Atomerőmű, 1985 (8. évfolyam, 1-8. szám)

1985-10-01 / 6. szám

ATOMERŐMŰ ÉPÍTŐI 3 Csttglel látván: n Tűzvédelem a paksi atomerőműben A terjedelem szabta kor­látok miatt nincs lehetőség arra, hogy az építkezés tűz­védelmével, s az ottani gon­dokkal és feladatokkal fog­lalkozzam, pedig nagyon sok tapasztalatot lehetne átadni erről is az utókornak. Az atomerőmű bemutatására, a kialakult tűzvédelem ismer­tetésére szorítkozom. Köz­ben elnézést kérek a nukleá­ris yagy erőművi ügyekben jártas és képzett olvasótól, hogy nem használok képle­teket és bonyolult szakkife­jezéseket. Teszem ezt azért, mert szeretném, ha egyszerű sza­vakkal — legalább képze­letben — valamennyi olvasó­val meg tudnám ismertetni atomerőművünk tűzvédel­mét. TŰZVESZÉLY AZ ATOMERŐMŰ TERÜLETÉN Elkerülhetetlenül vetőd­nek fel a kérdések: voltak-e tüzek működő atomerőmű­vekben, milyen jellegű tü­zek keletkezhetnek, melyek a veszélyes gócok. Az első kérdésre külföldi folyóira. tokra, fordításokra hivatkoz­va lehet válaszolni. A ma­gyar atomerőmű működő ré­szében pedig eddig csupán kapcsolóégés és akkumulá­tortűz fordult elő. A világon működő atomerőművekben számos nagy tűzeset volt, 1972. és 1976. között pl. ti­zennyolc. Európában a müh­­lebergi atomerőmű kábel- és turbinaolaj-tüze 20 millió svájci frank kárt okozott. Az USA-toan a 3000 MW-os Browns Ferry atomerőmű ki. terjedt kábeltűzzel kezdődő égése a közvetett károkkal együtt 50 millió USA-dollárt emésztett fel, az oltási mun­kálatok 7 órán át tartottak. Mivel az atomerőmű tech­nológiai rendszere igen ösz­­szetett, autama'tizáltsági szintje magas fokú, bizton­ság; rendszereit többszörös tartalékolással építették, ezért a hagyományos erőmű­vekhez viszonyítva többszö­rös bennük a kábelmeny­­nyiség. A tűzterhelés egyes térrészekben a hagyományos erőművekhez képest 3-4-sze. res. A radioaktív primerkör dekontaminálásához (zavar­elhárításához) szükséges be­vonatok fokozzák a tűzve­szélyt. Különösen akkor, ha nagy mennyiségű olajat is tárolnak a közelükben. A tűzvédelem követelményei tehát több helyen eltérnek a szokásostól. A priimerkörön belüj a ká­belek és a főkeringető szi­vattyúk olajrendszere jelen­tik a legfőbb tűzveszélyt. A szekunderkörben a kábelte­rek, alagutak, aknák és csa­tornák mellett a számító­­géptermek, vezénylők, a tur­bina olajrendszere, az akku­mulátorhelyiségek és a transzformátorok a tűzveszély legfőbb forrásai. Figyel­met érdemel még a blokkon kívüli hidrogénüzem és az olajjal működő fűtőmű. A tüzek keletkezését álta­lában elektromos zárlat, kapcsoló vagy készülék meg­hibásodása, szabálytalanul végzett hegesztés, csapágyak ún. hőnfutása idézhetik elő. A turbina és a primerköri főkeringető szivattyúk olaj­­rendszerénél a csőcsatlakozás meglazulhat, és sugár alak­ban kilövellhet az olaj. A meleg olaj a levegőre érve meggyulladhat és fáklyaként ég. Meggyulladhat még a ge­nerátor hűtésére használt — esetleg a rendszerből kijutó — hidrogén. A tűzvédelem kialakítása­kor tehát ezeket a körülmé­nyeket, valamint azt a tényt kellett figyelembe venni, hogy a primerkörön belül sugárveszéllyel kell számol­ni. TELEPÍTÉS ÉS ÉPÍTÉS Az atomerőművek telepí­tésének fő szempontja, hogy bő vízforrás