Atomerőmű, 1988 (11. évfolyam, 1-12. szám)
1988-07-01 / 7. szám
XI. ÉVFOLYAM 7. SZÁM 1988. JÚLIUS | Százéves a magyar villamosenergia-ipar Az idén százéves a közcélú magyarországi áramszolgáltatás. Történelmi léptekkel mérve száz év nem nagy idő. Mégis úgy tűnik manapság, hogy a villamos energia gyakorlati felhasználása sokkal idősebb századunknál. A villanyáram nélkülözhetetlen része életünknek, nélküle megállna minden. Ha visszatekintünk a kezdetekre, akkor érzékeljük igazán, hogy micsoda fejlődésen ment keresztül a villamosenergia-ipar ebben a száz évben. Magyarországon először 1878-ban a Ganz és Társa vasöntödéjében alkalmaztak villamos ívlámpákat. Négy évvel később viszont már a Nemzeti Színház közönsége is villanyfényben élvezhette az előadásokat. Ezek és a hasonló vállalkozások még saját áramfejlesztő gépeket alkalmaztak. Az első közcélú erőmű az akkori Magyarországon Temesvárod létesült. Budapesten 1893 októberében indult meg az áramszolgáltatás. A két villamos magánvállalat közül az egyik egyenáramot, míg a másik váltóáramot szolgáltatott. A fővárosi elektromos művek kelenföldi erőműve 1914- től szolgáltatott áramot. A magyarországi egységes energiaellátás pedig a két fővárosi magáncég, a Magyar Villamossági Rt. és a Budapesti Villamossági Rt. 1919-es megváltásával vette kezdetét, igaz egyenlőre csak Budapest területén. Kezdetben 12-15 atm. gőznyomás és 10 MW-nál kisebb gépteljesítmény volt jellemző az első hőerőművekre. Később, elsősorban 1935 után sorban épültek a nagyobb erőművek. Bánhida, Tatabánya, Ajka, vagy a Mátravidéki Erőmű jelentik a fejlődés útját. Ebben az időben viszont még nem lehet az erőművek együttműködéséről beszélni. Az országos távvezeték-hálózat képe mindennél jobban szemlélteti ezt. A pécsi, komlói vagy a mázaszászvári erőműből kiinduló kelet-nyugati irányú gerincvezetékek párhuzamosan haladtak. Összeköttetés viszont még üzembiztonsági okból sem volt közöttük! Egységes villamosenergia-rendszer még a század harmincas éveiben sem volt. Nemcsak azért, mert az egyes erőművek nem voltak összekötve, hanem amiatt is, hogy bár az erőművek többsége 50 periódusos volt de üzemeltek még 42, sőt 26 periódusú és egyenáramú erőművek is. 1944 végéig a villamosítás oly módon haladt előre, hogy a városok mindegyike, és a községek mintegy 40 %-a volt bekapcsolva a villamosenergia-ellátásba, ami annyit jelentett, hogy a lakosság kétharmad része már élvezhette a villanyáram áldásait. A második világháború utolsó éve nagy pusztulással járt az egész országban, tönkrementek az erőművek és a villamos elosztó berendezések. A felszabadulás után nagy erővel folyt adielyreállítás. A villamosenergia-ipar gyors talpraállását jelentősen elősegítette az erőművek és elosztó vállalatok 1948. évi államosítása. Ez lehetővé tette, hogy az addig csak elvi irányítással összefogott vállalatok közvetlen központi irányítással fejlődjenek a mindenkori népgazdasági szempontok figyelembevételével. Ennek köszönhető, hogy a hároméves terv célkitűzéseit az iparág 25 %-kal túlteljesítette. A villamosenergia-ipar államosítása egy sor új feladattal járt. A közcélú erőművek egy része a városi közüzemek, más része a bányavállalatok részeként működött. Ezeket le kellett választani, és létre kellett hozni a tiszta profilú erőmű és elosztó vállalatokat. így jött létre az ÁVIRT, az iparági vállalatok központi irányító szerve. Az iparág ezután többször is szervezeti átalakuláson ment keresztül egészen addig, amíg megalakult a Magyar Villamos Művek Tröszt. Az államosítás az erőművek