Atomerőmű, 1990 (13. évfolyam, 1-12. szám)

1990-03-01 / 3. szám

4 ATOMERŐMŰ III. FESTO-kupa A szimpátia a Bolyai Líceumé? Ki ne emlékezne az előző két FESTO-kupára? A résztvevő külföldiek azóta is emlegetik. Folytatás? Kováts Balázs, a DSE „karnagy” korábbi szava csendül meg fülemben: „szeretnénk majdan e tornát hagyomány­­kénf tisztelni.” Nos, úgy tűnik a diákhad és a tisztelt tanári kar lelkesedé­sén nem múlik. Leskó László, az esemény „motorja” már „pörög”: hagyomány!?... bo­csánat, erre a bulira igény van! Igényli János, igényli a város... nos a kosárlabdát itt nagyon sokan igénylik. Ez köszönhető elsősorban a mágusoknak, másodsorban - ne legyünk szerények - nekünk, hogy olyan jól sikerült az előző két tornát megrendezni. „A tornánk iránt külföldön is megnőtt az érdeklődés - folytatja Leskó László. - S így, az igényeket figyelembe véve, az idén a mezőnyt bővítjük. Még le sem áldozott a kondukátor napja, amikor eldöntöttük, hogy egy román csapatot is meghívunk. Január 10-én már „sínen” voltunk a ma­rosvásárhelyi Bolyai Líceum diák-kosárlabdacsapatával. De ide várjuk Athén város ifjúsági válogatottja mellett az 1988. évi kupagyőztes Che­­mosvit Svit csapatát, a sabaci gimnázium válogatottját és a lengyel Wisli Krakow csapatát. Az ESZI DSE legénységével így hatos a mezőny. Április ötödikétől nyolcadikéig mit ígérhetek a nagyérdeműnek? A kosárlabda mellett, a tavalyitól színesebb programot és jó szórako­zást” - mondta Leskó László. Én meg leírtam: G. SZ. P. Akit érdekel a „fehérek sport­ja”, hozzá ismeri a paksi viszonyo­kat, az tudja, hogy városunkban a „profik” mellett már több éve (1983-tól) létezik az amatőr teni­szezők csoportja. Ámbár az ama­tőr sportolókat - lévén az bármi­lyen sport - úgyvélem lenézik, le­kezelik, holott lelkesedésüket di­cséret és több segítő szándék illet­né. A paksi amatőr teniszezők esetében egyébként figyelemre méltón alakul a „tábor”. Ezt erősí­ti az év végi beszámoló, miszerint a különböző versenyeken közel 40 fő vett részt és még ennél is több az időszakosan megjelenők száma. De még az elért eredmé­nyekért sem pirulhatnak. Több versenyen, rendezvényen nyújt­hatták gratulációra jobbjukat, mint pl. a IV. MVMT verseny ahol két arany, egy ezüst és három bronzérem volt a mérleg. A prognózis szerint az idén is több eseményen lehet majd bizo­nyítani. így MVMT-ASE, március­ban ASE-Pécs Dédász, májusban házi bajnokság, májustól júniusig megyei csb., júniusban FESTO­­ASE, augusztusban MVMT ver­seny, szeptemberben házi bajnok­ság, majd októberben a FESTŐ (osztrák) visszavágóra kerül sor. Já­tékra ASE illetve a PSE teniszpá­lyáin nyílik lehetőség. A szakcso­port beszámolójából az is kiderül, hogy céljuk a teniszsport népszerű­sítése, a tömegsport igényeinek megfelelő rendszeres sportolási le­hetőség biztosítása, színvonalas klubélet megteremtése, hangsúlyo­zottan tömegsport, ill. amatőr ala­pokon. Természetesen akinek ez az esz­me megfelel, azt szeretettel várják táborukba, érdeklődni Skach Ló­­rántnál lehet. G. SZABÓ PÁL A 60 km-es borjádi kerékpártúra rajtja Március 15-ére egész napos, politikamentes sport és szabadidős prog­ramot hirdetett a paksi fiataloknak, idősebbeknek az Atomerőmű Ifjúsá­gi Szervezete és az ASE Tömegsport Bizottsága. Már hagyomány a ke­­rékpár-emléktúra Borjúdra, ahol a 48-as emlékműre