Atomerőmű, 1985 (8. évfolyam, 1-8. szám)

1985-02-01 / 1. szám

ATOMERŐMŰ A PAKSI ATOMERŐMŰ eptiot BERUHÁZÁS DOLGOZÓINAK LAPJA. Vin. ÉVFOLYAM. 1. SZÄM 1985. FFBBUAR kölcsi normákat sértő jelen­ségekkel szembeni hatható­sabb fellépést sürgeti. Több kritikai észrevétel hangzott el az alapszervezeti viták során az ifjúság maga­tartásával kapcsolatban. A passzivitás és közömbösség nem jellemző ifjúságunkra, ezért ezeket a véleményeket a tanácskozás visszautasí­totta. Sok észrevétel hangzott el a gazdasági építőmunkával kapcsolatban is. Bírálatot mondtak a gazdaságirányító munkákról, amely nem volt mindig következetes, az intéz­kedések sok ellentmondást tartalmaztak. Többek között kifogásolták a hozzászólók, hogy a villamosenergia-ipar fejlesztésével kapcsolatos el­képzelések nem szerepeltek az irányelvekben, holott a jelenlegi energiahelyzetünk ezt szükségessé tette volna. A gmk-val kapcsolatban is élónlk vita folyt a szervezetek­ben, a többség véleménye vi­szont nem egyezett azzal a ja­vaslattal, hogy a munkafe­gyelem megszilárdítása érde­kében felül kellene vizsgálni a teljes foglalkoztatottsággal kapcsolatos elveinket. Élénk vita alakult ki az életszínvonal-politika kérdé­seiben is. Az irányelvekben megfogalmazott célkitűzések­kel egyetértettek. A pártértekezleten tizen­egyen kértek és kaptak szót. Hozzászólásaikban részben kiegészítették, részben ponto­sították az előterjesztett do­kumentumokat. Hozzászólók: Dombi Imre (22. sz. ÁÉV), Petrovics Béla (GYGV), Trencsényi István (22. sz. ÁÉV), Gyarmati László (PAV), Pach Ferenc (PAV), Csizmadia Endre (SZIB), Lipovszky Gyula (vá­rosi pb.), Németh Sámuel (KiTSZ-ibiz.), Dr. Zettner Ta­más (MVMT), Fonyó Lajos (OSZV), Varga László (VEGY­­ÉPSZER). A vita összefoglalójában Hegedűs György kitért a fon­tosabb megállapításokra, kér­te a résztvevőktől, hogy a következő öt évre az itt meg­határozott feladatokat fogad­ja el, és tegyenek meg min­dent a végrehajtás érdeké­ben. A pártértekezlet megvá­lasztotta a 37 tagú pártbizott­ságot, melynek tagjai: Hal­mos Sándor, Petrovics Béla (GYGV), Varga Tibor, Kiss Endre, Hornyák István, Pál­mai István, Hegedűs György (ERBE), Mákl Magdolna, Gyarmati László, Péter János, Czinege Imre, Juhász Tibor­­né, Racskó Imre, Kósáné B. Gyöngyi, Pach Ferenc, Lakos Kálmán, Nagy Pál László, Nagy Istvánné, Simon Péter, Szabó Béla, Berkó János (PAV), Éliás Gyuláné, Fritz Ferenc, Pacskó András, Dom­bi Imre (22. sz. ÁÉV), ifj. Tibor Sándor, Balogh Béla (VERTESZ), Müller János (CSŐSZER), Snajder Pál, Vincze Sándor (26. sz. ÁÉV), Király József (TÁÉV), Varga László, Pásztor Béla (VEGY­­ÉPSZER), Zentai János (SKVV), Barabás Ferenc (Apr. 4. GM), Csongrádi Já­­nosné (Tm. VV), Rátz Tibor (OSZV). A végrehajtó bizottságba megválasztottak: Hegedűs György, Varga Tibor (ERBE), Dombi Imre (SZIB), Éliás Gyuláné (22. sz. ÁÉV), Varga László (VEGYÉPSZER), Hal­mos Sándor (GYGV), Simon Péter, Racskó Imre, Czinege Imre (PAV). A pártbizottság titkára is­mét Hegedűs György elvtárs lett. A városi pártértekezletre 60 fő küldöttet választottak meg. Városi pártértekezlet A városi pártértekezletet Pakson február 9-én tartot­ták, amelyen egyhangúlag elfogadták a résztvevők a városi pánit bizottság beszá­molóját. Ebben a XII. párt­­kongresszus óta végzett munka és a határozatok végrehajtásának értékelésén kívül részletesen szó volt azokról a változásokról is, amik az atomerőmű-építés­sel