Atomerőmű, 1989 (12. évfolyam, 1-12. szám)
1989-04-01 / 4. szám
2 PAKSI ATOMERŐMŰ Számítógép az egészségügy szolgálatában Fantasztikus gondolataim támadtak, amikor belemélyiiltem a Paksi Atomerőmű Üzemorvosi rendelőjében létrehozandó számítógépes üzemegészségügyi rendszer tanulmányozásába. Jövőbe vesző elképzelésem szerint oda fogunk jutni^egyszer, hogy beállunk egy dobozba, bedugjuk a személyi mágneskártyánkat egy leolvasóba és pár perc leforgása alatt - miközben különféle tappancsok, szúró és gyömöszölő mozdulatok után mintát vesznek testnedveinkből - a számítógép kiadja a diagnózist. Dr. Ótos Miklós üzemi főorvos, aki készséggel áll rendelkezésemre, amikor a számítógépes üzemegészségügyi rendszer kialakítása felől érdeklődöm, válaszaival visszahoz a jelenbe. Főorvos úr! A számítógépek egészségügyi alkalmazása viszonylag vontatottan haladt az ipari alkalmazással szemben. Van ennek valami különleges oka? Igen. Bár ez az ok nemcsak a pénzhiányban keresendő, hanem az egészségügyi ellátás sajátos jellegéből adódott, mely kevéssé bizonyult alkalmasnak számszerű adatokból levonható általános következtetésekre. Jelentős áttörés a kis és PC kategóriájú gépek megjelenésével kezdődött. Vállalatunknál az üzemegészségügyi alkalmazás lehetősége már 1980- ban felmerült. Több, mint három éven keresztül az R-55-ös gépen működött egy minimálprogramunk, mellyel az alkalmassági vizsgálatokat szerveztük és azok eredményeit tartottuk nyilván. Vállalati döntés révén 1985-ben nyílt lehetőség egy VT-20/IV típusú gép vásárlására, amikor külön üzemegészségügyi rendszer kialakítására kaptunk megbízást. Milyen feladatokat tűztek ki célul? A programterv meghatározásakor a következő fő feladat megvalósítását tartottuk lényegesnek. Olyan rendszert kell kidolgozni, mely az egészségügyi munka csaknem teljes egészét átfogja. Az egyén egészségi állapotának felmérésén túl alkalmas legyen a „vállalat egészségi állapotának” vizsgálatára is úgy, hogy a kialakított figyelőrendszerek segítsék az orvosok munkáját, csökkentsék a nővérek adminisztratív tevékenységét. Gondolom, hogy ezen összetett feladat megoldásához külső szakembereket is igénybe vettek. Nos, a szakmai program meghatározása az üzemi főorvos feladata volt. A szükséges rendszerszervezési és programozási munkákat a Videoton Computer Pécsi Leányvállalata végezte el. Három fejlesztési szakaszban, kilenc átfogó modul kialakítását határoztuk meg. Az első két szakaszra szerződést kötöttünk, jelenleg pedig a harmadik ütemen dolgozunk. Milyen feladatokat lát el ez a kilenc modul? Személyi adatbázis-rendszer, törzsadattárak rendszere, alkalmassági vizsgálatok rendszere, laboratóriumi modul, betegellátási modul, beteggondozási modul, statisztikai programrendszer, archiválási modul és a táppénzes modul. A személyi adatbázis-rendszer tudtommal megegyezik a vállalati rendszerrel, de mit takar a törzsadattárak rendszere? Egyes modulok üzemeltetéséhez kiterjedt kódszótárakat alakítottunk ki. Ezek az adatbevitel praktikusságát szolgálják. Fontos, hogy ezek a szótárak javíthatók, bővíthetők legyenek a mindenkori kívánalmaknak megfelelően. Az alkalmassági vizsgálatok modulja bizonyára a leglényegesebb számunkra. Kérem beszéljen erről! A kifejlesztett programrendszerek közül természetesen ez a szolgáltatás a legsokrétűbb, ezt a vizsgálatok összetettsége okozza. A vizsgálat során regisztrálni kell a vizsgálati személy megjelenését. Ezt a feladatot az ún. kartonozó menü teszi lehetségessé, mely képes a vizsgálati személyek kiválogatására, és miután ez megtörténik, üzenetet közvetít a laboratóriumnak, hogy a sugárveszély és kor alapján milyen vizsgálatokat kell ott majd elvégezni. A labormenü, a vizsgálati anyagok (vér, vizelet) levétele után biztosítja, hogy az előírt vizsgálatok megtörténjenek. Bizonyos laborvizsgálatok