Atomerőmű, 1986 (9. évfolyam, 1-8. szám)

1986-10-01 / 6. szám

ATOMERŐMŰ Salxit&Äraf A PAKSI ATOMERŐMŰ BERUHÁZÁS DOLGOZÓINAK LAPJA. építői IX. ÉVFOLYAM. 6. SZÁM. Itt86. OKVOBÜK Villamos energiát termel a III. blokk Von sportcsarnokunk Párhuzamos kapcsolás .. . — egy pillanatra megáll a toll a kezemben. 1982. de­cember 28-án talán örömtől reszkető kézzel írták le a tudósítók az első magyar atomerőművi blokk 2. gene­rátorának rákapcsolását az országos hálózatra. Most, 1988 szeptember 28-án 1 ó“a 54 perckor megtörtént a 3. sz. blokki 5-ös generátor pár­huzamos kapcsolása is. Akik itt vannak Pakson, azoknak kezd hétköznapi dologgá válni az olyan — régebben kitüntetett — esemény, mint a fizikai indítás, párhuzamos kapcsolás. Nem azért, mert nem tudják, mit jelent az or­szágnak, hogy rövid időn be­lül 880 MW helyett 1320 MW-ot ad a paksi erőmű, hanem inkább a részletekre figyelnek. Mit, hogyan tud­nának jobban csinálni, rö­­videbb idő alatt. Elemzik az eredményeket, a hibákat; a következő még jobb lesz — mondják határozottan. Az erőműépítkezés folyta­tásáról és a város tovább­fejlesztéséről hallgatott meg beszámolókat a PAV bizalmi testületé 1986. szeptember 16-án. A tanácskozást Sztrida Fe­renc vszb-elnök vezette. Ott volt Jákli Péter, a városi tanács elnöke, Makovecz Imre, Paks főépítésze, Szabó József, a PAV általános ve­zérigazgató-helyettese és Gyarmati László, a PAV PB titkára. Szabó József vezérigazgató­helyettes tájékoztatása sze­rint 1986. augusztus 16-án államközi egyezmény szüle­tett Magyarország és a Szov­jetunió között további 2 db WER 1000-es típusú atom­erőmű építéséről. A megállapodás értelmé­ben a Szovjetunió egyes fő­­berendezéseket, és az üzem. anyagot biztosítja, valamint a teljes kiépítés műszaki és kiviteli terveit. Az erőmű többi berendezését az 1979- ben megkötött sokoldalú gyártmányszakosodási egyez­mény keretében bolgár, cseh, NDK-beli, magyar vál­lalatok szállítják. A beruhá­zókat, tervezőket és kivitele­zőket komoly erőpróba elé állítja az a tény, hogy az el­következő időszakban — ge­nerálszállító hiányában — az atomerőmű komplettírozá­­sáért és a berendezések tel-Beier Mathias, a reaktor­­fizikai osztály üzembe helye­zési csoportvezetője így tá­jékoztat: — A fizikai indítás első fázisát, a berakást augusztus 27-én kezdtük el, ez valami­vel tovább tartott 5 napnál, ezt követően a reaktor össze. szerelése, a technológiai rend­szerek üzembe vétele, majd a nagy védelmi próba követ­kezett, végül a fizikai kísér­letek fázisa. Az 1. blokki üzembe he­lyezési adatokkal összeha­sonlítva, a 3. blokk fizikai indításával körülbelül 15 nappal rövidebb idő alatt let­tünk készen, ez lényeges idő­nyereséget jelent ilyen ké­nyes munkánál, ehhez hozzá­járult az is, hogy az új át­rakógép sikerültebb konst, rukció. Némi kezdeti hibák (gyerekbetegségek) kijaví­tása után meglepődtünk raj­ta, hogy folyamatosan, auto­matikus üzemmódban milyen jességéért a mindenkori épít­tetőnek kell gondoskodnia. Jelen időszakban a WER 1000-es terveinek hiánya is gondot okoz a beruházási felvonulás megtervezését il­letően. A megegyezés tárgyát ké­pező erőműtípusról az a vé­lemény alakult ki, hogy faj­lagos költségei jobbak a ki­sebb teljesítményű típusok­hoz viszonyítva, és kipróbált, biztonságos konstrukciók. Szabó József ezt követően elmondta, hogy az