Atomerőmű, 1985 (8. évfolyam, 1-8. szám)
1985-12-01 / 8. szám
ATOMERŐMŰ ÉPfTŐI 3 Tűzvédelem a paksi atomerőműben Munkahelyi apróságok Értekezlet — Elvtársak! Nagyon röviden szeretném elmondani a véleményem. A munkavédelem kérdésében alapvető gondokkal kell megbirkóznunk. Ugye megvannak itt a szabványok, a különböző szintű rendeletek, utasítások, szabályzatok. Azonban ezek alkalmazásában évek óta rossz hozzállást tanúsítunk. Én hallottam vezető beosztású embert úgy beszélni, amikor munkavédelmi oktatásra küldte a beosztottait: „mit akadékoskodtok, el kell menni, nincs mese, és egyébként lesz valami szexfilm is”. Ez aztán meggyőzés! Csodálkozunk, hogy a dolgozó sem veszi komolyan az egészet? Az biztos, hogy sokszor az oktatások unalmasak, lassan csak az aláírásokra korlátozódnak. Ez bűnös felelőtlenség, hiszen amikor már valaki levágta az ujjait, szétroncsolta a lábát, leesett a magasból, késő az együttérzés, a sajnálat. Ezeket a Á pénztárnál — Csókolom, illetve cső. kolnám! Ne harangud jón Édes, hogy ilyen kora hajnalban zavarom, biztosan még a kávéját sem itta meg, de szükségem volna a kiküldetési pénzemre. — Egyáltalán nem zavar, és ne szabadkozzon, hiszen én ezért vagyok itt, ezért kapom a fizetésem. — Ó, ez igaz? Én ehhez A titkárságon — Pálinkás jó reggelt kívánok! Szervusz! Csókolom a kezedet! Remélem, jó hangulattal kezded a napot. A főnök bejött már? — (Semmi válasz, hosszú, kínos csend.) — Bocsáss meg, én nem akartalak megsérteni azzal, hogy köszöntem.. — (Elmélyedten néz maga elé a kávéscsésze irányába.) — Tudod, sokan vannak Lopás — Mit vittek el? — Az egész szerszámos ládámat. — Mikor történt a dolog, és körülbelül mennyi az az érték, ami elveszett? — Kb. 2—3 ezer forint értékű szerszámot vittel el tegnapelőtt. — Jelentette már a rendőrségnek? — Még nem, mert nem találom a rendészt. Az MMK programajánlata baleseteket, sérüléseket sokszor meg lehetne előzni a védőfelszerelések megfelelő használatával, a veszélyhelyzetekre való mindennapos figyelmeztetéssel, óvatossággal, odafigyeléssel. A munka elválaszthatatlan része kell, hogy legyen a munkavédelem. Nem a munkavédelmi szemlére, bejárásokra kell csak összpontosítani, és ezzel elintézettnek venni az ezzel kapcsolatos dolgainkat. Azt hirdetjük, hogy a szocializmus humanista társadalom, akkor valósítsuk is meg ezt. Ez lelkiismereti kérdés. Ha valamelyik vezető nem érzi a felelősséget a beosztottjai testi épségéért, az egészségéért, az életéért, és nem képes rábízni a dologzókat, meggyőzni őket, hogy tartsák be a munkavédelmi előírásokat, saját érdekükben vegyenek részt az oktatásokon, az nem való vezetőnek! Csak ennyit akartam mondani. eddig nem szoktam hozzá! Jöhettem én az előzőleg itt dolgozó kolléganőhöz akár reggel, akár délben, mindig sápítozott, és azt mondta, hogy jöjjek vissza később. — Én így fogom fel a munkámat, tessék, itt a pénz, itt írja Iá. Viszontlátásra! — Csókolom! (Az egész nem tartott kettő percig sem!) úgy vele, hogy nem áll rá a szájuk a köszönésre, sőt egyszerűen zaklatásnak veszik a mások köszönését, remélem, te nem ilyen vagy? — Nem láttad, hogy pont akkor ittam a kávét mikor köszöntél? — Igazán elnézést kérek, ne haragudj..., akkor én nem is zavarok most, majd visszajövök később. Szervusz! — (Semmi válasz.) — A munkahelyi vezetőjének szólt az esetről? — Nem, nem szóltam. — Hát jó lett volna, ha először neki szól, aztán ilyenkor illene a helyszínt is megőrizni, hogy segítsük a nyomozást. Meg aztán elsősorban illene a szerszámait olyan helyen tárolni, ahonnan nem tudják ellopni, mert létezik ám egy megőrzési felelősség is ... TOCS Csőgiel István: 3 A KÄBELTEREK SZÓRTVIZES OLTÖRENDSZERE Az ú/n. belső kábelalagutak és -terek, kábelaknák füzeinek oltására szórtvizes oltórendszert alkalmaznak. Ezekben a helyiségekben a kábelek felett csővezetéket helyeztek el. Ezekre olyan szórófejeket szereltek, amelyek lényegében nyitott sprinklerrózsák. Ügy rendezték el őket, hogy a rózsák szórási kúpjai fedik egymást, és úgy vannak elhelyezve, hogy a kábelátvezetéseket és a tűzfalon lévő ajtókat is védik. A berendezést az erőmű oltóvízhálózatáról táplálják az oltóközponton keresztül. Amennyiben tűz keletkezik ezekben a helyiségekben, a kdVetkező történik: — Az önműködő tűzjelző készülék a blokkvezénylőben jelez. A mellette lévő, oltást indító tábla megfelelő gombja mellett is kigyullad az azonosító lámpa. (Ezzel egy időben a tűzoltóparancsnokság mikroprocesszor útján értesül a tűzről.) Az ügyeletes megnyomja az .indítógombot, a berendezés működésbe lép, és: a) Az oltóközpontban megnyitja az adott tűzszakaszhoz tartozó szelepet. A víz a csővezetékbe áramlik, feltöltődik és a szórófejeken át megkezdődik az oltás. b) Ezzel egy időben a szellőzőrendszernél zár az adott tűzszakasz légpótlást biztosító csappantyúja. Így, — mivel a szívóventillátor tovább működik, — abban a helyiségben, ahol a tűz ég, depresszió (csökken a légnyomás) keletkezik, ami megakadályozza, hogy a füst a szomszédos helyiségeket elárassza. Nincs lehetőség a szellőzőrendszer befolyásolására a primerkörben. A berendezést legalább 10 percig kell működtetni. Ez idő alatt a kábeltálcák megtelnek vízzel, s az egész helyiség vízfüggönybe kerül. A víz ismert hűtőhatása és a keletkezett gőz kifejti oltóhatását. A füst egy részét ez leköti, míg a többi az elszívón keresztül távozik. Itt jegyzem meg, hogy a százhalombattai erőmű kísérleti telepén próbaoltást végeztünk. A 10 perces oltás után, 2 perc múlva légzőkészülék és védőruha nélkül végigmehettünk a kábelfolyosón. A vizet a padozatba épített csatornarendszer vezeti el. A rendszer működését a blokkvezénylő indítótábláján egy ellenőrzőlámpa jelzi. \A tűzoltóságnál pedig a tűzjelző kiírja. A leállítás a másik gomb benyomásával történik. Az oltóközpontokban a szelep megnyitásával kézzel is indítható a berendezés. A berendezés 3 bar nyomáson működik, de 5 bar vagy ennél magasabb nyomáson működése tökéletesebb. Minimális karbantartást igényel. Természetesen évente valamennyi ilyen berendezést (trafóknál is) ellenőrizni kell. Ezt akkor lehet elvégezni, amikor a reaktorban átrakják a fűtőelemeket. Ez a művelet kb 30 napig tart. A berendezés tehát félautomata rendszerű. Működtetéséhez a blokkvezénylő ügyeletes beavatkozása szükséges. Következtetésképpen az ügyeletes az indítás előtt, leküldhet embereket az adott helyre. Amennyiben ott a tűz még nincs kifejlődve, a kábelelőterekben készenlétben tartott 50 kg-os halonnal oltóval avatkozhatnak be. BEÉPÍTETT HABBAL OLTÓ BERENDEZÉSEK Minden generátorállás mellett állóhengeres tartályban 56 köbméter olajat tárolnak a turbinák kenésére. Ezenfelül a gépház oldalfalába építve 23 méter magasan egy-egy 11 köbméteres tartalék olajtartályt 'helyeztek el. Ezeket a tartályokat betonvályúba helyeztettük. A tűz oltására beépített, habbal oltó berendezés szolgál. Minden generátorálláshoz oltóközpontot létesítettek. Itt 1000 literes tartályban EVAM habképző anyagot tárolnak. Ehhez habszivattyút, a vízvezetékhez pedig nyomásfokozó szivattyút kapcsoltak. A nagy olajtartályoknál két-két, a kicsiknél egy-egy H—20-as habgenerátort építettek be. Ez is félautomata rendszerű. A blokkvezénylő-ügyeletes a már említett módon kap jelzést, és az oltást indító táblán végzi el a szükséges műveletet. Természetesen előzőleg itt is tájékozódhat telefonon, vagy az ún. Lipkarendszerű diszpécser-hangos'berendezésen. A nyomógomb benyomása után indul a vízszivattyú, majd a habszivattyú és