Atomerőmű, 1983 (6. évfolyam, 1-8. szám)

1983-12-01 / 8. szám

ATOMERŐMŰ A PAKSI ATOMERŐMŰ építőt BERUHÁZÁS DOLGOZÓINAK LAPJA. VI. ÉVFOLYAM, 8. SZÁM 1983. DECEMBER Volt De termésícteven „denk' levonta a srvGéges okot A U , lenne, de mindenesetre oi sl blokk építésében, ***'*­­eben ulembe heiyezeseben Inén topasrtolatofc megmu­­tkoz nők majd o H. Sí. «» *> ,bb. blokkok epitesene,. —1982-ben m* JteteP<,,he indnrajunk naptárjában itt i etuhazáson felodotkent, nag „«ükkel és alóhúiottan? __ Azzal kezdeném.^ bog iéq 1W1 végén egészült eg koordinációs bólé". Oyokorlc ,tog egy olyan feszített uten érv, amely részletesen es te\< »t«n tartalmazza a kőzzem; 19831 november 3-án felavatták a paksi atomerőmű L sz. blokkját! Azóta eltelt több mint egy hónap, dolgos munkával s a szigorú ütemtervek sze­rint. Mondhatnánk: szürke hétköznapok, ha az átadás óta nem tudnánk mindany­­nyian, mennyire fontos egész népünknek minden kilowattóra, amelyet a paksi dujijiKsióiiiü áliit oiu. iu«i az ország villamosenergia­termelésének 10 százalékát jól értékesíthető termékké előállítani, ezzel is javítva az ország fizetési mérlegét. (Mindez természetesen neim jelenti, hogy nem lenne szükség továbbra is az ener­giával való takarékosságra.) Az építők, a szerélők, az üzemeltetők jó munkáját di­cséri az l. sz. diqkk eddigi zavartalan, biztonságos üze­melése, pedig a paksi atom­Lázár György miniszterelnök mondott ünnepi beszédet Fotó Horváth Béla adja a novemberben felava­tott I. sz. blokk, de ez az arány a többi blokk belépé­sével eléri majd a 30 száza­lékát. Ennek jelentőségét aligha lehet túlhangsúlyozni. Azon túl, hogy az ország villamosenergia-szükség­­lertének kielégítése biztosí­tott, egyetlen blokk egy év alatt annyi villamosenergiát fejleszt, amennyit 650—700 ezer tonna kőolaj elégeté­sével lehetne csak előállíta­ni. Ennyivel több kőolajat tudnak finomítóink magas feldolgozottságul, s külföldön erőmű KGST országokon belül sok szempontból pro­totípusnak számít. Az elis­merés mellett hangsúlyozni kell a felelősséget is: né­pünk, a népgazdaság számit a további blokkok mielőbbi, minőségben és biztonságos működésben az I. sz. blokk­hoz hasonló megépítésére. Ez a felelősség az előbb említett szürke hétköznapok minden órájára is igaz, a követelmények, az előírások szigorú betartására. Ahogy azt a november 3-i ünnepi munkásgyűlés szó­nokai is kiemelték, az atom­erőmű építése olyan szem­pontból is fontos népgazda­ságunknak, hogy a hazai vállalatok az eredeti tervek­hez képest nagyobb arány­ban vettek (vesznek) részt a berendezések gyártásában, szerelésében, a ez minden területen hozzájárul a mű­szaki -technikai fejlettségi színvonal emeléséhez. A bé­kés „atomklubba” való be­lépésünk így közvetlen ha­tással van a népgazdaság egészének fejlettségére. Az I. sz. blokk átadása alkal­mából az építőknek, szere­lőknek, üzemeltetőknek szó­ló elismerő szavaknak, ki­tüntetéseknek mindnyájan örültünk, s növelték dolgo­zóinkban a jogos önbizal­mat: a magyar munkások, műszaki szakemberek — együttműködve más orszá­gok szakembereivel — is képesek olyan bonyolult „műszer” megalkotására, mint az atomerőmű. Az ön­bizalom ugyanakkor nem je­lenthet önelégültséget Még sok nehéz nap vár minden­kire, míg a IV. hlokk is áramot ad, de az egyik leg­nagyobb munkasikert már elértük. Ezt a sokáig emlé­kezetes eseményt jelezte az is, hogy az avatáson megje­lent Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Miniszterta­nács elnöke, Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára, Méhes Lajos, ipari miniszter, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagjai, Borbándi Já­nos miniszrberelnök-helyet­­tes és politikai, gazdasági, társadalmi életünk számos más kiemelkedő képviselő­je. Jelen voltak az ünnepsé­gen a szocialista országok küldöttségei, Alekszej An­tonov, szovjet miniszterel­nök-helyettes, Todor Bö­zsi no v, a Bolgár miniszter­­tanács első elnökhelyettese, Ladislav Gerle csehszlovák miniszterelnök-helyettes, Wolfgang Mitzinger NDK- belá szén- és energiaipari miniszter, valamint Ryszard