üzembiztonsági- és gazdaságossági együttműködésének megteremtésével lehetővé tette a gépekben rejlő tartalékok többirányú és fokozottabb kihasználását. A rendelkezésre álló gépteljesítményekkel történő helyes gazdálkodás szükségessé tette a gépek karbantartásának központosított időbeli programozását. Csak így lehetett elérni, hogy a teljesítőképesség a kellő biztonsági tartalékkal mindig a fogyasztók rendelkezésére álljon. Ennek érdékében meg kellett épülnie a megfelelő teljesítőképességű távvezetékrendszernek, amely az erőművekben fejlesztett energiát a fogyasztókhoz szállítja és az erőművek üzembiztos, gazdaságos együttműködését biztosítja. Emellett ki kellett építeni a közép-és kisfeszültségű elosztó-hálózatot is, amely a csomópontokból a fogyasztókhoz eljuttatja a villamos energiát. Ez a hálózatfejlesztés olyan mérvű volt, hogy 1963-ra az utolsó magyar község is megkapta a villamos csatlakozást. A Szovjetunióból érkező villamosenergia-import bővítését, a hazai és a KGST Egyesített Energiarendszer biztonságának növelését szolgálta az albertirsai 750/400 kV-os transzformátorállomás, a Vinnyica-Albertirsa közti 750 kV-os távvezeték megépítése. Nagyjelentőségű volt a paksi atomerőmű kiépítése 1760 MW teljesítménnyel. Paks nagyban hozzájárult a növekvő villamosenergia-szükséglet biztonságos kielégítéséhez. Tíz évvel ezelőtt Magyarországon évi 7-8 %-os volt a villamosenergia bővülés. Ma évente kb. 3 %-os. Mindez nem jelenti viszont azt, hogy a hazai villamosenergia-ipar háttérbe szorul. Fontos feladat a villamosenergia szolgáltatás minőségének javítása, az erőmű rekonstrukciós program végrehajtása. Ezért is vett fel a MVMT1986- ban világbanki hitelt. A növekvő energiaigény újabb blokkok üzembe állítását követeli meg. Ezért épül a közeljövőben gázturbinás erőmű a Dunamenti Hőerőműben, míg jövőre a gödömyitással megkezdődik Pakson a 2x1000 MW-os bővítés. Mindez aztjelenti, hogy a villamosenergia-ipamak nem csak múltja van, hanem jövője is. Medárd nap előtt Június 7-én hajnalban szomorú képet mutatott Paks több utcája. A hirtelen jött nagy mennyiségű eső magával ragadta a talajt, a lefolyókat eldugította, majd megkereste a saját útját és úgy jutott el a Dunába. Nagy kárt tett a Halászcsárda előtti területen hol a Dunakömlődi út csapadékvizét az elmúlt évben terelték vezetékbe. A vezeték elején lévő rácsozatot a szemét rögtön eldugította. így a víz ráfolyt a vezeték tetejére, onnan a frissen hordott homokot, földet lemosta a 6-os útra. Mivel a Duna és a 6-os műút között emelkedik a vasúti pálya, azt is beborította homokkal. Az eset bekövetkezésének egyik fő oka a rácsozat sűrűsége. A másik helyszín a Kálvária utca, hol szennyvízvezetéket fektettek le és az utca betonozására készültek. A betonozáshoz előkészített úttükörből kimosta a víz a homokot és elterítette a Béke étterem előtt a főúton, a kár itt is tetemes. Rendelet az AIDS-ről A szociális és egészségügyi miniszter új rendelete a szerzett immunhiányos tünetcsoport, közismert nevén AIDS terjedésének megakadályozása érdekében a szükséges intézkedésekről, és a szűrővizsgálatokról szól. A jogszabály előírja, hogy kötelesek AIDS-szűrésnek alávetni magukat: a nemibetegek, illetve a nemibetegségre gyanús állapotban lévők, az AIDS-vírussal fertőzött személyek szexuális partnerei, a fertőzöttek környezetében azok, akiknél a fertőzés gyanúja felmerült, az üzletszerű kéjelgésért szabálysértési vagy büntető eljárás alatt állók, a szabadságvesztésüket töltő vagy szigorított őrizetben lévő személyek, a javító- nevelőintézetekben