Atomerőmű, 1990 (13. évfolyam, 1-12. szám)

1990-10-01 / 10. szám

ATOMERŐMŰ 7 m- ma már gokart fellegvár az ESZI-ben Beérett az elvetett mag Nemrégiben fejeződött be Győrött az 1990. évi Or­szágos Gokartbajnokság 12., egyben befejező fordu­lója. A 13 csapat 78 versenyzőjének részvételével lezaj­lott végküzdelemben ott köröztek a paksi ESZI ver­senyzői, s nem is akármilyen eredményekkel térhet­tek haza. A felnőttek között, a nemzeti „C” géposz­tályban induló Mérei Zsolt 3., a nemzeti „E” géposz­tályban pedig Juhos Csongor 2. helyezést ért el. E fi­gyelemre méltó eredmények ismeretében látogattuk meg az Energokart-Paks szakosztályvezetőjét, Major Ferencet, hogyan is vetette meg lábát e technikái sportág Pakson, s e rövid idő alatt miként sikerült a gokart hazai legjobbjai közé felkapaszkodniuk? Hurkatöltő vagy gokart?- Az ESZI fémipari alapképzé­sére annak idején pályázatot írtak ki, amely azt volt hivatott eldönte­ni, hogy a tanulók a régen jól be­vált kalajfacs, levélnehezék és egyéb igazán „kreatív” tárgyak he­lyett valami valóban hasznosat gyártsanak, amelyben még örö­müket is lelik. A pályázatra érkez­tek is javaslatok a hurkatöltőtől kezdve a barkácsgépig bezárólag. Akadt egy pályamű, amely igen­csak felkeltette az iskola vezetői­nek érdeklődését, majd kellő tájé­kozódás után döntöttek - gokar­tokat fognak gyártani az ESZI-ben. Az első évben elkészült nyolc darab gokart Bódis Árpád tervei alapján. És ha már elkészül­tek, ki is kellett próbálni, hiszen melyik fiú állta volna meg, hogy csupán messziről nézegesse a ma­sinákat, amelyen annyit „bér­lteit”. És ekkor jött a „korszakal­kotó” ötlet, amely egyszerűségé­ben volt egyben nagyszerű is. Mi­vel Pakson és környékén sehol nincs olyan hely, ahol mások za­varása nélkül repeszthettünk vol­na gokartjainkkal, hát próbakép­pen beneveztünk az országos baj­nokságra. A srácoknak rettenete­sen nagy affinitásuk volt a gokart iránt, tömegekből kellett kiválasz­tani azokat, akik majd a kormány mögé ülhettek. Nem csupán a ve­zetési készség, hanem a műszaki hozzáállás, a kitartás alapján válo­gattunk. A magyar bajnokság már javá­ban zajlott, amikor megjelentünk a juniorok mezőnyében teljesen egyszerű gépeinkkel. Elsősorban kíváncsiak voltunk, hogy bírják gyártmányaink a próbatételt és közben tanulóink is vezethettek, szokhatták a légkört - emlékezett a „hőskorra” Major Ferenc. Öten a menők ellen Az elmúlt évben már részt vet­tek a teljes magyar bajnokságban s el-elcsíptek néhány helyezést, de sok műszaki problémát kellett menet közben megoldaniuk. Az idei évadra már három új, a meg­szerzett tapasztalatokat haszno­sítva épített géppel álltak rajthoz. Ezek már műszakilag, kivitelezési szempontból lényegesen jobbak­nak bizonyultak az első szériák­nál.