Atomerőmű, 1983 (6. évfolyam, 1-8. szám)
1983-05-01 / 3. szám
VI. ÉVFOLYAM; 3. SZÁM. 1983. MÁJUS Kitüntetések • • Ünnepi munkásgyűlés Március végén szerkesztőségünk az alábbi levelet kapta: „A Paksi Atomerőmű Hl. sz. blokk reaktortartály beemelés és a tiszta szerelés feltételeinek megteremtése határidőinek tel_ jesítése érdekében a közreműködő vállalatok szocialista együttműködési szerződést kívánnak kötni. Az együttműködési szerződés ünnepélyes aláírására 1983. március 29-én 10.00 órakor kerül sor, amelyre ezennel tisztelettel meghívjuk. Elvtársi üdvözlettel: Tóth Kálmán vezérigazgató, 22. sz. Állami Építőipari Vállalat" A teremben szép számban ültek. 15 vállalat gazdasági, társadalmi vezetői. Az elnöki asztalnál Baranya Sándor, ÉVM miniszteri biztos, Hegedűs György, az MSZMP Atomerőmű Beruházás Bizottság titkára, Németh Sámuel, az Atomerőmű Építkezés KISZ Bizottság titkára, Verle Győző, az ERBE igazgatója és Tóth Kálmán, a 22. sz. ÁÉV vezérigazgatója. Tóth Kálmán rövid bevezetőjében üdvözölte a megjelenteket, hangsúlyozta az együttműködési szerződés jelentőségét az atomerőmű, különösen a ttl. sz. blokk kiépítése szempontjából, majd így folytatta: ,,Az együttműködési szerződés közel másfél hónapos előkészítése, az előzetes egyeztetések során hallani lehetett olyan hangokat is, miszerint, ha mór szocialista szerződésre van szükség, akkor valami bajnak kell lennie az építkezés körül. Meggyőződésem, hogy itt semmiféle baj nincs. Az eddigi tapasztalatok viszont azt mutatják, hoav a beruházáson közreműködő vállalatok egymással, illetve az Erőmű Beruházási Vállalattal kötött jogi szerződések teljesítését. az eave$ területek, munkák határidőre való átadás-átvételét sok esetben olyan objektív tényezők hátráltatják, amelyek súlyosan esnének latba egy bírósági tárgyaláson. Ám a pereskedés, a vita nem hozza helyre a csúszásokat, és nem javítja az egyes vállalatok kapcsolatait, együttműködéséit. A határidők, költségek betartása nem valósulhat meg paragrafusok, szerződéspontok közötti bújkálással. Az egymásramutogatás helyett egymásra találásra, a kényelmes kárörvendés helyett kölcsönös összefogásra, segítségre. az egyedi érdekek szűkkeblű védelme helyett a közös érdek és felelősség felismerésére, vállalására van szükség.” A továbbiakban Tóth Kálmán megköszönte az egyes vállalatoknak az egyeztetések során tapasztalt együttműködési készségét. Utalt a szerződésben rögzített határidők feszítettségére, s arra is, hogy éppen a szerződés szocialista jellege, a közös és kölcsönös felelősség biztosíthatja a vállalások telljesítését. Felhívta a jelenlévők figyelmét, hogy a szocialista együttműködési szerződést az üzemi demokrácia valamilyen formájának felhasználásával mielőbb ismertessék meg a dolgozókkal, igényeljék aktív segítségüket, közreműködésüket, felelős részvételüket a vállalások teljesítésében. Felhívta a vállalati párt-, szakszervezeti és KISZ-vezetőket, hogy (egyenek ők is védnökei az együttműködési szerződésnek, és jelezzék, ha a megvalósítás eredményességét valami akadályozná. Ezután kezdetét vette az ünnepélyes aláírás, az egyes vállalatok gazdasági-, párt-, szakszervezeti- és KISZ-vezetőli, illetve meghatalmazott képviselői részéről. Az aláíró gazdasági vezetők: Werle Győző igazgató (ERBE1, Szabó Ferenc kirnndeitséa vezető-helyettes fOSZV), Tóth Kálmán vezériaazqató (22. sz. ÁÉV). Müller János művezető (CSŐSZER), Halmos Sándor létesítményiigazgató (GYGV), Lugosi Tibor m. b. főszerelésvezető (SKVV), Vízi János főszerelésvezető (VEGYÉPSZER), Győri József építésvezető (ÉGV), Dr. Kéthelyi József osztályvezető (ERŐKAR), SlusoreK Zygmund kirendeltség vezető (BUDOSTAL 2.), Botka László kírendeltségvezető (ITM). Pawelka Mihály főművezető (VERTESZ), Szántó Béla osztályvezető (PGTV), Kispál Dezső szakosztályvezető (FTV), Bland Béla építésvezető (TÁÉV). Az aláírások után Hegedűs György méltatta az együttműködési szerződés jelentőségét, igényelte a párt- és társadalmi tömegszervezetek felelős vezetőinek figyelmét, és megköszönte az aláírók eddig tapasztalt aktivitását, felelősség vállalását. Megkaptuk az aláírt szerződések teljes szövegét is, de elég most és itt csupán néhány kiemelés: „— A 3. sz. reaktorosztály beemeléséhez szükséges feltételek biztosítása és a tartály beemelése. Határidő: 1983. november 5. — A3, sz. blokkban a tiszta szereléshez szükséges építésiszerelési készültség biztosítása. í. szakasz 1983. nov. 15. U. szakasz 1983. dec. 15. I’ll, szakasz 1984. febr. 15. IV. szakasz 1984. má.rc. 15.” Természetesen a feladatokra részletes, vállalatokra is lebontott ütemterv készült, ebben részletesen szerepelnek a válllalíatok által elvégzendő munkák napokra határidőzve. Az aláírást követően rövid beszélgetésre kértük Tóth Kálmánt, a 22. sz. ÁÉV vezérigazgatóját, aki készséggel válaszolt kérdéseinkre: — Az aláírt keretszerződésen túl az eaves vállalatok konkrét módon is tudják, hoav mit és mikor kell elvégezniük gyakorlatilaq? — Természetesen. Tulajdonképpen erre irányultak a meaetőző 6—8 hetes eaveztető moabes-riflések. és ezeket tartalmazzák a külön aláírt ütemtervek. Minden leöeső^éa adott, hogy az eaves vállalatok íinvelemmel kísériék a többi vállalat munkáját is. Időben felkészüljenek eqv munkaterület átvételére ha szükséges ..beseaíts°nek” egymásnak. Sőt. esetenként átvegyék munkavégzésre a rögzített részhatáridő előtt a terület felét, nem várva arra, hogy az teljes területében munkavégzésre alkalmas állapotba kerül. Nem hátráltatják az átvételt „szőröző” kifogásokkal, leplezve ezzel netán saját felkészületlenségüket. — Kötetlen megfogalmazásban hogyan határozná meg az együttműködési megállapodás lényegét? — Nem nagyon másképp, mint azt a bevezetőben tettem. Szerintem, ill. szerintünk, kölcsönös felelős „odafigyeléssel” a legnehezebb objektív hátráltató tényezőket is el tudjuk hárítani. Ha végre nem az egymásramutogatás lesz itt jellemző a vállalatokra, hanem az összefogás, a kölcsönös, egymást segítő tenniakarós. felelősség. Nem jogászkodni, netán pereskedni kell, hanem mindenki jól felfogott érdekében, ha kell, egymást segítve is cselekedni, dolgozni! Például akár géppel, eszközzel és sok egyéb módon segítve egymást. A gazdasági vezetők mellett éppen ebben várjuk a párt- és társadalmi szervezetek bekapcsolódását, aktív részvételét. A szemlélet megváltozásában, s hogy minden dolgozóval sikerüljön megértetni: a cél eléréséhez jó együttműködéssel mindiq meg tehet találni az akadály elhárításának módját. Volt példa eddig is az együttműködésre, most ezt szeretnénk jellemzővé, általánossá tenni. Éppen az elkötelezett tudatosság, felelősségérzet révén. — Szankció«, esetleges büntetések? — Szerintem az aláírók a célt látják; az elérésének módját és idejét kemény viták alapján rögzítettük. Szocialista együttműködésben vállaltuk. Mint már utaltam rá, nyert perrel sem lehet nyugodt a közreműködők szocialista tudata. Ha nem teljesül a program, az a ..büntetés". — És mivel, hogyan teszik közvetlenül érdekeltté anyagilag és erkölcsileg az egyes dől. gozókat, hogy valóban aktív részesei legyenek a megállapodás teljesítésének? — A szocialista tudaton túl azzal, hogy a saját vállalati ér dekeltségi rendszerben a jól, határidőre vagy előbb élvégzett munkáért hamarabb és több jövedelemhez jutnak. Ez minden vállalat belső üaye kelj l’eqyen. Mi, a 22. sz. ÁÉV saját lehetőséaéinken belül a ielentősebb részfeladatokra célprémiumot tűzünk ki. Meqgvőződésem. hogy a részfeladatok brigádokra, adott esetben személyekre való lebontásával tudatosítani lehet felelősséaünket Tudatosítani lehet és kell: a határidőre elvéqzett munka útján a népgazdaságunk import kőolaj és föildaáz eneraiát fnd kiváltani. Hamarabb meafévülnek