Atomerőmű, 1990 (13. évfolyam, 1-12. szám)
1990-10-01 / 10. szám
2 ATOMERŐMŰ Rósa Géza, Kemenes László, Gyarmati László t Tájékoztatás a bizalomért (Folytatás az 1. oldalról.) Ausztria például atomerőművek nélkül kívánja megoldani villamosenergia-ellátási gondjait, Svájcban népszavazáson 15 éves moratóriumot fogadtak el új atomerőművek építésére, Dél-Korea, Japán új atomerőművek építéséről döntött. Az USA-ban a TMI-baleset óta új atomerőmű megrendelésére nem került sor, de egyre több tudós és politikus látja be, hogy szükség van új atomerőművekre, a közvélemény-kutatások is a lakosság támogató hozzáállását jelzik. Igen érdekes a svéd közvélemény változása. Néhány adat a közvélemény-kutatásokból: Amerikai Egyesült Államok (6) (1989. július) Az USA nemzeti energia-stratégiájában a nukleáris energiának fontos szerepet kell játszania: Nagyon fontos 50% Meglehetősen fontos 31% Nem túl fontos 8% Egyáltalán nem fontos 8% Nem tudja 3% Japán (1) Az atomerőművek szerepe a jövőben: nőni fog nem fog nőni egyéb átlag: 60% 21% 19% erőművek közelében élők: 67% 20% 13% Svédország (2) A svéd atomerőmüvek jövője: 1989. november 1990. szeptember h Leállítás 2010 előtt 21% ^ 11% Politikai döntéstől függ 21% 27% 2010 után is használatban lesznek 53% 58% Nem tudja 5% 4% Finnország (3) Melyik a jobb? Ön melyiket választaná? Szénvagy atomerőmű? A szénerőmű a jobb: 23% egyformák: 23% Az atomerőmű a jobb: 32% Nehéz megmondani: 22% Cseh és Szlovák Köztársaság (4) (1990. február) Az atomerőművek mellett: 46% Az atomerőművek ellen: s 41% Nem tudja: 13% Franciaország (5) (1990. július) Folytatnunk kell az atomerőmű-építési programot “ 10% Nem kell új atomerőműveket építenünk, de a meglévők üzemeltetését folytatni kell 63% Minden atomerőművet le kell állítani 20% Nincs válasz 7% u Az adatok értelmezéséhez tudni kell, hogy Franciaországban 1989- ben a villamosenergia-termelés 75°/b-át atomerőművek adták. Magyarország (7) (1989. április, 1120IV. osztályos gimnáziumi tanuló) „Ha te döntenél, hogyan oldanád meg Magyarország energiaigényét a következő évtizedben ? (Feltételezve, hogy az ipar nem növekszik.)" Szén-alapon működő erőművel 5% Vízi erőművel 21% Atomerőművel 63% A lakosság igényének korlátozásával 3% Külföldről vásárolnék 3% Nem tudom 5% Minden atomerőművel rendelkező országban felismerték, hogy a lakosság bizalmát meg kell nyerni, meg kell őrizni, ill. javítani kell a nukleáris ipar lakossági elfogadottságát. Különösen szerencsés helyzetben van Franciország, ahol az atomerőmű-építési programmal egy időben állami irányítás mellett jól szervezett tájékoztatási programot is elindítottak és ezt azóta is eredményesen folytatják. Angliában pld. a sellafieldi reprocesszáló műben 1986-ban döntöttek egy „nyitott ajtó” kampány megindításáról. A kampány keretében a látogatók száma nagymértékben megemelkedett: 1985: 29000 1986: 50000 1987: 105000 1988: 158000 1989: 160000 (8,9) A látogatók 57%-a már érkezéskor pronukleáris érzelmű, de látogatás után arányuk 79%-ra emelkedett. A határozottan antinukleáris meggyőződésűek aránya a látogatók közt 16%-ról 9%-ra csökkent. 1986-87-ben új látogatóépületet építettek, ez a British Nuclear Fuels pic. (BNFL)-nek 5,4 millió fontjába került, üzemeltetése évi 550.000 fontot igényel, reklámra évente további 3 millió fontot költenek. Az USA-ban is teljed a „nyitott ajtó” megoldás, egyre több látogatót fogadnak a nukleáris létesítményekben. Az atomerőművek növekvő társadalmi elfogadottságában szerepet játszik az a felismerés, hogy a globális környezeti károsodások (savas esők, üvegházhatás) csökkentésében az atomerőműveknek jelentős szerepük van. Sok országban az érvek közt a gazdaságosság is nagy szerephez jut. Amerikában az atomerőművekben átlagosan 4,7 cent/kWh az önköltség, , ezen belül az 1984-87 közt üzembe helyezett atomerőművekben ez az érték 7,6 cent/kWh, de az olajtüzelésűek