és üzembehelyezéssel voltak kapcsolatosak. Nem­csak a város lakóinak életé­ben, hanem a környező köz­ségek fejlődésében is jelen­tős változásokat hoztak a lakásépítés, a művelődés té­rért, a kereskedelmi és ven­dégellátás területein jelent­kező javuló feltételek. Az ipari termelés nagyság­rendekkel növekedett, míg Paks város lakóinak száma kétezerrel lett több. Termé­szetesen ez a helyzet szé­les körű változásokat Igé­nyelt a pártbizottság, a tár­sadalmi és tömegszervezetek munkájában, A szerteága­zóbb feladatok nagyobb és szervezettebb politikai mun­kával voltak csak megold­hatók. A hatvanöt oldalas beszámolóban szó volt még a jelen helyzetről és felada­tairól. Külön anyagban ka­pott helyet a kongresszusi irányelvek vitáinak össze­foglalója, a pártbizottság ál­lásfoglalásával. A felszólalók a pártérte­kezleten elhangzott megálla­pításokkal egyetértettek, azokat alátámasztották és kiegészítették. A városi pártértekezlet a beterjesztett anyagokat elfogadta, megvá­lasztotta az 51 tagú pártbi­zottságot és a megyei párt­értekezlet 40 küldöttét. A pártbizottság első titká­ra Lipovszky Gyula, titkár Baksay Ferenc és Csizma­dia Endre lett. szakszervezeti szervek aktív hozzáállására is szükség volt. A XII. kongresszus határoza­tának végrehajtásában nem kevés feladat hárult rájuk. A beruházáson működő tö­megszervezetek vezető szervei ennek megfelelően alakítot­ták tevékenységüket — álla­pítja meg a beszámoló. A KISZ-építőbrigád teljesítette küldetését, élen járt a terme­lésben és a mozgalmi munká­ban egyaránt. Az ifjúságpolitikai határo­zat végrehajtását a pártbi­zottság kiemelt feladatként kezelte. Ennek eredménye­ként valamennyi vállalatnál fejlődött az ifjúságpolitikai munka, sok problémát sike­rült megoldani, ami korábban gondot okozott. Sajnos, azon­ban ma is tapasztalható egyes vállalatoknál vezetők és fia­talok részéről közömbösség a téma iránt. A hozzászólásokkal teljessé vált értékelés mellé megfo­galmazódtak a feladatok is. elért eredményeink megtar­tásánál. Az előterjesztett ösz­­szefoglaló jelentés megerősíti a kongresszusi irányelvekben fog 1 altokat és reaígál az ese­tenként jelentkező téves fel­fogásokra. A pártalapszervezetek tag­ságának véleménye egyértel­műen tükrözi, hogy tudatá­ban vannak a célok megvaló­sítását, a fejlődést nehezítő körülményekkel. A hozzászólások is megerő­sítették, hogy külpolitikánk helyes irányban halad. A szocialista internacionalizmus elveinek megfelelően, lehető­ségeinkhez képest meg kell adni a fejlődő országoknak a szükséges támogatást. A párt­értekezlet elutasította azt a véleményt, mely szerint ese­tenként erőnket meghaladó mértékben támogatjuk ezeket az országokat. Társadalmi és politikai vi­szonyainkról kialakított érté­kelésben többek között erő­teljesen vetődött fel az az igény, ami a törvénybe üt­köző cselekményekkel, az er­Politikai munkánk fontos állomása volt február 2-án az atomerőmű beruházás párt­értekezlete, amely az elmúlt öt év munkáját értékelte. A pártbizottság beszámolójához Hegedűs György, a pártbi­zottság titkára fűzött szóbeli kiegészítést. Hangsúlyozta, hogy az MSZMP XII. kong­resszusa óta eltelt időszak az atomerőmű beruházásának nagyon sok erőfeszítést igény­lő, de eredményes korszaka volt. Ebben az időszakban kezdődött meg nálunk az atomerőművi blokkokból tör­ténő villamos energia fej­lesztése, s ma már két ilyen blokk szolgáltat villamos