Atomerőmű, 1987 (10. évfolyam, 1-12. szám)

1987-06-01 / 6. szám

PAKSI ATOMERŐMŰ 3 Fontos tanácsrendeletek Paks város tanácsa első negyedéves ülését a 45 ta­nácstagból 33 volt jelen és vitatta meg a kilenc napi­rendi pontot, melyből azt a kettőt emelem ki, melyek a legnagyobb vitára és legtöbb hozzászólásra serkentették a tanácstagokat. Ezek közül az 5. napirendi pontként tár­gyalt: „A városi tanács 2 1987. sz. tanácsrendelete a házadóról” címet viseli. A tanácsrendelet az 1986. 25. tvr. helyi viszonyokra tör­ténő lebontása. Az alapren­delet a Magyar Közlöny 1986. 42. számában található teljes részletességgel, ezért itt csak a legfontosabb ré-Az alapadó összegét 10—25 százalékkal emelheti a helyi tanács, illetve 10—50 száza­lékkal csökkentheti. Az emelés és csökkentés attól függ, hogy az adott lakás például üdülőövezetben vagy kedvezőtlen övezetben van-e. A városi tanács a már em­lített rendeletében alapadó­emelést nem határozott meg, viszont kedvezőtlen övezet­nek minősítette Csámpát, Gyapát és Cseresznyés-pusz­tát, hol 30 százalék adó­­csökkentést határozott meg, szeit emelem ki. A rendelet szerint az adómentességnek két alap­esete van, a többi esetet nem sorolom. Tehát adó­mentes: az egy- és kétlakásos épü­letben a 100 m2-nél, az ennél többlakásos épü­letben a 80 m2-nél nem nagyobb alapterületű la­kás. Az adó alapja: a lakás alapterülete. A 80, illetve 100 m2 határokat figyelmen kívül kell hagyni, ha a la­kásban lakó személyek szá­ma alapján az egy főre jutó terület nem több 25 m2-nél. Az adó mértéke: Dunakömlődöt is kedvezőt­len övezetbe sorolta, de itt csak 15 százalék adócsök­kentést rendelt el. Az új törvény szerinti adót 1987. január 1-től kell fizetni. A háztulajdonosok május 30-ig megkapták az adóbe­vallási íveket, melyeket jú­­niun 30-ig kötelesek vissza­küldeni a tanácsra. Július és augusztusban elkészülnek az elsőfokú határozatok, melyeket az érintettek kéz­hez kapnak, és az így meg­állapított adót ebben az év­ben november 15-ig pótlék­­mentesen lehet befizetni. A házadórendelettel egy­­időben változik a garázsok adóztatása is, mely szintén alapterület után lesz adóz­tatva. 16 négyzetméterig mentesek az adótól, ameny­­nyiben ennél nagyobb, de a 40 négyzetmétert nem ha­ladja meg, akkor a 16 négy­zetméteren felüli nagyságért 20 forintot kell négyzetmé­terenként fizetni. Adóköte­lezettség esetén a legkisebb évi adó összege 400 forint­nál nem lehet kevesebb. A másik napirendi pont a városi tanács 3 1987. sz. tanácsrendelete a város köz­­tisztaságának fenntartásáról. A rendeletet több tanács­tag felszólalásában, saját ta­pasztalatainak elmondásá­val támogatta és támasz­totta alá szükségességét. A tanácsrendelet tartal­mazza az ingatlanok és köz­területek tisztántartását, a köz- és magánterületek, va­lamint a közönség számára nyitva álló helyiségek szeny­­nyezésének tilalmát; a ház­tartási hulladék fogalmát és kezelését; egyéb, nem ház­tartási szemét fogalmát és kezelését; a szennyező anya­gok szállítását; a csapadék­víz helyzetét stb. A rendelet elolvasása után az ember úgy érzi, a köz­­tisztaság közügy, kivétel nél­kül mindenkire tartozik, és mindenkinek van benne sze­repe — tennivalója. A rendelet így szabályoz­za a januárban oly nagy gondot okozott hóeltakarí­tást: „A járda tisztítását, a hó