Atomerőmű, 1987 (10. évfolyam, 1-12. szám)
1987-09-01 / 9. szám
PAKSI ATOMERŐMŰ 3 Paks térképe PAKS TÉRKÉP PLAN MAP Esztétikus formában adta ki a városi tanács vb megbízásából a Kartográfiai Vállalat városunk első nyomtatott - könyvesbolti forgalomban máris kapható térképét. Kiterítem, s előttem a Duna kék szalagja fölött az utcahálózat, erdők, kertek, parkok, rétek zöldje, szántók sárga foltjai. Ilyennek látnám Paksot repülőgépről, csak kb. 10000-szer nagyobbnak. A hátoldalon magyarul és németül 25 soros várostörténeti tömörítvény. A visszakeresést utcajegyzék könnyíti meg, a hatóságokat, hivatalokat, látnivalókat, kereskedelmi és vendéglátóipari egységeket valamint a művelődésügyi, egészségügyi és sportlétesítményeket felsoroló 78 tételes lista. Helyet kapott még a hátlapon az IBUSZ, a Hungária Biztosító, a ruhaipari szövetkezet, a Vörös Csillag Halászati Szöv., a Sánc étterem, a dunakömlődi Halászcsárda és a Gemenc Volán reklámja is. Nagyon kellett már a várostérkép. Hányszor álltunk nélküle tanácstalanul, nem tudva útbaigazítást adni átutazónak, városunkba újonnan költözőnek. De magam sem tudtam eddig, merre van a Sebestyén, az Árpád vagy a Klapka utca. A térképről mindent megtudhatunk. Pillanatnyilag a lakótelepi könyvesboltban kapható 15 forintért. Tudom, nemcsak az én örömöm nagy e kiadvány láttán, hanem sokunké. Öröm annak ellenére, hogy néha dezimformál ill. következetlen. A történeti ismertető szerint majd ötven évvel volt tovább mezővárosi rangunk, mint a valóságban. Jelez a térkép még nem létező intézményeket (Városi Múzeum, Kollégium). Bár a környező városok térképe sem jelez ipari létesítményeket, hiányolom, hogy nincs jelölve a konzervgyár, a téglagyár, kenyérgyár, a ruhaipari szövetkezet. Nem jelöli a tájékozódást jobban segítő földrajzi egységeket az őrzésre és átörökítésre érdemes névvel: Ürge mező, Csányi-kert, Imsós, Újváros, Malom-hegy, Sánc-hegy, Sasvár-hegy... Szerkesztési és egyéb térképészeti kérdések elemzését nem vállalom, feladatom csak az, hogy felhívjam a város lakóinak figyelmét az új helyi kiadványra, melyet hibái ellenére is örömmel üdvözlök és figyelmükbe ajánlok. Herczeg A. Györköny ad telket Az egészséges életmód egyik lehetősége: kiszabadulni a betontömbök közül a szabadba, távol a városi zajtól, az egészségtelen levegőtől a hobbytelekre. A telkekre irányuló igények kielégítése kezdetben - évekkel ezelőtt - nem jelentett gondot. Ma már sajnos nem ilyen kedvező a helyzet. Főleg a vízhez közeli településeken és környékén a telkek árai csillagászati összeget tesznek ki. Ennek ellenére telítettség mutatkozik. Györköny községben azonban többféle lehetőség mutatkozik, amikről Rohn Mátyás tanácselnök így nyilatkozik: Györköny lakossága jelenleg 1200 fő. A lakosság jelentős része a helyi termelőszövetkezetben dolgozik. Körülbelül 100 fő a naponkénti ingázó, Paksra és környékére járnak dolgozni. A helyi lakosok saját földterülettel rendelkeznek. Hagyomány, hogy a családoknál van szőlő, háztáji vagy konyhakert. Községünk „specialitása” a pincehegy. Szinte annyi pince volt a pincehegyen, ahány ház volt a faluban. Sajnos ma már ez nem így van. Jelenleg 260 „üzemelő” présház van a