Atomerőmű, 1983 (6. évfolyam, 1-8. szám)

1983-03-01 / 2. szám

i A PAKSI ATOMERŐMŰ ^ fi * t BERUHÁZÁS DOLGOZÓINAK LAPJA. ATOMERŐMŰ VI. ÉVFOLYAM, 2. SZÁM. 1983. MÁRCIUS Leállt az I. sz. blokk! Felelőtlenek 1983. február 11-én az esti műszak után az I. sz. blokk reaktorában leállt a szabályo­zott láncreakció, valamint az energiaszolgáltatás az orszá­gos hálózatba. Ám mielőtt va­lakinek kórörvendő mosoly vagy aggodalom ülne ki arcára, a kezdőmondathoz sietve közlöm: az üzembe helyezési tervnek megfelelően, ugyanis megkez­dődött az I. sz. blokk ún. Ill-as számú revíziója, amikoris szin­te minden berendezést, szer­kezetet újra átvizsgálnak, mi­előtt az eddig 55 százalékos terhelés után 100 százalékra növelnék a blokk, illetve a tur­binák teljesítményét. Erről az igen fontos műveletről, a III. számú revízióról adott tájékoz­tatást Hlavati József, a PAV karbantartási főosztályának ve­zetője és Varga Tibor, az ERBE helyszíni főmérnöke. H. J.: Január 20-ig a válla­lat minden „osztaga" írásban megadta az eddigi működés során az egyes berendezések­kel kapcsolatos észrevételeit. Kiemelten azokat, amelyek meg­különböztetett figyelmet köve­teltek meg a revízió munkála­tai során. Az észrevételek és javaslatok alapján összesített karbantartási terv készült. A ter­vet egyeztettük az ERBE veze­tőivel, rögzítve azt is, hogy az egyes műveleteket, munkákat melyik szervezet hajtsa végre. Cz. T.: Milyen jellegű mun­kák elvégzésére került sor? H. J.: Először is az eddigi üzemelés során tapasztalt hi­bák kijavítására, a tervszerű el­lenőrzés szerinti feladatok el­végzésére, végül néhány kisebb, eddig még be nem fejezett sze­relési munkák elvégzésére. Az ütemtervvel kiegészített 71 oldalas programnak igazodnia kellett az üzemviteli előírások­hoz is. Az energiatermelés le­állítása után ugyanis a reaktor­ban marad bizonyos hőfejlő­dés, s ennek hűtéséről folya­matosan gondoskodni kell, il­letve ennek üzemviteli feltéte­leiről. Figyelembe kellett venni minden sugárvédelmi, bizton­ságtechnikai és minőségbiztosí­tási előírást. Azt is, hogy melyik műveletek kezdődhetnek el csu­pán szigorú dozimetriai enge­dély után. A tervben előírt 21 nap után ma (március 4.) 24.00 órakor befejezzük és készre jelentjük a revíziót. Ezután ismét meg­kezdődnek az üzemi próbák, majd a sikeres próbák után is­mét üzembe lép az I. sz. blokk. Előbb ismét 55 százalékos, majd fokozatos terheléssel 100 szá­zalékos teljesítménnyel. Érdekes lehet a kérdés, an­nál is inkább, mivel jó ideje - talán érthetően - az I. sz. blokkra figyeltünk. Az építők, szerelők ugyanakkor a többi blokkon dolgoznak. Lapzárta­kor az alábbiakat tudtuk meg Lovas Győzőtől, az ERBE hely­színi főmérnök-helyettesétől: A II. blokk lényegi technológiai szerelése 1982-ben kezdődött el. Jelen­leg az üzembe helyezési elő­készítő munkálatok folynak. Az építészeti munkák lényegében befejeződtek. Csak a helyre­állító szakipari munkák vannak hátra. Okulva az I. sz. blokk üzembe helyezésének tapaszta­lataiból, ezeket már most el­kezdtük, hogy ne torlódjanak össze a melegjáratás, a fizikai indítás időszakában; most vi­szont a festékellátás akadozik. Megállapítható, hogy a II. sz. blokk technológiai szerelésének készültségi foka jobb, mint volt az az I. sz. blokk hasonló idő­szakában. Fontos, hogy ezt a szintet tar­tani tudjuk, s hogy az indítás szempontjából létfontosságú üzembe helyezési műveletek to­vábbra is a lehető legjobb ütemben folyjanak. így a villa­mos szerkezetek feszültség alá helyezése, a vezénylő „élesztő­se”, a pótvíz és a gőzrendsze­rek kifúvatása, valamint a sze­kunderköri mosatás előkészíté­se. A cirkulációs mosatás 1983. II., a fizikai indítás és a pár­huzamos