koszorúkat helyez­tek el, emlékezvén az akkori forradalomra és harcra. Pakson, akit érdekelt a programjói szórakozhatott a napsütéses csü­törtökön. Volt férfi kézilabda-teremtorna, asztalitenisz-bajnokság, kis­pályás labdarúgás, s a tájfutóversenyre több városból is neveztek. A sportprogramokon kívül más szórakozási lehetőség is volt, egész nap üzemelt a játszóház változatos műsorral a PAV Ifjúsági Klubjában. Fotók: Majoros Népszerű a kispályás labdarúgás- GYERE BE HOZZÁNK MERT HA NEM, MIND A KETTEN ÉHEN HALUNK! -Megjegyzés: Őszinte vendégcsaló­­gató reklámszöveg. Észlelte M. J. Egyik szombaton a Pilis egyik lát­ványosságát, a Holdvilág árkot láto­gattuk meg. A természetfelelős intéz­kedett és február közepén szokatlan tavaszt szervezett nekünk. A busz majdnem tele volt. Úgy látszik, kezd a dolog népszerű lenni. Remélem az ér­deklődés megmarad később is. Szentendréig hamar elröpült az idő. A városból kanyargós, folyama­tosan keskenyedő, egyre rázósabb úton értünk el Dömörkapuhoz. Itt kezdtük a gyaloglást. Ösvényen másztunk, traktorcsapáson cuppog­tak a cipőink, majd elértük a műutat. Emelkedés közben egyre sűrűsödtek a hófoltok. A Lajos-forrásnál tízcentis összefüggő hótakaró szikrázott a napsütésben. Megálltunk. Hógolyóz­tunk. Néhányon becserkészték a tu­ristaház büféjét, nagyon gyorsan visz­­szajöttek, mikor meglátták az árla­pot. A turistaházak személyzetének más fogalmai vannak a turizmusról, mint a bakancsosoknak. Ez a két el­képzelés Magyarországon ritkán esik egybe. Na, ne bosszankodjunk, kirándul­ni jöttünk. Indulunk tovább. Hógo­lyózva, csúszkálva hamar felérünk a gerincre. Mintha ehágtákvolna, meg­szűnt a hó. A déli oldalon ereszked­tünk te a Holdvilág árok sziklái közé. Évmilliók alatt a víz vadregényes kanyont vájt ki a hegyből. A száraz tél nyoma meglátszott a szurdokban. Ha elegendő eső és hó van, az olvadás le­viszi magával az erdő hulladékát. Most helyenként térdigjártunk afale­vélben. Az út hirtelen megszakadt és tíz méterrel lejjebb folytatódott. Lét­rán kellett leereszkedni. Néhányon inkább a kerülőutat választották mi­kor lenéztek. A szakadék aljában nyí­lik a Remete-barlang. A gyerekek ter­mészetesen bebújtak körülnézni. In­nen már sétaút volt a lefelé menet. A kanyon kiszélesedett. Ä források él­tek, az árokban egyre több lett a víz, lassan patakká duzzadt. Az út több­ször keresztezte. Néha köveken átlé­pegetve, máskorgyaloghidakon. Még nem gondoltunk a pihenésre, mikor megláttuk Csikóvárt. Az aljában tu­ristaház. Szélvédett, napsütötte udva­rán asztalokkal\ padokkal fogadott bennünket. Mellette egy kisebb állat­kertben sokféle jószág érdeklődéssel nézegette a hangos turistákat. Előkerültek a tarisznyapörköltek. Egy ideig „egyhangú” volt a társulat. Kisimult hasunkat a napfelé fordítva élveztük a természet ajándékát, majd felkászálódtunk, hogy megkeressük a buszt. Sikerült szerencsésen elkerülni egymást. Mi tettünk egy terven felüli gyalogtúrát Pomázra, - valahogy le kellett dolgozni az ebédet - a busz meg egy felesleges kört. Nem igazi az a túra, amelyiken nem történik valami műsoron kívüli dolog. Egy eltévedés, felhőszakadás, tenyérizzasztó szakasz, turistára va­dászó kutya, defekt a buszon, mindig földobja a társaságot. . Hazaútban a szokásos megálló Érden a Patakinál. Egy falat krémes, és egy nyalás fagylalt között megbe­széltük, hogy márciusban ismét talál­kozunk a Vértesben. NAGY ISTVÁN írása és fotója BARKOCHBAJÁTÉK? Nem, csupán unatkozó utasok a közérdekű tájé­koztatás betűit leszedték. „Megfejtés” a kép bal oldalán: IRODA, jobb ol­dalán: KÜL- ÉS BELFÖLDI UTAZÁSOK, KÜLÖNJÁRATOK. A fény­­képfelvételek, a paksi buszpályaudvar várótermében készültek. Fényképezte: M. J. ATOMERŐMŰ Felelős szerkesztő: LÓCZY ISTVÁNNÉ Szerkesztőség címe: Paks, Pf.: 71. 