Atomerőmű, 1990 (13. évfolyam, 1-12. szám)

1990-12-01 / 12. szám

ATOMERŐMŰ 7 Évzáró a Mecsekben Borult, szeles időben szálltunk buszra. Az éjszakai havas eső né­hány cukorból készült turistát ott­hon tartott. így csapatunk kissé zártkörű lett. Elgondolkodtató: volt aki éjszakai műszak után is eljött kirándulni, más meg pihenten sem vállalta az időjárás szeszélyeit. Pe­dig ez benne van a pakliban. Persze jó hangulatunkat semmi sem zavarhatta meg. Hamar eltelt az idő Váraljáig. A faluból indul­tunk Pécsváradra. A halastavak­náljártunk, mikor szállingózni kez­dett a hó. Az erős északi szél még kavarta is. Szerencsére a hátunkba kaptuk. A Farkas- mé szurdokszerű völgy - a magas falak elfogták a szelet. Egy darabig kocsi­csapáson mentünk. Kerülgettük a tócsákat meg a dagonyákat. Egy óra múltán a Kalász Miska kútjá­­nál voltunk. Éppen csak szivárgott belőle a víz. A nagy szárazság még mindig tart. Az elmúlt hetek esőzé­se sem sokat segített. A forrás után rövidesen elértük az útkeresztező­dést. Hálistennek a kocsiút elka­nyarodott. Már száraz ösvényen mehettünk tovább. A hó egyre erő­sebben hullott. Nagy csend volt. Csak lépteink ropogása hallat­szott. A következő elágazásnál gyerek­­csapattal találkoztunk. Nagymá­­nyokra igyekeztek egy diáktalálko­zóra. Az árokból kivezető út mere­deken emelkedni kezdett. Gyönyö­rű bükkösben mentünk, de elsősor­ban a lábunk elé kellett figyelni. A hó alatt vastag, fagyott levélréteg minden lépésnél csúszkált. Ez volt a legnehezebb szakasz. Jól megiz­zadtunk. A tetőn pihenni akartunk, de az erős szél miatt hamar tovább­mentünk. Néhány lejtő, ugyanany­­nyi emelkedő múlva megérkeztünk a Cigány-hegyi kilátóhoz. Itt útba igazítottunk egy diákcsoportot. Mányokra igyekeztek, de eltéved­tek. A kilátóból szétnézve szép volt a behavazott Mecsek. Délen a Zen­gő fehér púpja. Délkeletre a völgy­ben egy behavazott parányi falu, Kisújbánya. A kilátó aljában szél­védett helyen ebédeltünk. Nagyon jólesett a forró tea a termoszból. Nem sokat időztünk. Hideg volt. Sokak cipője, nadrágja átázott. Mozgás, kapaszkodás közben nem volt baj, de rövid ácsorgás után fáz­ni kezdtünk. Lefelé menet az utat csipkebok­rok szegélyezték. Szedegettük a fagycsipte bogyókat. Kissé szokat­lan íze ellenére finom csemege, jó! oltja a szomjat és sok benne a C-vi­­tamin. A gyerekek most ettek elő­ször ilyent. ízlett nekik. A csendes, hóba takarózott Kis­­újbányát hamar elhagytuk. A nyo­mokból ítélve aznap nemigen jár­tak arra mások. A kivezető úton szűz hóban mentünk. A havazás elállt. Felszakadozott a felhőzet. Néha még a napot is láttuk, de a napszemüveget nem kellett felven­nünk. Egy újabb óra múlva az Etel­­ka-forrásnál voltunk. Tartottunk egy rövid pihenőt. Hagytunk kevés ételmaradékot a madaraknak, az­tán irány Pécsvárad. Hideg volt. Az átázott cipőkben nehéz volt a járás. A puha avar után hamarosan kö­­vesútra értünk, ami még rosszabb volt a gémberedett csülköknek. De legalább nem volt sár. Ahogy ereszkedtünk lefelé, egyre fogyott a hó. A falu határában már száraz volt minden. A vár előtt már várt bennünket Gyuri a meleg busz­­szál. Előkerültek a tartalék zoknik, csukák. Mire a Bagolyhoz értünk, senki sem emlékezett a nehézségek­re, csak a hóesésre, a szép havas tájra, a jó levegőre, hógolyózásra. Úgy hallottam, aznap este senkit sem kellett ringatni. NAGY ISTVÁN Ilyen is van?! Az emberi logika kimeríthetet­len és gyakran rendkívüli ötletek­re képes - mondhatja okkal töb­bek között az is, aki egyik hét vé­gén barátai meglátogatása után hazaérve, nem mindennapi fo­gadtatásban részesült. Bérleti lakása ajtaját kinyitva, váratlan kép tárult elé; lakása üres. Már az előszobában