Atomerőmű, 1987 (10. évfolyam, 1-12. szám)
1987-11-01 / 11. szám
A nagy október eszméinek valósággá válása Világtörténelmi jelentőségű esemény 70. évfordulóját ünnepeltük és köszöntöttük. Olyan eszmék valósággá válása kezdődött el 1917-ben, amelyek döntően meghatározzák azóta is az emberiség sorsát. A szocializmus erejét, történelmi szükségszerűségét bizonyítja, hogy eddig, viszonylag rövid útja során mindig képes volt a megújulásra, a továbbhaladásra. Van átgondolt, stratégiai érvényű válasza, perspektívákat adó, mozgósító hatású programja az emberiség jelenlegi nagy kérdéseinek megoldására. Ezt bizonyítja a Szovjetunió Kommunista Pártjának új programja, amely az országok társadalmi-gazdasági fejlődésének meggyorsítása alapján előirányozza a szocializmus tervszerű és minden oldalú tökéletesítését, a szovjet társadalom haladását a kommunizmus felé. Ez a program a békéért és a társadalmi haladásért folytatott küzdelem nagy programja. A szovjetunióbeli szocialista átalakulás útja egyetemes tanulságokat kínál, ezeket azonban valamennyi szocialista országnak a maga történelmi hagyományaihoz, sajátosságaihoz szabottan kell felhasználni — alkotó módon. Több mint negyven esztendő hazai törekvésének, hogy október eszméi a gyakorlatba is átkerüljenek, sok szép eredménye van. A továbbhaladás feltétele a meglévő erőforrások jobb kihasználása, a követelmények növelése, a termelési szerkezetek halaszthatatlan átalakítása, a műszaki fejlesztés meggyorsítása, a gazdaságirányítási rendszerünk tökéletesítése, a jövedelmező termelés elsődlegessé tétele. A társadalmi és egyéni boldogulás döntő jelentőségű feltétele a gazdaság eredményes működése. Az MSZMP Központi Bizottsága társadalmi-gazdasági kibontakozási programja megfogalmazza az egész társadalom tennivalóit. A kibontakozási program arra a felismerésre épül, hogy az eddigi társadalmi-gazdasági gyakorlatunk gyökeres megújulásával lehet a jelenlegi helyzetből kimozdulni, majd pedig előrehaladni. Csak a végzett munka minőségének, szellemi tartalmának, értékének növelése hozhat tartós gazdasági javulást. Amikor a nagy októberi szocialista forradalom évfordulójára emlékezünk, akkor cselekszünk helyesen, ha a jövő fejlődésének reális lehetőségeit is felmérjük. A lehetőség és a küzdelem előttünk áll, ennek vállalására kötelez mindnyájunkat október eszméje. Paks termeli a villamos energia 30 százalékát Valamennyi blnkk behozatalánál új feladatokkal kellett szembenézni Hazánk életében talán egyedülálló ünnepségnek lehettek részesei 1987. október 30-án a Paksi Atomerőmű Beruházás 333. sz. üzemcsarnokába meghívott vendégek — a tévé és a napilapok jóvoltából az egész ország nyilvánossága. — Az ünneplők a már teljesen elkészült 1760 MW-es erőmű 4. reaktorblokkjának avatása alkalmából — egy közös visszatekintésre — gyűltek egybe. Befejeződött egy nagy építkezés, amelynek előzményei 1966. decemberben megkötött szovjet—magyar államközi egyezmény — két nyomottvizes reaktorral felszerelt WER 400 MW-os erőmű magyarországi létesítéséről — aláírásával kezdődtek. Az építési megegyezést követően több tervmódosításra, sőt. méteres födémé. 1980. október 18-án az 1. sz. reaktortartály beemelésével kezdetét vette az első blokk technológiai szerelése. 1982. december 14-ére, miután az I. blokk üzembehelyezési munkáinak nagy része, így a cirkulációs mosatás, I. revízió, tömörségvizsgálat megtörtént, sor került — hazánkban először — energetikai reaktor elindítására. A fizikai méréseket, ellenőrzéseket követően 1982. december 28-án az I. blokk egyik generátora párhuzamosan kapcsolódott az országos hálózattal, ezzel a dátummal Paks belépett az energiatermelők sorába. Az első blokk üzembe helyezésével párhuzamosan haladt a 3—4. blokk építése és a 2. blokk szerelési munkálatai. Két év múlva, 1984. szeptemberében megtörtént a 2. blokk generátorainak párhuzamos kapcsolása. 