eltakarítását, síkosság­mentesítését reggel 7 óráig, illetve a szükséghez mérten naponként többször el kell végezni.” Város Község az alapadó mértéke I. Ha a területrész 40 m'--nél nem nagyobb 80 Ft m- 40 Ft m-II. Ha a területrész 3 200 Ft 1 600 Ft 40 m‘--nél nagyobb, de a és a 40 m- feletti rész utón 100 m--t nem haladja 100 m2-ig meg 120 Ft m- 60 Ft m-10 400 Ft 5 200 Ft III. Ha a területrész és a 100 m2 feletti rész után 100 m2-nél nagyobb 180 Ft m2 90 Ft m-Egy nagy tehetség Dudás Lacival otthoná­ban, mondhatnám a „szá­mítógép-szobában” beszél­gettünk az iskoláról, a szá­mítástechnikáról és a csa­ládról. — Tavaly a 2. sz. álta­lános iskolában végeztem 4,7-es tanulmányi átlaggal, majd az Atomerőmű Mű­szaki Szakközépiskola elek­tronikai műszerész szakára felvételiztem — emlékezik vissza Laci. Mondhatom, hogy az általános iskolához viszonyítva kemény felvételi volt, de szerencsémre a matek és a fizika kedvenc tantárgyaim. Szigora elle­nére nagyon megszerettem az iskolát, s én valóban ra­jongással ülök be padjaiba. — Kik a tanáraid? — Osztályfőnököm Mógor­­né Tóth Ildikó, matektaná­rom Gémesi Csaba, fizika­tanárom Torma Béla és az elektrotechnika szakoktatóm Szabó Béla. — Ügy hallottam, hogy az iskola szabadidős tevékeny­ségén belül nagy szakköri élet folyik. — Ez valóban így van, s mindemellett számtalan le­hetőségben válogathatunk. Én keddenként számítás­­technikai szakkörre járok, amelynek Tormáné Győrffy Éva a vezetője. — Ezennel elérkeztünk be­szélgetésünk apropójához, a számítástechnikához. Kérlek, beszélj erről! — A számítástechnikával 1985-ben kezdtem el foglal­kozni öcsémmel és szüleim­mel. Kezdetben én is, mint bárki más, játékkal kezd­tem, de később már nem sok örömöm telt benne, így elkezdtem saját programo­kat írni. Ehhez szakirodal­makat szereztünk be, amelye­ket közösen tanulmányoz­tunk, néha az éjszakába nyúlva. Egyszerűbb, majd egyre bonyolultabb progra­mokat dolgoztam ki. — Csak egy párat, ha em­lítenél ezek közül. — Ne tűnjön dicsekvés­nek, de sok programot ír­tam már magam és az is­kola részére, amelyet jól tudtak hasznosítani taná­raim. A tanév elején készí­tettem egy olyan programot, amely emblémás címkéket nyomtatott az osztálynaplók­ra; szakoknak megfelelően. Később olyan programot ír­tam, amely nyilvántartja az 1987—88-as tanévre jelent­kezőket, többféle szempont alapján rendszerezve őket. A magam részére „gyártot­tam” matek- és fizikafelada­tokhoz használható progra­mokat, amelyek gyorsabbá, precízebbé teszik a számo­lást. — Szakirodalomról beszél­tél. Milyen anyagaid van­nak? — Ha úgy tetszik, én is a BASIC programozási nyel­ven tettem meg az első pró­bálkozásaimat, s ehhez sze­reztek be szüleim anyagot. Később a Commodore sze­mélyi számítógéphez meg­jelent egy bővítés, a Simon's BASIC, amelyre nemrég fej­lesztettek ki egy rendszert, az ún. CAD-rendszert, tehát kénytelen voltam ezt is meg­venni. És most utóbb — egy tanfolyam kapcsán — meg­ismerkedhettem a számítós­­technika-programozás újabb elemével, a gépi kódú prog­ramozással, amely lényege­sen gyorsabb, mint a BASIC, s mindemellett bonyolultabb feladatokhoz is alkalmas. — Mit tudhatnánk meg erről a tanfolyamról? — Számítástechnikai tan­folyamról jelent meg hirde­tés a HVG februári számá­ban — veszi át a szót az apuka —, s támadt az a