- Idei versenycsapatunk öt fő, már akik versenyeznek, és még ugyanennyi szerelő. Mert szerelni mindig kell. Amikor úgy látszik, hogy minden rendben, akkor biz­tosan szétesik egy-két gép még a futamok előtt. A juniorok mezőnyében két versenyzőnk küzdött a pontokért és Tributa Adrián bajnok lett, míg Trapp László 5. helyen zárta az évet. Az igazi harc, a küzdelem a felnőttek között zajlott az idén is. Két kategóriában indultunk. A nemzeti „C”-ben, a 125 cm3 gép­osztályban Mérei Zsolt országos összesítésben 3. helyen végzett, Miközben Major Ferenccel tá­voztunk a műhelyből, felvetődik egy nem elhanyagolható kérdés. A versenyzők közül Mérei és Ju­­hosjövőre érettségiznek. Eltávoz­nak, vagy maradnak a szakosz­tályban?- Mivel szakosztályunk az ESZI DSE szerves része, alapel­vünk, hogy csak az iskola tanulói versenyezzenek színeinkben. Most leszünk majd először ilyen helyzetben. Egyelőre nincs még egyesületi állásfoglalás arról, hogy megváltoztatjuk-e eredeti elképzelésünket, s esetleg iskolán kívüliek is versenyezhetnének ná-Kuminka Attila ugyanitt negye­dik. Ő az utolsó fordulóban ma­radt le a dobogóról, ugyanis „ke­resztül gyalogoltak” rajta és a féke tönkrement, fel kellett adni a küz­delmet. A nemzeti „E”-ben - itt már 250 cm3-esek a motorok - Ju­hos Csongor lett a második az ösz­­szetettben. Kétszer voltunk csapatverse­nyen helyezettek az idén, ami azért is nagy szó, mivel öt fős gár­dánk nagyon kicsi a menő klubok 50-60 fős csapatához képest.- Mi az a többlet, ami a sikereket hozta a nagyobb hagyományokkal rendelkező klubokkal szemben?- Ez a plusz Kuminka Attila sze­mélye. Technikai sport lévén döntő szerepe van a sikerben a motorok „izmosításának”, a tu­­ningolásnak. Ez pedig az Attila vi­lága. Rendkívüli odaadással, nemcsak napi nyolc órai munká­val „faragja” ezeket a gépeket. Az iskola épületének árnyéká­ban áll az apró műhely, ez Kumin­ka Attila „szentélye”. Példás rend­ben sorakoznak a nemrég lezaj­lunk. A kérdés igazán csak két év múlva lesz időszerű, hiszen az érettségi után, nyáron még verse­nyezhetnek Juhosék. Azt mondják, a technikai sport­ágak között a gokart a legolcsób­bak közé tartozik.-Persze, ez vi­szonylagos. Hiszen óriási pénze­ket emészt fel és egyre csak töb­bet. Egy géphez négy garnitúra gumi kell, benzin, az olajnak is több mint 1000 Ft liteije, s a mo­torok, alkatrészek sem örök éle­tűek. Ráadásul a pályahasználati és nevezési díjak és az égbe emel­kednek már. A költségeket az ESZI DSE egyelőre biztosítja szá­lott utolsó bajnoki futam nyomait még viselő gépek. Az egyiken a már említett fékrendszer, egy má­siknak pedig a dugattyúja „könyö­költ ki”. A polcokon az évad ter­mése, egész sor törött dugattyú, henger, beállt főtengely mutatja, van gondja elég e száguldó „fűnyí­rókkal”.- 1989-ben kerültem az iskolá­hoz, mint szakoktató, s azóta időm döntő részét e masinák fog­lalják le. Korábban motoroztam,^ gokarttal csak itt, lépésenként is­merkedtem meg. Kezdetben javítgattam, kísérle­tezgettem velük, de mivel a srá­cok nem mindig tudták pontosan visszaadni a verseny közbeni hiá­nyosságokat, én is a volán mögé ültem, én is versenyzem. Renge­teg tapasztalatot szereztem így, élesben érzékelem, hol, mit kéne még finomítani a siker érdeké­ben. Már az idén is jobban men­tünk, de biztos vagyok benne, jö­vőre ezt is túlszárnyaljuk majd - mondja lelkesen a gokartok leg­főbb „doktora”. munkra, de a szakosztály tagjai is