hegyen. Nem dicsekvésként mondom, de errefelé szorgalmas népek vannak. A szőlő, a gyümölcsös művelése a szabad idő nagyobb részét leköti. A házakhoz általában 400 négyszögöles földterület tartozik. A helyi termelőszövetkezet a tagjainak - igény szerint - ezen felül biztosít művelésre alkalmas területet. A nem tsztagoknak a tanács tud hobbytelket bérleményként - szerződés útján - adni. A helyi termelőszövetkezettel igen jó a munkakapcsolatunk. A lehetőségeknek megfelelően - amenynyiben igény van rá - a szükséges gépi földművelésbe is be tud segíteni, kedvezményes elszámolással. Lehetőség van családi házak, földterületek vásárlására is. A falu lakosságának az átlagéletkora elég magas. Ezért nem titkoljuk azon szándékunkat sem, hogy szeretnénk a jelenlegi helyzeten változtatni, és szeretnénk, ha a lakosságunk létszáma emelkedne. Közművesített házhelyeket tudunk biztosítani azon személyek, családok részére, akik letelepedési szándékkal felkeresnek bennünket. Az eddigi tapasztalataink kedvezőek. Nagy az érdeklődés az öreg vagy összedőlt présházak iránt és évente 10-12 új présház épül. Akik építenek, keresnek földterületét is. Györköny sajátosságához tartozik, hogy a pincéhez nincs földterület. Tudok arra is példát mondani, hogy a szülők követik a fiatalokat. A fiatalók Pakson telepedtek le, ott kaptak lakást az erőműtől, a szülők meg közelben, vidéken, itt Györkönyben vettek családi házat. Pár évtizeddel ezelőtt községünk közel háromezer lakosú volt, pedig az akkori feltételek közel sem voltak ilyen kedvezőek. Nincs idegenforgalmi nevezetességünk, de szép a környékünk, alkalmas arra, hogy ki lehessen kapcsolódni, pihenni. Szerencsére a környékbeliek egyre többen tudják. Minden érdeklődőt szeretettel várunk. M. J. A BNV-díj kötelez (II.) Ötlet - forgatás - oktatás 1986. szeptembere óta tanítok a Paksi Atomerőmű Vállalat Műszaki Szakközépiskolájában, fémipari, villamosipari anyag- és gyártásismeretet, kémiát, kémiai technológiát. Az anyagismeretek tematikájában jelentős témakör az anyagvizsgálat. Az anyagvizsgálatok fontossága mindenki előtt ismert, hiszen ezek útján határozzák meg a beépítésre kerülő gépalkatrészek tulajdonságait, az üzemelő berendezések mindenkori állapotát. A téma fontossága - sok vonatkozásban újszerű volta - ellenére nem állt rendelkezésemre középiskolás szinten megfelelő szakirodalom és szemléltető anyag sem. Az erőmű legkorszerűbb anyagvizsgálati módszereit a tanulók - tekintettel a radioaktív sugárzásra közvetlenül nem tekinthetik meg. Mindezek adták az ötletet a film elkészítéséhez. Igazgatónk rugalmassága, az új módszerekhez való hozzáállása következtében az ötletemből 1 perc alatt megbízás lett. így kezdtem hozzá 1986. októberében a forgatókönyv megírásához, majd ennek elkészülte után a PAV videostúdiójában elkezdtük a forgatást. A film két részes. Az első rész a roncsolásos anyagvizsgálatokkal, a most forgatás alatt álló második rész a roncsolásmentes anyagvizsgálatokkal foglalkozik. Az első rész mechanikai, technológiai metallográfiái vizsgálatokat mutat be. A kémiai anyagvizsgáló eljárások közül a nedves analitikai, és a színképelemzéses módszerekkel ismertet meg. A videostúdió szupertechnikája