Atomerőmű, 1985 (8. évfolyam, 1-8. szám)

1985-06-01 / 4. szám

atomkkOmü fipftoi 3 Növelni a szervezettséget Májusi számunkban arról adtunk hírt, hogy a beruhá­zási KISZ-küldöttgyűlés fel­mentette Némeh Sámuelt titkári funkciójából, és he­lyette Burai Lajost válasz­totta meg. Az atomerőmű­­építkezés bizottsága új tit­kára 32 éves, üzemmérnök. A következőket mondta el­képzeléseiről, terveiről: Burai Lajos — Előző beosztásomban a megyei KISZ-bizottságon már sok információt kaptam a paksi atomerőmű fiataljai­nak életéről, gondjairól, örö­meiről. Most viszont kitel­jesedik számomra a kép. Amit eddig megállapíthat­tam: a szervezeti élet jó szinten van, a különböző vezetőségeknél és a közvet­lenül irányított szervezetek­nél a taggyűléseket megtart­ják. Szép hagyományokat ápolhatunk a KlSZ-építke­­zési napok, valamint a DFT megrendezésével, a MAG. vetélkedő folytatásával. A lényeg az, hogy ami jó volt eddig, azt tovább kell csi­nálni, és ha lehet, még javí­tani. Alapvető cél a szerve­zettség növelése, de nem minden áron. Olyan tagok­kal kell gyarapodnunk, akik tesznek is valamit. Másképpen képzelem a gazdaságpolitikai munkabi­zottságok működését. Jelen­leg elég egysíkú, csak szak­mai versenyek szervezésére korlátozódik a tevékenysé­gük. Az ütemterveket elemez­ve, olyan gazdasági elemzé­seket kellene végezni, ame­lyek alapján az ifjúsági bri­gádok vállalásokat tehetnek akár rövidebb időszakra is. Megfelelő feladatok megol­dása sikerélményt ad a fia­taloknak, és egyben növeli az önbizalmukat. Az FMiKT-t az Alkotó Ifjúság pályázatot tartalommal kell kitölteni, újra a megfelelő rangjára emelni. Ebben a KISZ-nek kell kezdeményez­ni a gazdasági vezetés felé, és együttes munkával kell előre lépni. Szóval, vannak még fehér foltok, és sokat kell dolgozni ahhoz, hogy egyre kevesebb legyen. — T — A légoltalomtól a polgári védelemig III. rész A 26.192/1945-ös HM. ren­delettel beszüntetett légol­talmi kiképzés közel négy évig szünetel, majd 1949- ben születik egy újabb ha­tározat a légoltalom újjá­szervezésére, mégpedig a belügyminiszter irányításá­val, ezt követően 1950. feb­ruárjában megalakul a BM VI. Főosztály. Ettől az időponttól számít­ják a szocialista légoltalom — 1964-től polgári védelem — megalakulását, ezért ün­nepli a Polgári Védelem 1985-ben megalakulásának 35. évfordulóját. Mivel a légoltalom törté­netének szerves része a II. világháborút megelőző idő­szak légoltalmi eseménye, ezért kívántam nagyon rövi­den bemutatni az előző cik­kekben azt az utat, melyet az 1935. H. te. indított el, mert ez az első törvényünk, mely a légoltalom megszervezésé­re intézkedik. Ebből követ­kezően, amennyiben ragasz­kodunk a történeti hűség­hez, akkor 1985-ben a fél év­százados légoltalomra is em­lékezhetünk. Ez a fél évszá­zados múlt majdnem olyan hihetetlennek tűnik, mint az a tény, miszerint Kősze­­ghi Mártony Károly (1783— 1848) cs. kir. mérnökkari őr­nagy — majd táborszernagy — 1827-ben -bemutatja az el­ső „életmentő készüléket”, -a gázálarcot, melyet kezdet­ben a bányászok használtak. Ekkora időt kell áthidal­nunk, mikor ia lésoltalom vagy a gázálarc történetével próbálunk ismerkedni, és arra kell gondolnunk, hány -háború volt 1827 óta, milyen gyakorisággal? Többek között ezért is egyedülálló ez a békében el­telt negyven év, de rendha­gyó a tömegpusztító fegyve­rek hallatlanul nagy tömegű felhalmozása miatt, és ennek következménye, hogy