Atomerőmű, 1986 (9. évfolyam, 1-8. szám)
1986-05-01 / 3. szám
ATOMERŐMŰ ÉPÍTŐI 3 Technika Atomerőmű és környezetvédelem Új hatáskörök A villamosenergia-igény atomerőművi bázison való kielégítése jelentős gazdasági előnyökkel jár. Az egyik fontos előny a kőolaj fehasználása terén jelentkező megtakarítás, a másik szintén igen fontos tényező az, hogy az atomerőműben előállított villamos energia önköltsége némileg az országos átlag alatt van. Említésre máltó a magas rendelkezésre állás is. A hagyományos hőerőművi szennyezéseket tekintve elmondható, hogy az atomerőmű nem fogyaszt oxigént, nem termel szén-, kén- és nitrogén-oxidokat, nem bocsát ki pernyét, hamut. Hulladékhőkibocsátása körülbelül megegyezik a hagyományos hőerőművekével. Speciális atomerőművi probléma a radioaktív anyagok keletkezése. Az atomerőművi környezetvédelem legfontosabb feladata annak biztosítása, hogy a keletkezett sugárzó anyagokból az ésszerűen és gazdaságosan elérhető minimális mennyiség jusson csak a környezetbe. Ezt szolgálták az igen szigorú tervezési előírások, a kivitelezés során végrehajtott ellenőrzések, az igen alapos és minden részletre kiterjedő hatósági engedélyezési eljárás. Ezt szolgálják az üzemviteli határértékek, a radioaktív kibocsátásokra vonatkozó hatósági előírások, az üzemeltetés közben folyamatosan végzett üzemi és hatósági ellenőrzések. Az atomerőművek kockázatának nagyobb része a villamosenergia-termelésben közvetlenül és közvetve résztvevők körét érinti (bányászat, fűtőanyag-szállítás, üzemeltetés, hulladékkezelés) és csak elenyésző kockázati hányad jut a lakosságra (esetleges balesetek, kibocsátások). A többszörös biztonsági és vé-Munkahelyeken gyakran elhangzik, a fenti kérdés. Inkább csak udvariasságból, köszönés helyett, legtöbbször választ sem várva. A műszaki értelmiség hogyanlétéről, gondjairól azonban én most választ, őszinte választ igényelve érdeklődöm az erőművet építő vállalatok fiataljainak körében. Riportalanyaimat véletlenszerűen választottam ki. Helyszűke miatt a beszélgetés résztvevőinek csak főbb gondolatait jegyeztem le, s mindezt annak reményében adom közzé, hogy a téma nem zárul le. A megerősítő, ellenvéleményen lévő vagy egyéb észrevételekkel bíró hozzászólóknak is helyet ad újságunk. Ferenc: Nyilván mindenkinek egyéni a helyzete, vállalata is válogatja. De függetlenül attól, hogy hol dolgozunk, milyen szakmában, azt már minisztériumi szinten is fölismerték, hogy anyagi, erkölcsi megbecsülésünk elmarad attól, amit egy ország a gazdasági, technikai fejlődés érdekében meg kellene, hogy adjon. A gyakorlatban azonban nem történik változás. Ez az általános helyzet természetesen a helyi viszonyokra is rányomja bélyegét. Jó helyen vannak a fizikaiak, s ha munkamoráljukban, szemléletükben változás következne be, még többet kívánok nekik. Viszont a műszakiakat is hasonló szintre emelném. Mi vagyunk azok, akik terveznek, irányítanak, koordinálnak, felelősséggel döntenek, baj esetén a hátukat tartják. Félreértelmezett munkásszemléletünk agyoncsapja a műszaki értelmiséget. Éva: Hadd mondjak egy példát. Egy szakmunkás 28 éves korára komoly jövedelemre tehet szert, a lakáskérdés is részben megoldott.Nálunk dekádszünetben többet keres a szakmunkás, mint amennyi egyébként a havi keresedelmi rendszerek, a rendkívül hatásos szűrő- és tisztítóberendezések, továbbá a szigorú üzemeltetési követelmények betartása együttesen garantálják a környezet megfelelő védelmét. A megfelelő környezetvédelem azonban nem azt jelenti, hogy radioaktív anyag egyáltalán nem kerülhet ki a környezetbe. Ezt gyakorlatilag lehetetlen elérni. A kömyezetellenőrzés egyik feladata az, hogy közvetlen méréssel igazolja a