szöveges lelettel is járhatnak, ezért a program meghatározott vizsgálatoknál az ilyenfajta leletet is elfogadja. A bevitt adatok lekérdezhetők, kinyomtathatók, és lelet formájában kiadhatók. Nagy feladat a belgyógyászati vizsgálatok gépre vitele. Az egészségügyi törzsadatok, a panaszok, fiziológiai, belgyógyászati vizsgálatok, V. esetleg EKG-vizsgálat adatait a már említett kódszótárak segítségével töltik a gépbe. Miután minden lehetséges adat bekerül, elkészíthető az ún. összefoglaló tabló, mely minden fontos eredményt tartalmaz, a kóros jelenségeket külön kiemelve. Ezek alapján az orvos dönthet az alkalmasságról, s bár ez papíron történik, a döntési program lehetőséget ad a számítógépes rögzítésre. Az összes adat bekerültével a számítógép még elvégez egy kardiovaskularis rizikócsoport-ellenőrzést is. Ennek során, meghatározott szempontok szerint kigyűjti azokat a faktorokat, amelyek fokozott veszélyt jelentenek az egyénnél, szív-érrendszeri betegség kialakulására. Ezeket a vizsgálatokat eddig is elvégezték. Mi az a többlet, ami megéri egy ilyen komoly értékű gép üzemeltetését? A számítógépes adatnyilvántartási rendszer kialakításának szükségességét abban látom, hogy rendelkezünk egy jó és részletes dokumentációs rendszerrel olyan célból, hogy a dolgozók egészségi állapotát figyelemmel lehessen kísérni. A bevitt adatok részletes statisztikai elemzésre is lehetőséget adnak. A jövő év első felében elkészülő programokkal az a célunk, hogy olyan statisztikai elemzések készüljenek, melyek segítségével ki tudjuk választani azokat az egyéneket, akik valamilyen betegségre fokozottan hajlamosak. Számukra majd életmódprogramokat kell javasolni. Milyen segítséget kapott e nagy munka elvégzéséhez vállalaton belül? Munkámat mindenki támogatta. Itt mondok köszönetét a vállalat vezetésének támogatásáért, valamint a SZIFO vezetőjének, aki lehetővé tette a folyamatos üzemeltetést. Köszönettel tartozom kollégáimnak, akik több hasznos tanácsot adtak az apróbb problémák megoldásához, valamint a nővéreknek, akik jó hozzáállással igen rövid idő alatt megtanulták a gép kezelését. Megköszönöm Dr. Ótos Miklós főorvosnak, hogy időt szakított tájékoztatásunkra, további sikereket kívánok minél kevesebb számítógépes „ördöggel”! Kilépve a folyosóra ismét elkalandozok a távoli jövőbe, ami az elhangzottak alapján nem is olyan fantasztikus. Azt azonban rögzítem magamban, hogy az orvosok emberi szavára, tanácsaira akkor is bizonyára nagy szükségünk lesz, és ugyancsak igényeljük a nővérek kedvességét, akik látják Ijedtségünket laborvizsgálat során és nyugtató szavakkal mondják: kicsit sápadt, nem akar lepihenni? TOPOR Jegyzet Hatások PAKS POLGÁRAIHOZ! MIT AKAR A PAKSI VÁROSI NÉPFRONT? Évek óta - az utóbbi hónapokban felgyorsulva - halljuk, érezzük saját bőrünkön, hogy baj van az országunk gazdaságával. Korszerűtlen gépekkel, technológiával versenyképtelenek lettünk. Mind kevesebb helyen tudunk az exporttevékenységünknek eleget tenni. Súlyos válságba került a bányászat, a kohászat! A veszteséges vállalatok számát ma még pontosan megmondani talán senki sem tudja. Elemezve a problémákat, több évtizedre visszatekintve - nyilvánosságra került, hogy helytelen döntések, késői felismerések, az erőltetett életszínvonal-politikánk oda juttatta az országunkat, hogy nyugati kölcsönök felvételével ma már bevalljuk, hogy eladósodtunk. Hogy milyen mértékben ?Most azon dolgozik az országunk vezetése, hogy ne kerüljünk abba a helyzetbe, hogy fizetőképtelenek legyünk. Az infláció sokkoló hatást váltott ki az emberekben. A múlt hibáinak következményeit az egész ország lakossága nehéz teherként kénytelen magára venni. Sok ellentmondó vélemény hangzik el nap mint nap. Beszélünk arról, hogy a monopolhelyzet milyen károsan hat minden vonatkozásban. Nem tűri a