Atomerőmű, 1988 (11. évfolyam, 1-12. szám)

1988-04-01 / 4. szám

XI. ÉVFOLYAM, 4. SZÁM 1988. ÁPRILIS Április 4-i megemlékezés Hazánk felszabadulásának 43. évfordulójáról ünnepi gyűléseken emlékeztek meg a PAV-nál és a beruházáson tevékenykedő válla­latoknál. A PAV-irodaépület földszinti tanácstermében tartott központi ünnepségen Gyarmati László, a PAV PB titkára mondott beszé­det. Emlékeztetett a 43 évvel ez­előtti eseményekre, amelyek gyö­keres változást hoztak a magyar nép életébe. Szólt az azóta eltelt időszak gazdasági eredményeiről különös tekintettel a villamos­­energia-ipar fejlődésére. A mához érve hangsúlyozta, hogy nagy út van mögöttünk. Korszakos vív­mányokat mondhatunk magun­kénak. A negyvenhárom év nagy léptékű átalakítási folyamatai, po­litikai küzdelmei, a sikerek és tra­gédiák messzeható tanulságokat hordoznak, amelyek lényege, hogy népünk önmaga formált rendben kíván élni és alkalmaz­kodni a világ változásaihoz. Tör-Tavaszi évfordulók - rendezvé­nyek keretében az ünnepi me­gemlékezések és koszorúzások mellett gazdag kuturális, és sportprogramokon vehetett részt Paks város ifjúsága. Március 15-én a város KISZ- eseinek képviselői megkoszorúz­ták az ifjúsági ház mögötti em­léktáblát. Március 19-én tartották a városi ifjúsági napot, amelynek rendez­vényeit a KISZ városi bizottsága, a PAV KISZ-bizottsága és a KISZ atomerőmű beruházás kivitelező bizottsága szervezte. Az ifjúsági nap első eseménye a FIN Kon­zerv Kupa kispályás labdarúgó-Átnéztem az „Atomerőmű Építői” és a „Paksi Atomerőmű” eddig megjelent 75 számát (60 + 15) és meglepődtem: a Dunáról csak egy jelentősebb írás látott napvilágot 1985. telén, amikor a folyón beállt a jég. Ismét igazolva láttam azon vé­leményemet, hogy a város el van zárva a Dunától, és úgy tesz mint­ténelmünknek még nem volt eredményesebb szakasza, mint az utóbbi négy évtized. S mégis, napjainkban mind többeket kísért a közös jövőnkért érzett aggoda­lom. Fejlődésünk lelassult, késve és nehezen alkalmazkodunk a vi­lággazdaság új követelményei­hez. Ma már világos, hogy a meg­torpanás okainak elemzése során mélyre kell ásnunk. Az átalakítás­hoz új erők kellenek, fel kell sza­badítani a társadalomban szuny­­nyadó erőforrásokat. Csak a telje­sítményelv következetes alkalma­zásával változtathatunk. Olyan környezetet kell formálni, amely nem csupán alkalmas az új befo­gadására, de olyan értékrend munkál benne, amely kényszerít a több, a jobb keresésére. A tét nagy. A párt közös gondolkodásra és cselekvésre hív. Tovább kell ta­nulnunk tisztelni a különböző, gyakran kisebbségi véleménye­ket, ugyanakkor kellő önfegye­lemmel végrehajtani a többség bajnokság volt. A PSE-pályán ne­vezhettek a csapatok. A küzdelem nyolc órakor vette kezdetét. A négy benevezett csa­pat közül végül is az ÉPFU KISZ- eseinek csapata vitte el a pálmát. Délután tartották az Évfordu­lók vetélkedő döntőjét az MMK nagyklubjában. A döntőbe azok a csapatok kerültek, amelyek az előzetesen kitöltött tesztlapokon a legjobb eredményt érték el. Az alapos felkészültséget, pontos tör­ténelmi ismereteket igénylő kér­dések nem kis gondot okoztak a résztvevő csapatoknak. Az öt döntős csapat közül a PAV külső technológia osztály ha nem is lenne folyója. Ha a Du­náról akarunk beszélgetni, akkor a halászokat érdemes felkeresni. Húsvét