megakadt a szeme a kaputelefonon, mely a helyéről ki volt szakítva, csak a csupasz vezetékek lógtak ki árván áfáiból. Majd beljebb merészked­ve szinte minden helyiségben a falakon, a mennyezeten csupán a csavarok, a szögek helyein tátong­tak a képek, a faliszőnyeg és a dísztárgyak helyén. A csillárok is leszerelve, a megmaradt lámpa­testből az izzók kicsavarva, az ab­lakok csupaszok, illetve csak az időjárás nyomai láthatók rajta. Még a függönykarnisok két síné közül is csak az egyik található. A fürdőszobában is éktelen lyukak a fregoli helyén. A polcok­nak, fogasoknak csak hült helye. A ragasztóval rögzített műanyag fogasok letördelve. A bérleti lakás felszereléseihez tartozó tárgyak isi hiányoztak; nincs sötétítő füg­göny, tévécsatlakozó, sőt hiá­nyoztak a beépített szekrények kulcsai, de még a vizes blokkok le­folyó dugói is. A beépített szekrényben csak a kifizetetlen számlák s csekkek és egy pár üres üveg árválkodott.^ Első gondolatát, - hogy talán kirabolták a lakását - mindjárt el is vetette, hiszen ilyen aprólékos munkát betörő nem végez. Máso­dik gondolata, - mivel házastársá­nak és gyermekeinek is hült helye talán ufók jártak a lakásában. Rövid idő múlva jöttek a szom­szédok, s nem volt szükség rá, hogy tovább keresse a magyaráza­tot, mert mindenre fény derült, élete párja volt a tettes. Emberünk szeretett volna a hosszú út után megtisztálkodni, pihenni. Sajnos ennek feltételei nem igazán voltak adottak. Ám az igazi emberség mindig akkor mutatkozik meg, amikor bajban van az ember. A szomszédok segítőkészek voltak; az egyik izzót hozott a megmaradt lámpatestbe, a másik törölközőt és szappant, a harma­dik szivacsot, melyen aludni le­het. A helyzet kabaréba illő, csak nevetni lehet rajta. Közben elgondolkodott. Szer­dán még négyesben mentek uszo­dába, az ötödik házassági évfor­dulójuk is akkor volt, ma pedig még egy törülközőt sem talált, amibe fürdés után megtörülköz­hetne... Hát, ilyen is van?! wv Amit a szerzői jogdíjakról tudni kell... Manapság, amikor a jogállamiság kérdése folyamatosan napirenden van, nem mehetünk el szó nélkül a SZERZŐI JOGVÉDELEM és az ez­zel együttjáró JOGDÍJFIZETÉS mellett. Az állampolgárok és közösségeik tájékoztatása végett elmondjuk, hogy:- a szerzői jogok védelméről, valamint a jogdíjfizetésről az 1969. évi III. törvény és a 33/1989. (XII. 9.) MM rendelet intézkedik. Ez utóbbi szerint azok a nyilvános (vagyis a családiasság körét megha­ladó) rendezvényt szervezők, akik élnek a nyilvános zeneszolgáltatás, a tv- vagy videovetítés, a hivatásos előadóművész felléptetése stb. lehető­ségével, ezt a SZERZŐI JOGVÉDŐ HIVATALNAK kell, hogy beje­lentsék. A hivatal a fenti két dokumentum értelmében állapítja meg a jogdíjat (ennek részletezése megtalálható a Művelődési Közlöny 1989/90. számá­ban!), amit a rendezők a HIVATAL postai utalványán fizethetnek be. E szabályozás éppúgy vonatkozik magánszemélyekre, mint kisebb­­nagyobb közösségeikre (intézmények, pártok, lakóhelyi közösségek stb.). A fentiekkel kapcsolatban további információkért mindenki bizalom­mal fordulhat a Szerzői Jogvédő Hivatalhoz (Cím: Budapest 1051, Vörös­marty tér L, Telefon: 118-0317 vagy 118-0574). KERTÉSZ CSABA ZOLTÁN csoportvezető Szerzői Jogvédő Hivatal Fiatalos mosoly Ki is Oszoli Piroska?... ...vetették fel a paksi Energeti­kai Szakképzési Intézetben a diá­kok, az aulában kiállított képeim­mel kapcsolatban. Nos, bemutatkozom. Pedagó­gus, festőművész vagyok. Duna­­földvári vagyok. Húsz évvel eze­lőtt legelőször éppen Pakson állí­tottam ki önállóan. Egy rettegett zsűriző: Duray Tibor vette elő, csomagolta ki, válogatta át ké­peim, s tette bele a zsűri jegyző­könyvbe