gondolatom, hogy Lackót jó lenne beíratni. A tanfolyam a mérnöktovábbképző intéze­ten belül — Budapesten — indult be, amelyet Laci az Atomerőmű Műszaki Szak­­középiskola teljesfokú tá­mogatásával végzett el, és most hadd mondjam büsz­kén: jelessel. — Nagyon nagy megtisz­teltetésnek tartjuk, hogy Csákány Antal tanár úr, a tanfolyam óraadója, jutalmul meghívta Lacikát egy nyári számítástechnikai táborba — veszi át a szót az anyu­ka. — A tábort a KFKI-s gyerekek részére szervezik, ahol Lacika mint óraadó fog közreműködni. — Laci, ha korodhoz ké­pest ilyen magas szinten is­mered a számítástechnikát, akkor miért nem ezen a vo­nalon tanulsz? — A mai alkalmazott szá­mítástechnikát csak jól meg­alapozott szakmai ismerettel lehet magas szinten művel­ni. Erősen él bennem, hogy a számítástechnikát és mik­roelektronikát hasznosan le­het kapcsolni — lásd Japánt, ahol ma már a legjobban ismerik ezt a technikát. Mű­szaki ismereteimet ezért tö­rekszem megalapozni. — Ezek után úgy gondo­lom, hogy már álmodban is programozol, de mégis, mi­vel töltőd a szabad idődet, ha egyáltalán van? — Természetesen van — mosolyodik el Laci. Legfő­képp mozogni szeretek: úsz­ni, kerékpározni és túrázni. — A zenét szereted? Mert én itt Hi-fi-torony he­lyett csak a Commodore-64 személyi számítógép-egysé­get látom. — Nem rajongok érte. G. Szabó Pál Árnyékban Több hozzászóló mondta el az idei télen szerzett ta­pasztalatát, miszerint sokan arra vártak, majd a költ­ségvetési üzem eltakarítja a havat. A hó foglyai vagyunk, de azért levelezgetünk, íroga­tunk egymásnak. Ilyen men­talitás mellett nem lesz rend és tisztaság a városunkban. A tanácsülésen elhangzott hozzászólásokból kicsengett a lakótelepiek elmarasztalá­sa, mert egy-két lépcsőház­tól eltekintve, csak szöcske­ugrásokkal lehetett az épü­letekbe bemenni vagy ki­jönni. A felszólalók határo­zott kérése volt, hogy a la­kótelepen ne a költségvetési üzem takarítson — kivéve az utakat —, hanem az ott lakók. A másik nagy és örökös téma a szennyvíz utcára en­gedése és a szemét tárolása, elhordása. A tanácsülés úgy foglalt állást, hogy a közterület­felügyelők napi feladata le­gyen azt figyelni, kik enge­dik az utcára a szennyvizet, vagy a kocsi mosásából származó vizet. Továbbá a műszaki osz­tálynak fel kell mérnie, ren­delkeznek-e a háztartások a szükséges kukával. Ugyanis egyre több a zsákokba gyűj­tött és a várost kürölvevő zöldövezetben szétszórt sze­mét. Ez a jelenség azt jelzi, hogy sokan zsákba rakják a szemetet, majd kocsiba te­szik, és valahol eldobják. Ha társadalmi munka te­rén oly sokat tettünk és te­szünk városunkért — kör­nyezetünkért, akkor ezt a hatásfokot ne rontsuk le a jelzett visszásságokkal, még úgy sem, hogy közömbösen elmegyünk a szemetelók mellett. Valóban az lenne a jó, ha a köztisztaság kér­dése közüggyé válna váro­sunkban. béri Könyvtári hírek Április 29-én a városi ta­nács művelődési osztályán tárgyalták meg és fogadták el a paksi közművelődési könyvtárak középtávú fej­lesztési tervét. A terv meg­valósulásától a raktározási gondok megszűnését és a színvonalasabb (gyorsaság, másolási lehetőség ...) szol­gáltatást remélhetjük. * Györkönyben május 1-én avatták fel az újjáépített művelődési házat, melyben a könyvtár is helyet kapott. A könyvtárat a városi könyvtár munkatársai