versenyt. Központilag határozzák meg, mit hogyan kell csinálni. A cselekvési, a kibontakozási programokban foglaltak csak akkor valósulhatnak meg a gyakorlati életben, ha nyíltabb, őszintébb magatartást tanúsítunk egymással szemben. Közös dolgunkban közösen kell döntenünk! Csak-akkor beszélhetünk közös felelősségről! Az elkövetett hibákról - okulásképpen - mindig kell beszélnünk. Lehetőleg most már a saját hibákról és ne túlnyomórészt, figyelem-elterelésként más országok hibáiról. Ma már ismertek a központi tézistervezetek, amik jelenleg társadalmi vitára vannak bocsájtva. A tervezetből pár gondolatot kiemelve. „Határozott törekvésünk, hogy érvényesüljön az az elv, miszerint mindenkiről ott döntsenek, ahol a legjobban ismerik." „Nyílt, őszinte légkörű közösségekre, folyamatos párbeszédre, kölcsönös bizalomra, megbecsülésre, toleranciára van igény." „A korszerű ismeretek, a gyakorlat, a teljesítmény, az eredmények, az emberi tisztesség legyen a mérlegelés alapja. ” Biztató jelek már mutatkoznak minden területen. Bár még mindig vannak negatív példák is egyes helyi területeken. Becsületes munkával ki lehet jutni ebből a súlyos gazdasági helyzetből, de csak együtt, közös erőfeszítéssel, áldozatvállalással. Meg kel! állítani a „ vágtázó" inflációt! Az országunk léte, jövője függ tölünk! Éppen ezért senki sem lehet közömbös ebben a munkában! Mindenki a legjobb tudása szerint, becsülettel végezze a munkáját. Legyünk kezdeményezőek az eredményesség érdekében. Harcoljunk az igazságtalanságok ellen. Ha kell, szálljunk síkra az igazság érdekében. Ezt kívánja a becsület. Az egymásért érzett felelősség. MJ. Fel akarjuk adni azt a korábbi felfogást, hogy a népfront a társadalmi élet minden részterületén tevékenységet fejtsen ki. A népfrontnak a mozgalmi jellegét erősítve, a helyi társadalom által legfontosabbnak ítélt és megvalósítható feladatokat kell célul tűznie. Nem a közmegegyezést létrehozó szervezet akarunk lenni, hanem fórumot, politikai mozgásteret kívánunk biztosítani minden jóérzésű, a városért tenni akaró polgár és szervezeteik számára. Nemzetünk fennmaradásának alapvető feltétele a jogállamiság megteremtése. Mit értünk mi jogállamiság alatt?- Szuverén parlamentet,- parlamentnek felelős kormányzatot,- független bíróságot,- köztársasági elnököt,- erős helyi önkormányzatot. Ebből a nemzeti programból a jelenlegi helyzetben a Paksi Népfrontbizottság a helyi önkormányzat megteremtésében tud segítséget nyújtani, sajátos mozgalmi jellegű eszköztárával. Nem akarunk a választások technikai lebonyolító szerepére szorítkozni. Meg kívánunk szabadulni mindazon sallangoktól, melyet a történelem során kényszerűségből, vagy tévesen felfogott érdekből ránkaggattak, illetve felvállaltunk. Programunk megvalósításához várjuk azokat az embereket és szervezeteiket, akik az alábbi legfőbb céljaink megvalósításában segítséget tudnak nyújtani. A céljaink megvalósítása során:- helyi közéleti nyilvánosság megteremtésében,- lakáskörülmények javításában,- a lakosság igényeit jobban figyelembe vevő kereskedelem és szolgáltatás megteremtésében,- a helyi nagy múlttal bíró mezőgazdasági kistermelés ápolásának, fejlesztésének szervezésében,- városunk kulturális hagyományainak felélesztésében, továbbvitelében, a jövő nemzedék kultúrájának alakításában,- közéleti tisztaság képviseletében,- a Duna, Duna-part, utcáink, tereink, parkjaink, kirándulóhelyeink szépítésében és környezeti ártalmaktól való megvédésében,- veszélyeztetett családok, gyermekek, időskorúak sorsának javításában,- történelmi múltunk emlékeinek feltárásában és megőrzésében,- nemzetiségi hagyományaink felkarolásában kérjük és várjuk városunk polgárainak cselekvő részvételét! Felsorolt legfőbb feladataink és céljaink megvalósításáért emberi közösségek dolgoznak, mely közösségekbe - érdeklődési