elhelyezett fiatalok, valamint a kábítószert intravénásán alkalmazók. A rendelet előírja a betegek gondozásba vételének módját, a betegek kötelezettségeit, az értesítéssel kapcsolatos előírásokat, és az egészségügyi szervek feladatait, valamint az AIDS-vírussal fertőzött'személy környezetének felkutatását és a titokvédelmet is. Mit tesz a tanács a fiatalokért Az állami ifjúsági és sportfeladatok helyi teendőit 1987. óta a tanácsok látját el. Az a cél, hogy a testületek, bizottságok, szakigazgatási szervek a döntéselőkészítés és határozatok alkotása során az ifjúság érdekeit képviseljék. A közelmúltban több olyan határozat is született, amely egyértelműen jelzi, hogy a tanács kiemelten kezeli e korosztály problémáját. Fokozottan javult a 10 év alatt a bölcsödéi, óvodai ellátás színvonala. Mérséklődött a zsúfoltság. Új általános iskola és Nevelési Tanácsadó is létesült. Szeptembertől fog működni az ifjúsági információs és tanácsadó iroda. Uszodák épülnek. Új munkahelyek létesítéséhez lakossági igényfelmérést végzett a tanács, amely a fiatal nők elhelyezkedésének segítését célozza. Kidolgozta a tanács a város és városkörnyék lakáskoncepcióját. Ezek a tények jól tükrözik a fiatalokért való tenniakarást. Minden intézkedésével a tanács szeretné erősíteni az itt élő és ide kerülő fiatalok városhoz kötődését. Bár a szakigazgatási szervek együttműködésének jogi keretei még tisztázatlanok - jogszabályok csak később fogják rendezni ezt a kérdést - a művelődési,- ifjúsági és sportosztály javaslattevő, kezdeményező, koordináló szerepe az iljúság érdekeit képviselő tevékenysége, felelőssége egyértelmű. Az eddig eltelt időszak alatt felkerestük mindazokat, akik együttműködő támogatására, segítőkészségére számítottunk. Partnereink voltak egy-egy ifjúságot érintő rendezvény megszervezésében:- Cipőipari Szövetkezet,- DEDASZ,- egészségügyi intézmények,- Festő és Lakáskarbantartó Szövetkezet,- Geodézia,- Hazafias Népfront,- Konzervgyár,- Költségvetési Üzem- MHSZ,- oktatási és közművelődési intézmények,- PAV,- Posta,- Ruhaipari Szövetkezet,- Rendőrség,- Volán. Az ifjúság helyzetéről, szervezeti életéről, gondjairól információt a KISZ-bizottságtól és úttörőelnökségtől kaptunk. A munkahelyi parlamentekről korrekt módon tájékoztatott bennünket: az Áfész, ÁG, Szabadság Mg Tsz. Tengelici Mg.Tsz, Népbolt, Építőipari Szövetkezet, és a VOSZK. Eredményesnek tekinthetjük a pályázatok rendszerét, amellyel elve több ifjúsági létesítmény kialakításához teremtettük elő a költségek egy részét. (Videotéka, Ifj. Tan. Iroda, sportlétesítmények, táborozási feltételek javítása.) A területünkön élő fiatalok problémáinak, törekvéseinek megismerése hosszú távú feladataink közé tartozik. Szeretnénk a KlSZ-szervezeteken és a szakszervezetek ifjúsági tagozatain keresztül folyamatosan olyan információkat kapni, melyek további tevékenységünk meghatározói lehetnek. Segíteni fogjuk az öntevékeny ifjúsági körök, közösségek, egyesületek figyelemre méltó kezdeményezéseit. Támogatjuk: az egészséges életmódot népszerűsítő programokat, a családi életre nevelés jobb megvalósításához kidolgozott komplex terveket, a gyermek és ifjúságvédelmi munkát végző szerveket, személyeket, a számítástechnikai ismeretek elterjesztését szolgáló törekvéseket, a fiatalok városi szintű szakmai rendezvényeit, a közlekedési morál javítását célzó megmozdulásokat. Meghívást szeretnénk kapni üzemektől, vállalatoktól, szövetkezetektől, intézményektől, társadalmi és politikai szervektől azokra a fórumokra, melyen ifjúsági kérdést