a pusz­tulás veszélye igen nagy, a túlélés lehetősége viszont a minimumra csökkent. Itt csak utalni szeretnék az USA „Stratégiai védelmi kezdeményezés” elnevezésű — ismertebb nevén az űr­fegyverkezés — programra. Ez a földet és emberiséget elpusztítani képes fegyver­arzenál azt is eredményezte, egyre kisebb annak a lehe­tősége, hogy valaki meg­nyomja azt a bizonyos „gombot”, mert azzal önma­gát is elpusztíthatja. A polgári védelemnek a békeidőszakban is fontos szerep jut, mert bármely pil­lanatban bekövetkezhet ter­mészeti vagy üzemi kataszt­rófa. Gondolok itt a földrengés­re, árvízre, tűzvészre, vagy járványra ... stb. Vannak veszélyes üzemeink, példá­ul egy vegyi üzem, kőolaj­finomító, gyógyszergyár, gáz­gyár, és maradva városunk­nál, hol egy igen veszélyes üzem működik, az atomerő­mű. Igaz, az atomerőmű elmé­letileg abszolút biztos. En­nek ellenére a polgári védel­mi erőket úgy kell szervez­nünk, kiképeznünk, és állan­dóan bevethető állapotban tartanunk, hogy amennyiben a „... kapanyél is elsül” helyzet adódik, akkor gyor­san, szakszerűen és hatéko­nyan számolják fel, vagy előzzék meg az üzemzavar esetleges következményeit. Az eddigi cikkek folytatá­saként arról a polgári védel­mi szervezetekről és léte­sítményekről írunk, melyek biztosítékai egy esetleges üzemzavar következményei­nek a gyors felszámolásában. BEREGNYEI MIKLÖS Technika A kiégett fűtőanyag újrafeldolgozása A zárt nukleáris fűtő­anyagciklus egyik legfonto­sabb láncszeme a radioaktív hulladékok feldolgozása és temetése. Az atomerőmű üzemelése során keletkező hulladékokat három cso­portra osztjuk aktivitásuk szerint: kis, közepes, és ma­gas fajlagos aktivitás. Az első kategóriához tar­tozó hulladékok csak akkor sugárveszélyesek, ha beke­rülnek az emberi szervezet­be, ezért oly módon kell azokat elhelyezni, hogy bio­lógiai vándorlásuk következ­tében ne kerüljenek veszé­lyes mennyiségben az embe­ri szervezetbe. A hulladé­kok második kategóriája, mint külső sugárzásforrás veszélyes, és ezért ezeknél biztosítani kell a sugárzás elleni védelmet. Végül a hul­ladékok harmadik csoport­jának olyan nagy a fajlagos aktivitása, hogy fokozott su­gárvédelem mellett, huza­mos tárolási idő után is hű­tésre szorulnak. Az alacsony és közepes fajlagos aktivitá­si! hulladékok elsősorban a nukleáris fűtőanyagciklus kezdeti tagjaira jellemzők. A nagy fajlagos aktivitású hulladékok a fűtőanyagcik­lus végső szakaszában kép­ződnek, a nukleáris reaktor­­hói eltávolított, kiégett fűtő­elem újrafeldolgozásakor. A nagy fajlagos aktivitású hulladékok térfogata jelen­tős mértékben függ az alkal­mazott fűtőelem fémes vagy oxid típusától. A nemzetkö­zi gyakorlatban jelenleg a termikus reaktorok fűtőele­mének újrafeldolgozásához alkalmazott ipari módszer az urán és a plutónium folya­matos ellenáramú extrakoió­­ja. Az extrakálással párhu­zamosan új vizes és nem vi­zes módszereket fejlesztenek ki, amelyek még nincsenek általánosan elterjedve, így ezen eljárások részletezésé­re nem térünk ki. A nagy aktivitású hulladé­kok újrafeldolgozásakor visz­­szamaradó anyagok kezelé­se, illetve tárolása igen nagy gondot okoz az emberiség­nek. Az összes nukleárisener­­gia-iparral rendelkező or­szágban a nagy aktivitású hulladékok kezelésének, tá­rolásának az alábbi módja­it tekintik optimálisnak: — tárolás folyékony kö­zegben, a hőfejlődés elfo­gadható szintre csökkenésé­ig: — a