Atomerőmű, 1989 (12. évfolyam, 1-12. szám)
1989-06-01 / 6. szám
Milyen békemozgalmat akarunk? A magyar társadalomban az elmúlt hónapok során megélénkült események felszínre hozták a magyar békemozgalomban is a változtatási törekvéseket. Az országszerte sorra került fórumokon a tartalmi és szervezeti átalakulás határozott igénye fogalmazódott meg. Ennek keretében született meg egy programtervezet, melyet nyilvános vitára bocsátunk. A véleményeket, javaslatokat, a csatlakozási szándékot örömmel fogadjuk. Ebből a programtervezetből idézek gondolatokat. Évezredünk vége felé közeledve csökkenőben van a kelet-nyugati szembenállás, gyakorlati leszerelési elhatározások és lépések mutatják, hogy nemcsak lelassítható, hanem vissza is fordítható a fegyverkezési verseny. Ebben szerepe van a békemozgalmak által kifejezett közvélemény nyomásának, és annak a felismerésnek, mely a fegyverkezés társadalmi-gazdasági kárait jóval nagyobbnak ítéli, mint a belőle időlegesen nyerhető anyagi vagy politikai hasznot. Európa rég várt változások korát éli, s benne hazánk felzárkózási igényből fakadó gyors átalakításának cselekvő részesei lehetünk. Az önmegújulás útját az elmúlt években tudatosan kereső Országos Béketanács sem kerülheti el a gyökeresebb átalakulást. Jelenlegi felépítését meghaladta az idő, s miután korábban túlzottan igazodott a kormánypolitikához, és visszafogott magatartást tanúsított többek közt az emberi jogok ügyében, önálló arculatát nem tudta igazán kialakítani. Ezért kezdeményezzük, hogy társadalmi szervezetek, egyházi békeszolgálatok, szakmai és rétegmozgalmak, állampolgári csoportok, békeközösségek és klubok, támogatásra kész művészek, tudósok, társadalmi aktivisták társaságában alakítsák meg a Magyar Békeszövetséget. A szövetség önálló, független mozgalom legyen, amely az alapítókon kívül váija és szívesen fogadja mindazok csatlakozását, akik - világnézettől, politikai elkötelezettségtől és pártállástól függetlenül - céljaival egyetértenek és azokért munkálkodni készek. A Magyar Békeszövetség céljának tekinti:-A békemozgalom átfogó értelmezésének kidolgozását és terjesztését; annak tudatosítását, hogy a béke nem egyszerűen a háború hiánya, hanem olyan folyamat, amely az erőszak kiküszöbölésére irányul a családi közösségekből éppúgy, mint az országon belüli feszültségek megoldásából és a nemzetközi kapcsolatokból, az emberi méltóságra épülő belső béke megteremtését;- Az alkotmányban rögzített nemzeti béketörekvések megvalósításának serkentését, társadalmi ellenőrzését;- Az egyéni és kollektív emberi jogok érvényesülésének előmozdítását, a magyar jogállami keretek kiépítésének szorgalmazását, és ezáltal a belső társadalmi konfliktusok megoldásának szabályozott mederbe terelését, a nemzeti béke és megértés feltételeinek folyamatos építését;- A Helsinki nevével fémjelzett folyamat továbbvitelének ösztönzését, az államok közötti megállapodások érvényesülésének társadalmi ellenőrzését;- A közvélemény mozgósítását a fegyverkezési verseny mindenfajta kibontakozása ellen;-Valamennyi tömegpusztító fegyver (beleértve az atom-, a biológiai, a vegyi fegyvereket) teljes felszámolásának követelését, s ennek keretében Magyarország e fegyverektől mentes státusának alkotmányos kinyilváníttatását;- A katonai tömböktől mentes Európa