Atomerőmű, 1990 (13. évfolyam, 1-12. szám)
1990-12-01 / 12. szám
ATOMERŐMŰ 5 Figyelembevéve azt, hogy a negyedik blokk csak 1987 augusztusában lépett üzembe, a négy blokk üzemeltetéséhez rendelhető kollektív sugárterhelési adatok csak 1988-tól hasonlíthatók össze. Ezek alapján a kollektív dózis 1,7 és 2,3 Sv/év volt 1988-ban, ill. 1989-ben. Egy blokkra vetítve ezek a mutatók 0,43 és 0,58 Sv/év. Megjegyezzük, hogy az eddigi üzemi tapasztalatok alapján - a legtöbb nyomottvizes atomerőműhöz hasonlóan - a paksi atomerőműben is a belső sugárterhelés mértéke elhanyagolható a külsőéhez képest, így az adatok megadásakor csak ez utóbbit vettük figyelembe. A paksi atomerőmű, ill. más PWR atomerőművek egységnyi villamosenergia-termelésre vetített kollektív dózisadatait az 1. és 2. ábrán foglaltuk össze. 8v/GWeév mint a sugárterhelés fő forrásai a teljes kollektív dózis kb. 80-90%áért felelősek. A hasadási termékek járuléka - mely esetleges fűtőelem meghibásodásakor növekedhet meg - általában kicsi. A paksi atomerőmű kollektív dózisainak 84-94%-a főjavítási és karbantartási időszakra esett. Összefoglalás A nyomottvizes atomerőművek kollektív dózisaiban jelentős eltérések mutatkoznak országonként, bár az átlagok közötti különbség csökkenő tendenciát mutat. Ez egyrészt a gondosabb tervezésnek, másrészt pedig az üzemviteli gyakorlat egységesítésének a következménye. Az átlagos egyéni dózisok között is jelentős eltérések mutatkoznak. Alacsonyabb egyéni dózisokat a modernebb blokkoknál regisztráltak, melyeknél egyébként a kollektív dózisok is alacsonyabbak. A dózisadatok részletes elemzése feltárt néhány összefüggést az átlagos kollektív dózisok és a reaktor-teljesítmény, illetve a reaktor kora között. Ezek alapján a fiatalabb reaktorok alacsonyabb átlagos évi kollektív dózisokat mutattak valamennyi reaktor-teljesítmény tartományban. Ez elsősorban az újabb blokkokjobb tervezésének eredménye. A paksi atomerőmű dolgozóinak személyi dózisai - valamennyi mutatót alapul véve - a legalacsonyabb értékek között mozognak. Az átlagos normált kollektív dózis 1,4 Sv/GWc év. (Vö.: 2. táblázat utolsó oszlopa.) A kollektív dózisok 84-94%-a a karbantartási időszakokra esik, ami megfelel a nemzetközi gyakorlatnak. A dolgozók közötti dóziseloszlás egyenletes, nincsenek kiemelkedő egyéni dózisok. Az 5 mSv/év dózisterhelést meghaladottak aránya, 1,5-4,2% között mozgott az elmúlt hét üzemév során. A nemzetközi összehasonlítás azt mutatja, hogy a paksi atomerőmű sugárzási viszonyai jók, a sugárvédelmi gyakorlat megfelelő, ám meg kell jegyezni, hogy a paksi blokkok még mindig a legfiatalabbak közé tartoznak az összehasonlításban alapul vett blokkokat figyelembe véve.. Mindenesetre a jövőben ajó munkaelőkészítés és - szervezés, valamint a sugárvédelmi tevékenység hatékonyságának fokozása még nagyobb hangsúlyt kap a paksi atomerőműben is, mivel ezáltal csökkenthető a kollektív dózisok növekedésének mértéke a blokkok öregedésével. 2. ábra PWR atomerőművek egységnyi villamosenergia-termelésre eső kollektív dózisai. Egyéni dózisok Az átlagos egyéni dózisok nagy változásokat jeleznek az egyes erőművek között. Alacsonyabb értékek a modernebb blokkokhoz tartoznak, ahol a kollektív dózisok is alacsonyabbak. Az adatok részletes elemzéséből az is kiderül, hogy a dolgozók jelentős része szenved el 10 mSvet meghaladó sugárterhelést évente, annak ellenére, hogy az átlagos egyéni dózis a legtöbbször 5 mSv/évnél kisebb. A kollektív effektiv dózisegyenérték megoszlási tényező átlagértéke a PWR világadatok alapján 0,4-0,6 közé esett. A paksi atomerőműben ez a mutató 0,12 (1987) és 0,08 (1989) volt, míg 1988-ban nem volt 15 mSv-et meghaladó egyéni éves dózis. A paksi atomerőmű eddigi üzemideje alatt (1983-1989) a 10 legnagyobb egyéni összegzett dózisadatot a 4. táblázatban foglaltuk össze. Megjegyezzük, hogy az elmúlt hét év alatt, összesen 12 dolgozó összegzett dózisa haladta meg az egy évre vonatkozó dóziskorlátot (50 mSv). 4. táblázat. A 10 legnagyobb egyéni összegzett dózis a paksi atomerőmű üzemi ideje alatt (1983-1989) Éves dózisok Sorszám 1984. 1985. 1986. 