Atomerőmű, 1987 (10. évfolyam, 1-12. szám)
1987-08-01 / 8. szám
X. ÉVFOLYAM, 8. SZÁM. 1987. AUGUSZTUS Köszöntjük alkotmányunk ünnepét Az állampolgári jogok első megjelentetését a történelemben és azt a gondolatot, hogy az összes hatalom a népből származik, az angol forradalom kísérelte meg a gyakorlatba is átültetni 1647-ben „A Nép Szerződésiben. A IV. rész kimondja: „a Parlamentnek, valamint a nemzet jövendő képviselőinek a hatalma egyedül választóiknak legyen alárendelve, és ők, hatalmuknál fogva minden más személy vagy személyek hozzájárulása vagy beleegyezése nélkül, törvényeket hozzanak, megváltoztassanak vagy megsemmisítsenek .. A Levelierek radikális követelései azonban nem valósulhattak meg még átdolgozott formában sem. A XVIII. század politikai és jogi irodalma már megpróbálja konkretizálni a népből származó hatalom gondolatát. A francia forradalom létrehozza a világ első írott, a szó szoros értelmében vett alkotmányát 1791-ben, mely már tartalmazta a polgári alkotmányok minden későbbi alapelvét is: az állampolgári egyenlőség kimondását, a népszuverénitás elvét, az államhatalmi ágak szétválasztását, a parlamentek jogait... stb. Hazánkban az első írott polgári alkotmánytervezetet Martinovics Ignác és a magyar jakobinus mozgalom tagjai készítették el 1794-ben, mely „A Reformátorok Társaságának kátéja” címet viseli. Ezt követően Táncsics Mihály is kidolgozta az új alkotmány javaslatát, és 1849 márciusában Debrecenben jelenteti meg. A szabadságharc bukása után az emigrációban élő Kossuth Lajos is készít egy alkotmány-javaslatot, melyet haza is küld. Ezek az alkotmányok csak papíron maradtak, a gyakorlati megvalósításukra várni kellett 1918. június 28-ig, mert ekkor lépett hatályba az az alkotmány, melyet a Tanácsköztársaság alkotott meg. Ez az alkotmány már szocialista alkotmány volt, s alaptételének nagy része az 1949-ben elfogadott alkotmányban is szerepelt, és az 1972-ben módosított alkotmányban is helyet kapott. Az 1949-es alkotmány megszövegezésének és törvénybe iktatásának gondolatát a magyar kommunisták 1948 nyarán megjelent programnyilatkozata vetette fel először, ily módon: ..A Párt szükségesnek tartja a népi demokrácia alaptörvényének megalkotását, hogy az állampolgárok jogait és kötelezettségeit, az állami, gazdasági és társadalmi rend alapvető változásait, a magyar köztársaság népi jellegét törvény erejével alkotmányban szentesítsük.” A tervezetet annak idején megvitatták a tömegek és így vélekedtek szövegéről: „Minden betűje igaz, meg akarjuk és meg fogjuk valósítani hazánkban azt, amit a tervezet tartalmaz." Alkotmányunk jogokat és kötelezettségeket tartalmaz, az állampolgári jogok élére a munkához, a pihenéshez, a szociális ellátáshoz és a művelődéshez való jogot állítottuk. Ezekre az alapvető jogokra épült azután a személyi szabadság, a sajtószabadság, a szólásszabadság, a gyülekezési és egyesülési szabadság. Az 1972-ben módosított alkotmány ú’ vonása, hogy az 54. § (2) bekezdésében kimondja: az állampolgári jogokat egyrészt a szocialista társadalom érdekeivel összhangban kell gyakorolni, másrészt ezen jogok gyakorlását nem lehet elválasztani az állampolgári kötelességek teljesítésétől. Hiszen az alkotmány annyit ér, amennyit abból, betartunk és betartatunk. Beregnyei DIV. blokk is áramot ad Lapzárta után, augusztus 16-án, vasárnap 11 óra 26 perckor ismét lezárult egy „zakasz az atomerőmű-építés történetében: rákapcsolták a IV. blokkot az országos villamosenergia-hálózatra. A nevezetes esemény tevékeny részese volt Kapolyi László ipari miniszter, és az atomerőmű vezetőin kívül jelen volt Péter Szigfrid, az MSZMP Tolna Megyei Bizottsága első titkára, valamint A. Jeliszejev, a Szovjetunió magyarországi nagykövetsége kereskedelmi főtanácsosa is. A párhuzamos kapcsolást követően az ipari miniszter átölelte Pónya József Vezérigazgatót, és csak annyit mondott: köszönöm! Szólt ez a köszönet a jelenlévő vezetőkön kívül az éppen szolgálatot teljesítő Angyal Ferenc reaktoroperátornak, Hanoi József turbinaoperátornak, Szőke Attila blokkügyeletesnek, László Zoltán blokkelektrikusnak éppúgy, mint azoknak az ezreknek, akik részt vettek az építésben, a szerelésben és az üzembe helyezésben. Várhatóan szeptemberben ünnepélyesen üzemi géppé nyilvánítják a IV. blokkot is. Fotó: Sörös Mihály Fizikai