lehetővé tette endoszkópos csatlakoztatással a parányi résen látható színképspektrumok tv-monitoron való megjelenítését. Az inaktív próbatestek vizsgálatát az Erőmű Javító- és Karbantartó Vállalat Anyagvizsgálati laboratóriumában, a radioaktív anyagok vizsgálatait a PAV primerköri anyagvizsgáló laboratóriumának melegkamra során mutattuk be. A filmen látható rajzok, animációk iskolánk műszaki rajzolójának, Lung Jánosnénak ügyességét dicsérik. Ez év májusában szakmai közönség előtt vetítettük le a már elkészült első részt. A TANÉRT-en keresztül beszerezhető oktatófilmek 8-12 perces időtartalmúak. Ilyen hosszú terjedelmű (első rész 30 perc, második rész tervezett ideje kb. 45 perc) és speciális anyagvizsgálatokkal foglalkozó filmet eddig még nem készítettek. Az Országos Pedagógiai Intézet országos forgalmazás céljából a filmet elkérte és most van folyamatban a szakvéleményezése. Az első rész tartalmát, ismeretanyagát tekintve középiskolás szintű. A második rész, mely izotópos, röntgenes, ultrahangos, akusztikus, emissziós, örvényáramos, tv-kamerás anyagvizsgálati módszereket mutat be, a középiskolásoknak csak ismeretterjesztő anyag, inkább szakirányú főiskolásoknak, egyetemistáknak ajánlott. A film készítése számomra ások élményen kívül kemény erőpróbát is jelentett, és a látottakat órámon kiválóan tudom hasznosítani. A film második részének befejezését ez év végére tervezem. Köszönetét mondok a filmhez nyújtott értékes segítségükért az anyagvizsgálati osztálynak, hisz mindezek nem készülhettek volna el a segítőkész hozzáállásuk nélkül, - szaktudásukat méltóképp adták át „UTÓDAIKNAK”. Csercsicsné Illyés Ágnes tanár Schiller József A Paksi Konzervgyár igazgatójával történt beszélgetésünket a munkaerő- és bértémánál hagytuk abba. Egy gondolat erejéig térjünk vissza ezekre, mert arra szeretnék választ kapni, milyenek a kereseti lehetőségek a konzervgyárban? Schiller József: - A konzervgyárak között az átlagtól magasabban vagyunk. Az elmúlt évben biztosítani tudtuk a 8%-os bérfejlesztést. Hadd jegyezzem itt meg: mi nem kapunk állami támogatást, nekünk kell mindent kigazdálkodni. Szűkebb környezetünkhöz viszonyítva már sokkal kedvezőtlenebb a kép, hiszen addig, amíg nálunk az 1986-os évben a keresetszínvonal 72 000 Ft, a város mezőgazdasági üzemeiben 104000 Ft volt az átlagkereset. Az alacsony keresetszínvonalunk egyik alapvető oka a már régebben kialakult rendkívül alacsony bérszínvonal és ebből kitörni nincs módja a vállalatnak.- Ha egy forinttal emelni akarod valakinek a fizetését, mennyi adót kell rá fizetni?- Egy kicsit másképpen közelítsük meg ezt a kérdést, ha 100 Ft keresetre jutó hozzáadott érték növekszik egyik évről a másikra, akkor a bérszínvonal növekedése ennek ütemében nőhet. Nálunk 1986-ban a hozzáadott érték rendkívül magas volt, ezt túllépni nem lehet, mert akkor a 4% bérszínvonal-emelkedést 400% adóval sújtanák. Ezzel a „lehetőséggel” ha élnénk, gyakorlatilag az összes pén-Bár még tart a vénasszonyok nyara, de biztos sokan vannak, akik már leszerepeltek a nyári „oldódások és kötődések” színjátékában, amit utólag elemezve néhol felemelőnek, néhol lesújtónak találunk. Nekünk, magyaroknak, a világot