előtt beszélgettem a Bárkán, Szepesi Imrével és Vass Antallal. Az emberek jöttek-mentek, hol halat kértek, hol csak tanácsot, vagy információt a víz állásáról. Imre bácsi mérte a halat, vagy akaratát. A jövő a gyárakban, a földeken, a szellem műhelyeiben dől el. Határozott vezetésre, értő végrehajtásra van szükség az or­szágban mindenütt - hangsúlyoz­ta Gyarmati László. Április 4., hazánk felszabadulá­sának alkalmából kiváló munká­juk elismeréseként többen vehet­tek át kitüntetéseket. Állami díj megosztott kitüntetést kapott Si­mon Péter üzemviteli igazgató és Márton János beruházási igazga­tó. A Munka Érdemrend arany fo­kozatával tüntették ki Varga Já­nost, a reaktor karbantartó osz­tály művezetőjét. A Haza Szolgá­latáért kitüntetés ezüst fokozatát kapta Bárdosi János PFŐ-pa­­rancsnok, a Közbiztonsági érem bronz fokozata kitüntetésben ré­szesült Gerendái Ferenc polgári fegyveres őr. A Tűzbiztonsági érem ezüst fokát kapta Tímár Gé­za, a GÜFO külső technológia osztály vezetője. alapszervezete bizonyult a leg­jobbnak. Este az MMK-ban az utóbbi idők egyik legtöbbet vitatott film­jét láthatták az érdeklődők. Az „Úgy érezte, szabadon él” című alkotást vetítették, amely a hazai kábítószeresekről, a kábítószer­probléma gyökereiről szól. A nap programját a megyei diszkósok találkozója zárta. A nonstop diszkóparádénak a Lep­ke étterem adott othont. A tán­­coslábúak este tízig rophatták a legújabb slágerekre. A bevétel tel­jes összegét nemes célra fordítják: felajánlották az 1848-as emlékmű építésére. tett-vett a bárkán - mert csak úgy állni képtelen volt - és beszélt a Dunáról. Sokszor olyan érzésem volt, hogy nem is nekem beszél hanem a folyónak. Elképzeltem, mikor csónakba száll és kimegy a vízre egyedül, akkor is így beszél, képes lenne átbeszélni talán napokat­­heteket is. A hal fogyott, az emlékek vi­szont nem, mert még a bárka fül­kéjének gerendájáról is a múlt kö­szön vissza: a gerendára jegyzik fel ugyanis a nagy vízállásokat, a földrengéseket és egyéb jelentő­sebb eseményeket. Innen olvastam le én is a vízál­lásra vonatkozó adatokat: 1975. július 10-én: 812 cm 1979. június 20-án: 682 cm 1981. augusztus 28-án: 712 cm 1988. április 1-jén 750 cm-nél tetőzött a Duna. Az év túlnyomó részében le kell menni a bárkára, és csak a jel­zett magas vízállásoknál fordul­hat elő, hogy azt mondjuk: felme­gyek a bárkára. -B­Az MSZMP KB tavaly novem­ber 11 -én határozatot hozott az üze­mi pártbizottságok végrehajtó bi­zottság nélküli, egytestületes szer­vezetekké történő alakításáról. A döntés értelmében március végén soronkívüli küldöttértekezletet tar­tott a Paksi Atomerőmű Vállalat pártbizottsága és az irányítása alatt működő kivitelezői pártbizottság. A küldöttértekezleteken értékelték a PAV illetve a kivitelezői PB válasz­tás óta végzett munkáját és megvá­lasztották az új vb nélküli pártbizott­ságokat. A PAV PB küldöttértekezletét március 28-án tartották a PAV-iro­daépület földszinti tanácstermé­ben. A meghívott vendégek között volt Pónya József vezérigazgató, az MSZMP KB tagja, Lipovszky Gyu­la, a városi PB első titkára, Pásztor Béla, a kivitelezői PB titkára, vala­mint a PAV KISZ-szervezetének és szakszervezeti bizottságának képvi­selői. Első napirendi pontként a kül­döttek megvitatták a PAV PB meg­választása óta végzett