kapcsolás 1983. IV. negyedévében várható. A III. sz. blokknál jelenleg a szerkezetépítési mun­kák folynak, de már elkezdőd­tek a szakipari munkák is. A legfontosabb feladat a reaktortarály beemelésének (1983. IV. negyedév), és a „tisz­ta szerelés" feltételeinek meg­teremtése. Ezek eredményes megvalósítása az építő és sze­relő vállalatok, munkacsopor­tok magas szintű együttműkö­dését, szervezettségét követeli meg. A feladatok részletes ütemtervét az érintett vállala­tok egyeztették, a 22. sz. ÁÉV szocialista brigádjai pedig fel­hívással fordultak minden érde­kelt brigádhoz, hogy munka­­verseny-mozgalom keretében vállalják a feszített munkaprog­ram megvalósítását. Ez azért is fontos és szükséges, mert az I. és a II. sz. blokk szerelési ta­pasztalataiból tudjuk, hogy a „tiszta szerelés” kezdetétől a cirkulációs mosatásig legalább 12 hónap, a párhuzamos kap­csolásig további 12 hónap — érdemben nem csökkenthető — idő szükséges. Tehát a III. sz. blokk ez évi feladatainak el­végzése meghatározó a beru­házás teljes befejezésének szempontjából. A IV. sz. blokk építése a téli időszakban ter­mészetszerűen lelassult. A fel­adat itt az, hogy a készültségi fok tekintetében egy évnél ne leaven nagyobb a „távolság” a III. és a IV. blokk között. — Az eredmények mellett a gondokról is néhánv szót! — Talán azt, bogy az egyes rendszerek sok esetben már 100 százalékosak is lehetné­nek. ha nem hiányoznának ki­sebb, nem nagy értékű, de nélkülözhetetlen alkatrészek, amelyeket az I. blokk üzembe helyezésekor a mielőbbi ener­getikai indítás érdekében a II. blokkból leszereltünk. Ezek pót­lása esetenként nehézségekbe ütközik. Ezek ellenére remélhe­tőleg biztosítani tudjuk majd, hogy a tisztítások és a rész­­üzembe-helvezési munkák za­vartalanul és tervszerűen meg­­történienek. — Kicsit iskolás módon: kik a „jók” és a „rosszak”? — Talán a VERTESZ-t és a GYGV-t emelném ki. Munká­juk sokkal szervezettebb, s így eredményesebb is, mint koráb­ban, az I. sz. blokk szerelése­kor volt. Gond, hoqy az egyes szerelvények és műszerek null­­revíziói nem készülnek el a szükséges határidőkre. 'Remél­­hetőleq az I. blokk újraindítása után a PAV pótolja az elma­radásokat. — Köszönjük a tájékoztatást! CZAKÓ TIBOR Mindannyian tudjuk, hogy az ország nincs a legrózsásabb gazdasági helyzetben. Ilyen kö­rülmények között nem mindegy, hogy az atomerőmű létesítésé­hez biztosított milliárdokat ho­gyan és mire használjuk fel. Mi az, amire duplán kell köl­teni, mert pl. a beérkezett anya­got ellopják vagy „csak" el­pazarolják? Mert sajnos van ilyen! De nézzünk néhány konkrét példát 1982-ből. A portákon összesen 265 el­kobzás történt. Ebből 55 eset­ben italt vettek el. A fennma­radó 210 alkalommal elkobzott anyagok összértéke 150 ezer fo­rint. Érdekes módon, a meg­károsított vállalatok egy eset­ben sem tettek sem szabálysér­tési, sem büntetőeljárási felje­lentést. Fegyelmi felelősségre­­vonást is mindössze 14 esetben alkalmaztak. Ezen túl még azt a „fáradságot” sem vették ma­guknak, hogy a lefoglalt anya­gokért jelentkezzenek. Ilyen kö­rülmények között az már szinte természetesnek tűnik, hogy az ERBE ez irányú felszólító leve­lére a legtöbb esetben nem is válaszoltak. (Lehet, hogy ellop­ták az írógéppapírjukat is?) Arra is volt példa, hogy né­hányon átjöttek a Dunán csó­nakkal egy kis „gyűjtögetés­re", mondván, hogy „ha már egyszer miénk a gyár, akkor a ránkeső részt hazavisszük belő­le!" Aztán mégsem tudták ha­zavinni, helyette a hatóságok néhány kellemetlen kérdést tet­tek fel nekik... Igaz, hogy sok millió forint értékű anyagot beépítünk, de közben arról is „gondosko­dunk", hogy a szemétbe, uram bocsa', a hulladékba is bőven jusson. Konkrétan. A