átlaga 9,7 cent/kWh (8,2 és 11,4 cent/kWh közti tartományban) 00). Japánban az alábbi, új erőművekre becsült adatokat hozták nyilvánosságra: (11) Típus Önköltség (jen/kWh) Vízerőmű 13 Olajtüzelésű erőmű 11 Széntüzelésű erőmű 10 Gáztüzelésű erőmű 10 Atomerőmű 9 A paksi tájékoztatási tevékenység A Paksi Atomerőmű Vállalat is felismerte a lakossági kapcsolatok fontosságát, azt, hogy a lakossági elfogadtatáshoz nem elég jó teljesítmény-kihasználási mutatóval, a környezetet nem szennyező módon és olcsón termelni. Fontos, hogy ezeket a tényeket a lakosság megtudja és elfogadja. Az 1989. szeptember l-jén létrehozott tájékoztatási iroda ezen a területen próbál eredményeket elérni. Tevékenységünkből néhány terület:- Sajtótájékoztatók rendezése, a sajtó munkatársaival rendszeres kapcsolatok kiépítése és tartása.- Mennél- több információ megjelenítése a tévében (pl. 13 részes sorozat a sugárzásokról, tévéreklámok).- Részvétel a vállalati újság és a városi újság szerkesztésében.- A látogatqcsoportok kíséretének fokozatos átvétele.- Ismeretteijesztő kiadványok készítése és teijesztése.- A középiskolai fizikatanárokkal meglévő régi kapcsolat elmélyítése.- Környezetvédelmi mozgalmakkal, egyesületekkel kapcsolatok kialakítása.- Sajtófigyelés, sajtóvitákban való részvétel.- A környéken működő tanácsok informálása az erőmű környezeti hatásairól. Terveink, amelyek megvalósításához több időre van szükség:- Egy jól felszerelt, impozáns látogatóépület építése (a terve már elkészült), elkészülése után kampány indítása az egyre több látogató fogadására.- A vállalati dolgozók jobb informálása a nemzetközi nukleáris közösség híreiről, ill. a magyar atomenergetika társadalmi elfogadottságáról, a közvéleményt érdeklő kérdésekről. (Számítógépes információs rendszer kialakításán dolgozunk, de más megoldásokra is szükség van).- A politikusok számára több információs anyag kidolgozású és eljuttatása. (Ehhez még a külföldi gyakorlat megismerése szükséges).- Rendszeres közvélemény-kutatások végeztetése, mert így lehet a legfontosabb feladatokat meghatározni. (Ehhez az érintett szervezetek - MVMT, IKM, O AB - e területre vonatkozó feladat megosztását kell tisztázni). Összefoglalva: okulva Ófalu negatív és Bátaapáti pozitív tapasztalataiból, megpróbáljuk a lakosság bizalmát megnyerni, ill. megtartani, ehhez a jó termelési és biztonsági eredményeken túl nyílt, megbízható tájékoztatáspolitikát igyekszünk megvalósítani. IRODALOM: (1) Public Acceptance (PA) Activities of Nuclear Power in Japan. Kiadta: Agency of Natural Resources and Energy, Ministry of International Trade and Industry 1990. (2) Nuclear Waste in Sweden. Sve Ungermark (SKB. IAEA Public Information Forum September, 1990. (3) Nuclear Power: Communicating for confidence. Antti Ruuskanen IVO. IAEA Public' Information Forum September, 1990. (4) Public acceptance of nuclear power in Czechoslovakia M. Kacena, M. Novak. IAEA Public Information Forum September, 1990. (5) Training teachers in nuclear technology Philippe Berthelot EdF. IAEA Public Information Forum September, 1990. (6) U. S. Public Opinion. U. S. Council for Energy Awareness July 1989.. (7) Kockázat. Marx György ELTE. Környezet és fejlődés, 1990/3. (8) Sellafield: From High-Level Notoriety to Intermediate Acceptance. Jeffrey A. Preece BNFL. Nuclear Plant Journal July-August 1990. (9) Improving the image of a nuclear facility. Jeffrey Preece BNFL. IAEA Public Information Forum September, 1990. (10) Nuclear Power Quick Reference 5. G. E. Nuclear Energy 1990. p. 38. (11) Nuclear power generation in Japan. Agency of Natural Resources and Energy. June 1990. Az Erőmű Irányító Központ számítástechnikai rendszerének felépítése (Folytatás az 1. oldalról) A rendszer a ma használatos egyik, legkorszerűbbnek számító architektúra alapján épül fel. Ennek lényege, hogy a gyors lokális hálózat köré épülő