besegítenek. A kiadások mérsék­lésére leselejtezett gokartokat ja­vítanak fel és teszik pénzzé, vala­mint Tolna megye rendőrmotor­jainak karbantartásával is tisztes pénzt keresnek. Szóval a pályán kívül is megdolgoznak a jobb eredményekért. És hogy nem hiá­ba azt jelzi, hogy gyakorlatilag két éves szereplésük után az Energo­­kart-Paks versenyzői teljes lét­számban hivatalosak a MAMSZ idei díjkiosztó ünnepségére, hi­szen mind az öten bajnoki helye­zettek lettek. Szép volt srácok! MEDGYESY FERENC Vállalkozó szakosztály Mérei Zsolt (208) Energokart-Paks, bár itt megelőzi az idei bajnokot, végül is harmadik lett összesítésben a nemzeti „C” géposztályban Sakk Országos bajnok: Vidéki Sándor (Atomerőmű SE) Számunkra szenzációs ered­mény született Győrben, az or­szágos nyílt férfi sakkbajnoksá­gon: Vidéki Sándor „atomerőmű­­ves színekben” magyar bajnok« lett. Vidéki Sándor nemzetközi mester Kecskemétről nemrég ke­rült átigazolás útján Paksra és azonnal kiváló eredménnyel ruk­kolt ki. A fiatal, tehetséges sakko­zónak ez már a második magyar bajnoki címe, sikerült a tavalyi eredményét • megismételnie. Sakk-sportágban ilyen kiemelke­dő eredményt ezidáig még Tolna megyei versenyző nem ért el. A legutóbbi, júliusi számban megjelent sakkfeladványra egy megfejtés érkezett, sajnos azon­ban hibás. A helyes megfejtés: 1. Bd8 + , Vd8: 2. Ve6 + , Kh7 3. Bh6 + , gh: 4. Vf7 + és matt. Matt 3 lépésben fölénnyel - f5,5 pont előnnyel - az Atomerőmű SE diadalmasko­dott és ezzel kivívta az osztályo­­zón indulás jogát. Az OB-II-be jutást eldöntő meccsek itt Pakson kerülnek megrendezésre december 7-9. között a munkásművelődési köz­pontban. A csapatbajnokság II. osztályá­ban szintén paksi siker született. Igaz, csak 1 pont előnnyel, de kit vívta az elsőséget az Atomerőm# SE II. csapata is. GOSZTOLA ISTVÁN Befejeződtek a megyei csapat­­bajnokság küzdelmei az 1. és II. osztályban. Az I. osztályban nagy » Megoldásként kérjük a kulcslé­­pésem kívül a matthoz vezető lé­péseket is beküldeni. Beküldési határidő: november 10. A megfejtéseket a szerkesztő­­. ség címére juttassák el: Paks, Pf.: 71. PAV tájékoztatási iroda. Fociovi A nyughatatlan Laci bácsi Mottó: hamarosan nem kell már a játékospiacra menni. Elmondom most ország-világ előtt, hogy Leskó Laci engem ál­landóan zsarol. Pontosabban, bár­mily csekélységet kérek tőle, ő mindig busás ellenszolgáltatást kér. Mondjam azt hogy egyoldalú dolog ez... no mindegy, nem sértem meg. Szóval szokásához híven, ap­rócska szívességért nagynövésű - mint ő maga - kéréssel fordult hoz­zám egy október eleji napon. Arra kért, hogy nézzem meg az ESZI- ben elkezdett focioviját és írjak ró­la. Bevallom első hallásra - telefo­non - nem volt kedvemre a dolog, de vettem a bátorságot lementem és... summa summárum nem bán­tam meg.- Laci, hány éves korú gyerekek részére hirdettétek ezt meg?