megteremtésének követelését, s az ehhez vezető úton védelmi jellegű katonai szövetségek deklarációját arról, hogy a kölcsönös segítségnyújtás joga és kötelezettsége csak idegen katonai beavatkozás esetén áll fenn, egyúttal Magyarország nemzetközileg garantált semlegessége feltételeinek kidolgozását;-A nemzeti érdekekre alapozott önálló magyar biztonságpolitika kialakításában való társadalmi részvételt;- A nemzeti béketörekvések kifejezését a világ - különösen kontinensünk - békeerőivel a párbeszéd és együttműködés, a népi diplomácia útján, ennek keretében a kelet-nyugati és kelet-keleti társadalmi dialógus erősítését, állandó kereteinek kiépítését, valamint a bizalmatlanság, a kölcsönös előítéleteken alapuló ellenségképek eloszlatását;- A terrorizmus, az agresszió és az erőszak valamennyi formájának elítélését, az erőszakmentes feszültségmegoldás elveinek és gyakorlatának folyamatos munkálását, a türelem szolgálatát, a békére nevelést. A Magyar Békeszövetség céljai megvalósítását a legváltozatosabb eszközökkel kívánja szolgálni, pl.: tömegdemonstráció, testvértelepülési kapcsolatok bővítése, a civil társadalom kisközösségi építése, a békére nevelés programjainak terjesztése stb. Akcióihoz alkalmat kínálhat egyedi jogsértés, politikai kezdeményezés, globális érdek, de egyszerűen egy jó ötlet, elképzelés is. Egyetemes érdek szolgálatában állva a szövetség nem kíván napi pártpolitikai küzdelmek terepe lenni, de felvállalja a nemzeti érdekeket előmozdító új gondolatokat, törekvéseket, bármely rétegből, politikai érdekcsoportból vagy szakmai közösségből erednek. Mozgalmi jellegű szerződés lévén, a szövetség csak egy korlátot ismer: amit tesz, azt a résztvevők szándéka szerint, tevékeny közreműködésükkel és a béke ügyének szolgálatában cselekszi, hiszen a béke mindannyiunk legszemélyesebb közügye! Ez a dokumentum egy olyan anyag, amely alapul szolgálhat a mozgalom tervezett megújításához. 1989 júniusában egy országos békekonferencia funkcióját betöltő tanácskozás került összehívásra, amelynek alapvető feladata: dönteni a mozgalmat érintő tartalmi és szervezeti kérdésekben, a változás mértékében, irányában, módjában és eszközeiben. A békemozgalomra a jövőben még nagyobb szükség lesz, mert a különböző darabokra szakadt társadalomban minden magyar állampolgárt a béke jegyében egységbe tud fogni. A békemozgalom személycentrikus kíván lenni, mert a személyiségre, a meggyőződésre, a felelősségre, a személyes felelősségtudatra helyezi a hangsúlyt; a személyiség békéjére, amelyhez olyan szakok párosulnak mint lelkiismeret, a jellem, az erkölcs, ami az oktatásunkból, a közszellemünkből, a közgondolkodásunkból eléggé hiányzik. WOLLNER PÁL OBT-tag Kiváló vállalat a PAY „VÁLLALAT KIVÁLÓ BRIGÁDJA” címet nyerte el: a „LUX” szocialista brigád üzemviteli igazgatóság (brigádvezető: Hagyó István), az „EINSTEIN” szocialista brigád karbantartási igazgatóság (brigádvezető: Rácz Istvánná), az „ENRICO FERMI” szocialista brigád beruházási igazgatóság (brigádvezető: Agód Zoltánná), a „BIZTONSÁGÉRT” szocialista brigád általános vezérigazgató-helyettes (brigádvezető: Vidákovics Gergelyné). „IGAZGATÓSÁG KIVÁLÓ BRIGÁDJA” címet nyert: üzemviteli igazgatóságon 3 beruházási igazgatóságon 2 nukleáris igazgatóságon 1 gazdasági vezérigazgató h. ter 1 