energiát az országos hálózat­nak. Dr. Zettner Tamás, az MVMT vezérigazgató-helyet­tese hozzászólásában a kor­mánybizottság és a villamos­­energi-ágazat elismerését tol­mácsolta az elért eredmé­nyekért. Elmondta, hogy a paksi atomerőmű kiemelt sze­repet játszik a magyar ener­getikában, a beruházás több szempontból a figyelem kö­zéppontjában van. Szólt a jövőről is, egyetértve azzal, hogy a folytatással kapcsola­tos döntést mielőbb meg kell hozni. Az írásban előterjesztett beszámoló elemezte azokat a gondokat, amelyek határidő­módosításokat tettek szüksé­gessé, de amelyek egy részét a szocialista versenymoz­galom segítségével sikerült felszámolni. A pártszerveze­tek alapvető feladatuknak tartották a termelő munka során jelentkező ellentmon­dások feloldását. A pártbi­zottság rendszeresen vizsgálta a helyzetet, és segítséget nyújtott az alapszervezetek­nek az üzem- és munkaszer­vezés, a munkafegyelem, a termelékenység fokozása, a munka szerinti bérezés gya­korlati megvalósításához. Ki­emelten foglalkozott az anyag- és energiatakarékos­ság, valamint a társadalmi tulajdon védelmének felada­taival. Az intézkedések követ­keztében valamennyi terüle­ten javult a helyzet. A tár­sadalmi tulajdon megóvásá­ban viszont csak részeredmé­nyekről beszélhetünk. A beszámoló megállapítja, hogy növekedett a pártmunka hatékonysága, erősödött az ideológiai, szervezeti és cse­lekvési egység. Lipovszky Gyula, a városi pb. első titkára az Atomerő­mű Beruházás pártbizottsá­gának munkáját rendszeres­nek és tervszerűnek minősí­tette, kiemelte, hogy a párt­­bizottság a határozatok vég­rehajtásában következetes volt, amelyet a pártmunká­ban elért eredmények is alá­támasztanak. Erődödött a pártbizottság alapszervezete­ket segítő, irányító és ellen­őrző munkája. Elismerően nyilatkozott a beruházáson dolgozó vállalatok, szocialista brigádok városszépítő mun­kájáról is. Az eszmei-politi­kait nevelőmunka középpont­jában közös céljaink megér­tetése, a dolgozók politikai felkészültségének növelése állt. Közösen a tömegszer­vezetekkel eredményesen folyt ez a tevékenység. Nagy szerepet játszott ebben a A tanácskozás másik nagy témája a XIII. kongresszus irányelvei vitájának összefog­lalása volt, amelyben a párt­­értekezlet állást foglalt. Az az egyöntetű vélemény ala­kult ki a párttagok részéről, hogy a dokumentum reálisan elemzi a szocialista társa­dalom építésében elért ered­ményeinket, őszinte hagvétel­­lel tárja fel a problémákat. A megfogalmazott célokat reálisnak és teljesíthetőnek tartják. A vita során azon­ban a párttagok jelentős há­nyada hangot adott azon vé­leményének, hogy olyan je­lenségek is tapasztalhatók, amelyek gondot jelentenek folyamatban a párt- és a tö­megszervezeti oktatások egy­re hatékonyabbá válása, az agitációs munkában az „Atomerőmű Építői” c. lap és a vállalati újságok is. A beruházáson létrehozott mű­velődési bizottság pedig hatá­rozottan segítette a dolgozók művelődési feltételeinek javí­tását, az általános és a szak­mai ismeretek bővítését. Az Atomerőmű Sport Egyesület­tel együtt megfelelően hozzá­járult a szabad idő hasznos eltöltéséhez. Mindezek a be­számolóból vett megállapítá­sok komoly és rendkívül sok­rétű tevékenységről adnak számot. Ehhez a KISZ és a Simon Péter (PAV) a városi pártértekezleten szólalt fel Hegedűi György szóbeli kiegészítést tett Tanácskoztak a beruházás kommunistái

Next

/
Thumbnails
Contents