hatóságoknak és rajtuk keresztül a lakosságnak a kibocsátási határértékek betartását. Feladata továbbá annak folyamatos figyelemmel kísérése, hogy az erőmű valóban kevésbé szenynyezi-e a környezetet, mint az elfogadhatónak ítélt érték. Ezen feladata teljesítése során már a környezetbe került radioaktív anyagok terjedését, hígulását, esetleges lokális feldúsulását is figyelemmel kell kísérnie. Egy esetleges üzemzavar következményeinek megítéléséhez, a szükséges beavatkozások megalapozásához szintén nélkülözhetetlen a környezet sugárvédelmi ellenőrzése. Az üzemi környezeti sugárvédelmi ellenőrző rendszer mindhárom feladatra felkészült. Szovjet és magyar gyártmányú kibocsátásellenőrző berendezésekkel mind a szellőzőkéményben, mind az elfolyó vizekben állandóan üzemelő távmérő detektorok figyelik a távozó közegek radioaktivitását. Mindkét közegből folyamatos mintavétel is történik részletes laboratóriumi vizsgálat céljából. A környezetben megjelenő radioaktív anyagokról 23 környezetellenőrző állomás nyújt információt. Az extrém érzékeny ellenőrző módszerek a csapadék-, levegő-, talaj-, tej-, hal-, iszap- és növényminták igen kis mértékű rate. A műszakiak egy rétegét, műszakbeosztásuknál fogva eleve kizáiják a VGMK-ból, számukra összeférhetetlen a kettő. Mi a vállalatunkon belül próbálkoztunk azzal, hogy maga a vállalat oldja meg gondjainkat. Óriási falakba ütköztünk. A szakszervezet sem képviselte érdekünket, hanem hibásan azt szűrte ki, hogy a fizikaiak rovására akarunk javítani helyzetünkön. Mellesleg éves átlagkeresetünkbe például a vezérigazgató keresetét is beszámolják. A vállalatvezetés a kifelé áramló, csak hosszú távon hasznot hozó pénztől irtózik, nyereségeit inkább részvényekbe, kötvényekbe, tsz-vásárlásokba fekteti. István: Aztán itt van a továbbképzés kérdése. Lassan egy évtizede dolgozom itt, de a vállalatom eddig nem igényelte, hogy továbbképezzen. Ösztönzésünknek is az lett az eredménye, hogy tavaly egyöntetűen mindenkit beiskoláztak műszaki ügyintézői alaptanfolyamra. Kötelező volt a részvétel, vizsgázni kellett, holott nem mindenkit érdekelt a dolog, hasznosítani sem mindenki tudta az ott átadott ismeretanyagot, ráadásul a vizsgára való felkészülés feltételeit sem teremtették meg. Nemrégiben a televízióban egy országosan elismert szaktekintély azt nyilatkozta, hogy 15 évet ad, s az iskolából kikerülő emberek nem tudnak elhelyezkedni, ha nem ismerik a számítógépnyelvet. Ugyanakkor nálunk a számítógépes tanfolyam is kudarcba fulladt. Elsősorban a vállalat érdeke lett volna, mégsem szervezték meg, senki nem vette kézbe a dolgot. Klári: Én pályakezdőként a magamkorabeliektől több segítséget kaptam, mint az idősebbektől. A főnökeim nem értek rá foglalkozni velem, talán nem is akartak. A vállalatom helyi kirendeltségére mindössze 1 szakmai folyóirat jár, dioaktív szennyezettségét is képesek már kimutatni. A kömyezetellenőrző állomások közül nyolcat az erőmű körüli, kb. 1,5 km sugarú körbe telepítettek, amelyek folyamatos távméréssel ellenőrzik a kialakuló sugárszintet, illetve a levegő radiaktív szennyezettségét. Jelzéseik, kiegészítve egy 120 m magas tornyon több szinten elhelyezett meteorológiai műszerek jelzéseivel a Központi Adatgyűjtő Rendszerbe (KAR) kerülnek, módot adva arra, hogy egy esetleges üzemzavar esetén a környezeti terhelést gyorsan értékelni lehessen. Az ellenőrzés megbízhatóságát tovább növeli, hogy az illetékes közegészségügyi, vízügyi és környezetvédelmi hatóságon rendszeresen ellenőrzik az üzemi kömyezetellenőrzés tevékenységét, továbbá saját ellenőrzési programot is megvalósítanak. Az igen szigorú kibocsátási határértékeket a Paksi Atomerőmű Vállalat eddig maradéktalanul