ren­dezték be. ♦ Két helytörténeti munka jelent meg a könyvhéten, melyek mindegyike megvá­sárolható a megyei könyv­tárban, Szekszárdon: BEZERÉDJ Amália: Flóri könyve. Az 1840-ben meg­jelent könyvből csak néhány példány maradt meg, ezért hasonmás kiadásban kap­ható a magyar pedagógiai irodalom e remeke, mellyel ezúttal a kisdedóvás 150. évfordulójára is emlékezünk. TOLNAI Lajos emléke­zete. Irta: dr. Bíró János, Brunn János, dr. Töttös Gábor. A méltatlanul elfeledett múlt századi jeles alkotó életét és műveit megismer­tetni szűkebb hazájában, — Tolnában — volt a szerzők célja. Az író születésének 175., halálának 85. évfordu­lója alkalmából adta ki a kötetet az író szülőfaluja, Györköny, és a Tolna Megyei Könyvtár. • A város könyvtárai nyá­ron a következő időpontok­ban tartanak zárva: I. sz. fiókkönyvtár (MMK): július 6—18-ig, városi könyvtár (Villany u. 1.): júl. 20—aug. 3-ig, III. sz. fiókkönyvtár (Dunakömlőd): júl. 20—aug. 3-ig, II. sz. fiókkönyvtár (II. sz. iskola): aug. 1—20- ig-Az utóbbi években egyre gyakrabban hallunk vagy olvasunk olyan akciókról, melyek célja egyes csoportok megsegítése. A társadalmi egyenlőtlenségek szétnyíló ollója egyre mostohább hely­zetet teremt. Egymás után alakulnak a különböző egye­sületek, melyek a vakokat, mozgássérülteket, nyugdíja­sokat, vagy a többgyerekes családokat kívánja össze­tartani és valamilyen érdek­­képviseletet biztosítani szá­mukra. Mi a helyzet váro­sunkban? Erre a kérdésre kértem választ a városi ta­nács szociálpolitikai csoport­iánál Bogár Ágnestől. Bogár Ágnes — Szociálpolitikai csopor­tunk felnőttvédelemmel és a fogyatékos gyermekekkel foglalkozik. Városunkban a vakok és gyengénlátók szervezetének egy csoportja működik, melynek 35 fő a tagja. A taglétszám kevesebb, mint ahány vak vagy csökkent látóképességű ember van. A mozgássérültek Tolna megyei szervezetének szintén van Pakson csoportja, 38 fővel. Itt is jóval több az olyan mozgássérült, aki nem tagja a csoportnak, de a juttatás nem függ a tagsági viszony­tól. A vakok személyi járadé­kot kapnak, ez csak a látás­vesztésből eredő többletkölt­ségek részbeni fedezetét je­lenti. A mozgássérülteknek kétféle juttatás van: ked­vezményes autóvásárlás és az üzemanyagköltség-hozzá­járulás, mely szintén csak részben fedezi az egyén ki­adásait. — Ezeken kívül kik tar­toznak még a felnőttvéde­lem fogalmába? — Azok, akik havonta rendszeresen kapnak segélyt, mert nyugdíjuk nincs, és más pénzbeli ellátásuk sem, ezek száma 40—45 fő. A másik kategóriába azok tar­toznak, akiknek van ugyan nyugdíjuk, de az a létfenn­tartáshoz nem elegendő, ezért nekik évente több al­kalommal nyújtunk segélyt, ezek száma 60—80 fő jelen­leg. 1987. január 1-től vál­tozott a jogszabály, mely szerint évente hat alkalom­mal utalhatunk ki rendkí­vüli segélyt számukra, és a legmagasabb segély összege, a mindenkori nyugdíjmini­mum — jelenleg 2350 Ft — összege lehet. Ahhoz, hogy a rászorulók­nak évente kiutaljuk a 6x2350 Ft segélyt, jóval több pénzre lenne szüksé­günk. Jelenleg ott tartunk, hogy évente 3—4 alkalom­mal 1500—2000 forintot nyúj­tunk a rászorulóknak. A segélyezendők köre szá­munkra ismert, így ezen személyeknek kérni sem kell, automatikusan küldjük nekik. Mivel a nyugdíjasok szá-A Paksi Atomerőmű Vál­lalat Karbantartási Igazgató­ság