háttér (MICRO VAX 2) és kiegészítő (IBM PC) számítógépek osztottan végzik el a feladatokat. A háttér számítógépek adják a rendszer bázisát, így erre a célra nagy megbízhatóságú eszközöket választottak ki. A rendszer a következő részekből épül fel: Gateway számítógépek - melyek a lokális hálózatra kapcsolják a blokki számítógépeket és a telemechanikai egységet. Háttér számítógépek - melyek elvégzik az adatok feldolgozását és tárolását. Megjelenítő számítógépek - melyek lehetővé teszik a beérkező adatok alapján a rendszer figyelését és az utólagos kiértékeléseket is. Nyomtatók - melyek az on-line esemény nyomtatás mellett számtalan fajtájú nyomtatási listát készítenek. Novell Gateway - amely kapcsolatot teremt a PAV helyi NOVELL hálózat és az EIK host számítógépei között, lekérdezés céljából. A Gateway-számítógépek biztosítják az adatfogadást és az ideiglenes, puffer-jellegű tárolást. A fogadott adatokat a Gateway átkonvertálja az egységes EIK belső formába és küldi el a háttérgép felé. A háttér számítógépek adatbázisa osztott jellegű, mely lehetővé teszi, hogy egy bizonyos adat bármelyik gépen, igen gyorsan elérhető legyen. Az esetleges háttérgépkiesés esetén egy feladat így igen gyorsan elindulhat a kieső gépet pótló másik gépen. A Gatewayról jövő adatokat a primer feldolgozórendszer fogadja és meghatározott vizsgálatok elvégzése, után tárolja az on-line adatbázisban. A bejövő méréseken határérték-vizsgálat, hihetőség-vizsgálat történik. A pimer-feldolgozás eseményjelzéseket generál és az arra kijelölt adatokat archiválja. Az eseményjelzések a megfelelő kijelölés alapján eljutnak a megjelenítőre, az archívumba az eseménynaplóba és esetenként a számítástechniai operátori terminálra, valamint a számítástechnikai' naplóba is bekerülhetnek. Az archívumba bekerült adatok kb. egy hónapig nagyon gyorsan elérhetők a rendszer gyors háttértárolójáról. Nagyobb renszeres adattömeg esetén ez az idő rövidülhet, míg kisebb adattömeg esetén megnyúlhat. A háttértároló megtelése esetén az adatok operátori közreműködéssel kikerülnek mágnesszalagokra, ahonnan könnyen visszahívhatók az információk. A mejelenítő többi funkciói az így előkészített on-line és archív adatbázisból működnek. Ezek a funkciók a naplózás, a jelszármaztatás, a történeti visszajátszás, a diagnosztika és a NOVELL-felhasználók kiszolgáló alrendszere, tehát valamennyien igénylik, hogy jó minőségű adatokkal végezhessenek számításokat. A technológiai megjelenítők bármikor bekapcsolhatók és ekkor először a megjelenítő automatikusan felveszi a kapcsolatot a megfelelő háttér számítógéppel, majd a rendszer áttölti az aktuális adatokat a megjelenítő adatbázisába, ezzel biztosítva annak aktualizálását. A technológiai megjelenítők háttér számítógéphez történő illesztését a háttér számítógépen külön alrendszer végzi el (TWVAX). Ezek biztosítják a megjelenítő ember-gép kommunikációját olyan esetekben, amikor az adatok a háttérgép adatbázisából érhetők el (on-line vagy archív), vagy a megjelenítőn dolgozó szakember összetett funkciót kíván elindítani, mely igényli a háttérszámítógép használatát is (pl. visszajátszás üzemmód, naplóindítás stb.). A NOVELL-hálózat valamely kijelölt workstation gépén dolgozó szakembernek lehetősége van arra, hogy olyan programot írjon feldolgozási célból, amely on-line lekérdezi a hálózaton keresztül az EIK-rendszer adatbázist. így lehetővé válik gyors kiértékelő-, feldolgozó-programok írása. NÉMETH ISTVÁNNÉ T OBI k Tolnába mm Kg Öreg Kórház teteje A Szekszárdi Öreg Kórház 1802 őszén készült el a Szerit János és Pál kápolna szomszédságában. A földszintes épületben két 6-6 ágyas kórterem volt, középütt konyhával s oldalt még egy szobával az ápoló részére. Emeletesre bővítették 1842-ben. Az emeleten egy hat- és két 14 ágyas kórterem helyezkedett el. A kápolna melletti földszinten az ápoló lakása, majd két 5 ágyas