álljon rendelke­zésre. Ezen félüj több más légköri és környezeti vi­szonyt kell figyelembe venni. Következésképpen a védőtá­volságok messzemenően ki­elégítik a tűzvédelmi igé­nyeket. Az erőmű két irány­ból közelíthető meg. Az építmények tűzállósági fokozata is megfelel a köve­telményeknek — különösen a főépületé —, mert helyen, ként több méter Vastagságú nehézbeton falat építettek a sugárforrások „leárnyékolá­sára”. A menekülési útvonalak — a technológia által megen­gedett lehetőségek figyelem­­bevételével — rövidek. A fő menekülési, illetve behato­lási utak lépcsőházai füst­mentesek. A kábelterek és alagutak tűzállósági határér­téke általában nagyobb az előírtnál. A tűzszakaszok vi. szont kisebbek. A kábelek az átvezetéseknél mindkét olda­lon hőálló szigeteléssel van­nak burkolva. A tűz jelzé­sére és oltására olyan auto­mata és félautomata rend­szereket építettek — erről részletesen is szólok —, me­lyek ellensúlyozzák a külön­leges követelményeket. HÍRÖSSZEKÖTTETÉS Az általános tűzjelzésre telefonvonalak állnak ren­delkezésre. Már az építés kezdetekor a 77-77 kapcsolá­si számú üzemi telefont je­lölték ki a tűzjelzés céljá­ra. Ez akkor a főportán volt elhelyezve. A dolgozók meg­ismerték. Ezért amikor a paksi tűzoltólaktanya elké­szült, ezt az üzemi telefon­vonalat helyeztük át a hír­központba és ma is ez az alapvető jelzési lehetőség. A postai telefonokról — az or­szágosan kijelölt 05 szám tárcsázásává] — ugyancsak a paksi tűzoltóság jelentke­zik. Mindezeken felül a pak­si parancsnokságnak közvet­len telefon-összeköttetése van a blokkvezénylőkkel, a hálózati és a dozimetriái ve­zénylőkkel, valamennyi por­tával, a vállalati tűzoltóság­gal, a fegyveres őrséggel és hírközpontjában közvetlen vonal van a BM TOP ügye­letére. A parancsnokság hír­központjában egy vonal a megyei rendőr-főkapitányság központjára van rákötve, így a megyei tűzoltóparancsnok­ság ügyelete, továbbá vala­mennyi környező tűzoltópa­rancsnokság és a rendőrség tárcsázással hívható. Az erőmű vállalati tűzol­tósága és a parancsnokság között külön csatornán mű­ködő URH-összeköttetés van. ÖNMŰKÖDŐ TŰZJELZŐ RENDSZER Hosszabban kell foglalkoz­nom az önműködő tűzjelző rendszerrel, mivel nálunk eddig még nem gyártott és nem alkalmazott berendezés­ről Van szó. A tervezéskor elrendeltük, hogy önműködő tűzjelzést kell kiépíteni minden olyan helyiségben, ahol emberek nem, vagy csak ritkán tar­tózkodnak és a tűzveszély, a népgazdasági vagy a nuk­leáris biztonsági érdek ezt indokolja. Megfogalmaztuk azt is, hogy olyan jelzésát­vivő berendezést építsenek, amely közli, hol keletkezett tűz, hogyan közelíthető meg, melyik blokkban vagy azon kívül keletkezett és kábel-, trafó-, számítógépterem-, olaj, vagy egyéb tűz van-e. Meg kell mondani, hogy kezdetben ez az igény — a PAV kivételével — egyálta­lán nem keltett valami nagy lelkesedést. Az Erőmű és Hálózattervező (ERŐTERV), valamint az Erőmű Beruhá­zási (ERBE) Vállalatnál azonban megértő társakra ta­láltunk, és keresték a meg­oldásit. Végül is a Nehéz­vegyipari Kutató Intézet (NEVIKI) szakemberei oldot­ták meg a kérdést. Hogyan működik és mit tud ez a szerkezet? A tűzjelző rendszer alap­ja az MMG Automatikai Mű­vek által