Atomerőmű, 1987 (10. évfolyam, 1-12. szám)
1987-09-01 / 9. szám
X. ÉVFOLYAM, 9. SZÁM 1987. SZEPTEMBER Főiskolát avattunk Szeptember 7-én jeles esemény zajlott le Paks város történetében, hiszen ez a nap a főiskolai képzés nyitánya. Iskolát avatnak, tanévet nyitnak Kovács Balázs főiskolai oktatásvezető beköszöntő szavai: „Paks városának az elmúlt 12 hónapban kijutott az oktatási jellegű örömünnepekből. A tavalyi tanévkezdéskor új általános iskolával gyarapodtunk, és 1986. augusztus 26-án pedig Kapolyi László ipari miniszter felavatta az ország első vállalati szakközépiskoláját. dr. Artinger Istvánt, a BME Gépészmérnöki Karának dékánját kérték fel, ki hangsúlyozta az itt induló üzemmémökképzés jelentős népgazdasági hasznát. . Az ünnepségen megjelent Hatvani György, a Magyar Villamos Művek Tröszt vezérigazgatója, Császár József, a Tolna Megyei Tanács elnöke és természetesen Pónya József, a Paksi Atomerőmű Vállalat vezérigazgatója, valamint a párt és társadalmi vezetés megyei és városi képviselői. Az ünnepi kószátokat és kapcsolódási pontokat, melyek összekötik a két intézményt a vállalattal. Elmondta, hogy bizonyos értelemben könynyű helyzetben van a főiskola, hiszen egy európai hírű egyetem szárnyai alatt működik, melyhez az anyagi támogatást az ország egyik legnagyobb vállalata biztosítja. Ez a kétirányú kötődés lehetőséget ad a napi élettel együtt futó oktatási rendszer megvalósítására. Többek között olyan elképzelések és tervek vannak, miszerint nincs Csak egy évet kellett vámunk, hogy igen aktív szervezőmunka után a felsőfokú oktatás is otthonra leljen nálunk. Egy évszázados álom valósult meg ebben a Duna-parti kisvárosban, amely a virágzó mezővárosból, néhány évtizedes túlzott nyugalom után az ország atomvárosa lett. Napjainkban fejeződik be a nagy mű, az atomerőmű négy blokkos beruházása, amely az ország fejlődésének egyik alappillére. Szinte szimbolikus, hogy ezzel egyidejűleg megteremtődött az üzemeltető-karbantartó személyzet alapképzésének vállalati háttere is. A mai nappal beinduló energetikai képzés, mely Tolna megye második felsőfokú szakképzése, túlmutat Paks határain, a hallgatók majdani képzettsége országos elhelyezkedésre jogosít fel.” A tanév hivatalos megnyitására szöntő szavak után a műszaki szakközépiskola másodéves hallgatói kellemes és hangulatos műsorral köszöntötték a szenioratus várományosait és a hozzátartozóikat. A hangulatos és színvonalas műsorok már hagyományosak az iskolában. Az ember hajlamos azt hinni, egy műszaki iskolában csak a reáltárgyak dominálnak. Itt ez nem jellemző, nagyon kellemes hangú zenei együttes kíséri a műsorokat, hol nem a decibel nagysága a mérvadó, hanem a szöveg érthetősége és a dallam. A vers- és prózamondók szépen és érthetően beszélnek, mondandójukat átérzik, nem azért mondják mert „kell”. Az ünnepség után arra kértem Kováts Balázst, mondjon néhány mondatot a BME - főiskola - PAV kapcsolatáról. A főiskolai oktatásvezető hosszan sorolta azokat a év végi gyakorlat, hanem minden héten egy napot az erőműben tölt a hallgató. Minden főiskolás egy fontos beosztású személy mellé lesz állítva, melynek munkáját egész nap figyeli. Megfigyeléseiről feljegyzést készít, melyet év végén összegez és javaslatait is el kell mondania az adott területen észleltekkel kapcsolatban. A BME Gépészmérnöki Kar paksi energetikai üzemmérnök szak hallgatói ilyen szellemben és légkörben készülnek fel az „Életre”. Ezekhez az új tervekhez és az újabb elképzelésekhez kívánunk sok szerencsét az intézmény minden egyes dolgozójának - akik különben a PAV dolgozói - és természetesen a főiskola minden hallgatójának. BEREGNYEI Nyugdíjasok szabadidős háza Augusztus 28-án, kellemes nyárvégi napon új közösségi létesítményt avattak városunkban. A Marx téren az Úttörő és Ifjúsági Ház közvetlen szomszédságában nyugdíjasok, a felújításban részt vevő munkahelyek képviselői, a város vezetői jelenlétében bensőséges ünnepség keretében nyílt meg e napon a Városi Nyugdíjas Klub. A mintegy 150 tagot számláló klub eddig az ifjúsági ház egyik helyiségében működött, a dalosok, a horgászok, a kártyások felváltva, nemegyszer hely- és idő szűkében küszködve. A tagok és a vezetőség régi vágya volt, hogy olyan körülmények között