1987. (mSv) 1988. 1989. Összesen 1. 8,26 10,24 13,22 15,41 14,34 22,43 83,90 2.-2,80 -5,91 33.19 10,42 23,15 75,47 3. 7,68 9,34 9,77 15,13 11,06 18,86 71,84 4. 10,08 9,76 4,97 19,82 9,81 16,23 70,67 5. 8,37 9,94 4,94 20,53 10,03 14,45 68,26 6. 11,20 9,40 5,98 7,90 12,54 16,19 63,21 7. 0,26 9,09 8,11 16,77 11,02 15,20 60,45 8. 6,94 7,44 7,58 15,05 9,31 10,11 56,43 9.-3,71 6,45 16,59 8,96 17,63 53,34 10. 0,73 6,41 6,19 15,39 14,03 10,30 53,05 Megjegyzés: valamennyi dolgozó reaktor-karbantartó, 1982-ben és 1983-ban nem kaptak dózist. A dózishelyzet alakulását befolyásoló tényezők Nyilvánvaló, hogy kollektív dózisok erősen változnak erőműről erőműre a blokk korától, tervezésétől, az üzemviteltől vagy a karbantartások szintjétől és a felmerülő üzemeltetési problémáktól függően. Átfogó dózis adatbázisok hiányában jelenleg nincs mód ezen tényezők hatásának alapos vizságlatára a működő blokkokra. Lehetséges azonban, bizonyos trendek analizálása. Az élettartam kollektív dózisok éves átlagértékei egy adott blokkra nézve nem feltétlenül tükrözik a hosszú távú üzemre vonatkozó tendenciákat, mivel az üzemidő elején a viszonylag alacsonyabb dózisok meghamisíthatják a teljes időszakra vonatkozó trendeket. Ezért célszerű megvizsgálni, hogy a kollektív dózisok miként változnak a blokk élettartamával. Korábbi vizsgálatok azt mutatják, hogy általában a dózisok az első négy-öt üzemévben emelkednek. Ezt követően nehéz előre jelezni a kollektív dózisok alakulását, mivel a “Co aktivitások és ezzel összefüggésben a sugárzási szintek ugyan folyamatosan nőnek PWR erőműveknél - és akár 10-15 évig sem érik el az egyensúlyt - ám a dózisterhelések alakulását számos más tényező is befolyásolja. A kollektív dózis a reaktor-teljesítménnyel valószínűleg növekszik a nagyobb primerköri aktivitások következtében, bár ez a tendencia tapasztalatok szerint részben kompenzálható a munkaerő hatékonyabb felhasználásával. Az átlagos éves kollektív dózisoknak az atomerőművi blokkok korától és teljesítményétől való függését az 5. táblázatban foglaltuk össze. 5. táblázat Átlagos éves kollektív dózisok az atomerőmű teljesítményétől és korától függően Erőműkor Élettartamra átlagolt éves kollektív dózisok (év) (személy Sv/reaktor) kis erőmű közepes erőmű nagy erőmű összes (400-700 MWe) (750-1000MWe) (1000 MWe) erőmű Modem (1-5)-(0) 1,7 (22) 1,6 (38) 1,6 (60) Közepes (6-10) 1,2 ( 3) 2,1 (34) 2,4 ( 7) 2,1 ( 44) Öreg (all) 3,0 (18) 4,4 (30) 4,0 (10) 3,9 ( 58) Valamennyi kor 2,7 (21) 2,8 (86) 2,1 (55) 2,6 (162) Zárójelben az egyes kategóriához tartozó blokkok száma szerepel. Amint az várható, öregebb reaktorok magasabb átlagos kollektív dózisokat jeleznek minden teljesítmény kategóriában. Ez részben az újabb blokkok korszerűbb tervezésével függ össze. Az 5. táblázatból az is kitűnik, hogy az átlagos kollektív dózis növekszik a mérettel 6-10 éves erőművek esetén, és idősebb reaktorokra a közepes méretűek kollektív dózisai a legmagasabbak. A nyomottvizes atomerőművek kollektív dózisának legnagyobb része az évente tervszerűen végrehajtott karbantartásokból és főjavításokból származik. A felaktivált korróziótermékek. Az Európai Közösség országaiban, valamint Svédországban és Finnországban üzemelő atomerőművek rendszeresen megküldik személyi dozimetriai adataikat a luxemburgi központba. Ezen adatokat az illető ország sugárvédelmi szakemberei évente értékelik. Nemrégiben angol szakemberek látogattak Paksra, akik felvetették a paksi atomerőmű csatlakozási lehetőségének ötletét. Azóta már írásban is jeleztük szándékunkat az adatbankhoz való csatlakozás kérdésében. Amennyiben ezt sikerül realizálni, akkor még több adat áll majd rendelkezésünkre az összehasonlításhoz. A közös kiértékelésektől is csak hasznot remélhetünk. Kiadott villamosenergia havi adatai (PA V) 1990.1.-IX. hó A villamosenegia-termelés önköltsége a fontosabb erőműveknél 1989-ben Ajkai H.e. Borsodi H.e. Budapesti H.e. Dunamenti h.e. Gagarin H.e. November 7.H.e. Oroszlányi H.e. Paksi A.e. Pécsi H.e. Tatabányai H.e. Tiszai H.e. ÁTLAG 0 100 200 300 400 500 600 fillér/kWh HH Tüzelöa. + fuvar Bl Állandó ktg.
