Atomerőmű, 1989 (12. évfolyam, 1-12. szám)
1989-05-01 / 5. szám
2 PAKSI ATOMERŐMŰ Az atomerőmű bővítése (Szekunder köri főberendezések) IV. rész Turbinaberendezés A WER-1000 típusú atomerőműbe monoblokkos elrendezésben 1000 MW villamos teljesítményű K-1000-60/3000 típusú turbinaberendezés kerül beépítésre, melynek feladata a váltakozó áramú generátor közvetlen hajtása. A turbina 5,89 MPa abszolút nyomású x=0,955 telitett gőzzel működik, névleges frissgőz-fogyasztása 5876 t/h. A kondenzációs turbinaberendezés egy középen elhelyezett nagynyomású házból és két-két - a nagynyomású házhoz képest - szimmetrikusan elhelyezett kisnyomású házból, kondenzátorból, regeneratív előmelegítő rendszerből, cseppleválasztó újrahevítő berendezésből áll. Kondenzátor A kondenzátorberendezés két kondenzátorcsoportból áll, melyek a kisnyomású turbinaházak alatt keresztbe helyezkednek el. A kondenzátorok felületi típusúak, egyutasak. A kondenzáció nyomását mindegyik kondenzátorban a rajta keresztüláramló hűtővíz hőmérséklete határozza meg. A kondenzátorok gőz-levegő keverék elszívását négy vízsugárszivattyú látja el. A kondenzátor főbb jellemzői: hőátadó felület 88 000 m2, hűtővíz évi közepes számított hőmérséklete 11 °C. Tápszivattyú gépcsoport A turbina hajtású tápszivattyú gépcsoport - melynek feladata a tápvízadagolás a gőzfejlesztőkbe - a következő berendezésekből áll:- fotápszivattyú, mely vízszintes tengelyű, kétházas, háromfokozatú centrifugálszivattyú,- előtétszivattyú, mely egyfokozatú centrifugálszivattyú,- tengelykapcsolós kondenzációs gőzturbina. A turbotápszivattyúval párhuzamosan kapcsolva villamos segédtápszivattyú kerül beépítésre. Feladata indítás-leállás üzemmódban a tápvízszállítás. Cseppleválasztó, újrahevítő Feladata a nagynyomású házból kikerülő gőz nedvességtartalmának csökkentése, újrahevítése, melyre a kisnyomású ház utolsó fokozatainál jelentkező eróziós hatás csökkentése miatt van szükség. Regeneratív előmelegítő A regeneratív - megcsapolásos - előmelegítő rendszer az erőművi körfolyamat hatásfokának javítása érdekében a tápvíz-előmelegítést végzi a turbinától megcsapolásokon elvett gőz segítségével. Az előmelegítés kis nyomáson 5 fokozatban, nagy nyomáson 2 fokozatban valósul meg. A berendezések elhelyezkedés kapcsolódása látható a mellékelt elvi sémán. Sz. B. W Néf 25 a =Ej£ f-L-S<^ 1. a turbina nagynyomású háza 2. cseppleválasztó, újrahevitő 3. a turbina kisnyomású házai 4. kondenzátorok 5. kisnyomású előmelegitők 6. táptartály 7. tápszivattyú 8. nagynyomású előmelegitők 9. gőzfejlesztő Jubileumi záróünnepség 1988-ban a magyarországi villamosenergia-szolgáltatás 100 éves volt, 1888-ban Mátészalkán szolgáltattak először közcélra villamos energiát. A centenárium méltó megünneplésére az energiaszolgáltatás területén dolgozók vezetői kezdeményezésére, szakmai eladásokat szerveztek, illetve rendeztek, valamint kulturális és szakmai versenyeket hirdettek meg. A jubileumi év központi ünnepsége május 13-án volt a Budapesti Elektromos Művek Sporttelepén, ahol gazdag programmal zárult az ünnepségsorozat. Itt, a kulturális szórakoztató és sportprogram eseményei közben - az Iparági Ifjúsági Fórum keretében - nemcsak a fiatalokat érintő kérdésekre válaszolt: Hatvani György, az MVMT vezérigazgatója, Kovács György, az MVMT pb-titkára, valamint több ismert közéleti személy. Ezen az ünnepségen adta át az MVMT vezérigazgatója az atomerőmű néhány dolgozója részére a pályázaton, illetve versenyen