1985 májusában a beruházás-irányítás átszervezése mellett a 3—4. blokknál új készrejelentési határidőket hagytak jóvá. Így a 3. sz. blokk 1986. szeptember 28-án, a 4. sz. blokk 1987. augusztus 16-án (a jóváhagyott tervtől négy hónappal korábban) kapcsolódtak az országos energiarendszerbe. építkezésen dolgozók száma 1980—83. évben meghaladta a 10 000 főt. A közösen végzett sikeres munka jóleső tudatával gyűltek az avatóünnepségre az erőmű építésében részt vevő országok küldöttei, állami és politikai életünk jeles személyiségei, tervező és beruházó vállalatok képviselői, az építés és üzemeltetés meghívott dolgozói. Szovjetunióból Nyikoláj Fjodorov Lukonyin atomenergetikai miniszter vezetésével kormányküldöttség érkezett. Jelen volt Ondrej Durej Csehszlovákia, Kari Heinz Lugenheim NDK nagykövete. A hazai vendégek sorában Grósz Károlyt, az MSZMP Politikai Bizottságának tagját, a Minisztertanács elnökét; dr. Kapolyi László ipari minisztert; Németh Miklóst, az MSZMP KB titkárát üdvözölhettük. Részt vettek az ünnepségen Tolna megye és Paks város párt- és állami vezetői is. Elöljáróban Pónya József, a PAV vezérigazgatója köszöntötte az ünepi munkásgyűlés résztvevőit, és jelentést tett a kormány elnökének a 4. reaktorblokk elkészültéről és ezzel a paksi atomerőmű-beruházás első szakaszának befejezéséről. Kapolyi László ipari miniszter — aki egyben az atomerőmű-avatás kormánybizottságának elnöke is —, ünnepi beszédében kiemelte, hogy ez a beruházás jelentősen megváltoztatta a magyar energiaipar szerkezetét, a négy reaktor által termelt villamos energia a hazai energiatermelő kapacitás 30 százaléka. Az atomerőmű belépése az olcsóbb üzemeltetés és a felszabaduló szénhidrogének révén elősegítik a vegyipar, a petrokémia korszerűsítését. E beruházás jelentőségét nem lehet leszűkíteni csak az energiaiparra. A részt vevő építő és szerelő vállalatok nehéz feladatok megoldása során szerzett tapasztalatai kisugároznak az egész országra. A számítástechnikának, gépiparnak, műszertechnikának fel kellett nőni egy olyan szintre, amely alkalmas atomerőművi technológia kiszolgálására. Az ipari miniszter ezt követően méltatta a beruházásban részt vevő tervező, építő, szerelő és üzembe helyező vállalatok helytállását, köszönetét mondott áldozatos munkájukért. Külön megemlítette a GYGV, Vegyépszer és Április 4. GM kollektíváit, ezek a vállalatok kiváló munkát végeztek, szívesen látjuk őket kiemelt beruházásainkon — mondotta Kapolyi László. Az ünnepségen felszólalt Nyikoláj Fjodorov Lukonyin, a Szovjetunió atomenergetikai minisztere, a következőket mondta; — Nagyon jó benyomást, élményt szereztem ma, amikor megtekintettem a létesítményt. Ez az erőmű jó és ügyes kezekben van, nagy figyelmet fordítanak a helyes üzemeltetésre, a technológiai szabályok betartására, az üzemellenőrzésre és karbantartásra. Lukonyin ezt követően kifejtette, hogy az erőmű építése során létrejött nemzetközi kapcsolatok nagyon értékesek — mint mondotta: jó iskola volt, termelési és emberi értelemben megtanultunk együtt dolgozni, gondolkozni, és tisztelni egymást. Az atomenergetikai miniszter szólt az atomerőművek biztonságáról is, rámutatott az atomenergia-felhasználás jelenlegi kérdéseire. — 30 éves múltra és tapasztalatra tekinthetünk viszsza az atomenergia-felhasználásban, a gazdaságosság, az üzembiztonság és nem utolsósorban fogyó energiakészleteink a nukleáris energia mellett szólnak, a lakosság mégis aggodalommal nézi ezt a térhódítást. Az emberiségnek ki kell békülni a technikával és okosan szolgálatra bírni azt. A világ reaktorbaleseteinél és Csernobilnél is a fő okok kö-Amikor 1986. augusztus 16- án a rádióban, a tévében elhangzott a hír, hogy párhuzamosan kapcsolták a paksi atomerőmű 4. blokkját, egy nagy építkezés, egy nagy mű elkészültének lehettünk tanúi. — Ez a nagy építkezés, — amely gyökeresen