Atomerőmű, 1983 (6. évfolyam, 1-8. szám)

1983-05-01 / 3. szám

VI. ÉVFOLYAM; 3. SZÁM. 1983. MÁJUS Kitüntetések • • Ünnepi munkásgyűlés Március végén szerkesztősé­günk az alábbi levelet kapta: „A Paksi Atomerőmű Hl. sz. blokk reaktortartály beemelés és a tiszta szerelés feltételeinek megteremtése határidőinek tel_ jesítése érdekében a közremű­ködő vállalatok szocialista együttműködési szerződést kí­vánnak kötni. Az együttműködési szerződés ünnepélyes aláírására 1983. március 29-én 10.00 órakor ke­rül sor, amelyre ezennel tiszte­lettel meghívjuk. Elvtársi üdvözlettel: Tóth Kál­mán vezérigazgató, 22. sz. Ál­lami Építőipari Vállalat" A teremben szép számban ültek. 15 vállalat gazdasági, társadalmi vezetői. Az elnöki asztalnál Baranya Sándor, ÉVM miniszteri biztos, Hegedűs György, az MSZMP Atomerő­mű Beruházás Bizottság titkára, Németh Sámuel, az Atomerő­mű Építkezés KISZ Bizottság titkára, Verle Győző, az ERBE igazgatója és Tóth Kálmán, a 22. sz. ÁÉV vezérigazgatója. Tóth Kálmán rövid bevezető­jében üdvözölte a megjelente­ket, hangsúlyozta az együtt­működési szerződés jelentősé­gét az atomerőmű, különösen a ttl. sz. blokk kiépítése szem­pontjából, majd így folytatta: ,,Az együttműködési szerző­dés közel másfél hónapos elő­készítése, az előzetes egyezte­tések során hallani lehetett olyan hangokat is, miszerint, ha mór szocialista szerződésre van szükség, akkor valami baj­nak kell lennie az építkezés kö­rül. Meggyőződésem, hogy itt semmiféle baj nincs. Az eddigi tapasztalatok viszont azt mu­tatják, hoav a beruházáson közreműködő vállalatok egy­mással, illetve az Erőmű Beru­házási Vállalattal kötött jogi szerződések teljesítését. az eave$ területek, munkák határ­időre való átadás-átvételét sok esetben olyan objektív ténye­zők hátráltatják, amelyek sú­lyosan esnének latba egy bíró­sági tárgyaláson. Ám a peres­kedés, a vita nem hozza helyre a csúszásokat, és nem javítja az egyes vállalatok kapcsolata­it, együttműködéséit. A határ­idők, költségek betartása nem valósulhat meg paragrafusok, szerződéspontok közötti bújká­­lással. Az egymásramutogatás helyett egymásra találásra, a kényelmes kárörvendés helyett kölcsönös összefogásra, segít­ségre. az egyedi érdekek szűk­keblű védelme helyett a közös érdek és felelősség felismeré­sére, vállalására van szükség.” A továbbiakban Tóth Kálmán megköszönte az egyes vállala­toknak az egyeztetések során tapasztalt együttműködési kész­ségét. Utalt a szerződésben rögzített határidők feszítettsé­­gére, s arra is, hogy éppen a szerződés szocialista jellege, a közös és kölcsönös felelősség biztosíthatja a vállalások tell­­jesítését. Felhívta a jelenlévők figyelmét, hogy a szocialista együttműködési szerződést az üzemi demokrácia valamilyen formájának felhasználásával mielőbb ismertessék meg a dolgozókkal, igényeljék aktív segítségüket, közreműködésü­ket, felelős részvételüket a vál­lalások teljesítésében. Felhívta a vállalati párt-, szakszervezeti és KISZ-vezetőket, hogy (egye­nek ők is védnökei az együtt­működési szerződésnek, és je­lezzék, ha a megvalósítás ered­ményességét valami akadá­lyozná. Ezután kezdetét vette az ün­nepélyes aláírás, az egyes vál­lalatok gazdasági-, párt-, szak­­szervezeti- és KISZ-vezetőli, il­letve meghatalmazott képvise­lői részéről. Az aláíró gazdasá­gi vezetők: Werle Győző igaz­gató (ERBE1, Szabó Ferenc ki­­rnndeitséa vezető-helyettes fOSZV), Tóth Kálmán vezér­­iaazqató (22. sz. ÁÉV). Müller János művezető (CSŐSZER), Halmos Sándor létesítmény­iigazgató (GYGV), Lugosi Tibor m. b. főszerelésvezető (SKVV), Vízi János főszerelésvezető (VEGYÉPSZER), Győri József építésvezető (ÉGV), Dr. Kéthe­­lyi József osztályvezető (ERŐ­KAR), SlusoreK Zygmund kiren­deltség vezető (BUDOSTAL 2.), Botka László kírendeltségveze­­tő (ITM). Pawelka Mihály főmű­vezető (VERTESZ), Szántó Bé­la osztályvezető (PGTV), Kispál Dezső szakosztályvezető (FTV), Bland Béla építésvezető (TÁÉV). Az aláírások után