elért helyezések díjait: Lóczy Istvánná (ÜVIG) részére irodalmi első, Hanuszka Sándor (ÜVIG) részére szakmai első, valamint Benke Mihály és Szabó Gyula (KÁIG) részére további szakmai helyezések elismeréseit. Az évfordulóra jelent meg egy szép, színes kiadvány 100 éves a magyarországi villamosenergia-szolgáltatás 1888-1988 címmel, benne több fejezet és egyedi, impozáns felvétel készült az atomerőműről. MINI mobil telexrendszer „Mindegy, hogy telefonfülkéből, a szállodából vagy az autóból...” A MINITEX rendszer az egyik legmodernebb mobil információs rendszer napjainkban. Használati értékét mi sem bizonyítja jobban, mint a tény, hogy rövid idő alatt a világon több mint ötven önálló rendszer működik, amelyek 1989 végére már közvetlenül is kommunikálhatnak egymással. A szocialista országok között elsőként állította fel a MINITEX rendszer központját a Magyar Posta, a rendszer végállomásait a KONTRAX értékesíti. - SL„Rendszer; amely írott és naprakész információkat közöl és vesz a világ bármely pontjai között, illetéktelen személyek számára hozzáférhetetlen módon, a világ legjobban kiépített és legegyszerűbb távközlési rendszerén a - telefonrendszeren keresztül úgy, hogy eközben képes elérni más hagyományos információközlési rendszereket is (pl. telex)" (P. I. BLONDE) Dr. Germán Endre: A Paksi Atomerőmű környezetének sugárvédelmi ellenőrzése Az atomerőmű reaktorainak aktív zónájában az energiatermelő folyamat során igen nagy mennyiségű radioaktív (sugárzó) izotóp keletkezik. Ennek egy kicsi része a primer köri hőhordozóban található. A hőhordozó közeg víztisztítási és gáztalanítási folyamatai következtében folyékony, illetve gázhalmazállapotú radioaktív közegek maradnak viszsza, melyek - szigorú sugárvédelmi ellenőrzés mellett - részben kibocsátásra kerülnek. Az atomerőmű normál üzemelése során a légtérbe a szellőzőkéményeken keresztül jut ki radioaktív anyag. Ennek döntő hányadát a radioaktív nemesgázok képezik. A nemesgázokhoz képest jóval kisebb mennyiségben kerül ki trícium és radioaktív szén (14C), míg a radioaeroszolok és -jódok kibocsátása az előbbieknél is sokkal kevesebb. A primer köri hőhordozóból tisztítás után kapott ún. mérleg feletti vizek az egyéb helyekről (laboratóriumok, mosoda stb.) származó hulladékvizekkel együtt képezik a folyékony radioaktív kibocsátásokat. Ezek a viszonylag kis térfogati mennyiségek sokkal több inaktív vízzel keveredve jutnak a két kibocsátó útvonalon - az ún. melegvízcsatornán és a tisztított fekáliás szennyvizet szállító csatornán - keresztül a Dunába. A hulladékvizek radioaktivitását döntően a trícium eredményezi, az egyéb radionuklidok mennyisége nagyságrendekkel kevesebb. A Paksi Atomerőműből a környezetbe kibocsátott radioaktív anyagok mennyiségét (aktivitását), valamint a légköri terjedési viszonyokat meghatározó meteorológiai paramétereket, továbbá a legfontosabb környezeti sugárzási jellemzőket egy korszerű távmérő hálózat figyeli folyamatosan. Ez a rendszer 10 perces mérési időciklusokban dolgozik, és évente mintegy 3 millió adatot szolgáltat. A távmérési adatokat mind a kibocsátásra kerülő közegek, mind a környezeti közegek igen kiterjedt mintavételes laboratóriumi ellenőrzése egészíti ki. Ezen üzemi vizsgálatok száma összesen évente 7-8000. Körülbelül fele ekkora mintaméréses ellenőrző programot hajtanak végre az érintett hatóságok is. Az 1. ábrán bemutatjuk a Paksi Atomerőmű körül kiépített üzemi környezeti sugárvédelmi ellenőrző