átformálta Paks és környékének arculatát, adottságait, — több mint húsz évvel ezelőtt kezdődött. Az építők ez idő alatt maradandó értékeket teremtettek itt, ezen a korábbi pusztaságon, úgy is mondhatnánk, hogy birkalegelőn. Sok ezer ember számára épült fel kényelmes lakás, utak, üzletek, más infrastruktúra. Ugyanennyi ember számára teremtődött jó keresetet biztosító, erőt próbáló, szakmai tudást gyarapító mukahely — mondotta Varga Tibor, a PAV főosztályvezetője, a IV. reaktorblokk népgazdasági átadása alkalmából, a beruházást irányítók és az építkezésben részt vevő vállalatok „házi” ünnepségén. — Büszkék lehetünk a létesítés műszaki színvonalára, a négy, illetve a két éve működő blokkok nemzetközi tekintélyt kivívó üzemeltetési adataira. 1986. augusztus 16-án a paksi atomerőmű építkezésnek lezárult egy fő szakasza, de örömmel vehetjük tudomásul, hogy a beruházás folytatódik; 1986 augusztusában további 2 db 1000 MW egységteljesítményű blokk építésére kötöttünk államközi egyezményt a Szovjetunióval. Új feladatok felvállalása előtt érdemes elidőznünk azon, vajon mindig jól dolgoztunk-e, ha elkövettünk hibákat, hol és hogyan kellene változtatni azokon? zött ott találjuk az ember és a technika egymás közötti rossz viszonyát. Mi azt szorgalmazzuk — visszalépés helyett —, hogy nemzetközi összefogással vállaljunk garanciát még megbízhatóbb atomenergetikai technológia kifejlesztésére és átfogó ellenőrzésére. Ismertek az építkezés dátumai, többször kellett határidőket módosítani: erre vannak mentségeink is. Mi voltunk az elsők, akik megnövelt biztonságú erőművet készítettünk, a módosítások tervezési hiányosságokat hoztak, sok volt a szállítási hiányosság is, de elmondhatjuk azt is, hogy a beruházás szervezésében, a hazai ipar felkészülésében, egyéb építkezési feltételek megteremtésében nem jutottunk arra a szintre, ami a korábban tervezett ütemeket garantálhatta volna. Az 1000 MW-os blokkok építése elé nézve, a tervcélban jóváhagyott 1994—95. évi belépési időt (első 1000 MW-os blokk párhuzamos kapcsolása) tekintve, a terv optimistának tűnik. De azt is figyelembe kell venni, hogy Pakson már van atomerőműépítési gyakorlat, és 1000 MW-os kontémentes erőmű építése már járt útnak számít, hiszen a Szovjetunióban, Bulgáriában már létesültek ilyen erőművek. A terv sikeres teljesítéséhez azonban egyéb feltételek megteremtése is indokoltnak látszik. — A beruházás-irányítás átszervezése szükséges; a feladat nagyságának megfelelő szervezetet kell felállítani. — Korszerű, számítógéppel támogatott szervezési technológia, az eddiginél nagyobb méretű építészeti iparosítás a következő fontos feltételek. És van még egy fontos dolog a mű sikeres elkészítéséhez, az Önök segítő szándéka és nagy tapasztalata — fejezte be beszédét Varga Tibor. Nagy István Kapolyi László, Pónya József és Grósz Károly a díszemelvényen 1970-ben az erőmű építésének leállítására került sor. Közben szigorodtak az atomerőművekre vonatkozó biztonsági előírások, emiatt újabb tervmódosítás vált szükségessé. A megépült 4x440 MW-os változat 1975- ben lett elfogadva és immár megváltozott feltételek között új (eddig kipróbálatlan) erőműtípus létrehozásával kellett a szovjet—magyar—cseh —lengyel szakembereknek megbirkózniuk. 1978 közepére elkészült az 1—2. blokk főépületének +6 Nemcsak az energiaipar gazdagodott E nagy építkezésre visszanézve, érdemes felidézni azt, hogy ez a több mint 96 milliárd forint értékű beruházás komoly anyagi áldozatokat követelt az országtól, és ezzel nagy felelősség hárult az építőkre, és a későbbi üzemeltetőkre. Jellemzi e munka nagyságát, hogy a szovjet szakértők, a cseh, lengyel és bolgár szállítók és szerelők mellett 150 magyar vállalat, ebből 40 nagyvállalat vett részt az építésben. És az Pakson adottak a feltételek az atomenergia-bázis bővítéséhez Az ünnepség résztvevői Fotók: Polgár A.