Hegedűs György méltatta az együttmű­ködési szerződés jelentőségét, igényelte a párt- és társadalmi tömegszervezetek felelős veze­tőinek figyelmét, és megköszön­te az aláírók eddig tapasztalt aktivitását, felelősség vállalását. Megkaptuk az aláírt szerző­dések teljes szövegét is, de elég most és itt csupán néhány kiemelés: „— A 3. sz. reaktorosztály be­emeléséhez szükséges feltételek biztosítása és a tartály beeme­lése. Határidő: 1983. november 5. — A3, sz. blokkban a tiszta szereléshez szükséges építési­­szerelési készültség biztosítása. í. szakasz 1983. nov. 15. U. szakasz 1983. dec. 15. I’ll, szakasz 1984. febr. 15. IV. szakasz 1984. má.rc. 15.” Természetesen a feladatok­ra részletes, vállalatokra is le­bontott ütemterv készült, ebben részletesen szerepelnek a vállla­­líatok által elvégzendő munkák napokra határidőzve. Az aláírást követően rövid beszélgetésre kértük Tóth Kál­mánt, a 22. sz. ÁÉV vezérigaz­gatóját, aki készséggel vála­szolt kérdéseinkre: — Az aláírt keretszerződé­sen túl az eaves vállalatok konkrét módon is tudják, hoav mit és mikor kell elvégezniük gyakorlatilaq? — Természetesen. Tulajdon­képpen erre irányultak a mea­­etőző 6—8 hetes eaveztető moabes-riflések. és ezeket tar­talmazzák a külön aláírt ütem­tervek. Minden leöeső^éa adott, hogy az eaves vállalatok íinve­­lemmel kísériék a többi válla­lat munkáját is. Időben felké­szüljenek eqv munkaterület át­vételére ha szükséges ..bese­­aíts°nek” egymásnak. Sőt. ese­tenként átvegyék munkavég­zésre a rögzített részhatáridő előtt a terület felét, nem vár­va arra, hogy az teljes terüle­tében munkavégzésre alkalmas állapotba kerül. Nem hátrál­tatják az átvételt „szőröző” ki­fogásokkal, leplezve ezzel ne­tán saját felkészületlenségüket. — Kötetlen megfogalmazás­ban hogyan határozná meg az együttműködési megállapodás lényegét? — Nem nagyon másképp, mint azt a bevezetőben tettem. Szerintem, ill. szerintünk, köl­csönös felelős „odafigyeléssel” a legnehezebb objektív hátrál­tató tényezőket is el tudjuk há­rítani. Ha végre nem az egy­másramutogatás lesz itt jellem­ző a vállalatokra, hanem az összefogás, a kölcsönös, egy­mást segítő tenniakarós. fele­lősség. Nem jogászkodni, ne­tán pereskedni kell, hanem mindenki jól felfogott érdeké­ben, ha kell, egymást segítve is cselekedni, dolgozni! Példá­ul akár géppel, eszközzel és sok egyéb módon segítve egy­mást. A gazdasági vezetők mellett éppen ebben várjuk a párt- és társadalmi szervezetek bekapcsolódását, aktív részvé­telét. A szemlélet megváltozá­sában, s hogy minden dolgo­zóval sikerüljön megértetni: a cél eléréséhez jó együttműkö­déssel mindiq meg tehet talál­ni az akadály elhárításának módját. Volt példa eddig is az együttműködésre, most ezt sze­retnénk jellemzővé, általánossá tenni. Éppen az elkötelezett tu­datosság, felelősségérzet révén. — Szankció«, esetleges bün­tetések? — Szerintem az aláírók a célt látják; az elérésének módját és idejét kemény viták alapján rögzítettük. Szocialista együttműködésben vállaltuk. Mint már utaltam rá, nyert per­rel sem lehet nyugodt a közre­működők szocialista tudata. Ha nem teljesül a program, az a ..büntetés". — És mivel, hogyan teszik közvetlenül érdekeltté anyagi­lag és erkölcsileg az egyes dől. gozókat, hogy valóban aktív ré­szesei legyenek a megállapo­dás teljesítésének? — A szocialista tudaton túl azzal, hogy a saját vállalati ér dekeltségi rendszerben a jól, határidőre vagy előbb élvégzett munkáért hamarabb és több jövedelemhez jutnak. Ez min­den vállalat belső üaye kelj l’eqyen. Mi, a 22. sz. ÁÉV saját lehetőséaéinken belül a ielen­­tősebb részfeladatokra célpré­miumot tűzünk ki. Meqgvőző­­désem. hogy a részfeladatok brigádokra, adott esetben sze­mélyekre való lebontásával tu­datosítani lehet felelősséaün­­ket Tudatosítani lehet és kell: a határidőre elvéqzett munka útján a népgazdaságunk im­port kőolaj és föildaáz eneraiát fnd kiváltani. Hamarabb mea­­févülnek az itt beruházott milili­­áHok. Szeretném megjegyezni még azt is, hogy ez a megállapodás nyílott. Az aláírókon túlmenő­en bármelyik vállalat — példá­ul a tervezők, szállítók — csat­lakozhat hozzá. Elkezdjük a munkát a IV. sz. blokk hasonló részletezett prog­ramjának kidolgozására. Biz­tos vaqvok abban, hoay ezen szocialista eqvüttműködési szer­ződés tapasztalatai alapján a IV. sz. blokk munkáira is ilyen szerződést kívánnak kötni a vál­lalatok. Csak dicsérő módon fliehet szólni a megkötött szocialista együttműködési megállapodás­ról. Kis túlzással, de illene a sokat és sokszor idézett, ám most kissé átalakított mondat: Csak annyi lelkesedést a meg­valósításban, mint a megaján­lásban, s a III. sz. blokk az elő írt határidőre áramot termel! így legyen! Czakó Tibor Beruházási szinten ünnepel­ték május elsejét az atomerő­mű építkezés dolgozói és ve­zetői április 29-én a Paksi Atomerőmű Vállalat nagy ta­nácstermében. Az ünnepségen ott volt K. Papp József, az MSZMP Tolna megyei Bizottságának első tit­kára, Rigóczky István, a városi és járási pántbizottság első tit­kára és Dallos Tibor, Paks ta­nácselnöke Is. Szabó Béla el­nöki megnyitója után Németh Sámuel mondott ünnepi beszé­det, amelyben megemlékezett a munkások nemzetközi össze­fogásáról, a magyar munkás­ság harcairól, a beruházás dol­gozóinak feladatairól, ered­ményeiről, a munka ünnepéről. Idézet a beszédből: „Az ün­nep akkor igazi, és válik egyé­nivé is, ha nemcsak nemzetközi mértékben szoríthatunk kezet munkás- és dolgozó társainkkal, hanem közvetlen szomszédaink, ka!, ismerőseinkkel is. Bár a munkát, a munkós-szoliidaritást minden évben május elsején ünnepeljük, de erre az ünnep­re évről-évre készülünk, mert csak akkor ünnepelhetünk iga­zán, ha mögötte állandó, folya­matos c'°Hménvek1 sikerek van­nak. Örömmé! mondhattuk, hogv mi, a beruházáson dol­­nozó maavar, szovjet, lengve! építők. tervezők beruházók, szerelők, üzemeltetők ezt el­mondhattuk, meatehettük. Szá­mok és ténvek sokasóna brzo­­nvítia ennek ioaossóaót. Fzek felsorolása hosszú lenne, közü­lük rcok néhnnvnt; A beruházás 1982-ben ered­ményes évet zárt, hiszen az 1. sz. blokk év végi párhuzamos kapcsolása iparpolitikai jelen­tőséggel bír, s a magyar ipar­­történelem e kiemelkedő ese­ményéről. egy új technika, technológia megvalósításáról kitörölhetetlen érvénnyel emlé­kezni fog. S hiszem, hogy erre nemcsak a megsárguit papírok, füzetlapok, hanem mindannyian akik e mű megalkotásából va­lamilyen formában kivettük a részünket, emlékezni fogunk; s töltsön el mindenkit büszkeség akkor, amikor arra gondol, hogy az ő keze munkája is hozzájárult az atomenergia ha­zai meghonosítósóhoz, terme­lő erővé válásához. Az előbb említett munkasikerekhez nagy­mértékben hozzájárultak a be­ruházási munkaversenyben résztvevő brigádok, ifjúsági brigádok, munkabrigádok, kol­lektívák és egyének. A dolgozóknak szükségük van arra is, hogy munkájukról véleményt alkossanak, tevé­kenységüket értékeljék. Éppen ehhez a politikai, állami és tár­sadalmi vezetők általi véle­ményalkotásnak sajátos napjá­hoz érkeztünk mai ünnepsé­günkkel. Brigádjainkról, válla­latainkról elismeréssel szólnak a oaksii és a környékbeli óvo­dákban, bölcsődékben, isko­lákban és más létesítmények­ben véqzett jelentős értékű tár­sadalmi munkák. Küllőn egyséqkovácsoló erő a brigádokon belüli önzetlen seaítség, eqyérvi qondjaikban való osztozás a brigád egésze részéről. Sajátos és nehéz kö­rülményeink ellenére dolgozóink érdeklődnek a kultúra, a műve­lődés, a sport iránt, érzik és (Folytatás a 2. oldalon) Helyreigazítás Előző lapszámunk „És hogy áll (le) a II. III. IV. sz blokk?" című cikkében (a ,.le” hiba folytán ke­rült a címbe) a II. blokk határidőire vonatkozó mondat helyesen így hangzik: A cirkulációs mo­satás 1983. IV., a fizikai indítás és a párhuzamos kapcsolás 1984. II. negyedévében várható. A szerk. Anyák napja Tamási Lajos tusrajza ^yutW etejosIn

Next

/
Thumbnails
Contents