állomáshálózatot. A 2. ábrán vázlatosan összefoglaltuk a távmérő hálózat és a mintavételes ellenőrzés legfontosabb feladatait. Érdemes megemlíteni, hogy a KFKI és a BME által kifejlesztett és telepített távmérő rendszerhez hasonló korszerűségű és kiteijedésű távmérő rendszert a környező országok atomerőműveinél nem találunk. A táblázatban összefoglaltuk a hatósági korlátozás alá eső kibocsátások üzem által mért adatait az 1983-1988 közötti évekre vonatkozóan. Látható, hogy az atomerőmű tényleges kibocsátásai minden esetben lényegesen a hatósági korlátok alatt maradtak. Ezt a tényt az üzemitől függetlenül végzett hatósági ellenőrzések is megerősítették. Az egységnyi villamosenergia-termelésre vetített kibocsátási mennyiségek nemzetközi összehasonlításából az is kitűnik, hogy a paksi értékek néhányszoros faktorral, esetenként 1-2 nagyságrenddel is kisebbek a nyomottvizes atomerőművi blokkok 1975—1979-es világátlagánál. A Paksi Atomerőmű eddigi igen kedvező kibocsátási értékei következtében erőművi eredetű radionuklidot a különböző környezeti közegek mintáiban közvetlenül kimutatni mindössze néhány tucat esetben sikerült. Szinte mindegyik mintában az aeroszolkibocsátásban túlnyomórészt megjelenő 110m Ag fordult elő nagyon kicsiny koncentrációban. Ennek érzékeltetéséül megemlítjük, hogy ezek a koncentrációk 2-6 nagyságrenddel (körülbelül százszor-egymilliószor) kisebbek voltak, mint az ugyanabban a közegben állandóan jelenlevő, természetes eredetű radionuklidok koncentrációi. Nyilvánvaló, hogy e rendkívül kis mennyiségeknek semmiféle sugárvédelmi következménye nincs, de mutatják az alkalmazott vizsgálati módszerek teljesítőképességét. A radioaktív anyagok mért kibocsátásából a terjedési viszonyok, továbbá a besugárzási útvonalak figyelembe vételével számítási modellek révén nagyságrendi pontosságú becsléseket lehet végezni az átlagos egyéni sugárterhelésre. A számítások eredményeképp az erőmű 3 km-es zónáján belül az évi átlagos egyéni effektiv dózisegyenértékre 10'8Sv nagyságrendű érték adódik. Ez a természetes eredetű sugárterhelés körülbelül 1 százezred részének felel meg, s ez az érték az egészségkárosodás kockázata szempontjából teljesen elhanyagolható. A KIBOCSÁTÁSOK folyamatos távoérése- a szellőzőkómónyben nemesgázok aeroszolok Jód-izotópok A KIBOCSÁTÁSOK MINTAVÉTELES ELLENŐRZÉSE A DOZIMETRIAI LABORBAN LÉGKÖRI VÍZI aeroszol összes-béta összes-béta radionuklid összetétel radionuklid összetétel 131I, ^Sr, HTO, HT, 14C 90Sr, 3H. alfa-sugárzók MINTAMÉRÉS a KÜRNYEZETELLENÖRZŐ LABORATÓRIUMBAN aeroszol, kihullás, talaj, fü, viz, iszap, hal, tej, stb. minták rendszeres mérése HELYSZÍNI SUGÁRZÁS-MÉRÉS a MOZGÓ LABORATÓRIUMMAL 2. ábra A Paksi Atomerőmű üzemi környezeti sugárvédelmi ellenőrző rendszerének működési sémája Légkör i k i b o c s á t á s /%/ Vízi ki bocsát á s /Duna/ /%/ Időtartam Nemesgázok Aeroszolok I-izotópok összes-béta 90Sr Tricium összesen h/ ' ^■^1 egyenérték/ 1983 < 3,3 < 0,1 < 0,1 15,0 nincs mérés 84 1984 < 2,7 < 0,1 < 0,1 7,6 8,9 52 1985 < 1 ,8 c 0,1 < 0,1 7,5 8,0 57 1986 < 2,4 < 0,1 < 0,1 5,7 3,3 41 1987 < 2,8 < 0,1 < 0,1 8,6 3,1 Á9 1988 < 1 ,2 < 0,1 < 0,1 3,Á 1,1 55 Hatósági 1,9x1013 1,1x109 1,1*109 3,7 37 7,5 határérték [Bq/nap]l000 MW-ra vonatkoztatva [GBq/év/blokk] |MBq/év/blokWJ [TBq/év/blokl^ A Paksi Atomerőmű tényleges radioaktívanyag-kibocsátásai a hatósági határértékekhez viszonyítva 1» ábra A mintavevő Ó9 mérőállomások elhelyezkedése a Paksi Atomerőmű környezetében
