Atomerőmű, 1990 (13. évfolyam, 1-12. szám)
1990-08-01 / 8. szám
ATOMERŐMŰ 3 A technológiai forradalom r • **i••jj • újszülöttje: A FÉNYKÁBEL (Folytatás az 1. oldalról) Egy speciális üvegszál, amely nagyobb törésmutatójú magból és kisebb törésmutatójú köpenyből áll. Az ilyen szál nyitott optikai hullámvezetőként viselkedik, tehát az egyik végén bevezetett fény, a fénytörés törvényei miatt a magból kilépni nem tudván, kis veszteséggel megjelenik a szál másik végén. Ha a fényforrást infotpiációt tartalmazó elektromos jellel moduláljuk és a szál másik végén vett fényjelet visszaalakítjuk elektromos árammá, akkor megvalósítottuk az információvételt a fényvezető szálon. Ha figyelmesen megnézzük az 1. ábrát, azonnal szembetűnik a fénykábel jelentősége. Az egyes optikai ablakokban a fényvezető szál csillapítása 2 dB/km, 1,3 dB/ km és 0,5 dB/km. Ezen az ábrán ugyan nem szerepel, de a kutatófejlesztő laboratóriumban már létező haloid alapú szálak 2800 nines hullámhosszon 0,01 dB/km-t, míg 4000 nm-en 0,001 dB/km-t produkálnak. Az 2. ábrából leolvasható, hogy a kicsi kilometrikus csillapítás, az egyenletes csillapításmenet és a magas határfrekvencia miatt a jövő egyértelműen a fénykábeleké. Mindezeken túl milyen előnyei vannak még a fényvezetőknek?- Fémmentes konstrukció lehetősége.- Elektromos zavarmentesség, ebből adódóan tetszőleges kábelnyomvonal-választás.- Kis méret, nagy kapacitás. (Az elsődleges védelemmel ellátott fényvezető szál sem vastagabb egy hajszálnál.)- Kedvező költség. (Már most is olcsóbb mint a hagyományos rézkábel.) Az itt felsorolt kedvező tulajdonságokból adódnak a fénykábel felhasználási területei:- Információs és vezérlőjelek átvitele elektromosan zavart környezetben. (Erőművek, nagyfeszültségű alállomások.)- Nagy sebességű adathálózatok. (Ma már néhányszor 100 Mbit/sec. sebességű fénykábeles helyi hálózatok is üzemelnek a világon.)- Nagy kapacitású telefonvonalak. (Az USA és Japán között ez évben helyezik üzembe a 40 ezer telefonösszeköttetést biztosító tengeralatti fénykábelt.)- CATV (kábel-tv) jelének nagy távolságú továbbítása. (Ma már vannak olyan analóg fénykábeles rendszerek, amelyek 45 db tv-programot tudnak átvinni erősítés nélkül max. 10 km távolságra.) Már napjainkban is üzemelnek Magyarországon kis kapacitású fénykábeles távközlési rendszerek, de a fejlett technológia beáramlásával az élet egyre több területén élvezhetjük majd ennek a sokat ígérő vívmánynak az előnyeit. PATAKI JÁNOS ibolya infravörös nun-es hullá- BiJtrohullámolc látható fény a0* 1. ábra: Fényvezető szál csillapítás-hullámhossz görbéje a három optikai „ablakkal” (850, 1300 és 1550 nm). 2. ábra: Különböző típusú réz- és fényvezetőkábelek csillapítás-frekvencia görbéi. Híradástechnikai ma-holnap „A híradástechnika, ezen belül a távközlés elmaradása jelentős hazánkban ”- hangzott el Pécsen, az augusztus közepén rendezett híradástechnikai kiállításon. A szakemberek előadásaikban hangsúlyozták, hogy Dél-Dunántúl telefonellátottsága különösen elmaradott a többi tájegységhez képest, de ez az ezredfordulóig csökkenni fog. A következő tíz év, abból is az első három év lesz a legfeszítettebb, melyre 7 milliárdot fordíthatnak. A fejlesztési tervekben kiemelt témaként szerepel Tolna megyéből Szekszárd, Paks és Dunaföldvár térsége. TŰZVÉDELEM A gazdaság minden területén, az iparban főként jellemző az anyagi értékek koncentrálódása. Az értékes berendezések védelme az adott technológia szintjén álló, vagy azt meghaladó színvonalú műszaki megoldásokkal lehetséges, a kockázat elfogadható szinten tartása érdekében. S míg egy termelőberendezés üzemeltetése során az eredmény kézzel fogható, mondhatjuk pénzzel mérhető,.addig a biztonságot szolgáló berendezések esetében ez már nem mondható el. Az eredmény akkor válik kézzel foghatóvá, amikor az elspórolt biztonsági berendezés hiánya maradandó egészségkárosodást okoz, esetleg a termelőeszköz tönkremegy, megsemmisül, nem is szólva a termeléskiesésről. És ez fokozottan igaz a tűzbiztonságot szolgáló berendezésekre is. Az atomerőművek esetében elspórolásról már nem beszélhetünk, abból kiindulva, hogy a tűzbiztonság, a nukleáris biztonság egyik alappillére. A tűzbiztonságot szolgáló berendezések közül egy rendszert emelnék ki részletesebben, mivel mint a maga nemében komplex rendszer, kicsiben megmutatja, hogyan épül fel az atomerőmű műszaki tűzbiztonsága. Ez a főkeringtető szivattyúk helyiségeinek tűzvédelmi rendszere (A301 sz. helyiségek). Az égéselmélet klasszikusnak mondható hármas feltétele (éghető anyag, pl. kenőolaj, a levegő oxigénje, gyújtóforrás) kis valószínűséggel ugyan, de összeállhat a helyiségben. Ezt még bonyolítják a helyiség szélsőséges belső klimatikus viszonyai, továbbá az, hogy tűzkeletkezés esetén is csak a zsiliprendszeren át lehetséges a megközelítés. A tervezés időszakában meg kellett oldani az optimális tűzjelzés és tűzoltás kialakítását, továbbá a tűzoltás megfelelő irányíthatóságára ki kellett alakítani a vizuális megfigyelés lehetőségét is. Az így meghatározott műszaki feladatterv megoldására a komplex rendszer három, funkcionálisan elkülönülő egységből épült meg: Tűzjelzőrendszer, vízzeloltó rendszer, zártláncú tv-rendszer. A tűzjelző a tervezési időszak egyik legmodernebb és legmegbízhatóbb rendszere, a svájci Cerberus cég gyártmánya. A jelzőközpont a blokkvezénylőben került elhelyezésre. A helyiségben a tűz érzékelését a lánglobogásnak megfelelő frekvenciára érzékeny, fényváltozásra reagáló infraérzékelők és füstérzékelők biztosítják. A jelzőközpont folyamatosan ellenőrzi az érzékelők állapotát, a paraméterek változását jelzi, érzékelőként. Az érzékelők önmagukba visszatérő zárt hurokra vannak felfűzve, így egy esetleges szakadás nem okozza még az adott hurok üzemképtelenségét. A megbízható tűzjelzés ugyan biztosítja az információt, de az esetleges tűzről a helyiségben telepített ún. öncímző érzékelők a tűz helyét illetően, félrevezető jelet is adhatnak, amennyiben a tűz helyéről távolabbi érzékelő is jelzést ad (például a füst a tűz helyétől távolabbi érzékelőnél is megjelenhet). Miért fontos a helyiségen belül a tűz pontos helye? Az oltóberendezés úgy van kialakítva, hogy FKSZ egységenként külön-külön működtethető, így csupán a tényleges tűz helye és a szomszédos terület védelme kell, hogy működjön, a vízkár csökkentése érdekében. Ennek biztosítására FKSZ egységenként telepített mozgatható kamerával a vizuális ellenőrzést szolgáló zártláncú tv került kiépítésre. A ztv monitora és vezérlőegysége a blokkvezénylőben van elhelyezve. Automatikus üzemmódban a kamerák beállítási helyzetének megfelelően folyamatosan váltva a kamerák biztosítják a vizuális megfigyelést. Tűzjelzés esetén kézi üzemmódban az adott kamera kiválasztásával, mozgatásával lehet tájékozódni. A tűz oltását egy víztartályból, szivattyúkból és az FKSZ-motorok közé szerelt oltókeretre telepített szórófejekből álló oltórendszer biztosítja. Az oltórendszer a blokkvezénylőből működtethető, FKSZ egységként. Röviden összefoglalva, szükség esetén a beavatkozás menete a következő: A beérkező tűzjelzés alapján az adott terület megfigyelését biztosító kamerával meggyőződni a jelzés valódiságáról, amennyiben szükséges, indítani az oltóberendezést, meggyőződni a kamerák mozgatásával a szomszédos területek veszélyeztetéséről, az oltóberendezéssel történő védelemről. Természetesen a folyamatos üzemkészség biztosításának feltétele a rendszer időszakos próbája és karbantartása, hasonlóan a technológiai rendszerekhez. CSENDELET az atomerőmű közelében Fotó: GotOald A cikk szerzője Bokor László tűzvédelmi és biztonságtechnikai mérnök 36 éves, 6 éve dolgozik az atomerőműben. Több szakmai témájú cikket, önálló fejezetet írt már zárt terjesztésű szakkönyvekben.