erőmű bő­vítéséhez mintegy 4,5 milli­árd forintnyi járulékos be­ruházás is társul, amely a lakótelepi ellátás bővítéséhez is reális lehetőséget nyújt. Ezek közül érdemes egy pá­rat megemlíteni: lakótelepi rendelőintézet, főiskola, ál­talános iskola, bölcsőde, te­lefonközpont, különféle ke­reskedelmi létesítmény — és még egy régi álom valósul meg —, egy ezer főnyire mé­retezett, női dolgozókat fog­lalkoztató munkahely fog épülni. Ezt követően Makovecz Imre előadása következett. Elmondta, hogy főépítész­szemmel milyennek látja Paksot, milyen elképzelései vannak az elkövetkező idő­szak városépítészeti teendői­ről. gyorsan dolgozik. A reaktor mérési eredményei jók, azo­nosak a már üzemben lévő­kével. A teljesítményé; még nem tudjuk, ez majd ké­sőbb, a teljes terheléskor lesz megmérve. * Süli János, a VIFO üzem­viteli osztályának vezetője arról számol be, mi történt a párhuzamos kapcsolás előtt közvetlenül. — Ilyenkor mindkét gépet (generátort) elő kell készí­teni, bármelyik indítható le­gyen, üzemzavar esetén így a másik géppel történik a reaktor terhelése, illetve a párhuzamos kapcsolás. Az előkészítés a villamos lorgógépes próbákkal kezdő­dik — ez most nagyon jól sikerül, gyorsan kész lett —, ennek keretében a feszült­­ségszabályzók, gerjesztő be­rendezések, védelmek let­tek -lepróbálva. Majd egy próbaszinkronizálás annak sikeres oszcillografálása után, villamos szempontból kész volt a gép párhuzamos kapcsolásra. A reaktor ilyen­kor kb. 8 százalékos teljesít­ményen dolgozik, ez generá­tor oldalon 15—20 MW tel­jesítményt jelent, sikeres párhuzamos kapcsolás után. Meg lehet említeni, hogy most először, már üzembe vételkor ki tudtuk próbálni az automatikus gerjesztő be­rendezést is, azóta is jól működik. 29-én az 5-ös gé­pet kisebb hiba miatt leállí­tottuk. Így alkalom adódott a 6-os generátor és berende­zéseinek éles kipróbálására is. Jelenleg mindkét gép ké­szen áll az energiatermelésre, a reaktor próbái nagyobb teljesítményszinteken foly­tatódnak. A városépítés főbb erő­vonalait a 6-os út és a ta­­nácsházfront közötti szakasz átépítése, majd a Kishegyi lakótelep és a Pollack M. u.-ig terjedő sáv beépítése, e térségben — terv szerint — nem lakótelepi formában tör­ténik az építkezés; egy-két­­szintes lakóházak lesznek, utcákkal, terekkel. Tovább építkeznek a lakótelepen is, a művelődési ház és az iskola környékén — üzletek, piac, stb., és az északi oldal bőví­tése is folytatódik, hagyomá­nyos lakótelepi házak építé­sével. A jelenlévők kérdéseire Jákli Péter tanácselnök az alábbi válaszokat adta: Befejezik a 6-os út mellett megkezdett uszoda építését. Legfrissebb értesülés sze­rint az építkezés befejezését és üzemeltetését a PAV vál­lalja. A városi tanács a PAV-val közösen gondosko­dik arról, hogy a lakásmeg­oldások egészüljenek ki OTP-s, társas és telkes csa­ládi ház konstrukciókkal, de ezekhez garanciák szüksége­sek az Igénylők, a vállalat és a lakosság részéről is. Végül megemlítette, hogy a városrendezési program később kerül tanácsülés elé, ennek eredményét közzé­teszik. Pakson mindig történik valami. Egyik nap tanács­házát, másik nap iskolát, most például sportcsarnokot avattak fel, s adtak át a köz­jónak. Nem azt akarom ez­zel mondani, hogy „sportot űzünk" már ezekből, de az urbanizáció egészséges fo­lyamatában élünk. Az októ­ber 5-én