indítás után, párhuzamos kapcsolás előtt Mire ez az írás megjelenik, teljesen befejeződik a 12 éve tartó paksi atomerőműépítés I. szakasza és a IV. blokk várhatóan szeptember hónapban eléri a 100 százalékot. így Paks 1760 MW villamos energiát ad majd az országnak. De most még nagy a nyüzsgés a IV. bokk vezérlőtermében, folyik a villamos- és gépészeti berendezések kipróbálása. Az üzembe helyezés utolsó előtti fő fázisa a fizikai indítás, ilyenkor a berendezések és azok kezelői, meg a számítógépek a fizikusok rendelkezésére állnak. Két fizikus: dr. Józsa István és Gémesi Csaba a reaktor paramétereit ellenőrző műszert nézik, a műszereken időnként beállításokat végeznek. Sarkadi Dezső mérési adatokat rögzít egy ellenőrző naplóba, őt szólítom meg: — Elmondanád, mit csináltok? — Most éppen a reaktor üzemzavari védelmi berendezésének a próbái folynak. Ilyenkor a reaktor már üzemel kb. 15 kW-nyi teljesítményen, ez a névleges teljesítménynek mintegy százezred része. Ezen a teljesítményen a nukleáris jellemzők nagy részét már jól lehet mérni. Az üzemzavari rendszer hatékonyságának a lepróbálása az elsődleges. Ezt követően a reaktor neutronháztartás-vizsgálata következik, ezen belül a fluxus egyenletesség, szimmetria, feltöltés helyességének ellenőrzése. A fizikai kíséreltek másik nagy csoportja a szovjet számítógépes modellel végzett vizsgálatok, mely adatokból megállapíthatók a reaktor fontosabb tulajdonságai, így részben igazolódnak az elméleti számítások, valamint a mérések helyessége, másrészt alapadatokat állapítunk meg az üzemeltetők számára. Ez azért fontos, mert bizonyos reaktor-fizikai jellemzők ismerete elengedhetetlenül szükséges a manőverekhez (leterhelés, felterhelés, átrakás stb.) és valamennyi reaktor egyedi tulajdonságot mutat, nem lehet a kezelést tipizálni. — E munkák sorában végül mikor jelenik meg az energia a vezetéken? — Még ezen a kis teljesítményen elvégezzük a telepített belső érzékelők, távadók bekalibrálását. A felterhelésnek még feltétele — fizikus szempontból — a nulla sugárzási nullszintek megálapítása és különböző reaktor-diagnosztikai mérések, megfigyelések elvégzése, de ez nem a mi dolgunk. A most elvégzett mérések alapján az energia-felügyelet ad engedélyt a reaktornak a névleges teljesítmény 10—15 százalékáig történő felterhelésére, mielőtt már a biztonsági rendszereket és védelmeket lepróbálták. Ezen a Gémesi Csaba az adatokat rögzíti a számítógépen teljesítményen kapcsolják rá a generátort a kimenő hálózatra, tehát ilyenkor már energiatermelés is folyik, és fokozatosan emelkedő teljesítményszinten végzünk méréseket a reaktoron. — Sok tapasztalatot szereztek a négy reaktor üzembehelyezésével? — Igen, ennek a munkának lényeges eleme a gyakorlati tapasztalat. A/. I. sz. blokk üzembe helyezésénél a PAV- osok közül Beier Mathias —. aki az NDK-ból jött — rendelkezett csak nagyobb tapasztalatokkal, műszerek dolgában sem álltunk jól; az I. reaktor a Moszkvai Kurcsatov Intézet műszereivel lett üzembe helyezve. A II., III., IV. blokk üzembe helyezése során — ebben a munkában már én is részt vettem, speciális elektronikai és fizikusi képesítéssel, a reaktor mérő- és ellenőrző készülékeinek üzembe helyezésével foglalkozom —, már hazai műszerekkel dolgoztunk, amit a KFKI és más társintézetek fejlesztettek ki a paksi tapasztalatok felhasználásával. A szovjet szakértők és más szomszéd , országok hasonló témával foglalkozó szakembereitől is sokat tanultunk. Megjegyzem, hozzánk is szeretnek jönni nézelődni. — Mivel foglalkoztok, ha az első kiépítés befejeződik és a IV. blokk 100 százalékos terheléssel üzemelni fog? — Egyrészt az üzemeltetés során szerzett adatok feldolgozása még jó ideig eltart, másrészt a kampányokat mi készítjük elő. A négy blokkot 10 hónaponként át kell rakni és a munka folyamatos. Ezen túl ellenőrzik az üzemelő reaktort, és annak fizikai paramétereit. Van egyéb Dr. Józsa István a regisztráló készüléket állítja feladatunk is: operátorok felkészítése, vizsgáztatás, valamint az erőmű dolgozóinak alapszintű nukleáris ismeretek megadása a vállalati alaptanfolyamok során — szóval lesz munkánk ezután is, bár örömmel vesszük, hogy az üzembe helyezések után nyugodtabb körülmények között, a megszokott munkánkat végezhetjük. N. I. 1 Sarkadi Dezső a technológiai paramétereket egyezteti