körének megfelelően - Önt is várjuk! * A fenti programtervezet elfogadásáról az 1989. május 12-én 14 órakor, a városi tanács tanácstermébe összehívott városi népfrontértekezlet dönt, melyre Önt is tisztelettel hívjuk és várjuk. Városi népfrontelnökség rVÜTidannyiunk közös ügye a távközlés Az új távközlési szolgáltatások és a Posta szervezeti struktúraátalakításának megismerése jegyében gyűlt össze a Híradástechnikai Tudományos Egyesület PAV helyi csoportja április 11-én az ESZI-ben. A központi kérdés: hogyan lehet felelni arra a kihívásra, amit a gazdaság és a társadalom egyre növekvő információéhsége jelent? Mik azok a szervezési, műszaki intézkedések, amiket meg kell hozni ahhoz, hogy a távközlési infrastruktúra ne gátjává, hanem húzóerejévé váljon a gazdasági fejlődésnek? Az első előadó, a PAV hírközlési osztály szakembere, a vállalat információs rendszerét elemezte. Rámutatott: hazai viszonyaink között különös jelentősége van annak, hogy egy korszerű vállalati távközlési rendszer csatlakozzon a távbeszélő, a telex, a vonalkapcsolt adathálózathoz, tegyen összekötve a nyilvános videotex hálózattal, nyújtson megfelelő minőségű fakszimile összeköttetésre lehetőséget, majd az újabb nyilvános hálózatok beindulása után minél előbb azokhoz is csatlakozzon (teletex, csomagkapcsolt adathálózat). Mindemellett az is döntő fontosságú, hogy a várhatóan egyre jobban fejlődő magánhálózatokkal is épüljenek ki kapcsolatok, hiszen igen értékes információt jelenthet pl. egy erőmű számára a vízügy hálózatának vagy a meteorológiai szolgálat videotex-adatbank hozzáférése. Meghívtuk Horváth Pált, a Magyar Posta központja kapcsolástechnikai osztályának vezetőjét, aki előadásának első részében a világon egyre jobban előtérbe kerülő „nem beszéd jellegű” távközlési szolgáltatásokról beszélt. Kiemelte, hogy a magyar kísérleti csomagkapcsolt adathálózat beindulásával az intézmények igen jelentős formában információs eszközhöz jutnak. Lehetővé válik a vállalatok, kutatóintézetek, egyetemek számítógép-hálózatainak összekapcsolása, magyar, majd később nemzetközi adatbankok elérése nagy sebességű adatvonalakon. Az előadás második részében tájékoztatott bennünket a Posta átszervezéséről és a készülő új Postatörvényről. Az új Postatörvény kiemelkedő jelentőségű állomás lesz a távközlés történetében, mert megszűnik a távközlés állami monopóliuma, lehetővé teszi a külföldi és a magyar magántőke számára, hogy távközlési szolgáltatást nyújtson. Reméljük, hogy a kialakuló versenyhelyzetben nemcsak a tőke, de mi, állampolgárok is nyerni fogunk. Vendégük volt Dr. Prónay Gábor, a HTE főtitkárhelyettese is, aki az autonóm kis közösségek egyre nagyobb szerepéről és a hírközlési szakemberek megnövekedett feladatairól beszélt. Az előadások közben néha élénk vita bontakozott ki, hiszen mindannyiunk közös ügyéről, a TÁVKÖZLÉS-ről volt szó. PÖCZ JÁNOS Tavaszünn ep Hiszek a költészetben. Hiszek örökkévalóságában, abban, hogy zsoltáros magasságokba emelheti föl az embert. Hiszek a szép magyar szó teremtő erejében. Most tavasz van, allelujás, gyönyörű tavasz. Nem is olyan régen, barkós szellő lengette a zászlókat, nemzetiszinű kokárdákat. Százezrek viselték büszkén, hirdették öntudatra ébredésüket, vallották magyarságukat. A tavasz az újjászületés, a teremtés szimbóluma. A termékenységet hirdetik a virágba borult fák, a megrészegült színek. A megtisztulás Vigíliája ez! Az áprilisi eső nem csupán a világot mossa tisztára, hanem arcunkat, hitünket is. Vershez közeledni pedig csak gyolcsfehérre súlykolt lelkiismerettel szabad. A vers szeretete: Megtartó Hatalom. Nélküle élni annyi: mint vegetálni. Nélküle élni annyi: mint nem ismerni anyanyelvűnket. Nélküle élni annyi: mint nem tisztelni magyarságunkat. Hiszek a költészetben, s ezt megőrizni, továbbadni a dolgom.- lászló -