betartotta, az esetek nagy részében jelentős tartalékkal. Számításaink szerint a tényleges kibocsátások a paksi atomerőmű környezetében élők sugárterhelését a természetes sugárterhelés egy ezredrészénél is kisebb értékkel növelték, ez az érték gyakorlatilag elhanyagolható. (Rósa Géza és Germán Endre Ipar-Mezőgazdaság-Természetvédelem című folyóiratban megjelent írását közöltük most rövidített változatban. Amivel kiegészítenénk a fentieket, az az, hogy ez a rendszer a csernobili szerencsétlenség idején és azt követően is végig működött, és a Polgári Védelem Országos Parancsnoksága irányításával a mérési eredményeket az országos helyzetértékelésnél folyamatosan felhasználták. A szerk.) a szakkönyvekhez is nehéz hozzájutni. Többségünk az egyetem után csak felejt, megszerzett tudását nem veszik igénybe kellőképpen. Kvalifikált, tehetséges emberek technikusi munkát végeznek, s mindezek eredménye az egysíkúvá válás, az elbutulás. István: Hadd szóljak még egy másik akadályozó tényezőről. Nekünk, fiatal értelmiségieknek nincs kellő mélységű betekintésünk abba, hogy milyenek a jelen vállalatok lehetőségei, melyek a szervezés új irányai, milyen léptékűek a változások, milyenek a stratégiai megfontolások, koncepciók vállalaton belül és vállalatok között. Nekünk kell tartani a hátunkat, de nem érdemesítenek bennünket arra, hogy közöljék velünk azokat a gazdasági, gazdaságpolitikai döntéseket, amelyek elengedhetetlenek munkánk megfelelő szintű ellátásához, és éppen a döntéshozó vezetők munkájának kellő szintű segítéséhez. Ferenc: A problémáinkról, a hangulatunkról kérdeztél. Hát tessék! Láthatod, nincs okunk túl jó közérzetre. Fő problémánk, hogy általában az idős vezető generációt jellemző szemlélet nem a mai viszonyok által igényelt, korszerű szemlélet, és ez a generáció az őt követő embereket kiemeli, magához idomítja. A fiatal műszakiak rétegét sok esetben nem a munkájuk alapján ítélik meg, és sokszor nem engedik kibontakozni azt, ami fejlődést, hasznot hozna a vállalatnak és az országnak egyaránt. A kritikus, de ugyanakkor építőjellegű észrevételek negatív előjellel szerepelnek. Aki fellép a vezetői szűklátókörűség, rugalmatlanság ellen, aki kritikát gyakorol: az lázadó figura. AMBRÓZI ILONA A vállalati Kollektív Szerződés, valamint a Szervezeti és Működési Szabályzat módosításáról tanácskozott április 28-án a Paksi Atomerőmű Vállalat bizalmi testületé. A Szervezeti és Működési Szabályzattal kapcsolatban Gál Rezső VSZB-titkár elmondta, hogy az üzemi, illetve igazgatósági szakszervezeti bizottságok megalakítása és az új hatáskörök, a munkahelyi bizalmi testületi munka pontosabb meghatározása miatt kellett a korábbi szabályzáson változtatni. A VSZB az 1981-85. évekre kötött Kollektív Szerződésről írásbeli tájékoztatót bocsátott a küldöttek rendelkezésére. Az új Kollektív Szerződés anyagának előkészítéséről Sztrida Ferenc, a VSZB elnöke és a Vasas Központi Vezetőség tagja adott tájékoztatást. Elmondta, hogy a következő évekre szóló Kollektív Szerződésben elsősorban az új egységekre és szervezetekre (beruházási igazgatóság, rehabilitációs közp., ipari középiskola és Az elmúlt év november 27-re összehívott Városszépítő Egyesület ideiglenes jelleggel és vezetőséggel kezdte meg tevékenységét. Ennek az ideiglenes jellegnek vetett véget az 1986. május 7-én 16 órára összehívott egyesületi ülés, hol 80 fő igenlő szavazatával jogilag is megalakult Paks Városszépítő Egyesülete. Az egyesületi ülésen elfogadták az egyesület alapszabályát és öt évre vezetőséget választottak. A vezetőség tagjai a következők: Elnök: Frast Antal Alelnökök: Jákli Péter, Nagy Istvánné, Csizmadia Endre Titkár : Tóth András Tagok: a szakosztályvezetők (elnök és titkár) Gazdasági felelős: Polgár Zoltánná Szakosztályok: 1. Kulturális - várostörténeti és honismereti szakosztály: Elnök: Dr. Kárpáti Istvánné Titkár: Beregnyei Miklós Vez. tagok: Dr. Németh Imre, Szentesi Lajos, Bordás István 2. Városfejlesztési - városképvédelmi szakosztály: Elnök: Kern István Titkár: Várszegi László Vez. tagok: Kiss Ferenc, Kern József, Papp László 3. Környezetvédelmi szakosztály: Elnök: Wéhman Éva Titkár: Saáry Miklósné Kezdünk odafigyelni, ha valaki nem úgy viselkedik, ahogy illik. Hogy miért csak most kezdjük, ez más kérdés, és nagyon sok rá a kimerítő válasz. Biztosan kevésbé idegesítő, ha nem szólunk rá embertársainkra, ha közvetlenül a Duna-parton mossák le kocsijukat, vagy kidobják a száguldó gépkocsik, autóbuszok ablakán a szemetet stb., mert így nem keveredünk konfliktusba, de ez nem megoldás. Mármint arra nem megoldás, hogy környezetünk rombolását és ezáltal a közérzetünk rombolását is meggátoljuk. Igenis hozzuk tudomására azoknak, akik - ki tudja miért - mindenféle lelkiismeret-furdalás nélkül szórják szét a hulladékot, csúfítják a parkokat, utcákat, tereket, hogy igen helytelenül cselekszenek ilyenkor, és kimondottan rossz a véleményünk róluk. Az is lehet, hogy az ilyen embereknek semmit nem jelent a mások véleménye? Én mégsem tudok elmenni szó nélkül a káros jelenségek mellett. Annak még van ugye magyarázata, ha egy kiforratlan, éretlen gyerek a kibontott csokoládé papírját nem a szemétládába dobja, hanem csak úgy leejti a járdára, de mivel magyarázzuk a mellette álló szülőnek a viselkedését, aki látja mindezt és mégsem szól rá szerelme gyümölcsére. szakmunkásképző) vonatkozó szabályokat kell közösen meghatározni, de az előzetes véleményezések szerint foglalkozni kell még a pihenőidő, túlóráztatás, szociális segélyezés, valamint a munkafegyelem kérdéseivel is. Gál Rezső, az előteijesztett értékeléssel és-javaslattal kapcsolatosan felhívta a bizalmiak, testületi tagok figyelmét arra, hogy a munkahelyeken ismertessék a dolgozókkal az anyagot, és a véleményeket következő tanácskozáson terjesszék elő. A jelenlévő küldöttek elsősorban a munkafegyelem szigorításával kapcsolatban tettek észrevételeket, többen kifogásolták a munkahelyi blokkoló órák felszerelését, amikor létezik központi munkaidő nyilvántartás is. Volt olyan hozzászóló, aki ellentmondást látott a túlórakeret növelése és a munkakezdés szigorú ellenőrzése, illetve adminisztrálása között. Mások a munkahelyi vezetőkkel szembeni bizalmatlanságnak vélték ezt az intézkedést. Tagok: Tilki Péter, Kemenes László, Házmán Jánosné, Hajba Antal Részlet az egyesület alapszabályából, 2. § (1): Az egyesület célja: a várost szerető erők összefogása a város történeti, építészeti és természeti értékeinek megóvása, új értékek teremtése érdekében. Az egyesület törekszik a lakosság városszeretetre nevelésére, a város és értékeinek védelmére, szépítésére, a városi élet színvonalának emelésével a lakosság társadalmi közérzetének javítására, a városhoz való kötődés erősítésére. Mit kívánhatok ennek az új egyesületnek? Természetesen azt, hogy valóban hozzon újat mind godnolkodásban, mind pedig tenniakarásban. Ne csak a sok meglévő bizottságok számát szaporítsa és ne úgy végződjön sorsa mint a közvetlen előd egyesületé végződött. Végezetül azt kívánom, hogy a belépett tagok tevékenysége ne csak abból álljon, hogy az évente egy alkalommal összehívandó egyesületi ülésen megjelennek, hanem tevékeny és aktív formálói legyenek városunk szellemi életének, a szó nemesebb értelmében: szolgálják a városunk és közössége ügyét. Akik az MMK és műszaki szállók közötti szép parkban már jártak, láthatták, hogy az üdezöld