tárgyalnak. A kölcsönös informálás - úgy vélem - eredményessé teheti az ifjúságpolitika helyi megvalósítását. Köntös Gyuláné Peszeki Rózsa főelőadó Itt a Bendegúz Duna-úszás Két vállalkozó szellemű székesfehérvári fiatalember Sáringer Károly és Sárdi István nem mindennapi sportteljesítményre készül. Az olimpiai mozgalom és az egészséges életmód népszerűsítése érdekében elhatározták, hogy Rajkától indulva 10 nap alatt végigússzák a Duna teljes magyarországi szakaszát. A vállalkozó fiatalemberek, akiket a székesfehérvári Fehérvár Áruház; a Videoton; az ÁB és az Albaker szponzorál, augusztus 18-án indul Dunaújvárosból Paksra. A tervek szerint 18-án 15.00 - 16.00 óra között érkeznek Paksra. A KISZ Városi Bizottsága szeretettel vár minden érdeklődőt a fenti időpontban a régi hajóállomáson. Folytatódik az ásatás Az elmúlt évben kezdődött meg Dunakömlődön a Sánchegyen az ásatás. Dr. Visy Zsolt egyetemi adjunktus vezetésével a pécsi egyetem elsőéves hallgatói itt végzik a kéthetes kötelező szakmai gyakorlataikat. Két turnusban váltják egymást az egyetemisták az idén is. Az 1987-es év eredményeit egy külön kiadványban jelenteti meg a város, mely kiadvány már várhatóan ebben a hónapban megjelenik. Az idei kutatás kiegészült a néprajzi anyagok leltározásával, feldolgozásával. A megyei múzeum segítségével két néprajzos egyetemi hallgató dolgozza fel, rendszerezi a Bezerédj Általános Iskola honismereti szakköre által gyűjtött és a volt rendőrségi épületben tárolt gazdag néprajzi anyagot. Az ásatás eredményeiről a következő számunkban részletesen beszámolunk. Június 25-én megindult a kishajóforgalom a Dunán, személyeket és kerékpárt szállítva egyik partról a másikra. Két nagy tábor örült a hajóforgalomnak, a túlparti - géderlaki, dunaszentbenedeki, uszodi, foktői - kisárutermelők, és a paksi strandolni vágyók. Igaz, a piacozók öröme hamar lelohadt, mikor megpillantották a hajóról a gesztenyefákat és a sok lépcsőfokot. Kedden és pénteken már hozták áruikat, de a terheiket csak a hajó négy fős személyzete segítségével sikerült felvinni a sétányra. Viszont a hajó legénysége - kapitány, matróz és két nyugdíjas jegykezelő - nem vállalhatja a piacozók segítését. Azt mondják, jobb lett volna a Süveges-révnél (Hirt-köz) kiépíteni a kikötőt. Itt közel a buszmegálló, és nem meredek a part. Mellesleg, nem véletlenül helyezték őseink annak idején ide a révet. Régen négy révátkelőhely volt Pakson. A Süveges-, vagy Molnár-réven kívül volt a Felsőrév, vagy Zádori-rév, ahonnan rendszeres kompjárat volt. A másik rendszeres átkelőhely az Alsó-rév, vagy Biskói-rév, és volt az úgynevezett Piaci-rév, ahol nem volt rendszeres kompjárat. A Piaci-révet tönkretette az épülő 6-os út, a többi átkelőhelyeket pedig az idő, a lelketlenség. Ma már ott tartunk, hogy a Mohácsi Révhajózási Vállalattól bérli a megyei tanács a kishajót, mert Paks városa nem tudjaf?) fenntartani. A túlparti árusok jönnek, hogy olcsóbb áruikkal letörjék a helyi piacozók egyre emelkedő árait, de ilyen kikötő miatt nem bírják vállalni az utat. A város gyarapszik, a piac bővül, hiszen lendületesen épül a lakótelepi új piac. Ebből következik, hogy egyre több árura lenne szükség. Viszont úgy tűnik, a Bendegúznak csak azt a szerepet szánták, hogy a strandolókat vigye, hozza. Egyébként reggel hattól este hatig jár a kishajó óránként, kivéve a 13 órás járatot, az kimarad, hiszen ebédidőt is biztosítani kell a legénységnek. A menetdíj egy személyre 10 Ft, aki kerékpárral akar átkelni, annak 15 Ft egy út. Vihar után a Dózsa György úton