MÉH közel 1 millió forintot fizetett az elszál­lított hulladékanyagokért. Azt mondani sem kell, hogy ezek­nek az anyagoknak az értéke, ha beépítjük őket, messze fe­jűim ú'íjjia art az összeget, amit a MÉH-től kaptunk. És vajon tényleg mind beépíthetetlen hulladék volt? Remélem, hogy igen, és akkor legalább a lelki­ismeretünk tiszta marad. De az is tény, hogy az ERBE a hulla­dékanyagok válogatásával, né­piesen a böngészéssel, a fen­tieken kívül még 250 ezer fo­rint értékű anyagot mentett meg, és adott vissza a kivitele­ző vállalatoknak! A megoldás viszont nem a szemét váloga­tása, ami mellesleg nem egy kellemes munka, hanem az, ha eleve megakadályozzuk, hogy a 'hasznosítható anyagok a szemétbe kerüljenek. Ennek megakadályozására minden vállalatnál megvannak a fele­lősök. Lehetséges, hogy ezek az emberek mindig a másik dekádban dolgoznak? VÁGÓ JÁNOS N*vszeri%, V PAKS1SS3 KISZ ATOIVIERÖrVlŰ ÉPÍTKEZÉS BIZOTTSÁGA KISZ-alapszervezeti titkárok figyelem! KISZ alapszervezeti titká­rok figyelem! A KISZ-bizottság akció­­programjában szereplő „MAG”-napok beruházá­si szintű megrendezését árverés alá bocsátjuk! Jelentkezési határidő: 1983. április 5. Jelentkezni lehet: te­lefonon (80—47, 79— 19) és írásban a KISZ Atomerőmű Építkezés Bizottságán. A versenytárgyalásra a jelentkezett szervezeteket időben kiértesítjük. Azon alapszervezetek je­lentkezését, akik a „MAG” napokon kívül bármilyen jellegű beruházási szintű programot akarnak szer­vezni, szintén április 5-ig várjuk. Jó „MAG”-olást kíván a KISZ Atomerőmű Építkezés Bizottsága (A ,,MAG”-ról részlete­sebben a 2. oldalon olvas­hatnak, a „Játsszanak ve­lünk!" című cikkben.) És bogi/ áll le a II., III., IV. sz. blokk ? Nagy Sándor grafikája V. T.: Hozzáteszem az előb­biekhez, hogy igen nagy és kü­lönösen pontos, csaknem órá­ra összehangolt munkát kellett elvégezni a 21 nap alatt. Ta­pasztalataink kedvezőek. A leg­különbözőbb szervezetek olajo­zott együttműködésének köszön­hető a munkák tervezett befe­jezése annak ellenére, hogy menet közben értek bennünket meglepetések; olyan elvégzendő feladatok is, amelyek nem sze­repeltek eredetileg a karban­tartási tervben. H. J.: Igen, ezt én is meg­erősítem. Ez annál is inkább jelentős, mert — ha lehet így fogalmazni — ez volt az első éles „tréning”. A teljes belső csapat és az ERBE együtt, ösz­­szehangoltan dolgozott - sike­resen. V. T.: Kiemelném még azt is, hogy a 21 nap során semmi baleset, fennakadás, zavar nem történt, pedig a feszültségmen­tesítések, a nyomáscsökkenté­sek szigorú rendben és szaka­szosan történtek. És még egy „apróságot": a munkaszerve­zésnek külön gondoskodnia kellett a „külsősök” primerköri bejutásáról, sőt, a primerkörön kívüli uzsonnázási lehetőségek megteremtéséről is. Cz. T.: Tehát mindenkit csak elismerés, dicséret illet? H. J.: összességében igen. A blokk építésében, szerelésében közreműködő vállalatok jó mun­kát végeztek. Ha nem így len­ne, nem lett volna elég a 21 nap 87 ezer órás munkaprog­ramja, az üzemi próbákat is beleértve. Ugyanakkor az is iaaz, hogy a szerelés nem volt tökéletes, találtunk sok olyan hibát, amelyet jóval korábban kellett volna észlelni. V. T.: Az eredményességet önmagában jelzi az a tény, hogy december 28-tól február 11-ig különösebb zavar nélkül, jól dolgozott az I. sz. blokk. Egy blokk első próbaüzeme eseté­ben ilyenre — tudomásom sze­rint — alig van példa a KGST- erőművek történetében. H. J.: Az igazi vizsga csak ezután következik. Amikor el­érjük a teljes terhelést. Remé­lem, az a vizsga is sikeres lesz! (A riportot követően olyon mimikák elvégzése vált szüksé­gessé, melyek a tervezett meg­indulást késleltetik. — A szerk.)

Next

/
Thumbnails
Contents