Atomerőmű, 1990 (13. évfolyam, 1-12. szám)

1990-01-01 / 1. szám

Kitüntetettek 1990. január 10-én - a Paksi Atomerőmű Vállalat dolgozói közül - a szakszervezeti bizalmitestületi ülésen az alábbiak részesültek elismerésben és kitüntetésben: MVMT EMLÉKLAP: Rácz Vilmosné osztályvezető (belső ellenőrzési o.) Imre Antal művezető (villamos labor) SZAKSZERVEZETI MUNKÁÉRT BRONZ FOKOZAT: Vargáné Imre Anna laboráns (vegyészeti osztály) dr. Rónaky József főmérnök (nukleáris igazgatóság) Hagyó István villanyszerelő (villamos karb. o.) Simonné Hlogyik Ágnes csoportvezető (vegyészeti o.) A kitüntetetteknek a szerkesztőbizottság nevében mi is gratulálunk. M. J. Új balesetelhárítási bizottság alakult Országos Nukleáris Balesetel­hárítási Rendszer létrehozásáról döntött a kormány. A határozat értelmében a rendszer működése azt a eélt szolgálja, hogy a tehető leghamarabb hathatós intézkedé­sekre kerülhessen sor - békeidőben - egy esetleges nukleáris katasztró­fa esetén Magyarországon, függet­lenül attól, hogy ez a baleset ha­zánkban, vagy az ország határain kívül történt. A feladatok koordi­nálására kormánybizottság jött létre Nukleáris Balesetelhárítási Bizottság néven, amelynek min­denkori vezetője a hivatalban lévő honvédelmi miniszter. Ez a munkacsoport korábban Atomerőmű Balesetelhárítási Bi­zottság néven működött, de sző­kébb hatáskörű volt, s most lénye­gében ez alakult át sokrétűbb megbízatással bíró kormánytestü­letté. A csernobili katasztrófa összes tanulságait is összegezve jutott a kormány arra az elhatározásra, hogy szükség van egy olyan ope­ratív testületre hazánkban, amely a békeidőben történt atombalese­tek következményeinek elhárítá­sát koordinálja, ha azok hatása érinti Magyarországot. Ugyanis a radioaktív sugárzás nem ismer or­szághatárokat, ezért a bizottság intézkedési terve figyelembe ve­szi a nemzetközi tapasztalatokat, mindenekelőtt a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség ajánlá­sait és elvárásait. A bizottságnak tagja csaknem mindegyik miniszter, a Magyar Tudományos Akadémia főtitká­ra, valamint a témában jártas szá­mos szakértő. Ebben a tevékeny­ségben, főként technikaifelkészült­sége miatt - s ezt a csernobili ese­mények tapasztalatai is igazolták -, fontos szerepe van a hadsereg­nek, ezért vezeti a bizottságot a mindenkori honvédelmi miniszter. Most erre a testületre hárul az a feladat, hogy kidolgozza azokat a szükséges intézkedéseket, ame­lyeket foganatosítani kell egy esetleges nukleáris üzemzavar esetén, hogy időben és felkészül­ten lehessen meghozni az elkerül­hetetlen óvórendszabályokat. Az intézkedések végrehajtásához elengedhetetlenek azok a techni­kai eszközök is, amelyeket ilyen esetben alkalmazni kell; ezt ugyancsak a csernobili dráma iga­zolta. A kormány megteremti a bal­­esetelháritás személyi és technikai feltételeit is. (x) Főjavítási állásidő terv 1990-ben I 1 /. BLOKK //. BLOKK ESS3 Itt. BLOKK WÉ& IV. BLOKK A táblását toietaslató lellegO. pontosítása folyamatban van Malis László grafikai lene Az 1989-es év legfontosabb eredményei Az üzemviteli és a sugárvé­delmi osztály adatai alapján az elmúlt év legfontosabb terjne­­lési eredményei és sugárvé­delmi jellemzői az alábbiak. A megtermelt villamos energia 13,891 milliárd kWh volt, az 1988-as értéknél 3,3%­­kal nagyobb. Ez az érték a ha­zai termelés 47,5%-a. A több­lettermelés mögött legna­gyobb arányban a nagyjavítá­sokra fordított időben elért megtakarítás áll, mivel 1988- ban 164,2 napot, 1989-ben csak 153,2 napot igényelt a négy nagyjavítás. A másik, szintén jelentős té­nyező a blokkokon végzett korszerűsítés, ill. az igen ma­gas rendelkezésre állás. Az erőmű teljesítményki­használási tényezője a teljes élettartamra átlagolva 84,4%, 1989-ben 89,2% volt, ami vi­lágviszonylatban a legjobbak közé tartozik. A lerövidített karbantartási idő, az igen magas teljesít­ménykihasználás nem ered­ményezte a sugárvédelmi