Buchowieeki lengyel bánya­ügyi és energetikai állam­titkár vezetésével. Itt voltaik az európai szocialista or­szágok Budapesten akkredi­tált nagykövetei, valamint Tolna megye, Paks város, az építésben közreműködő ma­gyar és külföldi vállalatok vezetői. Az ünnepi munkásgyűlés szónoka, Lázár György be­vezetőjében átadta a mun­kósgyűlés résztvevőinek, vendégeinek, az erőmű épí­tőinek a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottsága, személy szerint Ká­dár János szívélyes üdvöz­letét és a Minisztertanács jókívánságait. Beszédében hangsúlyozta: — Az épülő atomerőmű, amelynek első gépegységét avatjuk, nemcsak a beruhá­zás méreteit és műszaki bo­nyolultságát tekintve egye­dülállóan nagy vállalkozás, de újabb meggyőző példája a szocialista országok gyü­mölcsöző együttműködésé­nek és fontos szerepet tölt be az energiapolitikánk megvalósításában. — Energiapolitikánkban, az energiaforrások összetételé­nek további átalakításában fontos szerepe van az atom­erőműnek, amelynek első blokkja 1982. decemberétől ez év végéig csaknem 2 és fél milliárd kilowattóra ára­mot termel, az idei vilLa­­mosenergia-termelés tíz szá­zalékát adja. Ez a részarány a kapacitás (teljes kiépítése után meg fogja közelíteni a 30 százalékot. Beszédében kitért arra, hogy az erőmű a világ ma ismert nukleáris létesítmé­nyei között a legbiztonságo­sabbak közé tartozik. Ez an­nak köszönhető, hogy biz­tonsági rendszerének kivi­telezésékor nem csupán az erőmű építésének elhatáro­zása idején ismert módsze­reket, eljárásokat, eszközö­ket hasznosították, hanem azokat a tudományos ered­ményeket is, amelyek idő­közben születtek. Ez ugyan meghosszabbította az épít­kezés időtartamát és több­letköltséggel járt, de olyan mértékben megnövelte az itt dolgozó emberek és a tágabb környezet védelmét, ami úgyszólván teljesen ki­zárja egy veszélyhelyzet ki­alakulását. — A Paksi Atomerőmű el­ső blokkja már áramat ad. A következő években azon­ban tovább folytatódik az erőmű építése. Még három reaktorblokkat kell üzem­be helyezni ahhoz, hogy az erőmű elérje az 1760 mega­wattos teljesítményt. Az ed­diginél könnyebb is, nehe­zebb is lesz az építők dolga. Könnyebb, mert sok értékes tapasztalat halmozódott fel, és nehezebb, mert a köve­telmények (tovább nőnek, a mérce még szigorúbb lesz — mondotta befejezésül Lá­zár György, és még egy­szer szívből bratuláit az erő­mű és a paksi afomváros megteremtésében részt ve­vő valamennyi dolgozónak. Lázár Györgyöt követően felszólalt a munkásgyűlésen Alekszej Antonov, aki baráti szövői „eisőszüiöDinek ne­vezte a paksi beruházást, utalva ezzel arra, hogy a paksi atomerőmű nem csu­pán a magyar gazdaság éle­tében jelent fordulópontot, hanem jól példázza a szo­cialista országok együttmű­ködésében rejlő előnyöket is. Paks ugyanis az első integ­rációs atomerőmű. Nem ki­zárólag szovjet (tervezésre, gyártásra, szállításra alapo­zódik, hanem a KGST-tag­­országok sokoldalú gyárt­mányszakosítási egyezményei nyomán a reaktor csehszlo­vák gyártmányú, a hőcseré­lőt lengyelek, a technológi­ai szállítóberendezéseket az NDK, a biológiai védelem eszközeit pedig a bolgár vállalatok szállították. Üj vonása a magyar atomerő­műnek a különleges bizton­sági rendszer; voltaképpen ezért számíthat (prototípus­­maik. iA lelkes hangulatú ün­nepség végén Lázár György kitüntetéseket nyújtott át a beruházás szervezésében, meg vaios i tass ban Kiemelke­dő munkát végzett dolgozók­nak. Lapunk — mint cím­­fotómontázsunk is mutatja — mindig is figyelemmel kí­sérte az erőmű építését, az építés egyes szakaszait, ered­ményeit, gondjait. A fő fi­gyelem most a II. sz. blokk­ra irányul. Ha a korábbi ta­pasztalatok hasznosíthatók is, a feladatok továbbra is igénylik a magas szintű szervezést, az együttműkö­désit, a pontos, fegyelmezett munkát, az elkötelezett fe­lelősséget. így lesz? Meggyőződésem: igen, s hogy 1984. desembe­­róben ismét munkasikerek­­ben gazdag évről számolha­tunk be. CZAKÚ TIBOR JCdLmrn ” knmeJőmjl ilnmjpjekjet h IwLdog. á f met klnámink. minden. keiínej Kh őliMJÓnknxijk! -^A

Next

/
Thumbnails
Contents