gyártott és szerelt berendezés. Valamennyi ve­zénylőben és az irodaépület portáján a hurkok számának megfelelő méretű készüléke­ket helyeztek el. Ezekhez érkezik az érzékelőktől a jel­zés. Alapkövetelmény, hogy ellenőrzött jelzés érkezzen a központba. Ezt úgy valósít­ják meg, hogy legalább két érzékelőnek kell észlelnie a tüzet. A kábelterekben ioni­zációs füstérzékelőket he­lyeztek el. Az egyik észleli, a másik ellenőrzi az ese­ményt. A turbinaolaj-tartá­lyoknál az ellenőrző hurok­ra hősebesség-érzékelőket szereltettünk, nehogy az üzemszerűen felszálló olaj­gőz megtévessze a berende­zést. A transzformátoroknál pe­dig olyan hőérzékélőkét, melyek biztosítják az ellen­őrzést. Követelményként ha­tároztuk meg, hogy a blokk­­vezénylőben levő tűzjelző központból jelet vigyen át a vele szomszédos szórtvizes és habbal oltó rendszert in­dító tábla megfelelő kapcso­lójához is. (Erről később bő­vebben.) Eddig tehát csaknem ha­gyományos módon történik a tűz észlelése és jelzése. Innen a NEVIKI által ké­szített mikroprocesszoros rendszer továbbítja a jeleket a városi és a vállalati tűz­oltósághoz, és az erőműirá­nyító központba. Ehhez adatgyűjtők, koncentrátor, adatátviteli utak, az értékelő egység és a megjelenítő pe­rifériák tartoznak. Az előző­ekben már tárgyalt érzéke­lők a saját tűzjelző köz­pontjukban jeleznék. (Az ügyeletes közben megteszi a szükséges intézkedést.) A központok az adatgyűjtő egy­ségekbe továbbítják a jelzé­seket. Ez az egység intelli­gens terminálként működik, a digitális bemenetéin lévő információkat veszi, ellenőr­zi és a központ által ki­adott jelcsatornáknak meg­felelően rendszerezi, adatát­viteli formára előkészíti, majd elküldi a koncentrátor­nak. (Szükség esetén auto­matikusan átkapcsol a tar­talék érnégyesre és erről ér­tesítést küld a koncentrátor­egységnek.) (Folytatjuk) Kulturális mozaik Űj klubbal gazdagodtunk. Jóleső érzés ezt leírni, hisz a November 7. útja 19. sz. alagsorában lévő helyiségek­nek egy éve még nem sok jövőt jósoltunk. Dicséret a GYGV dolgozóinak, KI5Z- eseinek, mindazoknak, akik hozzájárultak — a korábban elhanyagolt — klubterem „lakhatóvá” tételéhez. A szeptemberben tartott megnyitó minden várakozást felülmúlt. Dinnyés József vendég érdeme elsősorban, hogy hosszan tartó, tartal­mas beszélgetésnek lehettek részesei a jelenlévők. Ter­mészetesen a gitár is előke­rült, az éneklés sem maradt el. Jó hangulatban zajló, sokat ígérő volt ez az est. Legyen ilyen a folytatás is! * Október első napján ki­csinek bizonyult az egyre népszerűbbé váló PAV-klub. Nagy Bandó András műso­rára háromszor annyian is eljöttek volnia, mint ameny­­nyilt a helyiség befogadóké­pessége lehetővé tett. A ko­rán érkezett szerencsés résztvevők sem csalódtak, ahogy mondani szokás: be-A KISZ Atomerőmű Épít­kezés Bizottsága idén is meg­rendezte az immár hagyo­mánnyá vált KISZ-építkezési napok rendezvénysorozatát. A rendezvény három napon keresztül adott kulturális, sport- és szakmai programo­kat. A megnyitó után a beru­házási KISZ-bizottság tagjai és a helyi gazdasági vezetők fogadták a beruházásra ke­rülő első munkahelyes filata­­lok'at, majd a vendégek a fórumon tájékozódhattak a beruházás és a város jövőjé­ről. Az