munkájáról szóló beszámolót, amelyet a részt­vevők írásos formában korábban már megkaptak. A beszámolóban Gyarmati László, az MSZMP PAV bizottságának titkára értékelte az 1986. februárja, a PB megválasztása óta terjedő időszakban végzett munkát. Emlékeztetett az elért gaz­dasági eredményekre, amelyek kö­zül kiemelkedik a 4. blokk határidő előtti üzembe helyezése. Az elért eredmények, az üzemkészség világ­­viszonylatban is elismerést keltett, amelyre méltán lehetünk büszkék. A hazai elismerés sem maradt el, a vállalat harmadik alkalommal is megkapta a Kiváló Vállalat címet. A gazdasági eredmények mellett a beszámolóban szó volt a gondok­ról is. A beruházás irányításában történt ERBE-PAV váltás fokozott meggyőző politikai munkát kívánta gazdasági, párt-, KISZ- és szakszer­vezeti szervek részéről. A meggyő­zés sajnos nem talált megértésre minden átvett dolgozónál. Jelenleg a 2x1000 MW-os bővítés pénzügyi gondjai, a beruházói szervezet ki­alakításának kérdése, a kivitelezői vállalatok munkával való ellátottsá­gának helyzete teremt esetenként az indokoltnál is kedvezőtlenebb hangulatot. Az újonnan megválasz­tott pártbizottságnak a jövőben is nagy figyelmet kell fordítania a poli­tikai meggyőző munkára, a megfe­lelő biztonságérzet megteremtésé­re és a helyes perspektíva érzékelte­tésére - szól a beszámoló. Annak ellenére, hogy a vállalat gazdasági eredményei jók, akad ja­vítanivaló. A pártbizottság ennek szellemében foglalkozott az MSZMP KB 1986. november 19-20-i, a gazdasági munka javításá­nak feladatairól szóló határozatával és a KB 1987. július 2-i állásfoglalá­sában meghatározott gazdasági-tár­sadalmi kibontakozás programjá­val. A PB, a pártvezetőségek és az alapszervezetek, figyelembe véve a felettes pártszervek programját, ki­dolgozták a gazdasági vezetéssel karöltve a program végrehajtásának helyi feladatait. A programban megfogalmazódtak a munkát aka­dályozó, befolyásoló tényezők kija­vítására, a munkaidő jobb kihaszná­lására, az állásidők csökkentésére vonatkozó elképzelések. Ezek meg­valósítása folyamatban van. Ugyan­akkor a megtett intézkedések, a túl­óra csökkentése, a bélyegzőkártya bevezetése nem talált kellő megér­tésre a vállalat dolgozóinál, de a párttagság egy részénél sem. Ezen a téren is hatékonyabb meggyőzésre van szükség. Az eszmei-politikai nevelőmun­káról szólva a beszámoló rámutat: a PB fontos feladatként kezelte e munka színvonalának emelését, a pártvezetőségek és alapszervezetek helyzetének megszilárdítását, poli­tikai szerepük erősítését. A XÜI. kongresszus határozatának megfe­lelően a PB igyekezett erősítem a pártmunka mozgalmi jellegét és visz­­szaszorítani a hivatali felfogást, a formalizmust. A pártcsoportok igyekeztek a párttagokat megfelelő testre szabott pártmegbízatásokkal ellátni. Ezek egyre kevesebb formá­lis elemet tartalmaztak. A megbíza­tások értékelése is általában rend­szeresen megtörténik. A pártépítéssel kapcsolatban a beszámoló hangsúlyozza: legfonto­sabb szempont a minőségi követel­mények fokozottabb érvényesítése volt. A taglétszám növekedési üte­me - figyelmen kívül hagyva az át­igazolással érkezőket - jelentősen meghaladta az országos átlagot. Ugyanakkor nem sikerült elérni, hogy a felvettek kétharmada har­minc éven aluli legyen. Társadalmi­gazdasági helyzetünk problémái