Atomerőmű, 1990 (13. évfolyam, 1-12. szám)
1990-11-01 / 11. szám
ATOMERŐMŰ 5 Milyen a jó ivóvíz? Választolt témánkkal kapcsolatosan néhány beszédes szám tükrében vizsgáljuk meg, mi történt (vagy inkább mi nem történt) a század első felében. A második világháborút megelőzően Magyarország lakosságának mindössze kb. 22°/o-a volt vezetékes ivóvízzel ellátva. A lakosság közel 80%-a tehát ásott kutak vizére volt utalva, amelynek száma ekkor mintegy 600 000-re volt tehető. .Az Országos Közegészségügyi Intézet 1927-töl 1940-ig fokozatosan 42 557 kutat vizsgált meg kémiai és bakteriológiai szempontból, s a vizsgálat eredménye szerint a lakosság kútvizet használó 80%-ának kereken a fele fertőzött vizet ivott. A következményeket jellemzik az ebből az időből származó európai tífuszhalálozási arányszámok (100000 fóré számítva) Németország 1,2, Belgium 2,6, Franciaország 4,8, Anglia 0,8, Svédország 0,7 stb. és Magyaroszág 19. A számok önmagukért beszélnek. Akkor amikor Angliában 90%-os, Németországban 70%-os, de még Chilében is közel 50%-os volt a közüzemi vízellátás, Magy arországon olyan városoknak, mint a 87 000-nél több lakosú Kecskemétnek, a közel 61 000 lakosú Hódmezővásárhelynek és még további 20 alföldi városnak 1940-ben még nincs vízvezetéke, s az Alföld lakosságának 93%-a kútvizet iszik. Az országból kilépve és ötven évet előre, az egészséges ivóvízellátás nem is világprobléma. Nem véletlen, hogy az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) a nyolcvanas éveket ivóvízellátási évtizednek nyilvánította. Jelenleg az emberiség 50°/o-a nem talál egészséges ivóvizet otthona közeiében, s 5 millió gyermek hal meg évente a fertőzött ivóvíz által terjesztett betegségekben. Mit is jelent a társadalom számára a vízellátás? A települések vízellátásának célja a lakosság ivó- és háztartási vízigényének biztosítása, továbbá a közületeknek, közintézményeknek, a települési szolgáltatóhálózatnak, valamint ipari üzemeknek ivóvízminőségű vízzel való ellátása. A vízigények nagyságrendjét és minőségét, valamint a víz kiszolgálásának módját és lehetőségeit mindenkor az adott társadalom gazdasági helyzete, életszínvonala, lakáskultúrája, az ipar fejlettsége és az általános egészségügyi követelmények határozzák meg. A vízellátással szemben menynyi ségi, minőségi igényeink vannak. Ami a mennyiségi igényeket illeti, ezek igen nagy változáson mentek keresztül. A vízellátás az utcai közkutas rendszertől egész településeket behálózó rendszerekig fejlődött. Míg a kiindulási helyzetben a lakásonkénti vízhasználat napi 50 l/fö/nap körül mozgott, addig a ma jellemző átlagos napi vízigény megközelíti az 500 1/fő/nap értékét. Vízminőség tekintetében a követelmények a felhasználástól függően igen változóak. A vízminőségijellemzők a következő fő csoportokba sorolhatók:- fizikai- érzékszervi hatású- kémiai- biológiai és- mikrobiológiai jellemzők. Az ivóvízzel szembeni követelmények Hőmérséklete 7-12 C°. Színtelen, szagtalan és átlátszó legyen, csíraszám maximálisan 100/cm3. Coli baktérium 5x10 cm’ vizet vizsgálva negatív legyen. A további határértékek a keménység, vas, mangán, ammónia, nitrát, nitrit, stb. jellemzőkre vonatkoznak. Egészségügyi szempontból a bakteriológiai követelmények kielégítése a legfontosabb. A vízben található összes csíramennyiség túlnyomó része az egészségre ártalmatlan. A fertőző baktériumok kimutatása nehéz és körülményes, ezért ezt közvetett úton a coli baktérium segítségével mutatják ki. Coli baktérium: meleg vérű állatok bélcsatornájában élő, pálcika alakú baktérium, amely a bélben főleg erjedési, illetve rothadási folyamatokat szabályoz. Jelenléte szinbiózisnak (együttélés) tekinthető, de legyengült szervezetben kórokozóvá válhat. Jelenlétéből az ivóvíz ürülék eredetű szenynyeződésére lehet következtefhi. Tájékoztatásul néhány összetevő jellemzőiről. A lágy víz teljesen ízetlen, a túl kemény víz viszont nehezen forr, főzésre kevéssé alkalmas. A nagy vas- és mangántartalom egyrészt ártalmas az egészségre, másrészt a csőhálózatban lerakodva eltömődést is okozhat. A víz zavarossá válik, kellemetlen szaga lesz. Az ammónia a szerves anyagok közvetlen bomlási terméke, friss szennyezésre utal, ezért vízvezetéki vízben egyáltalán nem fordulhat elő. Hasonló a helyzet a nitrittel. A nitrát ugyancsak csak szerves bomlás útján keletkezik, de régebbi szerves szennyeződésre utal. Kis mennyiségben való észlelésük is szükségessé teszi a víznyerőhely védőterületének felülvizsgálatait. Az oldott oxigén mennyisége, illetve a víz oxigénfogyasztása azt jelzi, hogy a vízben található szerves anyag kémiai úton való oxidálásához menynyi oxigénre van szükség, tehát közvetve a vízben levő szerves anyag mennyiségét mutatja meg. A vonatkozó szabványok egyéb paraméterekre is tartalmaznak előírást, melyek közül a leglényegesebb az, hogy az ivóvíz kórokozókat nem tartalmazhat. Az ivóvíz-minősítés fejlődése a WHO (Geneva, 1984) kiadványaiban jól követhető. A benne foglalt, ajánlott határérték az egyes országok ivóvíz-minősítési szabványainak fejlesztéséhez az alapot szolgáltatják. Az ajánlott vízminősítési határérték (koncentráció vagy szám) azt a szintet képviseli, amely esztétikus, fogyasztás szempontjából kellemes minőségű vizet biztosít, és a fogyasztása semmiféle egészségügyi kockázattal nem jár. Az ajánlott vízminőségi határérték az egy életen át, tehát tartósan fogyasztott víz minőségét jellemzi. S/űkebb környezetünk (Paks) ivóvízminösége A vízadó kutak pannon homok vízadó rétegből biztosítják a szükséges ivóvíz mennyiségét. Hidrogeológiai vizsgálatok alapján ezen térségben a kitermelő bázisok kapacitása nem haladhatja meg á 2500 m3/nap/knr-t. A kitermelt víz vízminőség szempontjából megfelel a szabványban előírtaknak. Egyes kutaknál kifogásolt a vas- és mangántartalom, de ezen szennyezők eltávolítása a vízművekre telepített vastalanítókkal jó hatásfokkal eltávolítható. Ezek alapján az ország más földrajzi egységeihez viszonyítva Paks előnyös helyzetben van a rendelkezésre álló ivóvíz minőségét illetően. KÖVES LÁSZLÓ hidrotechnológus IZGALMAS MÚLT... (Sorsdöntő pillanatok a városi önkormányzati képviselő-testületi választásról) Fotó: N. I. Paks város első képviselő-testületi ülésén - a szavazatszedö bizottság: Barnabás István (PAV), Király Gyula. dr. Gálos István (PAV), Csordásné dr. Kollman Erzsébet, dr. Tóth Lajos ismertetik a polgármester-választás eredményét. A város önkormányzati testületének első ülése: előtérben a 19 fos testület tagjai, a kép jobb oldalán dr. Wartig László, a német nemzeti kisebbség képviselője, aki az önkormányzati törvény rendelkezése alapján tanácskozási joggal vesz részt a képviselő-testületi üléseken. Horányi György (PAV), a KDNP képviselője:.... Kérem a város jelenlévő lakosságát, bízzon meg a 19 megválasztott képviselőben, éspe kívánják az utca puffogó véleményét itt tolmácsolni, felerősíteni... ” Herczeg József, Paks leköszönő tanácselnök-helyettese, a PVM 4. választókerület választott képviselője: „Paks várős lakossága eddig megszokhatta, hogy a tanácsülésen kinyilváníthatta véleményét... ” Dr. Gálos István: „Javaslom alpolgármesternek dr. Széchenyi Attilát László Imre: „Igazán nem ismerjük a polgármester-jelölteket, nehéz lenne megbecsülni mire képesek - a munka mérni fogja őket..." IZGALMAS MÚLT... V