érdeklődők megtekin­tették az atomerőmű-beruhá­zásról szóló filmet és a ga­lériában az itt dolgozó kül­földi munkások életéről, Paks városról, a beruházás­ról kiállított képeket, népi tárgyiakat. Már az első naptól nagy sikert arattak a számítógé­pes játékok és a vidofilm­­vetítés, amik a délutáni órákban elsősorban a gyere­keknek szóltak, 20 órától pe­dig a felnőttek érdeklődését elégítették ki. Nagy sikert aratott a VEGYÉPSZER KISZ-aiap. szervezete által megvalósí­tott Teaház, ahol csinos „gé­sák” szolgálták fel a hatféle ízesítéssel készült teát. Plusz programként Dinnyés József műsorát hallgathatta meg a vendégség, majd személyes beszélgetésre is alkalom nyílt. Az első napot a telt ház előtt vetített Flashdance cí­mű film zárta. A második napon, igaz, hogy 13-a volt és péntek, de ez sem tudta elrontani az előző napi jó hangulatot. Dél­előtti szakmai versenyekkel kezdődött a program, majd délután lazításként egy nem­zetközi kispályás labdarúgó­­tornát rendeztek, aminek már szintén régi hagyomá­nyai vannak. Az idén női bemutató mér­kőzés is volt, ami nagy si­kert aratott a népes szurko­lók között. A PGTV főrendezésével Sturmix játékos vetélkedőn vehettek részt fiataljaink. A vetélkedő érdekességének számított, hogy nem egy helyszínen gyülekeztek a csapatok, hanem három — már régóta működő — klub­ban: VEGYÉPSZER, Gene­ral’s, PAV. A játékvezető és a zsűri pedig az MMK-toól irányította a játékot. Nagy segítséget nyújtottak a PAV tegre nevették magukat. Rá­adásul a humort haza is vi­hették: sokan vásároltak a helyszínen árusított Bandó­­lemezekből, -kazettákból. Október 7-én a 22. sz. AÉV General’s klubja is telt házas volt, egy órán ke­resztül tartó nevetéstől vissz­hangzott. Boncz Géza és Lehr Ferenc humoristák sze­reztek vidám estet a kikap­csolódni vágyó nézőseregnek. * Előzetes klubjaink prog­ramjaiból: General’s klub Október 21. 19 óra: Ma­gyar—lengyel baráti est. Október 28. 19 óra: Ven­dégünk : a Dunaföldvári Áfész KISZ-aliapszervezete. Novemberben: (az időpont később pontosítva): az MN amatőrcsoportjának műsora, Szűcs István videós élmény­­beszámolója Kambodzsáról. PAV-klub Október 19.: Korszerű sze­xuális kultúra. — Dr. Lux Elvira előadása. November 15. 19 óra: Arany Prága. — Deák Hunor diavetítéssel egybekötött él­ménybeszámolója. villamos főosztályának dol­gozói, akik telefon-kihango­sítással oldották meg az ösz­­szeköttetést. A 20.30-ig tartó erőpróba után a klubokban önálló programokon vettek részt a versenyzők, jól meg­érdemelt jutalmuk társasá­gában. A háromnapos program szerves részét az utolsó nap adta, hiszen szombat lévén több fiatal tudott bekapcso­lódni rendezvényeinkbe. Dél­előtt a bátténvállalatok KISZ-vezetőinek tanácskozá­sán az itt dolgozó nagyabb vállalatok KlSZ-toizottságá­­nak titkárai beszélték meg az elmúlt évben végzett munkát és a még hátralévő feladatokat. Közben az MMK termei­ben nemzetközi sakkverse­nyen, játékfilmek vetítésén vehettek részt a fiatalok és az idősebb érdeklődők. A délutáni program az Inter-Fenyves József a ver senydarabot készíti klub nemzetek közötti játé­kos vetélkedőjével kezdődött. Négy csaipat — 2 szovjet, lengyel, magyar — jó han­gulatban mérhette össze is­mereteit a többiek hazájá­ról, életéről. 17 órakor megtörtént a KISZ-építkezési napok hi­vatalos zárása. Telt ház előtt lépett fel az Atléta Trió, rríajd Burai Lajos, a KISZ Atomerőmű Építkezés Bi­zottságának titkára átadta a különböző versenyek, vetél­kedők helyezettjeinek díjait. Végül a beruházási bál 130 fő részvételével a Lepke étteremben került megrende­zésre. A jó ízű vacsora el-November 25. 18.30: író— olvasó találkozó Miskolczi Miklóssal. (Az író könyvei a találkozó előtti napokban az erőműben, illetve a klub­ban megvásárolhatok lesz­nek.) GYGV-klub November 21. 19 óra: MMK nagyklub: Rock­szörny. — Diavetítéssel, ze­nehallgatással egybekötött zenei bemutató a kemény rockról. Előadó: Rajnai Csa­ba. * Az MMK programajánlata Október 21—27.: A kővé vált ősvilág. — Kiállítás a Természettudományi Múze­um anyagából. Október 29., 17.30, 20 óra: Záray—Vámosi. Október 31., 19 óra: Tün­döklő Jeromos. — Színimű. (Veszprémi Petőfi Színház). November 4—18.: Fűszer­­növények. — Kiállítás. November 11., 19 óra: Kál­mán Imre: Bajadér. — Ope­rett. (Pécsi Nemzeti Szín­ház). November 19., 20 óra: Ho. fi-kabaré. November 23—24.: Dísz­madarak. — Kiállítás. fogyasztása után a Defekt Duó műsora fokozta a részt, vevők hangulatát, majd a Sárközi zenekar zenéjére le­hetett táncolni hajnalig. Kü. lön is meg kell említeni a magas színvonalú szakmai versenyeket. A fiatalok el­méleti és gyakorlati szaktu­dásukról adhattak számot a megyei szintű nemzetközi hegesztővensenyen. A nemzetközi hegesztőver­seny már évekre visszamenő hagyományokkal rendelkezik. Idén is a GYGV KlSZ-vezető­­ség színvonalas rendezésében zajlott le 12 fő részvételével, akik az Install Energomon­­tazt, szovjet szakértőket, GYGV-t, PAV-ot, Április 4. GM-et és a VEGYÉPSZER-t képviselték. A versenyzők először az elméleti tudásukat bizonyí­tották, majd a GYGV okta­tótermében elvégezték a gya. korlati feladatokat. A zsűri — Viszket György (PAV), Kalmár Imre (GYGV), Burai Lajos (KISZ) — a megoldott feladatok alapján a követ­kező sorrendet állapította meg: I. hely: Razvedszkaj Alekszander, II. hely: Mali­­novszkij NyiikoLaj, a szovjet szakértőktől, III. hely: Feny­ves József, a GYGV dolgo­zója. Ugyanezen a napon 9 órá­tól zajlott az OSZV KISZ- szervezetének közreműködé­sével a megyei szintű festő­mázoló verseny. A verse­nyen Bonyhád, Dombóvár, TOTÉV, TÁÉV, Unió Ipari Szövetkezet és az OSZV fia­taljai mérték össze tudásu­kat. Az elméleti feladatok — szakmai, politikai, munka­­védelmi kérdések — megol­dása után a Kodály Z. úti lakóházakban végezték a gyakorlati munkát. A munka minőségének ellenőrzését há. romfős zsűri végezte, a ve­télkedőn jelen volt Bencze János, a KISZ Tolna Me­gyei Bizottságának ifjúmun­kás-felelőse is. Az ünnepé­lyes díjkiosztásra a Tolna Megyei Vendéglátó Vállalat különtermében került sor. I. hely: Fenyves József, Paks, Költségvetési Üzem. II. hely: Márton István, Szekszárdi Építőipari Szö­vetkezet. III. hely: Weimert Ferenc, TOTÉV. Reméljük, hogy ez a ha­gyomány ugyanilyen színvo­nalas szervezéssel a jövőben is élni fog. KISZ-építkezési napok Paks Városi Tűzoltóparancsnokság hírközpontja

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents