivatalban tájékozta­tási rendszer kialakítását ter­vezi a tájékoztatási iroda. Az I. emeleti pihenőben posztereket helyeznek ef amelyek az erőmű környezeti hatásaival összefüggő infor­mációkat mutatnak be. Ugyanott aktuális adatokat tartalmazó szórólapok lesz­nek, valamint a kérdések felte­vésére egy napló. Erőművi lá­togatásra is lehet jelentkezni. Egyik első emeleti irodahe­lyiségben az atomenergetiká­val foglalkozó ismeretterjesz­tő filmeket is láthatnak az ér­deklődő polgárok. A tervek szerint nyitás feb­ruár I-jén Febuár 1. után minden szer­dán 16és 18 óra között szakér­tők válaszolnak a lakosok sze­mélyesen feltett kérdéseire. A szakértők: dr. Rónaky József nukleáris főmérnök, képviselő-testületi tag; Barnabás István környezet­­ellenőrző mérnök, képviselő­testületi tag, a helyi környe­zetvédelmi bizottság tagja; dr. Kemenes László saj­tóosztály-vezető, korábban környezetvédelmi mérnök; Erdei Lajos technológus, a Bátaapátiban működő tájé­koztatási irodánk vezetője; Rósa Géza tájékoztatási iro­davezető, korábban sugárvé­delmi osztályvezető, a kör­nyezetvédelmi bizottság tagja. „Hajlok az atom felé” látogatása az atomerőműben A belepő kártyát a miniszternek is \iselnie kellett. - Bőd Péter Ákos ipari és kereskedelmi miniszter Pónya József vezérigazgató. Hatvani György az MVMT vezérigazgatója (jobb oldalon) és Simon Péter üzemviteli igazgató (bal oldalon) társaságában. Fotó: POLGÁR ANDRÁS delmi, gazdasági kapcsolatról a pécsi uránbánya és a PAV között. Ennek alapján az erőmű közvetle­nül a bányától vásárolt uránércből a Szovjetunióba szállított és ott előállított üzemanyagot használ­ná fel. „Hajlok az atom felé’- mondta szó szerint Bőd Péter Ákos minisz­ter úr és ígéretet tett arra, hogy amennyiben ideje engedi több időt fog eltölteni körünkben. Látogatása végén újságírók ré­szére rövid sajtótájékoztatót tar­tott. Az újságírók élve a lehetőség­gel, hogy személyesen találkoz­hatnak a miniszter úrral, kérdé­seik nemcsak az atomerőmű bő­vítésére, a radioaktív-hulladék el­helyezésére, hanem más, az ipar egyéb területeit érintő témára is vonatkoztak.-1-Bőd Péter Ákos Fontos dátum: február 8. és március 1. A továbbtanulásról 1990. augusztus óla - ami­kor Irak Kúráitól elfoglalta - öbölválságról beszélünk. Ettől az időtől kezdve szinte napon­ta értesülünk a sajtón keresz­tül az öböl menti események­ről, sikertelen tárgyalássoro­zatról. a békés szándék sem­mibevételéről. Emberek mil­liói aggódva, félve figyelték a helyzet, a békés megoldás esélyei egyre reményteleneb­bé váltak. .Az új év első napjaiban egy ­re világosabbá vált. hogy elke­rülhetetlen a háború. 1991. január 17-én éjfél után bekövetkezett amitől fél­tünk, kitört a háború. Félve az esetleges terrorcselekmé­nyektől hazánkban is meg­szervezték a nagyobb objektu­mok, fontos berendezések vé­delmét. A Paksi Atomerőmű Válla­lat dolgozóinak és a berende­zéseknek a védelme és bizton­sága érdekében az üzemi terü­leten kívül és belül fokozott ellenőrzést hajlottak végre. Vitathatatlan, hogy a válsá­gos helyzet és a sorozatos el­lenőrzés nyugtalanságot okoz a dolgozók körében. Közvetlen veszélyhelyzet nálunk nincs, de az atomerőmű saját bizton­sága érdekében szükséges a szigorítások életbeléptetése és fenntartása. Bízunk benne, hogy ez az állapot nem sokáig fog tartani. Az Energetikai Szakképzési Intézet (ESZI) még most is egyedülálló az országban, hi­szen nincs vállalati kezelésben ilyen iskola. 1986-tól, megnyi­tásától a jó felkészültségű, korszerű technikai ismeretek­kel rendelkező szakemberek képzését tűzte ki célul. Az iskola szellemi, techni­kai és anyagi bázisa a csúcs­­technológiával rendelkező Paksi Atomerőmű VállalaL Az oktatást korszerűen felsze­relt laboratóriumok (nyelvi, hő- és áramlástechnikai, fizi­kai, kémiai, FESTO-DIDAC­­TIC, irányítástechnikai. Ganz-HÉRA, erős- és gyen­geáramú, CNC-forgácsoló stb.), számítógéptermek (IBM PC, C 64, IBM TAF), szakrajz­terem, oktatótermek, az erő­mű blokküzemei és műhelyei segítik. A szakmai tárgyak jelentős részét a vállalat szakemberei (mérnök, fizikus, vegyész) ta­nítják. Kiemelt óraszámban folyik az angol és a német nyelv tanítása. A szakközépis­kola kiemelt feladatának te­kinti a szakirányú egyetemi és főiskolai továbbtanulásra való felkészítést. Az intézet diákotthona ma­gas színvonalú elhelyezést biztosít diákjainak. Kétágyas, mosdófölkés szobákban jók a feltételek a tanuláshoz és a pi­henéshez. Klubszoba, számí­tógépterem. stúdió, kondite­rem színesíti a szabadidős program lehetőségeket Az iskola sportcsarnoka, szabadtéri sportpályái és tan­uszodája színvonalas lehető­séget nyújt a sportolni vágyó fiataloknak. Az intézet Diáksport Egye­sületében működik kosárlab­da-, kézilabda-, tenisz-, termé­szetjáró és gokart szakosztály, melyhez a versenyautókat a tanulók készítik el a gyakorlati órákon. (A felvételi rendről a 2. ol­dalon olvashatnak.)

Next

/
Thumbnails
Contents