már ebben az évben éreztették hatá­sukat a pártépítő munkában. Felte­hetően a következő időszak ennél lényegesen nehezebb lesz. Ezért kellő körültekintéssel kell felkészül­ni, hogy olyan emberek kerüljenek a pártba, akik felvételük után cselek­vő kiállásukkal erősítik a párt iránti bizalmat, növelik a kommunisták tekintélyét. A pártfegyelem és a tömegszer­vezetekkel fennálló kapcsolat rövid értékelése után a beszámoló részle­tesen kitért az elmúlt időszak két legfontosabb politikai feladatára: a tagkönyvcserékkel kapcsolatos el­beszélgetésekre és az ideológiai munka időszerű kérdéseiről, a párt vezető szerepéről, a politikai intéz­ményrendszer továbbfejlesztéséről szóló tézisek megvitatásának ta­pasztalataira. A PAV párttagsága az elbeszélge­téseket komolyan vette. A nyílt, őszinte, kritikus, esetenként szen­vedélyektől fűtött véleménynyilvá­nítás volt ajellemző. Az elbeszélge­tések során gyakran elhangzott, hogy több ilyen őszinte vélemény­­cserére lenne szükség, mivel az utóbbi időben a beszámoló taggyű­lések előtti beszélgetés formálissá vált. Az elbeszélgetések tapasztala­tait összegezték és különböző szin­teken továbbították. A beszámoló csak néhány véleményt ragadott ki: Nagyon sok észrevétel hangzott el a gazdasági stabilizációs program­mal kapcsolatban. A programot mindenki szükségesnek tartja, de sok kétség merült fel a teljesíthető­ségével, helyességével kapcsolat­ban. Az elért eredmények elismeré­se mellett a meg nem valósult prog­ramok, határozatok miatt a vezetés iránti bizalom megrendült, amihez a végrehajtott a kádercserék többsé­ge is hozzájárult. A tagság hiányolja a korábbi időszak gazdasági munká­jának alapos elemzését és az elköve­tett hibák őszinte feltárását. Az ideológiai kérdések kapcsán teljes egyetértés alakult ki, hogy ko­rábbi szocializmus értelmezésünk több lényeges eleme elavult és erre már jóval korábban reagálni kellett volna. Dinamikusabb szocializ­muskép kialakítása szükséges, amely megmutatja, hogy a hozzáve­zető út sokféle lehet. Élénk vitát vál­tott ki a tulajdonviszonyok alakulá­sa, a magántőke és vállalkozás hely­zete, az elosztási viszonyok kérdése és a szociálpolitika. A párt vezető szerepének erősíté­sét és a politikai intézményrendszer továbbfejlesztését a párttagság idő­szerűnek és szükségesnek tartja. Szükségesnek tartják a párton belüli döntési rendszer korszerűsítését, mivel túl hosszú a reakcióidő. A párt tevékenységének hatásfokával elégedetlen a tagság és nem tartja elégségesnek a határozatok végre­hajtásának ellenőrzését sem. A vél­­ménynyilvánítás őszinteségét, az azzal való azonosulást jelölték meg hogy nem érvényesül kellően az alulról jövő kezdeményezés. Sok ki­fogás érte a jelenlegi tagdíjrend­szert, felmerült az egy párt-több párt rendszer kérdése is. Döntő többségben egyetértés van a párton belül a választási rendszer megújítá­sával kapcsolatban. Számos kritikus vélemény hangzott el a párt káder­­politikájával kapcsolatban. A tagság helyteleníti a körforgásos cseréket. Az elbeszélgetéseken szó volt a vállalati pártmunkáról is. Meg­egyeztek abban, hogy javítani kell az alapszervezeti munka színvonalát és lényegesen javítani kell a pártcso­portmunkát. Elhangzott olyan vélemény, hogy a tagságnak nincs kellő rálátá­sa az igazgatósági és vállalati PB- szintű