átadott sportcsar­nok nagyban enyhíti az egy­re jobban tornyosodó spor­tolási gondokat. Az ASE 7 szakosztálya és 5 tömegsport­szakcsoportja tekintélyes utánpótlással dolgozik, plusz a szakágak között is sok a teremhez kötött sport. Nem csoda hát, ha úgy vártuk ezt a pillanatot, mint a messiást, amely viszont nem jelent még elégedettséget, hiszen az iskolák nyakán maradt még épp elég nyűg. Annál több elismerést váltott ki a létesítmény, ami fellegvár­ként ível fölöttünk, ahol Csűrös Dénes építészetvezető és Zeleznik Sándor kivitele­zésvezető tájékoztatott ben­nünket. — A sportcsarnok építésé­nek gondolata 3 évvel ezelőtt vetődött fel — kezdi Csűrös Dénes —, ami kezdetben egy edzőcsarnok létrehozása­ként indult. Kiss Gábor és Zeleznik Sanyi akkor meg is nézett egy provizórikus sát­rat, ami favázas, graboplasz­­tos bevonatú volt, de később úgy alakult anyagi lehetősé­günk, hogy akár komolyabb­ra is gondolhattunk. Más le­hetőségeket keresve találtuk meg végül az AGROBER-t, s nem sokkal rá, megbíztuk őket a generáltervezéssel — még mindig edzőcsarnokra. A terv két ütemre készült, előbb a csarnok, majd a szo­ciális létesítmény építésére, és miközben rajzolódtak a vonalak, tisztázódtak pénz­ügyi vonzatai is az épület­nek, csinos összeg jött össze különböző szervektől. Az igények nőttek, az elképze­lések átalakultak — a két ütemet összevontuk, az edző. csarnokból már ASE sport­­csarnok lett. Természetesen ez tervmódosításokat ered­ményezett, ami olyan meny­­nyiségi és minőségi változta­tásokat jelentett, hogy léte­sítményünk megfeleljen a nemzetközi elvárásoknak. — A csarnok építése 1985 márciusában kezdődött — veszi át a szót Zeleznik Sán­dor. A beruházást a PAV beruházási osztálya, a kivi­telezést mi, az építészeti osz­tály végeztük, külső vállala­tok és belső osztályok be­vonásával. Itt elsősorban a bajnai téeszt, másodsorban az AGROBER által szerző­dött vállalatokat említhetem, mint a BEAG, a Budapesti Elektronikai Vállalat, a FÜTÖBER, az ÉVITERV, stb. De szerepe nem kisebb a TMK-nak, a VIO-nak, a FIO-nak és még sok PAV- osnak, aki névjelét tette le ahhoz, hogy e létesítmény minél hamarabb elkészüljön. Az épület ívelt tetőszerke­zetű, ragasztott fatartós konstrukció, ami még kissé szokatlan építészeti kultú­ránkban. Külső látványá­ban dombszerű térszínfor­mára törekedtünk, ezért öve­zetében a tető vonalát kö­vetve, egy lankásodó föld­sáncot alakítottunk ki. A blokk alsó részében női-férfi öltözők, zuhanyozók, WC-k vannak, amik a játékvezetők­nek, bíróknak és a sporto­lóknak készültek. Itt helyez­kednek éli a gazdasági hiva­tal helyiségei, irodák, szer­tárak, pénztár, továbbá in­nen ívelnek a lépcsők a ga­lériához, a nézőtérhez. A galérián találhatók a közön­séget szolgáló WC-k, egy társalgó, egy klubterem, és belső homloksíkján egy elektromos jelzőtábla, ki­szolgáló folyosójával együtt. A játékcsarnok magába fog. lalja a stúdiót és a gépházat. A játéktér 50x25 méteres, s hosszanti oldalain összesen 400 fős ülő- és 600 fős álló­helyet biztosító tribün van. A játéktér padlózata rugal­mas parketta, a legkorsze­rűbb kialakításban készült, így többféle teremsportra al­kalmas. Tömeges rendezvé­nyeket, pl. nagygyűlést, kon­certet akár 1600 főig is lehet szervezni. A stúdióban a BEAG szakemberei bíbelőd­tek a millió vezetékkel, míg a jelzőtáblával Papszász Miklós és Tanka János (FIO) barátkozott, így ezeket ők mutatták be. — Két kollé­gámmal, Danes Pállal és Po­­mázi Sándorral a létesít­mény hangosítását végezzük — mondja Nyéki Géza, a kis csoport szószólója. A több­csatornás rendszer, amely­hez a felszerelést is mi gyárt­juk, professzionális hangát­vitelit biztosít, amely egy­mástól függetlenül is működ, tethető, akár külső-, akár belsőtéri rendezvények egy­idejű hangosítását is lehetővé teszi. A játéktéren a mik­­rofoncsafclakozók mellett a bírói utasítóhelyek is meg­találhatók. A végerősítők egy-egy blokkja 250 W-os hangteljesítményre képes, távirányítással működtethe­tők, tehát a bírói helyekről és a bemondóhelyekről meg­felelő sorrendben lehet kom­munikálni. Ehhez a rend­szerhez csatlakozik még 16 db gömbhangszóró és 4 db nagy teljesítményű hangsu­gárzó, amely a mennyezethez függesztve helyezkedik el. Nagyon sok sportcsarnokban dolgoztunk már az országban, de ilyen remek akusztikai viszonnyal nem sok helyen találkoztunk. — A Budapesti Elektroni­kai Vállalat terméke az elekt­romos jelzőtábla — mulat rá Tonka János —, amelyhez egy Commodore 64 típusú számítógépet, egy floppyt, egy monitort, és 5 db prog­ramot szállítottak. A tábla üzembe helyezését a B1V szakemberei és a VIO-s kol­légák végezték, mi most tesz­teljük. A jelzőtábla 5 sport­játék „közvetítésére” prog­ramozott — kosárlabda, röp­labda, kézilabda, tenisz, ökölvívás, —, amelyet a já­téktér két oldaláról, vala­mint a stúdióból lehet vezé­relni. A berendezés eleget tesz a nemzetközi elvárások­nak. — A stúdió mögött egy ru­galmas edzőtér van kialakít­va — folytatódik Zeleznik Sándor ismertetője —, s alat­ta gépház és egy szertár ta­lálható. A létesítmény klí­máját automatikus üzem­módú, téli-nyári üzemű klímarendszer látja el, ami létszám és az izzók hőtelje­­sítményének függvényében állítja elő az ideális légköri állapotot. Az biztos, hogy nagyon sokat tettek a dolgo­zók másfél év alatt azért, hogy a tervekből valóság vál­jék — summázza a dolgokat Csűrös Dénes. Ügy vélem, jó munkát vé­geztek, hiszen látszik ez a kivitelezésen, az anyagok megválasztásán, de a többit majd megválaszolja a köz­napi használat. Szeptember 27-én 10 órai kezdettel a PAV szakszerve­zeti .bizottsága bensőséges műsorral tisztelte meg az építőket és családtagjaikat, ahol Salamon Zoltán beve­zető szavai után Balogi Jenő vezérigazgató-helyettes, az ASE élnöke adta át a léte­sítményt. A protokolláris át­adásra október 5-én 11 óra­kor került sor, amelyen a PAV és az ASE vezetősége mellett jelen volt Deák Gá­bor, az Állami Ifjúsági és Sporthivatal elnöke, dr. Istvánfy Csaba, a Testneve­lési Főiskola rektora, Horváth István, az MSZMP KB tit­kára, Péter Szigfrid, az MSZMP Tolna Megyei Bi­zottságának első titkára, Császár József, a Tolna Me­gyei Tanács elnöke, Herczig Gábor, a Tolna Megyei Sport­­hivatal elnöke, Lipovszky Gyula, az MSZMP Paks Vá­rosi Bizottságának első tit­kára, és Jákli Péter, a Paks Városi Tanács elnöke. Major Ferenc köszöntő szavai után Deák Gábor adta át a léte­sítményt Balogi Jenőnek, majd a cselgáncs sportiskolás gyerekek bemutatója után a nemzetközi cselgáncs Atom Kupa küzdelmeire került sor. G. SZABÓ PÁL NAGY ISTVÁN Folytatódik a beruházás Zúg a generátor Fotó: Bokrost Judit Műsorral kedvesked tek az építőknek

Next

/
Thumbnails
Contents