Atomerőmű, 1983 (6. évfolyam, 1-8. szám)
1983-12-01 / 8. szám
ATOMERŐMŰ A PAKSI ATOMERŐMŰ építőt BERUHÁZÁS DOLGOZÓINAK LAPJA. VI. ÉVFOLYAM, 8. SZÁM 1983. DECEMBER Volt De termésícteven „denk' levonta a srvGéges okot A U , lenne, de mindenesetre oi sl blokk építésében, ***'*eben ulembe heiyezeseben Inén topasrtolatofc megmutkoz nők majd o H. Sí. «» *> ,bb. blokkok epitesene,. —1982-ben m* JteteP<,,he indnrajunk naptárjában itt i etuhazáson felodotkent, nag „«ükkel és alóhúiottan? __ Azzal kezdeném.^ bog iéq 1W1 végén egészült eg koordinációs bólé". Oyokorlc ,tog egy olyan feszített uten érv, amely részletesen es te\< »t«n tartalmazza a kőzzem; 19831 november 3-án felavatták a paksi atomerőmű L sz. blokkját! Azóta eltelt több mint egy hónap, dolgos munkával s a szigorú ütemtervek szerint. Mondhatnánk: szürke hétköznapok, ha az átadás óta nem tudnánk mindanynyian, mennyire fontos egész népünknek minden kilowattóra, amelyet a paksi dujijiKsióiiiü áliit oiu. iu«i az ország villamosenergiatermelésének 10 százalékát jól értékesíthető termékké előállítani, ezzel is javítva az ország fizetési mérlegét. (Mindez természetesen neim jelenti, hogy nem lenne szükség továbbra is az energiával való takarékosságra.) Az építők, a szerélők, az üzemeltetők jó munkáját dicséri az l. sz. diqkk eddigi zavartalan, biztonságos üzemelése, pedig a paksi atomLázár György miniszterelnök mondott ünnepi beszédet Fotó Horváth Béla adja a novemberben felavatott I. sz. blokk, de ez az arány a többi blokk belépésével eléri majd a 30 százalékát. Ennek jelentőségét aligha lehet túlhangsúlyozni. Azon túl, hogy az ország villamosenergia-szükséglertének kielégítése biztosított, egyetlen blokk egy év alatt annyi villamosenergiát fejleszt, amennyit 650—700 ezer tonna kőolaj elégetésével lehetne csak előállítani. Ennyivel több kőolajat tudnak finomítóink magas feldolgozottságul, s külföldön erőmű KGST országokon belül sok szempontból prototípusnak számít. Az elismerés mellett hangsúlyozni kell a felelősséget is: népünk, a népgazdaság számit a további blokkok mielőbbi, minőségben és biztonságos működésben az I. sz. blokkhoz hasonló megépítésére. Ez a felelősség az előbb említett szürke hétköznapok minden órájára is igaz, a követelmények, az előírások szigorú betartására. Ahogy azt a november 3-i ünnepi munkásgyűlés szónokai is kiemelték, az atomerőmű építése olyan szempontból is fontos népgazdaságunknak, hogy a hazai vállalatok az eredeti tervekhez képest nagyobb arányban vettek (vesznek) részt a berendezések gyártásában, szerelésében, a ez minden területen hozzájárul a műszaki -technikai fejlettségi színvonal emeléséhez. A békés „atomklubba” való belépésünk így közvetlen hatással van a népgazdaság egészének fejlettségére. Az I. sz. blokk átadása alkalmából az építőknek, szerelőknek, üzemeltetőknek szóló elismerő szavaknak, kitüntetéseknek mindnyájan örültünk, s növelték dolgozóinkban a jogos önbizalmat: a magyar munkások, műszaki szakemberek — együttműködve más országok szakembereivel — is képesek olyan bonyolult „műszer” megalkotására, mint az atomerőmű. Az önbizalom ugyanakkor nem jelenthet önelégültséget Még sok nehéz nap vár mindenkire, míg a IV. hlokk is áramot ad, de az egyik legnagyobb munkasikert már elértük. Ezt a sokáig emlékezetes eseményt jelezte az is, hogy az avatáson megjelent Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke, Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára, Méhes Lajos, ipari