munkára. Ezen a téren jobb tájékoztatásra van szükség. Szóba került a párttisztséget betöltők eg­zisztenciális függősége a gazdasági vezetéstől. A vállalat gazdasági helyzetével kapcsolatban elhangzott, hogy pa­zarlás tapasztalható, állandóak az átalakítások, a parkosított területek tönkretétele és újjáépítése, az XX- es gépkocsikat sok esetben magán­célra használják. Esetenként szerve­zetlen a munkavégzés és a túlórafel­használás. Az elbeszélgetések során számos témában ellentmondásos vélemé­nyek kerültek felszínre, de ezek a vélemények is a jobbító szándék je­gyében hangzottak el. Fontos feladat, hogy a megvá­lasztandó pártbizottságok gondo­san elemezzék a felvetéseket és a sa­ját területükön intézkedjenek a hi­bák kijavítására. Az írásos anyaghoz fűzött szóbeli kiegészítésben a PAV PB titkára megemlékezett hazánk felszabadu­lásának évfordulójáról majd rövi­den összefoglalta az írásos anyag­ban foglaltakat és kérte a küldötte­ket, hogy vitassák meg a beszámolót és tegyenek javaslatot a PB munká­jának javítására. A hozzászólásokat követően Gyarmati László összefoglalta az el­hangzottakat, majd a küldöttek egy­behangzó szavazással a beszámolót a kiegészítésekkel együtt elfogad­ták. Ezután került sor az új, vb nélküli pártbizottság megválasztására. Tí­már Géza, a jelölőbizottság elnöke kapott szót. Elmondta, hogyajavas­­lat elkészítése előtt elbeszélgettek a tagság mintegy 90%-ával. Hangsú­lyozta, hogy a PB munkájának na­gyobb nyilvánosságot kell kapnia, mivel kiderült, hogy a tagság nem tudja milyen kérdésekkel foglalko­zik a PB, és milyen állásfoglalások születnek. A párttagság elvárja a PB- től, hogy többet foglalkozzon a PAV-osokat érintő helyi kérdések­kel. Felvetődött az is, hogy ajelöltek között kevés a munkás. A jelölőbi­zottság véleménye szerint egy veze­tő párttestületben nem lehet pusz­tán a munkáslétszámarány tartása a cél, hanem olyan személyeknek kell helyet kapniuk a PB-ben, akik vár­hatóan minden kérdésben kellő rá­látással rendelkeznek és ugyanak­kor jól tudják képviselni a munká­sok érdekeit is - hangsúlyozta ajelö­­lőbizottság elnöke. Ezután került sor a szavazásra. Az újonnan alakuló PAV pártbi­zottságba választották Gyarmati László pb-titkárt, Bajsz Józsefet, az üzemviteli igazgatóság osztályveze­tőjét, Bárdosi Jánost a PFŐ parancs­nokát, Hetzmann Albertet, az Üzemviteli Igazgatóság főosztály­vezetőjét, Kiss Zoltánt, a karbantar­tási igazgatóság főmérnökét, Ku­­domé Szanyi Katalint, a beruházási igazgatóság ügyintézőjét, Nagy Kol­lár Gyulát, a karbantartási igazgató­ság lakatosát, Nőtáros Mihályt, a be­ruházási igazgatóság főmérnökét. Pálfalvi Gyulát, az üzemviteli igaz­gatóság turbinagépészét, Péter Já­nost, a karbantartási igazgatóság la­katosát, Racskó Imrét, az üzemvite­li igazgatóság technikai vezetőjét, Tilky Pétert, a nukleáris igazgatóság osztályvezetőjét, Riczkó Józsefet, az üzemviteli igazgatóság osztály­­vezetőjét, Rósa Gézát, a nukleáris igazgatóság osztályvezetőjét, Varga Lászlót, a karbantartási igazgatóság művezetőjét, és Varga Tibort, a be­ruházási igazgatóság főosztályveze­tőjét. Ezt követően a megválasztott pártbizottság megtartotta első ülé­sét. K. L. Ünnepelt az ifjúság Felmentem a bárkára T i 750 cm magasan ring a bárka Új feladatok a PAV PB előtt

Next

/
Thumbnails
Contents