működhessenek, ahol önállóan, zavartalanul hódolhatnak kedvelt elfoglaltságuknak, egymást segítve, társak között töltve nyugdíjas napjaikat. Ez év elején mód nyílt a cselekvésre: a városi tanács rendelkezésünkre bocsátotta a volt földhivatal épületét, s a nyugdíjas klub vezetőségével közösen felhívással fordult a munkahelyekhez, legyenek cselekvő részesei a klubház kialakításának. E felhívás eredménye a társadalmi összefogás szép példája, hogy a klub szeptembertől kezdve már új helyén, jó körülmények között folytathatja működését. Az öt helyiségben otthont találnak a dalosok, a horgászok, a kézimunkázok, tervezik színjátszó csoport létrehozását, bizonyára népszerű lesz a kártya- és biliárdterem, az udvaron nemsokára kuglipálya is épül. Rendszeresek lesznek a filmvetítések, kirándulások, a nyugdíjasokat érdeklő előadások is és ahogy ezt Herczeg József a városi tanács elnökhelyettese avatóbeszédében elmondotta: „... legyen a nyugdíjasok otthona Paks közéletének egy új fóruma, ahol a tagok folyamatosan értesülhetnek arról, hogy mi is történik a városban, milyen tervek foglalkoztatják a város vezető testületéit, hogyan építik tovább a Előkészületek a bővítésre A kivitelezői pártbizottság az elmúlt időszakban is folyamatosan figyelemmel kísérte a hatáskörébe tartozó vállalatok munkáinak alakulását, és a vállalatoktól kapott információkat a PAV BÉRIG felé továbbították, közösen keresve a megoldásokat. Tavaly év végén a PAV pb-vel közösen kialakított állásfoglalásban elemezték a jövőbeni feladatok lehetőségeit, és megállapították, hogy közös érdek a kivitelezők magjának Pakson tartása, és ehhez pedig szükséges, hogy a megfelelő feltételeket, illetve munkákat biztosítsák. A IV. blokk befejezése és az elmúlt időszakban történt felső szintű döntések következtében ismét célszerűvé vált a vállalatok helyzetével foglalkozni, ezért a kivitelezői pb az augusztus 31-i ülésén újra napirendre tűzte ezt a kérdést. Az éves tervek teljesítésének reális lehetőségei vannak, azonban szükségesnek látszik, hogy a felső szintű döntések alapján a PAV pontosítsa, konkretizálja a kivitelezők által elvégzendő feladatok nagyságát, időpontját. A paksi munkák lecsökkenése komolyabb munkaerő-átcsoportosításokat követelt minden kivitelezőtől, és ha a Pakson végzendő feladatok nem indulnak meg (biztonságnövelő intézkedések munkálatai, karbantartási, felújítási munkák, I-IV. blokki kiegészítő munkák, stb.), úgy a létszámmozgás további növekedésével kell számolni. Az állami döntések ismeretében gyorsítani kell az előszerződések véglegesítését annak érdekében, hogy a kivitelező vállalatok tervezni tudják tevékenységüket, egységük fenntartását, létszámuk hatékony foglalkoztatását. A bővítés előtti átmeneti időszak, reálisan vizsgálva, kevés lehetőséget ad a vállalatok részére az „átélésre”, ezért kiemelten fontos feladat, hogy a kapacitások lekötésére új munkalehetőségek után nézzenek. A PAV kezdeményezésével szovjetuniói atomerőmű-építkezéseken tettek látogatást augusztusban a kivitelező vállalatok paksi vezetői, és próbálták felmérni a kinti munkavégzések lehetőségeit. Az utazás előkészítését és szakmai hasznosságát többen bírálták, hiszen a megtekintett két beruházáson, úgy tűnik, nincs lehetőség magyarok részéről munkát vállalni. A bővítésre való felkészülés érdekében a meghatározó létszám együtt-tartására, az irányító szervezetek fenntartására az átmeneti időszakban a kivitelezők elhelyezési, szolgáltatási és egyéb feltételeket kértek a PAV-tól térítés ellenében. Egy-egy vállalat például gyártási, előszerelési munkákat kíván végezni a területen a létszám megtartása érdekében. Mivel a PAV jelentősen fel akaija emelni a különféle szolgáltatási, bérleti díjakat, ez megkérdőjelezi az ittmaradás gazdaságosságát. A bővítésre, az V., VJ. blokkok építésére, szerelésére valamennyi kivitelező vállalat bejelentette részvételét, munkavégzési szándékát. Azok a vállalatok, amelyek az előszerződés előzetes véleményezésében részt vettek, nagy vonatokban ismerik a részvételük terjedelmét, a legfontosabb elképzeléseket. Fontos lenne ezeknek a feladatoknak a mielőbbi konkretizálása, a gyakorlati munkavégzés feltételeinek megteremtése. Amenynyiben a fenti kérdések megnyugtató