pázsiton keresztül egy ronda, keményre kitaposott ökörcsapás húzódik. Nekem direkt bántja a szememet. Így aztán nem csoda, ha mindig kivétel nélkül rászólok arra, aki éppen akkor talpal ott, mikor én is ott vagyok a közelben. Általában igazat adnak és nem vitatkoznak a vétkezők, amikor elmagyarázom, hogy mennyivel szebb látvány lenne, ha nem lenne kitaposva a fű, és hogy, ha mindenki ennyire figyelmen kívül hagyná az írott vagy akár íratlan szabályokat a közösségi élet mennyi bosszúsággal járna... Egy valaki nem volt azonos véleménnyel velem. Ő a figyelmeztetésre azzal válaszolt: nyugaton úgy készítik a parkokat, hogy mielőtt bevetnék fűvel és kijelölnék a járdákat, megfigyelik a kialakult csapásokat és aszerint formálják véglegessé. Gondoljunk csak bele, hogy néz ki egy ösvényekkel össze-vissza szabdalt pázsit. Annyi minden van, amit érdemes lenne nyugatról átvenni, ezt az ökörcsapás módszert igazán nem kellene- TOCS Beszélgetés vezetőinkkel A PAV KISZ-bizottsága által üzemeltetett vállalati ifjúsági klub egy újszerű, a fiatalok érdeklődését felkeltő fórumsorozatot indított. A Beszélgetés vezetőinkkel c. fórumsorozat első két vendége Pónya József vezérigazgató (április 1-én) és Szabó József általános vezérigazgató-helyettes (május 13-án) volt. Mindkét beszélgetés közben szóba kerültek azok a kérdéskörök, amelyek napjainkban leginkább foglalkoztatják a fiatalokat, így szó volt a beruházás bővítéséről, a vállalat belső átszervezése utáni helyzetről, a munkafegyelemről, a lakáskérdésről, és még nagyon sok mindenről. Hasznos kezdeményezésnek bizonyult a fórumsorozat elindítása. Bízunk a folytatás sikerében is. VÉRADÁS - életmentés 1986. május 13-án a Paks Városi Vöröskereszt ünnepi ülésére volt hivatalos az Albert Schweitzer szocialista brigád. Fehér asztal mellett, meghitt környezetben hallgattuk az úttörők köszöntő dalait, szavalatait. Ezután Dr. Ótos Miklós megemlékezése következett, melyben „Véradás-életmentés” - az évi Vöröskeresztes jelszó jegyében hangsúlyozta a véradás jelentőségét, a Vöröskeresztes mozgalom fontosságát. Ezt követően a kitüntetések átadására került sor. A Nagyüzemi Egészségügyi Szolgálat Albert Schweitzer Ezüstkoszorús szocialista brigádja az egészségnevelés terén folytatott kiváló munkájáért megyei kitüntetésben részesült. Tájékoztatás elsőkézből Dombodban a KlSZ-vezetőképző táborban tartott május 21- én tájékoztatót a csernobili atomerőmű rendszereiről és az üzemzavar körülményeiről A. P. Gorelov, a szovjet szakértők helyszíni főmérnöke. Azt követően kérdésekre válaszolt, többek között öszszehasonlítást tett a csernobili és a paksi atomerőmű felépítése és biztonsági rendszere között is, amely során lényeges különbségekről beszélt, a paksi atomerőmű javára. Ugyanerről a témáról a szovjet szakértők helyszíni vezetője, J. P. Szarajev a PAV ifjúsági klubjában tart június második felében előadást, aki jelenleg kint tartózkodik Csernobilban. POSTÁNKBÓL Alkohol Ismét egy gumicsont, - az alkohol. A csont rágását az juttatta eszembe, hogy az országos munkavédelmi helyzet értékelése szerint az elmúlt évi üzemi balesetek egyharmadánál az alkohol is jelen volt az előidéző okok között. Ennek figyelembevételével meglehetősen „lezser” szokás a reggeli buszokon az erőműbe utazó dolgozók és katonák pálinkázása, - a flaska szájról szájra jár. A harcosok gyakran kiegészítik élvezetüket dohányzással is. Esetleg azon is el lehetne gondolkodni, szükséges-e kora reggel szeszes itallal ellátni a „rászorulókat” a Ragacs Művek kisablakán át. Mostanában sok szó esik az alkoholról, - előbb-utóbb tenni is kellene valamit ez ügyben. É. A. Hogy van, kedves kolléga? A szép városért FÜRÉ LÉPNI TILOS!