kórterem és tébolydának, 3 cella épült meg. Az igények miatt 1872-ben újra bővítették és végül a Bátaszéki utca - ma Béri Balogh ü. - melletti rész 100x80 méteres. Az L alakban a Malom utcai - ma Wesselényi u. - rész pedig 75x40 m lett. Az emeleti sarokszobában volt a műtő. A tébolyda részére az udvaron külön épület állt rendelkezésre. Az épület tetején a sarokrésznél nagyon szép kupolát képeztek ki. Ezt műemlék jellegűvé nyilvánították. A vízvezetékek és fűtéscsövek egy részét a padláson vezették. Ezeket a' szigetelés céljából deszkavályúval vették körül és abban fűrészporral takarták a csöveket. A felesleges fűrészport hosszú csíkban a padláson hagyták. Mint később látni fogjuk ennek jelentős szerepe volt a tűz keletkezésében és tovább teijedésében. Azon a júniusi napon eléggé hűvös, ködös, nyomott levegős volt az időjárás. A város párás ködfelhőbe burkolózott. A hideg miatt fűteni kellett a kórházban. A radiátorokat és csöveket vízzel töltötték fel. Ezeket a padláson kellett légteleníteni. Délelőtt tehát két személy is járt a padláson. Délután láthatóvá vált a tűz a kupolánál. Az eseményt reálisan írta le a Tolna megyei Népújság 1962. június 8-i száma. „Alig néhány perccel múlott el délután 5 óra, amikor Deme József leugrott a gépkocsiról és a régi kórház portájára rohant. - Telefonáljon azonnal, ég a tető. -A portás idegesen a telefonhoz kapott. Végre fölbúgott a jól ismert és nagyon várt hang, s nem sokkal később a-tűzoltók szirénája is. Az utca megtelt emberekkel. Százak csoportosultak az égő épület körül, s nézték nem kis szorongással miként borítják el a lángok a kupola környékét-s terjedt szinte viharos gyorsasággal tovább. Bent az udvaron és az épületben elkezdődött a mentés. Tűzoltók, rendőrök, katonák és segíteni akaró városbeliek kaptak tömlőhöz, hordágyhoz és vitték a szülészeti osztály betegeit. A gyerekszoba apró lakóit ápolók és orvosok ölelték magukhoz féltő szeretettel. Rövid idő múltán csak a tűzoltók és az önkéntes segítők maradtak a veszélyes épületrészben. A tetőn ádáz harc dúlt. És győzött az ember. Körülbelül egy órával - s ez a tűz méreteit tekintve igen rövid időnek számít - a kupola környékének fellobbanása után megfékezték a „vörös kakast”. A munka azonban ezzel még nem ért véget. Hozzákezdtek a parázsló, itt-ott fellobbanó tűzgócok felkutatásához. Ebben is derekas munkát végeztek a tűzoltók. A kupolától jobbra és balra mintegy 20-30 méter hosszan pusztította a tetőt a tűz. A födémen át azonban nem tudott a szobákba hatolni. Az oltástól még beázás sem volt, mert a lángok leverése után a parázsló gerendákat az utcára dobálták és ott végezték az oltást. Mindenki kíváncsian várta a vizsgálat eredményét, mitől keletkezett a tűz. Másnap délig erre is fény derült. A kórház egyik segédmunkása cigarettával a kezében ment föl a padlásra. Amikor lépte át a gerendát a cigaretta a nadrágjához ütődött. A parázs a padláson hagyott fűrészporba hullott. Kereste a leesett parazsat, de nem találta. Még meg is taposta a helyet, ahol a parazsat vélte. Aztán lejött a padlásról. Senkinek nem szólt az esetről. A parázs meggyújtotta a fűrészport. A tűz lassan teijedt. Elérte a kupolánál alacsonyabban lévő és különlegesen kiképzett gerendákat, az égés felgyorsult. Ezután a tetőfedő cserepek alatt a száraz gerendázaton sebesen teijedt a tűz két irányba. Akkor vált láthatóvá, amikor a kupolánál berogyott a tető és szabaddá váltak a lángok. A sikeres mentés és oltás eredménye volt, hogy személyi sérülés nem történt, pedig mintegy 30 beteget és újszülöttet kellett biztonságba helyezni. A mintegy 200 méter hosszú tetőből csupán 60 m égett le. A födémtől a tűz lefelé terjedni nem tudott. A műtő és a műszerek teljesen épségben maradtak. Mennyi izgalom, drámai perc elkerülhető lett volna, ha égő cigarettával nem mennek a padlásra. CSŰGLEI ISTVÁN A leégés előtti szekszárdi régi Kórház