módon nem rendeződnek, úgy 1988-tól - átmenetileg - a munkaterületről való teljes levonulással is számolni kell. A kivitelezői pb javasolja a vállalati központi gazdasági és pártszervek részére, hogy rövid időn belül tűzzék napirendre a paksi egységeik jövőbeni feladatait, a szükséges intézkedések megtétele érdekében. Pákozd és Sukoró emléke 1848 szeptemberében a honvédseregek még szervezés alatt állnak, soraik napról napra duzzadnak és erősödnek az idegen földről hazatérő honvédekkel, tisztekkel és a hazai önkéntes ezredekkel. A márciusi forradalom vívmányait védelmezni szándékozó honvédcsapatok zöme még nem esett át a tűzkeresztségen, mikor Jellasics bán támadó szándékkal behatolt az ország területére. A mai szemnek igen furcsák lenne az a kép, melyet a cs. kir. sereg és a magyar csapatok mutattak Pákozd és Sukoró alatt. Császári egyenruhás honvédszázadok néztek farkasszemet ugyanazon egyenruhát viselő császáriakkal. Az akkori viszonyokra jellemző, hogy a többnyire németekből és mostani fiatal nemzedékek azt, amit a nyugdíjasok valaha elkezdtek.” A klubba a továbbiakban is szeretettel várnak mindenkit, aki jó barátokra, társaságra vágyik, s kellemesen kívánja eltölteni szabad idejét. Köszönet a városi tanácsnak, a költségvetési üzemnek, a vízműnek, a VERTESZ-nek, a bajai tsznek, a LAKISZ-nak, a ruhaipari, a cipész-, az építőipari szövetkezetnek, a BUDOS-talnak és mindazoknak, akik elősegítették a nyugdíjasok szabadidős házának létrehozását. Bodó Katalin népművelő csehekből álló cs. kir. V. tüzérezred egy osztálya nálunk, másik osztálya az ellenség táborában szolgált. A magyar seregek vezére, Móga altábornagy nem szándékozott csatát vívni Jellasics seregével. Szeptember 29-én Jellasics már hajnalban megkezdi előőrsei által a csatározást. Móga, politikai okoknál fogva, bevárni akarván, hogy a bán kezdje a támadást, szigorú parancsot bocsát ki a megelőző napon, hogy bármily közel jön is az ellenség, a mieink mind addig nyugton maradjanak, míg tényleg meg nem támadtatnak. Az első lövés tehát ezen a napon is a horvátok részéről történt. A magyar csapatok jobb szárnya kapta a fő támadást, hol a tolnai nemzetőrség is harcolt és három órai tüzelés után visszaverték az ellenséget. A győztes csata után Móga altábornagy a kormányhoz küldött jelentésében így emlékezik meg a tolnaiakról: „Ezen ütközetben alkalmuk volt magukat kitüntetni: Perczel őrnagy vezérlete alatt álló tolnai nemzetőrségnek...” A szeptember 29-én megvívott győztes csata emlékére, ezt a napot a fegyveres erők napjaként tartjuk számon és ilyenkor köszöntjük fegyveres erőinket. Ennek a győztes csatának több, a mai napig is érvényes tanulsága van. Az egyik legfontosabb, hogy a mai hadseregünk is védelmi szerepet tölt be, mint elődje. Van egy kevesebbet emlegetett tanulsága is a pákozdi győzelemnek, nevezetesen a magyar parlamenti demokrácia fényes sikerét is bizonyította ez a győzelem. Ugyanis a csata elfogadására és megvívására történt határozat hozatalakor nincs miniszterelnök, kormány, nádor, csak képviselőház. Széchenyi ideggyógyintézetben, Batthyány Lajos lemondott, a nádor lemondott, Kossuth Lajos pénzügyminiszter az Alföldön katonákat toboroz, Mészáros hadügyminiszter a bácskai hadműveleteket vezényli, helyettese az államtitkár átállt az ellenséghez, Baldacci ezredes, a nemzetőri tanács elnöke lemondott. Teleky tábornok a drávai sereg parancsnoka és mint tartalék, tanácstalan és szívrohamai vannak. Éppúgy bizonyítéka mindez a hadsereg használhatóságának, mint a magyar parlamenti demokráciának. Mi akik szeretjük mondogatni, hogy a demokráciát nehezen tanuljuk, mert sohasem volt benne részünk: ne feledjük, hogy íme 1848 őszén e válságos napokban a képviselőház kormányozta az országot, a képviselőház választotta meg, és működtette a honvédelmi bizottmányt. Egyszerűségükben is milyen felemelő szavak, amikor a kurta hadijelentés végén, ott a pákozdi janicsártemető mezején, a házelnök vezetésével így íija alá magát a képviselőház nevében kiküldött négy politikus: „Képviselők négyen és Pázmándy Dénes elnök.” Igen, ők voltak akkor az ország: képviselők négyen. És mögöttük az egész országgyűlés. BM. A főiskolai oktatótermek bemutatása az MVMT, a BME és a PAV vezetőinek