pihentetett folyékony hulladékok szilárdítása és ideiglenes tárolása ellenőr­zött feltételek között; — a szilárd hulladékok végleges betemetése stabil geológiai formációkban. Ezzel párhuzamosan foly­tatódnak az értékes alkotó­elemek, különösképpen a hosszú élettartamú izotópok kivonására irányuló kutatá­sok is. Ezek sikeresen alkal­mazhatók átvilágításos hiba­keresésben, a sugárterápiá­ban, stb. A kivonással nem­csak jelentős megtakarítás érhető el, de lényegesen 'csökkennek a megszilárdí­­] tott nagy aktivitású hulla­dékok tárolási időtartamával szemben támasztott követel­mények. Ugyanezen okból tanulmányozzák a hosszú élettartamú izotópok rövi­­debb felezési idejű izotópok­ká való átalakítás lehetősé­gét. A számítások azt bizo­nyítják, hogy meghatározott feltételek mellett ezek a fo­lyamatok fizikailag és mű­szakilag lehetségesek, és je­lentősen csökkenthetik a nagy aktivitású hulladékok sugárveszélyességét. BENEDECZKY FERENC Kulturális mozaik Cseh Tamás Május 10-én a Vegyép­­szer-klub és a művelődési bizottság szervezésében Cseh Tamás és Csengey Dénes kö­zös estjén vettek részt az erőmű fiataljai. A meghívottak nem okoz­tak csalódást: Cseh Tamás szerénységével, közvetlensé­gével, népszerű „hiánydalai” szuggesztív előadásával még jobban rajongói szívébe lop­ta magát. Csengey Dénes író neve még nem túl széles körben ismert. Ha Tamás dalai „hi­ánydalok”, az ő könyve („. .. és mi most itt vagyunk”, Magvető 1983.) „hiány­könyv”, szorosabb értelem­ben véve is. Az előadás és az azt kö­vető tartalmas beszélgetés mély gondolatmenetet indí­tott el sokunkban, a valóság mélyebb átélése és megérté­sére való törekvésre ösztön­zött, ezáltal tett bennünket gazdaggá. S ha a közönség közül csak tíz ember érezte így, akkor is elmondhatjuk: az est elérte célját. * Június 15-én megnyílik az Ifjúság u. 8. sz. alagsorában berendezett PAV-klúb. Kiválóan felszerelt, büfét is működtető, adottságai sze­rint minden igényt kielégítő klubot vehetnek igénybe a iPAV-osok. A tervezett prog­ramokról a következő szá­munkban olvashatnak. * Az MMK-galériában „Új művészet 1975—1985 ” cím­mel nyílt kiállítás. A kiállí­tott képeket Bordás Márton, El Kazovszky, Hellász Ká­roly, Zádorszky Gábor és mások készítették. A képző­­művészeti alkotások június 16-ig naponta 14—20 óráig tekinthetők meg. • Az atomerőmű beruházás művelődési bizottsága 1985. április 30-i ülésén a KISZ- íiatalok körében végzett kulturális nevelő munkáról, a fiatalok művelődési hely­zetéről, lehetőségeiről, az e téren jelentkező feladatokról volt szó. A vállalati klubok munkájának értékelése, a segítésükkel kapcsolatos bi­zottsági feladatok megbe­szélése, kitűzése is napi­rendre került. Különös hangsúlyt kapott az A. B. KISZ-bizottság fe­lelősége, szerepe a kulturális nevelő munkában, a kultu­rális propagandában, az igé­nyek felmérésében, a mun­kásszállón lakó fiatalokkal való törődésben. A már működő (OSZV, Vegyépszer, 22. sz. ÁiÉV) és alakulóban lévő (Április 4., GYGV, VERTESZ) vállalati klubokat anyagilag és mód­szertanilag segíti a művelő­dési bizottság. Az 1985. évi bevételi és kiadási terv is ezen az ülé­sen került megvitatásra, el­fogadásra. • Az MNK programajánlata: Június 27., 20 óra: Benkó Dixieland Band. Július 11., 20 óra: Elvis Presley-emlékest. (Romár László új nagylemezének be­mutatója.) A műsorban fel­lép még: Zalatnay Sarolta, Faragó Judy István, Zorán. A. 1. A Paksi Atomerőmű Vál­lalat „Szavickaja” szocialis­ta brigádja hazánk felszaba­dulásának 40. évfordulója tiszteletére gyermeknajz-pá­­zatot hirdetett. A felhívásra közel 190 pályázat érkezett Paks és környékének általá­nos iskoláiból Külön dicsé­ret illeti a paksi Bezerédj Általános Iskolát, ezen be­lül Bencze Barnabás rajzta­nárt, szakkörvezetőt, mivel a legtöbb pályázat tanítvá­nyaitól érkezett. Az anyago­kat rangos bizottság zsűriz­te, melynek elnöke Pónya József, a PAV vezérigazga­tója, tagjai Delast Elena fes­tőművész és Nagy Előd fes­tőművész. Bordás István, az MMK igazgatója nyitotta meg a ki­állítást. Részlet a megnyitó­ból: ...... nagy örömmel te­szek eleget a felkérésnek, mivel e falak között még nem volt ilyen kiállítás. Az MMK történelmében ez az első rangos gyermekrajz-ki­­állítás, mely gyerekeink szá­mára nyújt nyilvános sze­replést. A kiállított képeket nézegetve felmerül bennünk a kérdés, hogy valóban mit jelent számunkra a béke? Nos, a látottak alapján na­gyon sokféle választ kapunk. Békegalambot, önfeledt já­tékot, szeretetet, gyöngédsé­get, meghitt családi képet. Számunkra ez a jó, ez a ter­mészetes. És így jó, hogy gyerekeinkben így válik konkréttá, mert tudjuk, hogy a béke nem mindig volt ilyen természetes számunk­ra. Köszönet a PAV-nak, és külön köszönet a „Szavicka­ja” szocialista brigádnak, hogy ami 40 éve már épül, s gyarapodik bennünk, ma itt gyermekeinknek megen­gedik elmondani képekben.” A megnyitó beszéd után díjak átadására került sor, melyet Pónya József, a zsűri elnöke adott át. Alsó tagozatosok között: I. 'helyezett: Nagy Attila (Be­­zeréd'j Alt. Isk. 4. b.), II. he­lyezett: Tímár Gábor (Beze­rédj Ált. Isk. 4. c.), II. he­lyezett: Kramarik Lajos (Bezerédj Ált. Isk. 4. b.), III. helyezett: Niki Ágnes (Be­zerédj Ált. Isk. 4. b.). Tisztelt Szerkesztőség! Jó étvágyat! Avagy rág­juk tovább a lerágott cson­tot ... Az étkezdénk új „gaz­dái” az üzemeltetés minősé­gének javítását ígérték. Az ételek minősége vala­mit javult is, de ezenkívül semmi nem változott; a má­sodik fogás továbbra is hi­deg, az edényeket csak nagy­jából mossák el, a személy­zet dohányzás közben dol­gozik, de az időjárás felme­legedésével az étterem köz­vetlen közelében díszelgő Felső tagozatosok között: I. helyezett: Betlehemi Sza­bolcs (Bezerédj Ált. Isk. 6. a.), III. helyezett: Nagy Gá­bor (Madocsai Ált. Isk. 6. a.). Külön díjazottak: Szabó Gábor (Madocsai Ált. Isk. 1/a.), Dóczi Krisztina (2. sz. Ált. Isk. 2. b.), Újvári Alex­andra (2. sz. Ált. Isk. 2. b.K Feil Anita (Bezerédj Ált. Isk. 4. b.) Péter Norbert (Be­zerédj Ált. Isk. 4. b.). A „Szavickaja” szocialista brigád különdíját kapta: Ár­ki Edit (3. sz. Alt. Istk. 8. b.). A kiállított képek „alko­tói” emléklap és ajándék­tárgy-jutalomban részesül­tek. Szabó hulladékgyűjtőkből áradó bűz a legkellemetlenebb. Feltehetően ezek az apró­ságok egészségügyi szem­pontból sem elhanyagolha­tók, ugyanakkor az atom­erőmű dolgozóihoz is mél­tatlanok. Jó lenne, ha a KÖJÁL időnként ellenőrizné az ét­keztetés körülményeit, még jobb lenne sürgősen változ­tatni a jelenlegi állapotokon. Tisztelettel: ÉLES ANTAL Postánkból Felkészítő tábor — A KISZ Atomerőmű­­építkezés Bizottsága 1985- ben május 19—23-ig tartotta éves felkészítő táborát Fadd- Domboriban. A felkészítésen testületi tagok, alapszerve­zeti titkárok, aktivisták vet­tek részt. Gyerekek rajzolták

Next

/
Thumbnails
Contents