általános vezérigazgató h. ter 1 karbantartási igazgatóságon 3 szocialista brigád. „VÁLLALATI KIVÁLÓ DOLGŐZÓ” kitüntetésben részesültl08 fő „VEZÉRIGAZGATÓI DICSÉRET” kitüntetést kapott 64 fő „30 éves TÖRZSGÁRDA; elismerésben részesült: Klein Vilmos, üzemviteli igazgatóság, Szabó Gábor, karbantartási igazgatóság. „20 éves TÖRZSGÁRDA” elismerésben részesült 15 fő „10 éves TÖRZSGARDA” elismerésben részesült 251 fő „5 éves TÖRZSGARDA” elismerésben részesült 416 fő A Munkás Művelődési Központ színháztermi színpada 1989. június 15-én különösen választékos ízléssel volt feldíszítve. Ünnepelni jöttek össze közel ezren: negyedik alkalommal nyerte el az atomerőmű vállalat a kiváló címet. Az ünnepi nagygyűlésen részt vettek: Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, Czipper Gyula ipari miniszterhelyettes, Hatvani György, az MVMT vezérigazgatója, valamint a megye és a város gazdasági ill. pártvezetői. Gál Rezső, a vállalat szb-titkára köszöntötte a meghívott vendégeket és a vállalat dolgozóit „Felmerül a gondolat, hogy szabad-e Uyen nehéz gazdasági és politikai helyzetben ünnepelni?” - ezekkel a szavakkal kezdte ünnepi beszédét Pónya József vezérigazgató, majd így folytatta: - „Azok az eredmények, amelyeket az atomerőmű elért, feljogosítanak arra, hogy megálljunk egy pillanatra és ünnepeljünk.” Az atomerőmű 1988. évi jó eredményei alapján vívta ki a kitüntető címet. 210 szempontnak felelt meg, pontosabban még további 41-nek, amit a felsőbb szervek - minisztérium, tröszt - előírtak. Valós eredményeket ünnepelünk. Az erőmű teljesítményét precíziós műszerekkel mérik, de nemcsak mérik, hanem regisztrálják is, így összehasonlítási alap van a világ 322 reaktoraival. Nemzetközi összehasonlításban - rendelkezésre állás, védelmi működés, kollektív dózisérték - a mutatóink alapján büszkék lehetünk eredményeinkre. Az előadó számokkal támasztotta alá, hogy az energiagazdálkodásban vezető szerepet töltünk be, s szólt a gazdálkodás egyéb területein elért vállalati eredményekről. Az országos vili. energiatermelés 47%át az atomerőmű adja, az elmúlt évben 13 500 GWh teljesítményértéket értünk el. Míg a szén-, szénhidrogén-erőművek 1,87 ill. 1,63 Ft-ért állítanak elő 1 kWh-t, addig az atomerőmű 0,64 Ft-ért. Ezek után nem kis büszkeséggel sorolta fel a vezérigazgató a három évvel ezelőtt létrehozott „magániskola”, az ESZI diákjainak páratlan eredményeit. Név szerint is kiemelte a legjobbakat, „a jövő munkásai ők” - mondta - „visszahozták az ipari iskola - már letűnt - tekintélyét”. A vállalati élet többi területein elért eredmények ismertetése után aggódva szólt arról, hogy a munka rovására túlságosan sokat politizálunk. „Megköszönöm a vállalat minden dolgozójának az eredményes jó munkát és a helytállást” - mondta végezetül. Ezután Grósz Károly gratulált az elért eredményekhez, a laváló vállalati cím elnyeréséhez. „Ritkaság ma nálunk a munkával elért siker” - mondta. Többet foglalkozunk mostanában a politikai intézményrendszer megreformálásával, mint az eredményes, alkotó munkával. Pedig csak szilárd gazdasági bázison lehet politikai reformokat megvalósítani - hangsúlyozta. Az előadói beszédek elhangzása után kitüntetések átadására került sor. Czipper Gyula ipari miniszterhelyettes adta át a „Kiváló Munkáért” miniszteri kitüntetést az alábbiakban felsoroltaknak: Pónya Józsefnek, a vállalat vezérigazgatójának, Makai Jánosnénak, a személyzeti és szociális igazgatóság adminisztrátorának, Bilecz Ferencnek, a külkereskedelmi osztály osztályvezetőjének, Szalai Györgynének, a számviteli osztály társadalombiztosítási előadójának, Szebenyi Istvánnak, a karbantartási igazgatóság lakatos csoportvezetőjének, Beier Matthias Alfrédnak, a nukleáris igazgatóság fizikus csoportvezetőjének, Kiss Józsefnek, az üzemviteli igazgatóság blokkügyeletesének, Vida Györgynek, az üzemviteli igazgatóság vülamoskészülék-szerelőjének, Radnóti Istvánnak, az üzemviteli igazgatóság ügyeletes mérnökének, Kiss Zoltánnak, a karbantartási igazgatóság főmérnökének, Rakovics Mihálynak, a beruházási igazgatóság csoportvezetőjének, Jobbágy Gyulának, a karbantartási igazgatóság karbantartó lakatosának. Nagy Lászlónak, az üzemviteli igazgatóság biztonsági berendezés mérnökének, Dächert lnnének, a karbantartási igazgatóság anyagbeszerző gépkocsivezetőjének, dr. Germán Endrének, a nukleáris igazgatóság laborvezetőjének, Tóth Vendebiek, a karbantartási igazgatóság személygépkocsi-vezetőjének, Kis Lászlónak, a beruházási igazgatóság osztályvezetőjének, Futta Istvánnak, az üzemviteli igazgatóság művezetőjének, Szakter Józsefnek, a szolgáltatási osztály kertészének, Katies Bélának, a beruházási igazgatóság főtechnológusának, Tóth Lajosnak, a szolgáltatási osztály osztályvezetőjének, Németh Antalnak, az üzemviteli igazgatóság technológiai vezetőjének. Az igazgatóságok által megrendezett ünnepségeken az alábbi kitüntetések átadására került sor: „KIVÁLÓ ÚJÍTÓ” arany fokozata kitüntetésben részesült: Balogh István, a beruházási igazgatóság létesítmény műszaki vezetője. „KIVÁLÓ ÚJÍTÓ” bronz fokozata kitüntetésben részesültek: Divós Ferenc, a nukleáris igazgatóság anyagvizsgáló mérnöke, Pozbai András, a nukleáris igazgatóság radioaktív hulladékkezelője, Kálya Zoltán, a nukleáris igazgatóság reaktorfizikusa, Galgóczy Sándor, az üzemviteli igazgatóság csoportvezetője. Az MSZMP Központi Bizottságának, Budapest Nyílt levél! Tisztelt Elvtársak! Pártbizottságunk 1989. június 19-i ülésén elemezte a reformkörök tevékenységét és ezzel összefüggésben a párt belső helyzetét. Elemzésünk végén az a többségi vélemény alakult ki, hogy a pártban jelen lévő platformok, szellemi áramlatok ma már szinte áttekinthetetlenek. A reformkörök mozgalma kiterebélyesedése során differenciálódott és nem tekinthető egységes irányzatnak. Határozottan igényeljük: a KB a lehető legsürgősebben élje el, hogy a felső vezetés szintjén világosan fogalmazódjanak meg a meglévő platformok. Hiányoljuk egy olyan platform körvonalazását, ami köré a párttagság többsége tömörülhetne. Ennek a platformnak fel kellene használni a reformkörök, a többi áramlat által is megfogalmazott értékes tételeket, de világosan el kellene határolnia magát a szélsőségektől. Egy ilyen platform képezhetné a párttagság zöme által képviselhető centrumot. Megújuló pártunk kötelezze el magát a demokrácia kiteljesítése, a nyíltság mellett, és a belső viták túlsúlya helyett a haladó értékek felhasználásával vívja ki a politikai, társadalmi reformfolyamatokban a vezető szerepet. Paks, 1989. június 20. Elvtársi üdvözlettel: MSZMP Paksi Atomerőmű Vállalat Bizottsága