7031 Kiadja a Tolna Megyei Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: DR. MURZSA ANDRÁS Levélcím: Szekszárd, Postafiók: 71., 7101 Engedélyszám: III/ÜHV/306/T Megjelenik havonta Készül a Szekszárdi Nyomdában 3000 90.666 Felelős vezető: BENIZS SÁNDOR Az egyre növekvő, színesedő napilapok, folyóiratok mellett saj­nos elég szegényesnek tűnik a sakkújság-, sakk-könyv-kiadás. Nagy esemény, mikor megjelenik egy magyar nyelvű sakk-könyv, szinte pillanatok alatt szétkapkod­ják. A sakk népszerűsítésében, a fiatalok sakktudásának fejleszté­sében nagy szerepet játszhat egy jól megírt, szerkesztett sakk­könyv. A száraz változatok, játsz­maanyagok mellé pótolhatja a személyes élményeket, a sokszor érdekesebb színfalak mögötti éle­tet, az érzelmeket, az átéléseket. Nagy mesterek visszaemlékezé­seiben hallhatók, olvashatók, hogy milyen fejlődést, irányvál­toztatást jelent egy ilyen könyv elolvasása. Adorján András nemzetközi nagymester - többek között - is­mert szakíró, elemző, aki szívesen veti papírra elgondolásait, követ­keztetéseit a sakkelmélet terüle­tein. Mégis a nemrég kibocsátott könyve, melynek címe: „Kaszpa­­rov fehéren-feketén”, nemcsak sakkelmélet, hanem bepillantás a színfalak mögé. Kaszparovról, a sakkozás ifjú, lobbanékony tizen­harmadik világbajnokáról írni népszerű dolog és jó üzlet - gon­dolom ezt most is. Azonban ez a könyv sokkal több, mint „vállal­kozás”, megkapott benne a sze­mélyes hangvétel és az a barátság, amelyet a szerző - ha rövid ideig is - Garri Kaszparowal együtt dolgozva megélt. Egy gondolatot idézek a könyv előszavából, hogy kedvet csinál­jak a könyv elolvasásához, nem­csak a sakkozóknak, de azoknak is, akik egy világbajnok laborató­riumába kívánnak bepillantani; „...egy barátnak bizonyos szituá­ciókban nemcsakjoga, de köteles­sége is olyan dolgokat kimondani, amelyeknek a másik alkalmasint nem nagyon örül. (Hízelegni el­végre ott vannak az ember rossz­akarói...)” Februári feladványunkra egy helyes megfejtés érkezett, ame­lyet Dalos Endre (Paks, Építők út­ja 22.) küldött be. A szabadmatt feladvány meg­oldása egyébként: 1. Bc6, b6. 2. Bf3, Bd5 matt. Világos lép A fenti ábrát egy Kaszparov­­játszmából vettük. Elérkezett az idő a döntő kombinációra. Meg­oldásként kérjük azt a világos kez­dő lépésével induló lépéssoroza­tot beküldeni, amely után sötét döntő hátrányba kerül. Beküldési határidő: április 10. A megfejtéseket a szerkesztő­ség címére jutassák el: Paks, Pf.: 71. PAV tájékoztatási iroda. GOSZTOLA ISTVÁN VAGYONELSZÁMOLTATÁS Na, de kérem, ez mind szolgálati! HELYESBÍTÉS. Februári számunk első oldalán az 1990. évi főjavítások terve című cikkünk második oszlopában nyomdai hiba miatt a 4-es blokk főjavítása kétszer szerepeik A táblázatban az utolsó sor helyesen: 2. blokk szept. 8., 30 nap. Mecénás kerestetik

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents