Atomerőmű, 1985 (8. évfolyam, 1-8. szám)

1985-12-01 / 8. szám

VIII. ÉVFOLYAM. 8. SZAm 1985. DECEMBER JCrUrmes kíUCiíiH04ttjJt és hoü/öíj úi wet! Elterjedt a paksiak körében, bogy félbe marad a város fedett uszodájának építése, és a már eddig elkészült építményből rak­tárt fognak kialakítani. Termé­szetesen ez nem igaz, hiszen egyesületi beruházásban a PAV és a városi tanács együttes tá­mogatásával, ütemterv szerint építik tovább az uszodát, és na minden jól megy, vagy 1986. no­vember 7-re, vagy december 3- ra, a város felszabadulásának évfordulójára felavatják. Addig azonban nemcsak a be­ruházásban részt vevő vállala­tok komoly összefogására, a ki­vitelezésben segítkezö szocialis­ta brigádok társadalmi munká­jára, hanem még pénzre is szük­ség van. A várhatóan 35 millió forintba kerülő első ütemben (lesz második ütem is) felépül egy 7 m átmérőjű, kör alakú pancsolómedence, egy 16x8,5 ni­es, 40—80 cm-es vízmélységű tan­medence — feszített víztükörrel. Az öltözőkön, zuhanyozókon, WC-ken, ruhatáron kívül kiala­kítanak szaunát, kondicionáló helyiséget, orvosi szobát és egy presszót is, Dunára néző terasz­­szal. A vállalatok képviselőiből ál­ló intéző bizottságon belül mű­ködik az operatív bizottság, amely kéthetenként ülésezik és szervezi a munkálatokat. A 22. AÉV, a 28. AEV, a PAV, a GYGV, a Csőszer, a Vertesz, az OSZV stb. nem ezen az uszo­daberuházáson akarnak meggaz­dagodni ; szolid, tisztességes ára­kon történő számlázásukkal szin­tén sokat segítenek. A hiányzó pénzösszegek össze­gyűjtését a vállalatoktól az ope­ratív bizottság végzi, de öröm­mel veszik, ha anyagi támoga­tást nyújt a lakosság is. A városi tanács pénzügyi osz­tályán lehet 100 Ft-os értékben téglajegyeket vásárolni, amelyek azon kívül, hogy egyszeri belé­pőül is szolgálnak, olyan díszes kivitelűek, hogy évek múlva em­lékként is érdemes lesz gyönyör­ködni bennük. Társadalmi mun­kával kapcsolatos felajánlásokat a PAV beruházási igazgatósá­gán, Kiss Vilmosnál, a 77-58-as telefonon lehet bejelenteni. A korszerű vízforgató beren­dezést már megvásárolták, és ez olyan kapacitással rendelkezik, hogy a második ütemben meg­valósítandó 50 m-es versenyme­dence vizét is tisztán és azonos hőmérsékleten tartja majd. Egyre többet beszélünk az egészséges életmód fontosságá­ról, amihez feltétlenül hozzátar­tozik a rendszeres mozgás, a sport. Egy lehetőséggel megint gyarapodik a város lakossága, ha elkészül az uszoda, amely az eredményes összefogás példája is lesz egyben. —T— Jövőre tanuszoda-avatás VÁROSVÉDŐK Miután lehetőséget adtok rá, országszerte „divatba jött” városvédő egyleteket alakítani. Feltétlenül hasz­nos, jó divat ez, ha nem for­málisan működő, ha valós eredményeket felmutatni tu­dó szervezetről van szó. Pakson 1985. november 27- én volt a városvédő egylet alakuló ülése. Jákli Péter tanácselnököt — aki egyben e szervezet társelnöke is —, a megalakulás körülményei­ről, a célokról, feladatokról kérdeztük. — Milyen tényezők tették aktuálissá városvédő egylet létrehozását Pakson? — Az egyesület megalakí­tására olyan időpontban ke­rül sor, amikor Paks városa lezárhat egy fejlődési sza­kaszt. Ez a fejlődési szakasz az atomerőmű négy blokkjá­nak építésével hozható kap­csolatba. Az atomerőmű építése előtt is jelentős település volt Paks, járási székhely lévén a környék közigazgatási, kulturális, kereskedelmi és egészségügyi központja. A nagyberuházás következmé­nyeképpen hirtelen nagyra nőtt a város: megduplázódott a létszám, fejlődött az infra­struktúra, új értékrendek keletkeztek, s a változás min­denkiből fokozottabb alkal­mazkodást igényelt. Termé­szetesen a település, mint minden kívülről fejlesztett város, a sok jó és pozitív változások nyomait is, s az itt végbement dinamikus fej­lődés sem volt mentes fe­szültségektől, megrázkódtatá­soktól. Az elmúlt évek hangulatá­ra, a közvéleményre nem az egészséges feszültség, mun­kaláz volt jellemző, hanem az értelmetlen torzsalkodá­sok, elfecsérelődött energiák, a nagyberuházásban rejlő le­hetőségek egy része pedig kihasználatlan maradt. Kö­telességünk levonni az el­múlt évek tapasztalatait, és a város fejlesztését olyan irányba terelni, amely leg­jobban kihasználja a fejlesz­tési lehetőségeket, közelebb hozza egymáshoz az embere­ket. A mindannyiunk érdekeit kifejező kompromisszumok megkötése a város vezetői­nek feladata. De nem lehet olyan bölcs egyetlen vezetés sem, hogy alkotó társak nél­kül tudja szolgálni a város érdekeit. Ezért határoztuk el a Pak­si Városvédő Egylet létreho­zását. Ebbe a szervezetbe kí­vánunk bevonni minden olyan személyt, aki hajlandó konkrét munkát végezni vá­rosunkért. Torzsalkodás he­lyett közös célokra, közös munkára és sikerek elérésé­re van szükség. — Milyen szervezeti rend­szer keretében működik az egyesület? — Városvédő egyesületünk munkára orientált, rugalmas szervezet, mely alulról fölfe­lé építkezik, demokratikus vezetés alatt áll, s széles kö­rű jogosítvánnyal rendelke­zik a város ügyeibe való be­leszólások tekintetében. Az egylet vezetőit (elnök, társ­elnökök, titkár) évente vá­lasztjuk. Három munkabizottságot hoztunk létre, melyek az épí­tésügyi, környezetvédelmi, illetve honismereti, kulturá­lis, sport területekkel fog­lalkoznak. Céljaink elérésé­ben kiváló szakemberek is segítségünkre lesznek, pél­dául Makovecz Imre, Ybl­­díjas építész, akit az építé­szek kairói világkongresszu­sán a világ legjobb 10 építé­sze közé választottak, s aki vállalta a város főépitészeti teendőit. — Bár az alapszabály el­készítésére csak a közeljövő­ben kerül sor, a munka már­is elkezdődött. A tervek, feladatok teljesítése hogyan realizálódik majd a gyakor. latban ? — Gyakorlati munkánk­ban is az alulról fölfelé épít­kezés elvét követjük. A leg­kisebb területi egységből, az utcából indulunk ki. Először munkatársaink körüljárják a város utcáit, felmérik az igényeket, feljegyzik, mi az, ami hiányzik, mi az, ami ja­vításra szorul, hol van szük­ség például járdaépítésre, parkosításra stb. Az igények felmérése után azonban — s ezt hangsúlyozom — nem­csak afféle tanács és lakók közti adok-veszek kapcsolat­ban képzeljük el a munka­végzést, hanem kölcsönös együttműködést szeretnénk. Számítunk a lakók, a válla­latok, szövetkezetek és egyéb szervek, a kisiparosok fel­ajánlásaira, társadalmi mun­kájára. Arra törekedünk, hogy a városvédő egylet mű­ködésében valóban munká­ra épüljön. Végezetül még csak any­­nyit: szeretnénk elérni, hogy az a szó, hogy paksi, nyer­jen új értelmezést. Ne az számítson paksinak, aki itt született, de azonkívül nincs más érdeme, soha nem tett semmit a közösség érdeké­ben, vagy aki ugyan ideköl­tözött, itt lakik, de csak jo­gait ismeri, külső szemlélő­ként vég nélkül kritizál, szitkozódik. Paksi az legyen — a szónak ebben az élel­mében —, aki hajlandó föl­vállalni Paks várost minden gondjával, bajával, aki haj­landó érte tenni, áldozni is. Szeretnénk, ha a jövőben a város mind több polgára ilyen értelemben is paksinak vallhatná magát. — Mit is kívánhatnánk jobbat, mint hogy így legyen. AMBRÓZI ILONA Naplótöredékek 1985-ből Januárban A Duna vízállása 86.20— 85,90 mBf között. Üzemelés szempontjából kritikus víz­szint 85,20 mBf. Elfagyásve­szély miatt a turbinagépház és a reaktorcsarnok szellőzé­sét leállítják. Később a szük­séges intézkedések végrehaj­tása után újraindítják. Elfagyások, csúszós utak, hó mindenhol, fgy kezdtük az évet. Az udvartéri és kül­ső építészeti munkák termé­szetesen mindenhol szüne­teltek. A fő- és segédépület­ben, turbinagépházban és a többi kisebb épületekben azonban a technológiai és irányítástechnikai, valamint az építészeti munkákba a mostoha idő viszonylag nem sokat „szólt bele”. Tavasszal A pihentető medence és az 1. sz. akna bevonati munkái nagyrészt elkészültek. Spec, csatornarendszer szerelése a +6,00 m szintig befejeződött. Több berendezés és arma­túra (82 db NA—100 feletti) hiánya akadályozza a folya­matos szerelést. A SZAOZ és FKSZ rend­szeren felgyorsult az ékek fúrása. A lokalizációs torony kiegészítő fűtése elkészült, az OSZV megkezdte a bevo­natolást. Megkezdődött a biztonsági szelepek revízió­jának felgyorsítása. A gép­házi biztonsági hűtővízrend­szer hiánypontjait a vállala­tok felszámolták. A bloikkvezénylőben a sze­kunderköri jelző- és lehívó­rendszer hivatalos próbái megkezdődtek. Nyáron Az FKSZ olajieiíaszer­­szerelés első fázisa befejező­dött. A primerköri technoló­giai hűtővíz, biztonsági hűtő­víz és tisztakondenzátum­­rendszer hiánypont felszá­molása megtörtént. A géphá­zi közös olajrendszer elké­szült, kifúvatható. A 26. sz. ÁÉV a 18 feV-os kábelcsator­na tűzgátjait elkészítette. A lokalizációs torony bevonato­lása kb. 40 százalék készült­­ségű. A gépházi hiányzó táp­szivattyúk megérkeztek. A villamos főelosztók, 6 kV-os elosztók, egyenáramú elosztók feszültség alatt van­nak. A szekunder körben még 193 db NA—100-asnál na­gyobb armatúra hiánya hát­ráltatja a szerelést. Május 22-én a KGST szó­fiai értekezletén a szovjet és magyar fél közösen bejelen­tette, hogy Pakson további 4 db lokalizációs toronnyal ellátott blokkot építenek. Ezek tervezett üzembe he­lyezési időpontjai 1992—1995. Ezen blokkok főszállítója nem az Atomenergoexport lesz. Ősszel Október közepéig 120 he­lyiség építészeti helyreállí­tását el kell végezni. Megkezdődött a hermeti­­kus nyílászárók revíziója. Minden területen nagy erőkkel folyik a szerelés, a cirkulációs mosatás terjedel­mébe tartozó rendszereknél. Fokozni kell a tempót az FKSZ közbenső kör, a SZAOZ rendszer, a vegyszeradagoló rendszer és a háziüzemű gőz­rendszer munkáin. Naponta 8—10 négyesbi­zottsági és munkavédelmi bejárást tartanaik. A legfontosabb rendszerek egymás után lépnek üzembe. A berendezés- és armatúra­­hiányok gyakorlatilag meg­szűntek. A 2. sz. blokkban elkészült a sűrített rácsosztá­sú tároló. Decemberben megkezdő­dik a cirkulációs mosatás, mintegy „feltéve a koronát” az ez évi munkánkra. V. J. A legfrissebb felvételünkön együtt a négy blokk Fotó: Deák Hunor ütemesen halad az építkezés

Next

/
Thumbnails
Contents