jelentő deszka kétségkívül a Balaton. Nos, aki a nyáron itt játszotta szerepét (netán ide kapta a szakszervezeti beutalóját), annak sok élményben lehetett része. Nekem Balatonmáriafürdő volt a felejthetetlen szín, amely a tó déli részén, Balatonberény (az utóbbinak van nudista strandja is!) közvetlen szomszédságában nyúlik el. Az üdülőkörzet már néhány éve a gazdagodni vágyók, a szerencsevadászok színtere, amelynek díszletében a tündöklő Napsugár restaurant s a megfakult lángossütöde zünket elvinné amit fejlesztésre fordíthatunk.- Most mi a helyzet a fejlesztéssel?- A tröszt időszakából olyan eszközállomány maradt ránk, amely elavult gépparkot jelent.Két év óta van lehetőségünk nagyobb fejlesztésre, mert addig a beruházás mértéke nem érte el az amortizáció szintjét, ami azt jelenti, hogy az egyszeri újratermeléshez szükséges technikai feltételek sem voltak biztosítva.- Ezek szerint akkor a gyár egy újabb felújítás előtt áll?- Igen. Lényegében már 1985- ben elkezdtük, nagyobb lendülettel folytattuk 1986-87-ben. Megújítjuk a gépparkunkat, olyan speciális gépeket és berendezéseket vásárolunk, melyek új, főleg komvertibilis piacra szolgáló termékek gyártását teszik lehetővé. Például 1986-ban vettünk egy svájci sárgarépa-csikozót, melynek segítségével egészen különleges terméket fogunk gyártani: ez a sárgarépacsík 1,6x1,6 milliméter átmérőjű és hasáb alakú. A termék nagyon szép, de a gép ára is magas, hiszen 43 ezer dollárba került.- Igaz már messze van az elmúlt tél, mégis megkérdem: volt-e gondotok?- Elég sok gondot okozott a zord tél, sok energiát felhasználtunk a fűtésre és a készáru megóvására. Az üzem területén nem volt nagyobb kár, annak ellenére, hogyjelentős termékmennyiséget szabadban tárolunk. Jól kialakult és bevált szigetelési technológiánk van, mely -25 Celsius-fokig védi az árut. Ellenben jelentősebb kárunk származott a partnerkapcsolatokból, például a MÁV-val volt gondunk, hiszen hónapokig csak a tört részét kaptuk annak a szállító-kapacitásnak amit igényeltünk. Az áru elkészült és itt volt, a kamatot mi fizettük, az árbevétel pedig stagnált. Van a MÁV-nak egy korábbi tartozása is felénk, hiszen két évvel ezelőtt a szovjet határig elvitték az áruinkat, ott a szovjet fél nem fogadta a hideg és a hóakadályok miatt. Erre a MÁV - a gyár értesítése és megkérdezése nélkül - visszahozta az árut és lerakta, majd egyaránt megtalálható. A szolgáltatás - „mindent a vendégekért” - ars poeticája már itt sem a békebeli, mivel nyílt, leplezetlen szándék a kuncsaftokat kizsebelni. S ennek bizonyságaként csupán egy pár adat. A Somogy megyében forgalmazott áruk 50 százaléka a Balaton körzetében szabadárasnak minősül. A (napi) fogyasztói árak a piaci viszonyok függvényében változnak. A súlyos, néhol már irreális árak a napi fogyasztási cikkeknél (zöldség, gyümölcs, élelmiszer) alakulnak ki. Július végén például a paprika országos átlaga 18 Ft/kg, itt 40 Ft-ot ér, míg a paradicsomot 20 Ft helyett potom 50 Ft-ért lehet vinni - és nem taglalom az átlátszó lángost, a megcsonkított e Lacikonyhatermékeket és a fagylaltautomatikusan leemelt a számlánkról 2 millió forintot oda- és viszszaszállitás címszó alatt. Mi bepereltük őket, de teljesen reménytelen a helyzetünk, igen kiszolgáltatottak vagyunk. A MÁV monopol helyzetben van és ez a kérdés öszszefiigg az oly sokat emlegetett vállalati önállósággal is.- Nem gondoltatok arra, hogy bevezessétek az üzem területére az iparvágányt és saját kocsiparkot vásároljatok?- Megvizsgáltuk ezt a lehetőséget is, még azt is figyelembe vettük, hogy esetleg a 6-os főút máshol megy majd. Sajnos jelentős a szintkülönbség, továbbá a vasút jelenlegi tarifái alapján drága e^y saját hálózat, mivel a megépülés után rögtön a MÁV tulajdonába kerül és jelentős bérleti költséggel jár.- Ezt nem értem.- Mondok egy példát. Rámpát építettünk saját költségünkön az állomáson, hogy egyáltalán be tudjunk rakodni a vagonokba. Most kénytelenek vagyunk szerződést kötni a MÁV-val, hogy ő szerződésileg biztosítja ennek a rámpának a használatát, ami után mi bérleti díjat fogunk fizetni.- Ez valóban ízig-vérig magyar jog. Ilyenkor érzem, nálunk a jog a csűrés-csavarás szintjére süllyedt és az erőviszonyokon nyugszik.- Hagyjuk a jog asztalát, térjünk vissza a konyhai asztalokhoz. Milyen az idei szezonális eredmény?- A nagy hideg, a késői tavasz következményeként a borsószezon két hetet késett. 1986-ban június 3-án indult, idén június 16-án. Több mint 8000 tonnát dolgoztunk fel, melyből 147000 tonna készáru készült és ez 5%-al több az előző évinél. Ezt az eredményt csak azért sikerült elérni, mert időközben jelentős műszaki fejlesztést hajtottunk végre. 85-86-ban napi 60 vagonos készárut termeltünk, az idén megközelítettük a 80 vagonos teljesítményt. Amennyiben nincs ilyen hőség és nem rövidül a borsószezon, legalább 10-15%-al többet tudtunk volna feldolgozni. A már említett kéthetes csúszás megmaradt a többi termékeknél is, így az első naptári féléves tervet nem teljesítettük de ezt szeptemberre pótoljuk. Beregnyei Miklós gömböcskéket. És (talán) ilyenekből származó kacsalábon forgókon stilizált betűkkel hirdetik: „Zimmer und ganzes Haus besetz frei”. Lám csak lám, mit termett a nacionalista érzelem mély gyökérzete! Saját népe szeretetét? Itt már aligha. Vagy csak az alkimisták vesztették el a magyar szöveget az előadás hevében? No igen, ők azok, akik (tévedésből) forint helyett márkában mondják a végösszeget. Nem csoda, hisz szezonban itt is bábeli a nyelvzavar, csak minden hatodik személy beszél magyarul. Ettől függetlenül remek a nemzetközi együttlét, s mint bennszülött jár-kel mindenki, ahol „meredek” vonalú fürdőruhát viselő hölgyek forrósítják a hangulatot. A vízben, illetve vízparton sem különb a helyzet, ahol fennen erkölcstől vezérelt monokinis szépneműek élvezik a nyár melegét. Naplemente után, estefelé már a diszkóban és a privát éjszakai szórakozóhelyeken (leghíresebb a Cat noir night clubban szövődnek a (nemzetközi) szálak, amelynek közepette a párok egymás fülébe súgva rebegik el: viszontlátásra jövőre, ugyanitt! így az írás végefelé azon gondolkodom - ha éppen nem is a méregdrága szórakozóhelyeken -, meddig találkozhatunk mi, szerényebb jövedelműek az egyre jobban „privátiasodó” Balatonnál, amely nekünk, magyaroknak, a tengert jelenti. G. Szabó Pál Élménysarok Balatoni nyár Teljed a monokini a Balatonnál is