- Öttől nyolcig - mondja Leskó László, a foglalkozás „feszültsé­geitől” kicsit lepihenve. Ez év szeptember közepétől december közepéig tart a tanfolyam, amely­re az életkornak megfelelően bár­ki beszállhat. Bár, gondolom ez anyag-megje­lenéséig már le is vizsgáznak a gyerekek. No de nem probléma, tavasszal ismét indítjuk a foci­ovit... Nem egyedül csinálom, esetenként mások is besegítenek. Hetente kétszer (hétfő, szerda) másfél óra a foglalkozás, és min­den második hétvégén „tétmér­kőzést” játszanak házunkon belül a gyerekek. A tanfolyam célja, hogy ilyen fiatal korban, játékos módon a labdára motiváljuk a gyerekeket. Láthattad, hogy ezek a mozgási energiával teli gyerekek teljesen készségesek, így a labdarúgás egyes alapvető elemeit próbáljuk beléjük „csempészni” lépésről lé­pésre. A foglalkozások tematikája úgy állt össze, hogy abban mindent megtaláljanak (a legkönnyebbtől a legnehezebbig) a srácok. El kell mondanom, hogy itt nem zsenikké kívánjuk nevelni a gyerekeket. De később, ha netán „ egyesülethez kerülnek, s nekik már lesz valami fogalmuk a labda­rúgásról, akkor mi nem hiába cse­lekedtünk. És az előbbiekben már „kimondtam”, hogy egyesületek részére szánjuk a „növendéke­ket”. Csak tudod... te lejöttél, míg a két hazai egyesülettől még csak ránk se néztek.- Laci, ne sírj. majd eljön a perc. Inkább azt mondd meg, hogy pat­tant ki agyadból ez az ötlet? Mint­hogy nyugtalan labdarúgó véred vélem a dolgok mögött.- Azzal kezdeném, hogy az ESZI Diák Sportegyesület vállal­kozása (divatos szó) ez. Mellesleg a foci a hobbim. És ha már ez irá­nyú Szakmai tudásomra itt széles e Pakson nincs .igény, hát elfogla­lom magam, magam.- Csak nem születésnapod alkal­mából, mint József Attila? De e so­rok szempontjából nem érdekes... ellenben az igen, hogy hány gyerek zsinatol a foglalkozásokon körülöt­ted?- Meglepő dolgok. Harminc gyerekkel kezdtük el. Én az mondtam az érdeklődőknek, hogy jöjjenek le két foglalkozásra, a fiúk próbálják meg. Ha nem tet­szik, agyő! Még fizetni sem kell. Nos, így az indulás után lecsap­pantunk huszonkét fos keretre, de nem sokkal később beállt a lét­szám. Most tartósan huszonnyol­cán vagyunk.- Azaz, hogy Laci bával huszon­kilencen. Látom gondosan megter­vezett tematikád van. Csak vázlato­san, ismertetnéd?- Nos, ez egy fokozatosság el­vére épülő anyag, amelyben, mint mondtam, hogy a könnyebbtől a nehezebbig minden megtalálha­tó. A legelemibbekből csak néhá­nyat: labdavezetés, passzolás bel­sővel, rúgás állított labdából, gu­ruló labdából, pattanó labdából... stb. Kicsit nehezebbek: labdaátvé­tel combbal, mellel, lábbal, fejjel, a fejelés alapjai, csavarás lábfejjel, kapáslövés... stb. Nehezebbek: cselezés elemei, cselezés közbeni irányváltás, lö­vőcsel, futó játékos indítása, ka­pura lövés, támadásvezetések... stb. És, mint már említettem, minden ^második hétvégén mér­­kőzésvIgazi számozott mezben, teljes felszerelésben, magyarul, hangolódunk erre is.- Végül egy pár nevet, ha említe­nél. Ki tudja, ki (nem) olvassa el ezen „írásjeleket”.- Igen. Végül is sok ügyes gye­rek van, de közülük is a legügye­sebb Farkasdi József, de említhe­tem még Jäger Ferencet, Nagy Dá­vidot, Daróczi Balázst és Korpás Gábort.- Köszönöm meghívásod és a srácoknak kívánok jó igazolást! G. SZABÓ PÁL -

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents