Atomerőmű, 1990 (13. évfolyam, 1-12. szám)
1990-06-01 / 6. szám
XIII. ÉVFOLYAM 6. SZÁM A PAKSI ATOMERŐMŰ VÁLLALAT DOLGOZÓINAK LAPJA 1990. JUNIUS NÉHÁNY GONDOLAT TM a gázturbinákról “ Vissza a Szovjetunióba A dúsított urán tartalmú kazetták a reaktorban 3 évig vannak, amelyeket kiégésük után még további 5 évig a reaktor mellett lévő bórtartalmú vízben, az ún. pihentetőmedencében tárolnak. Az elhasználódott fűtőelemet mi nem tudjuk hasznosítani, viszszaszállítjuk a SZU-ba további feldolgozásra. A szállításra keretszerződés van, melyet évente felülvizsgálnak, jóváhagynak. Az évi egyszeri szállítás 4 konténerben 1 blokk 120 kazettáját tartalmazza. Szigorú biztonsági előírások mellett történik a kazetták konténerbe rakása és szállítása. A kiégett (elhasznált) fűtőelemek visszaszállításáról Koszteczky László a PAV videostúdiósa filmfelvételt, riportot pedig Németh Károly a pécsi tv riportere készített. Sínen \an a kiégett fűtőelem A kiégett fűtőelem-szállító szerelvény elhagyja az erőmű területét A Magyar Nukleáris Társaságról Az energiapolitikának sok megoldandó feladat közül az egyik talán legsúlyosabb kérdése a villamosenergia-iparág fejlesztésének problémaköre. Ennek tudatában dolgozta ki több érintett szervezet az ország villamosenergia-ellátásának koncepcióját, pl.: IPM, MVMT, MTA, de a különböző pártok is programjaikban foglalkoztak a kérdéssel. A különböző koncepció közös vonása, hogy az ezredfordulóig a villamosenergia-felhasználásban alacsony, évi 1,5%-os növekménnyel számolnak, amelyet ún. „beruházástakarékos” megoldással, hőszolgáltatással egybekapcsolt, kombinált ciklusú gázturbinás egységek megépítésével kívánnak megoldani. A vélemények szerint ezzel egy új alaperőmű építése akár tíz évvel is elhalasztható és az állami költségvetés a kritikus 1990-es évek első felében jelentős beruházási terhektől mentesül. A nagy teljesítményű gázturbinák tervezett 700 MW teljesítménnyel való megjelenése a magyar villamosenergia-rendszerben indokolttá teszi, hogy nagy vonalakban megismerkedjünk velük és a tipikus gázturbina-üzemmódokat összevessük. A magyar villamosenergiarendszerbe az első gázturbinák az 1970-es évek első felében léptek be. A kelenföldi erőműben egy 32 MW-os, FIAT gyártmányú, az inotai erőműben 2 db 100 MW-os, LMZ gyártmányú egység kezdte meg működését. Létesítésüket a jelentős csúcsidejű villamos teljesítőképesség hiánya és a gyors megvalósíthatóság indokolta. Ennek megfelelően ezek a gépcsoportok egyszerű ciklusú villamosenergiatermelésre készültek, magas üzemeltetési költségeik miatt csak csúcsidőben üzemelnek. (1. ábra) A Dunamenti Hőerőműben már megvalósítás alatt áll egy KWU gyártmányú 145 MW-os gázturbina hőhasznosító kazánnal, melynek várható üzembe helyezési időpontja 1991 második fele. További terv még egy 145 MW-os gázturbina és a hozzá tartozó kondenzációs gőzturbinával való bővítés. A Kelenföldi Hőerőműben és az Újpesti Fűtőerőműben várhatóan ugyancsak 145 MW-os gázturbina és hőhasznosító kazán létesítésére kerül sor. (2. ábra) A fenti létesítések a nagy teljesítményű alaperőművekhez képest kisebb tőkebefektetést kívánnak ugyan, de ennek ellentétele a nagyobb szénhidrogén-felhasználás és a nem csekély nyugati importhányad a beruházási költségekben éstartalékalkatrész-ellátásban. A gázturbinák üzembiztos működésének alapfeltétele az üzemanyaggal szemben támasztott követelmények teljesítése. A nagy teljesítményű gázturbinák legkedvezőbb tüzelőanyaga a nagy tisztaságú földgáz, de a korszerű gázturbináknak alkalmasnak kell lenniük többféle tüzelőanyag felhasználására is, pl. a földgáz mellett a kőolaj-desztillációs termékek elégetésére is. A gázturbinák élettartama több tényezőtől függ, de legfőképpen a belépő gázhőmérséklettől, a gép üzemmódjától (indítások, leállítások számától, a terhelésváltoztatás gyakoriságától, sebességétől) üzemóraszámától és végül, de nem utolsósorban az eltüzelt tüzelőanyag minőségétől (nagy hőmérsékletű korróziók, lerakódások, kopások). A környezeti hatások és a környezetvédelmi előírások betartása a nagy teljesítményű gázturbinás erőművek létesítésének legkomolyabb problémája. Itt első helyen a NO„kibocsátás áll. A megengedett kibocsátási értékek eddig is fokozatosan szigorodtak és további határérték-szigorítások várhatók. A mai nagy teljesítményű gázturbinák a csúcstechnológia eredményei, amelyek csak gondos, körültekintő szaktudással létesíthetők, üzemeltethetők és a beépített teljesítőképességnek csak egy ésszerű részét képezhetik a magyar villamosenergia-rendszerben. Elsősorban olyan összetett körfolyamatú erőművekben indokoltak, ahol a hőszolgáltatással kapcsolt villamosenergia-termelés kompenzálja a drága szénhidrogén energiahordozót és kiegészíti a nagy teljesítményű gázturbina és hőhasznosító kazán előnyeit. gy. L. A társadalmunkban folyó változások egyik központi témája - az utóbbi hónapokban fokozottan - a nukleáris technika alkalmazása, az atomerőmű új blokkal való bővítése és környezeti hatásai, a radioaktív hulladékok elhelyezése, biztonságos kezelése. A lakosság ismeretei hiányosak, és hézagosak, de sajnálattal kell megjegyezni, hogy akiktől joggal elvárnánk a tényszerű megállapításokat - a szakemberektől - azok is sokszor „észbontó” véleményt hangoztatnak. A Magyar Nukleáris Társaság olyan szervezet lenne, amely hivatásának tekinti a nukleáris technika alkalmazását kísérő félreértések eloszlatását és a műszakilag jó megoldások alkalmazásának társadalmi képviseletét. Alakuló ülésükön, május 29-én elfogadták a társaság alapszabályát, amely olyan tartalmas, hogy csak felsőfokon lehet dicsérni. A nukleáris technika részleteire kiterjedően határoz meg feladat szintű célokat, s mindehhez frappánsan párosítja a személyi feltételeket. Mit tesz a május végétől bejegyzett társaság? Többek között: segíti az atomenergia és a radioaktív izotópok környezetbarát hasznosítását, kapcsolatot teremt ezek gazdaságos hasznosításában érdekelt különböző vállalatok, oktatási és kutatási intézmények és egyéb szervezetek között • fórumot szervez pl. a nemzetet, az ipart, a lakosságot érdeklő vagy nyugtalanító problémák megvitatására, megoldására • segíti a nukleáris területet érintő jó jogszabályok megalkotását, • fellép az atomenergia és a radioaktív izotópok társadalomra veszélyes felhasználása ellen. Az MNT szoros kapcsolatot kíván tartani a tömegtájékoztatási szervekkel. Előadásokat szervez, népszerűsítő kiadványokat, folyóiratokat jelentet meg. Fontosnak tartja más országok hasonló szervezeteivel való kapcsolattartást. A Magyar Nukleáris Társaság PAV-os tisztségviselői: SIMON PÉTER üzemviteli igazgató, alelnök RÓSA GÉZA tájékoztatási irodavezető, elnökségi tag A társaság elnöke SZATMÁRY ZOLTÁN, a KFKI mb. főigazgatója 2. ábra: Kombinált villamos- és hőenergia-termelés Részesedés a villamosenergia-termelésből 1. ábra: Egyszerű ciklusú villamosenergia-termelés