KISZ-szervezetei a szak­­szervezeti ifjúsági tagozat­tal közösen, a gazdasági ve­zetés támogatásával válla­lati lakatosversenyt szerve­zett május 26—27-én. A verseny része volt az MVMT felmenőrendszeri la­katosversenyének. ma emelkedik, az adható pénzösszeget is emelni kell, ezt az emelést mi rendsze­resen megkapjuk, évi 100— 200 ezer forint erejéig pót­hitelként. — Találkoztam olyan há­zaspárral, akik nagyon rá­szorulnának a segélyre, de nem kérik, mert szégyenle­nek kérni, és tartanak a környezettanulmányozástól is — Igen. Sajnos, sok ügy­felünkkel van ilyen gon­dunk győzködjük őket, hogy nem szégyen, ha egy gye­rek nem tudja támogatni :i szüleit. Mivel a segély nem alanyi jogon jár, így kény­telenek vagyunk nemcsak a segélyezett körülményeit vizsgálni, hanem azokat is, akik az eltartásra kötelesek és képesek. Sajnos, az gyak­ran előfordul, hogy a szülő gyerekének családja is majd­nem segélyre szorul, és ezért nem tudja támogatni idős szüleit. — Van még egy terület, melyről nem esett szó, ez pedig az öregek napközi otthona. — Ez az intézmény csak felügyeletiig tartozik hoz­zánk. és a felvétel, gondo­zási díj megállapítása in­tézményi hatáskör, ugyan­úgy, mint az iskolai nap­közi vagy óvodai díj meg­állapítása. Ez az intézmény a gondozási központ, melj jelenleg a Duna utcában székel. Itt lehet az igénye­ket bejelenteni. Itt kérhető a házi szociális gondozás, a szociális étkeztetés — tíz­órai, ebéd és uzsonna — és az idősek klubjába történő felvétel. Az intézmény tor­túra nélkül, önállóan dönti el, kit, milyen gondozási for­mában részesít. Jelenleg 40 körül van a házi gondozottak száma, er­re négy hivatásos gondozói státuszunk van. Számukat emelni kívánjuk, mert úgy tűnik, egyre többen fogják kérni a házi gondozást. Egy­re nagyobb az egyedülálló nők aránya, az özvegyi nyug­díjasok száma, és tudvalévő, hogy a nők fizetése eleve kevesebb a férfiakénál, hát még a nyugdíjuk. Nincs a háznál férfikéz, egyre több szolgáltatásért kell az egye­dülálló nőknek fizetni. Eddig nem voltak lénye­ges gondjaink, most kezdőd­nek, most már erőteljeseb - ben lehet érzékelni a né­hány éve tartó áremelke­dési folyamat negatív hatá­sát. — Mivel tudják ezt ellen­súlyozni ? — Nagy segítség az in­gyenes gyógyszerellátás, hi szén az idős, beteges embe­rek akár 3—500 forintot is költenének havonta gyógy­szerre. Ilyen igazolványt több százat adtunk ki Pakson. További segítség a kedvez­ményes étkeztetés biztosí­tása, vagy a klubtagság, mely havi 150 forint. Ezért a pénzért a klubtag igénybe veheti az intézmény felsze­reléseit, vasalhat, moshat, fürödhet, szórakozhat, lénye­gében reggeltől estig tartóz­kodhat az épületben. Ilyen eszközökkel és jut tatásokkal próbáljuk a rá­szorulók gondját-baját eny­híteni, és arra kérnénk a tisztelt olvasókat is, hogy az egymásra figyeléssel segít­senek nekünk. Értesítsenek bennünket, ha tudomásukra jut, hogy va­laki szorult helyzetbe került, de kérni szégyell! B. M. A verseny első hat helye­zettje került jutalmazásra, valamint az első három he­lyezett részt vesz a tröszti lakatosversenyen. A verseny végső sorrendje: I. Hanuszka Sándor (ÜVIG) II. Tantos György (KÁIG). III. Szabó Gyula (KÁIG) IV. Benke Mihály (KAIG). V. Etessy János (KÁIG). VI. Wágner József (KÁIG) Ki minek mestere

Next

/
Thumbnails
Contents