helyzet romlását. Az erőmű kibocsátási adatai az előző évekéhez hasonlóan alakul­tak, így a környéken élők többletsugárterhelése 1989- ben is a korlát egy tizezredré­­sze alatti volt, ami közvetlen méréssel ki sem mutatható. A személyzetnél mért egésztestdózisok mind a dó­ziskorlát alattiak voltak, a kor­lát 10%-át meghaladó dózist csupán az ellenőrzött létszám 4,2%-ánál (133 főnél) mértek. Az egységnyi villamosener­­gia-termelésre jutó kollektív dózis az előzetes adatok sze­rint 0,17 mSv/GWh, ami nemzetközi összehasonlítás­ban is igen kedvező. Az év során személyes mu­lasztások következtében egy dolgozó kezének sugárterhe­lése túllépte a vonatkozó dó­ziskorlátot, de nem érte el an­nak kétszeresét. A részletes orvosi vizsgálat nem indokol­ta a dolgozó sugárveszélyes munkától való eltiltását. Ettől az egy esettől eltekint­ve az 1989-es év termelési és sugárvédelmi szempontból igen sikeresnek ítélhető, ami­re a vállalat minden dolgozója büszke lehet. RÓSA GÉZA U j program a képernyőnkön Tájékoztatjuk olvasóinkat, hogy 1990. január 15-től a PAV VIDEO beindította Képújság és Mozicsatorna programját. A program ideiglene­sen a Moszkva I. adáshelyén fogható (VHF­­OIRT 1. csatorna). Más o rszo Igá Itatás: Az előzetes egyeztetések alapján e plusz szolgáltatásra hetente két alkalommal, hétfőn és vasárnap kerül sor. A Képújság tervezett szol­gáltatása elsősorban a lakóte­lepi emberek ellátása olyan aktuális információkkal, ame­lyekre a mindennapos élet so­rán szükség van, pl. vendéglá­tóhelyek, kereskedelmi üzle­tek nyitva tartási rendje, egészségügyi szolgáltatások igénybevételi lehetősége, kul­turális és sportrendezvények időpontjai, színház- és mozi­műsorok, jegyelővételi lehe­tőségek stb. Szükség esetén az információs adás tovább bő­víthető, gondolunk itt az egyéb lakossági szolgáltatá­sokra, különböző reklámokra. A Képújság az adásnapokon a mozifilm vetítése előtt és után 30 percig látható. A Mozicsatorna programja - figyelembe véve a váltómű­szakos munkarendet - úgy alakul, hogy a hétfőn este le­vetített film vasárnap 17 órától ismétlésre kerül. A fiatalabb korosztály érdeklődésére, igé­nyére gondolva vasárnap 15 órától egy plusz film is levetí­­tésre kerül, ami azonban nem lesz megismételve. Vetítési rend: hétfőn 20 órától kb. 21.30- ig, vasárnap 15 órától kb. 16.30- ig. 17 órától kb. 18.30-ig (ismét­lés). Az időpont-megválasztás közvélemény-kutatás után szükség esetén módosulhat a hét más napjaira így az időponttal és szolgáltatással kapcsolatosan bármilyen más észrevételük, véleményük van, írásban juttassák el a Babits Mihály u. 3. szám alatt található „PAV VIDEO” feliratú postaládába. Felhívjuk olvasóink figyelmét, hogy a prog­ram (Képújság, Mozicsatoma) csak az atomerő­mű lakótelepén a nagyközösségi antennarend­szerbe bekapcsolt lakásokban fogható, anélkül, hogy a meglévő magyar, jugoszláv és a műhol­das adások vételi lehetősége megváltozna. G. SZABÓ PÁL Az atomerőművi beépített teljesítőképesség növekedése A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség éves atomerőművi világszemléje szerint az atomerőművek elméleti beépített telje­sítőképessége a világon 1987-ben kb. 8%-kal nőtt. Bulgáriában, Csehszlovákiában, az Egyesült Államokban, Franciaországban, Japánban, Kanadában, Magyarországon, Spanyolországban és a Szovjetunióban összesen huszonkét új reaktor került üzembe és ezáltal a világon 417-re emelkedett az üzemben levő atomreak­torok száma. 1987-ben összesen 120 atomerőművi egység volt a beépítés stádiumában, ezek összes EBT-je 101643 MW. Az év folyamán nem vonták vissza egyetlen reaktor építési engedélyét sem. A szemle megállapítja, hogy az atomerőművi fejlődést továbbra is „a nukleáris biztonság jelentőségének fokozatos tudatosodása” befolyásolja, ami a nukleáris energia számára „hosszú távú elő­nyöket” eredményez majd. (Modern Power Systems, 1989).

Next

/
Thumbnails
Contents