az itt beruházott mililiáHok. Szeretném megjegyezni még azt is, hogy ez a megállapodás nyílott. Az aláírókon túlmenően bármelyik vállalat — például a tervezők, szállítók — csatlakozhat hozzá. Elkezdjük a munkát a IV. sz. blokk hasonló részletezett programjának kidolgozására. Biztos vaqvok abban, hoay ezen szocialista eqvüttműködési szerződés tapasztalatai alapján a IV. sz. blokk munkáira is ilyen szerződést kívánnak kötni a vállalatok. Csak dicsérő módon fliehet szólni a megkötött szocialista együttműködési megállapodásról. Kis túlzással, de illene a sokat és sokszor idézett, ám most kissé átalakított mondat: Csak annyi lelkesedést a megvalósításban, mint a megajánlásban, s a III. sz. blokk az elő írt határidőre áramot termel! így legyen! Czakó Tibor Beruházási szinten ünnepelték május elsejét az atomerőmű építkezés dolgozói és vezetői április 29-én a Paksi Atomerőmű Vállalat nagy tanácstermében. Az ünnepségen ott volt K. Papp József, az MSZMP Tolna megyei Bizottságának első titkára, Rigóczky István, a városi és járási pántbizottság első titkára és Dallos Tibor, Paks tanácselnöke Is. Szabó Béla elnöki megnyitója után Németh Sámuel mondott ünnepi beszédet, amelyben megemlékezett a munkások nemzetközi összefogásáról, a magyar munkásság harcairól, a beruházás dolgozóinak feladatairól, eredményeiről, a munka ünnepéről. Idézet a beszédből: „Az ünnep akkor igazi, és válik egyénivé is, ha nemcsak nemzetközi mértékben szoríthatunk kezet munkás- és dolgozó társainkkal, hanem közvetlen szomszédaink, ka!, ismerőseinkkel is. Bár a munkát, a munkós-szoliidaritást minden évben május elsején ünnepeljük, de erre az ünnepre évről-évre készülünk, mert csak akkor ünnepelhetünk igazán, ha mögötte állandó, folyamatos c'°Hménvek1 sikerek vannak. Örömmé! mondhattuk, hogv mi, a beruházáson dolnozó maavar, szovjet, lengve! építők. tervezők beruházók, szerelők, üzemeltetők ezt elmondhattuk, meatehettük. Számok és ténvek sokasóna brzonvítia ennek ioaossóaót. Fzek felsorolása hosszú lenne, közülük rcok néhnnvnt; A beruházás 1982-ben eredményes évet zárt, hiszen az 1. sz. blokk év végi párhuzamos kapcsolása iparpolitikai jelentőséggel bír, s a magyar ipartörténelem e kiemelkedő eseményéről. egy új technika, technológia megvalósításáról kitörölhetetlen érvénnyel emlékezni fog. S hiszem, hogy erre nemcsak a megsárguit papírok, füzetlapok, hanem mindannyian akik e mű megalkotásából valamilyen formában kivettük a részünket, emlékezni fogunk; s töltsön el mindenkit büszkeség akkor, amikor arra gondol, hogy az ő keze munkája is hozzájárult az atomenergia hazai meghonosítósóhoz, termelő erővé válásához. Az előbb említett munkasikerekhez nagymértékben hozzájárultak a beruházási munkaversenyben résztvevő brigádok, ifjúsági brigádok, munkabrigádok, kollektívák és egyének. A dolgozóknak szükségük van arra is, hogy munkájukról véleményt alkossanak, tevékenységüket értékeljék. Éppen ehhez a politikai, állami és társadalmi vezetők általi véleményalkotásnak sajátos napjához érkeztünk mai ünnepségünkkel. Brigádjainkról, vállalatainkról elismeréssel szólnak a oaksii és a környékbeli óvodákban, bölcsődékben, iskolákban és más létesítményekben véqzett jelentős értékű társadalmi munkák. Küllőn egyséqkovácsoló erő a brigádokon belüli önzetlen seaítség, eqyérvi qondjaikban való osztozás a brigád egésze részéről. Sajátos és nehéz körülményeink ellenére dolgozóink érdeklődnek a kultúra, a művelődés, a sport iránt, érzik és (Folytatás a 2. oldalon) Helyreigazítás Előző lapszámunk „És hogy áll (le) a II. III. IV. sz blokk?" című cikkében (a ,.le” hiba folytán került a címbe) a II. blokk határidőire vonatkozó mondat helyesen így hangzik: A cirkulációs mosatás 1983. IV., a fizikai indítás és a párhuzamos kapcsolás 1984. II. negyedévében várható. A szerk. Anyák napja Tamási Lajos tusrajza ^yutW etejosIn