középhabbal árasztja el az olajtartályt körülvevő teknőt. A helyszínen is indítható a berendezés. További biztonságot jelent, hogy a nagy tartályhoz 200-as nehéz habsugárcsövet is beépítettek, a csatlakozója a gépház falán, kívül van elhelyezve. A tűzoltóság mobil eszközökkel csatlakozhat rá. Egyébként a gépházon belül mobil habvíz-ágyúkkal is végezhető az oltás. A fűtőmű olajtárolójánál van még beépített habbal oltó berendezés. Ezzel azonban nem szüséges külön foglalkozni, mert a két 1000 köbméteres tartálynál — ismert — egyszerűsített félstabil berendezést építettek. HALONNAL OLTÓ BERENDEZÉSEK A technológiai folyamat adatait számítógépekkel rögzítik, dolgozzák fel, és továbbítják. Ezért több számítógépterem található az erőmű területén. Ezeket, valamint a tartalék blokkvezénylőket elárasztásos rendszerű, beépített halonnal oltókkal védik. Az MMG Automatikai Művek tervezte és szerelte őket. Az ún. 1301-es halont alkalmazzák. A helyiség légterének nagyságától függően tartályokat helyeznek el, szórófejekkel látják el őket. Az álpadló alá is építettek szórófejeket. A berendezés autonóm rendszerű. A helyiségben lévő tűzészlelő és jelzőrendszer mellé felszerelték a berendezés észlelőit is. Ugyancsak ellenőrzött jelzés érkezik a készülékhez. Vagyis csak akkor kezdi meg a jelzést, ha legalább két érzékelő észlelte a füstöt. Ilyenkor hangjelzés szólal meg, a klímaberendezés leáll, a beállástól függően 20—70 másodpercen belül eldurran a zárópatron, s a kiömlő gáz elárasztja a helyiséget, és eloltja a tüzet. A késleltetési időt a helyiség nagyságától, illetve a benne tartózkodó dolgozók számától függően kellett beállítani. lErre azért volt szükség, hogy baj esetén a dolgozók idejében elhagyhassák a helyiséget. De az is lehetséges, hogy a kézi oltókészülékkel megfékezik a kezdődő tüzet, blokkolják a berendezés működését, ez ugyanis kézi vezérlésre is állítható. IRÁNYÍTOTT HALONNAL OLTÄS Az atomerőmű működését többszörös biztonsággal kell tervezni és szervezni. Ezt a célt szolgálja a dízelgenerátorok beállítása. Amennyiben — igaz, szélsőséges esetben — az erőmű saját áramellátása és az általa szolgáltatott áramszolgáltatás kiesne, automatikusan indulnak a dízelmotorok, amelyek 1,8 MW teljesítményű generátort hajtanak meg. Ez is háromszoros biztonsággal épült, így minden blokkhoz 3 gépegység tartozik. Külön helyiségekbe tették őket. A nagy légtér miatt ide nem lehetett elárasztásos rendszerű halonnal oltót tervezni. Ezért az MMG tervei alapján ún. .irányított berendezést szereltek. Ez a berendezés csaknem megegyezik a számítógép-termekben lévőkkel. Azonban a dízelmotorra irányították a fúvókákat, mivel a tüzek keletkezése itt a legvalószínűbb. A tűzjelzés észlelésére hősebességérzékelőket szereltek. A blokkvezénylők védelmére 50 kg-os gördíthető és több hordozható 1211-es halonnal oltó készüléket helyeztettünk el. A generátorálláson 250 kg-os gördíthető porral oltó és több kézi oltókészülék van készenlétben. Az erőmű területén porral vagy halonnal oltó kézi tűzoltókészülékek vannak az országos tűzvédelmi szabályzatban előírt mennyiségben. (Folytatjuk) Január 4. 14 ó: Játszóház. Január 13. 16 ó: Közművelődési szabadegyetem: A mai magyar művelődés helyzete, lehetőségei Január 15. 18.30 ó: Fórum: A fegyverkezés és hatása. Előadó: dr. Oltványi Tamás, a Magyarország külpoliti'kusa Január 16. 15 ó: Pannónia megvétele (Ifjúsági pódium) Január 18. 14 ó: Játszóház Január 21. 14—16 ó: Gyalogcsillag. A Népszínház előadása Január 27. 16 ó: Közművelődési szabadegyetem: Üj kezdeményezések a közművelődésben Január 28. 14 ó: János vitéz Gáti Oszkár előadásában 19 ó: Ha megérinthetnélek Gáti Oszkár előadása (Pódium) Kábelátvezetések tömítése Szórtvizes oltóközpont