azok címeit (annak elle­nére, hogy nem voltam hivatalo­san jegyzett festő, s ez akkor aka­dálynak számított.) Kicsit megkéstem, hiszem ma­gam és mások gyerekeit neveltem addig, teljes odaadással. Azóta sok kiállításom volt, főleg a kör­nyéken Pakson, Dunaföldváron, Dunaújvárosban, Százhalombat­tán rendeztek számomra, de Szekszárdon, Pesten is volt alkal­mam bemutatkozni. Sokat uta­zok, képeim Új-Zélandtól Auszt­ráliáig széjjel szóródnak. Egyébként úgy festek, ahogy érzek. Műveimben benne van a téma, de a saját érzéseim, benyo­másaim is. Természetelvű va­gyok. Az ESZI-ben rendezett kiállítá­som ugyan véget ért december 3- án, de az érdeklődőket Dunaföld­­váron szeretettel várom. * Ecsery Elemér, a Nemzeti Ga­léria művészettörténésze ezt írja a művésznőről: „A dunajöldvári pe­dagógus-művész, Oszoli Istvánné, valóságos szerelmese a vidék dús vegetációjának, a gazdagon kitá­rulkozó természeti tájnak. Ez az ér­zelmi alapállás nem véletlen, hi­szen azon túl, hogy évtizedeket töl­tött el a festői szépségű vidéken, már ősei is itt tanítottak. Tehát asz­­szimilálódnia sem kellett, mint egy más országrészből érkezőnek. Min­den a vérében van, így ami körülve­szi, számára természetes. Aligha le­het vitás, hogy ez a szülőföldjével való együttlélegzés határozza meg művészetének arculatát is. Ezért oly közvetlenek az erdők és ügetek részleteit vagy éppen a Dunát és parti fövenyét ábrázoló vásznai. De semmivel sem idegenebb tőle a község ódon negyedeinek, zegzu­gos utcáinak vagy egy-egy roskatag házának festői megjelenítése. A tárgyi motívumokban rejlő kompo­­zíciós szépségen túl, érdeklődéssel figyeli és festi az atmoszférikus je­lenségeket is, a táj felett vibráló fény- és páratelitettséget. E sok poétikus szépség termé­szetszerűleg bensőséges asszonyi lí­rával jelenik meg műveiben. Egyéni stiláris eszközei, művészi kifejezés­­módja mögött áttételesen húzód­nak meg a természetelvű piktúra legjobb hagyományai. Oszoliné bátran nyúl a színek ki­fejező erejéhez, s ugyanakkor a fe­gyelmezett mértéktartásról sem fe­ledkezik meg. Ecsetkezelése épp ily ökonomi­kus, valőijei finomak és könnye­dek, így szintén adekvát kifejezői egyéniségének. Oszoliné képei azt példázzák, hogy hagyományos festői felfogás­ban is lehet őszintén átélt, a mai kor emberéhez szóló műveket al­kotni. " Cserenkov-sugárzás A reaktorból kiemelt kazetta külső felülete kékeszöl­des fényben világít, ez a Cserenkov-fény, vagy Cseren­kov-sugárzás. Ez a halvány fény csak lekapcsolt világítás esetén szembetűnő. Friss üzemanyagkazetta esetén ilyen nem tapasztalható. A szovjet Cserenkov ezt a fény­­sugárzást 1934-ben mutatta ki először radioaktív anya­got tartalmazó folyadékban. Ajelenséget 1934-et követően néhány év alatt tisztáz­ták, amelynek az a lényege, hogy a radioaktív bomlást követő sugárzás hatására keletkező nagy sebességű, elektromosan töltött részecskék (elektron, pozitron) ha átlátszó folyadékban (pl. vízben) haladnák át, energiáju­kat egy speciális folyamatban átadják a környező folya­dék molekuláinak. Ezek a molekulák így fényt bocsáta­nak ki. Ez a speciális energiaátadás (gerjesztés) csak ak­kor lép fel, ha a töltött részecske sebessége nagyobb, mint a fény sebessége az adott folyadékban. Lényegé­ben hasonló folyamat játszódik le, mintaszuperszoni­­kus repülőgépeknél, amikor azok átlépik a hangsebessé­gi határt. A nukleáris kutatásban kihasználják ezt a fizi­kai jelenséget az ún. Cserenkov-detektorokban, ame­lyek segítségével a töltött elemi részek sebességét nagy pontossággal mérni tudják, pl. a gyorsítókban, ciklotro­nokban. Sy Tél Dunafoldváron Oszoli Piroska festőművész munkája

Next

/
Thumbnails
Contents