miniszter, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Borbándi János miniszrberelnök-helyettes és politikai, gazdasági, társadalmi életünk számos más kiemelkedő képviselője. Jelen voltak az ünnepségen a szocialista országok küldöttségei, Alekszej Antonov, szovjet miniszterelnök-helyettes, Todor Bözsi no v, a Bolgár minisztertanács első elnökhelyettese, Ladislav Gerle csehszlovák miniszterelnök-helyettes, Wolfgang Mitzinger NDK- belá szén- és energiaipari miniszter, valamint Ryszard Buchowieeki lengyel bányaügyi és energetikai államtitkár vezetésével. Itt voltaik az európai szocialista országok Budapesten akkreditált nagykövetei, valamint Tolna megye, Paks város, az építésben közreműködő magyar és külföldi vállalatok vezetői. Az ünnepi munkásgyűlés szónoka, Lázár György bevezetőjében átadta a munkósgyűlés résztvevőinek, vendégeinek, az erőmű építőinek a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, személy szerint Kádár János szívélyes üdvözletét és a Minisztertanács jókívánságait. Beszédében hangsúlyozta: — Az épülő atomerőmű, amelynek első gépegységét avatjuk, nemcsak a beruházás méreteit és műszaki bonyolultságát tekintve egyedülállóan nagy vállalkozás, de újabb meggyőző példája a szocialista országok gyümölcsöző együttműködésének és fontos szerepet tölt be az energiapolitikánk megvalósításában. — Energiapolitikánkban, az energiaforrások összetételének további átalakításában fontos szerepe van az atomerőműnek, amelynek első blokkja 1982. decemberétől ez év végéig csaknem 2 és fél milliárd kilowattóra áramot termel, az idei vilLamosenergia-termelés tíz százalékát adja. Ez a részarány a kapacitás (teljes kiépítése után meg fogja közelíteni a 30 százalékot. Beszédében kitért arra, hogy az erőmű a világ ma ismert nukleáris létesítményei között a legbiztonságosabbak közé tartozik. Ez annak köszönhető, hogy biztonsági rendszerének kivitelezésékor nem csupán az erőmű építésének elhatározása idején ismert módszereket, eljárásokat, eszközöket hasznosították, hanem azokat a tudományos eredményeket is, amelyek időközben születtek. Ez ugyan meghosszabbította az építkezés időtartamát és többletköltséggel járt, de olyan mértékben megnövelte az itt dolgozó emberek és a tágabb környezet védelmét, ami úgyszólván teljesen kizárja egy veszélyhelyzet kialakulását. — A Paksi Atomerőmű első blokkja már áramat ad. A következő években azonban tovább folytatódik az erőmű építése. Még három reaktorblokkat kell üzembe helyezni ahhoz, hogy az erőmű elérje az 1760 megawattos teljesítményt. Az eddiginél könnyebb is, nehezebb is lesz az építők dolga. Könnyebb, mert sok értékes tapasztalat halmozódott fel, és nehezebb, mert a követelmények (tovább nőnek, a mérce még szigorúbb lesz — mondotta befejezésül Lázár György, és még egyszer szívből bratuláit az erőmű és a paksi afomváros megteremtésében részt vevő valamennyi dolgozónak. Lázár Györgyöt követően felszólalt a munkásgyűlésen Alekszej Antonov, aki baráti szövői „eisőszüiöDinek nevezte a paksi beruházást, utalva ezzel arra, hogy a paksi atomerőmű nem csupán a magyar gazdaság életében jelent fordulópontot, hanem jól példázza a szocialista országok együttműködésében rejlő előnyöket is. Paks ugyanis az első integrációs atomerőmű. Nem kizárólag szovjet (tervezésre, gyártásra, szállításra alapozódik, hanem a KGST-tagországok sokoldalú gyártmányszakosítási egyezményei nyomán a reaktor csehszlovák gyártmányú, a hőcserélőt lengyelek, a technológiai szállítóberendezéseket az NDK, a biológiai védelem eszközeit pedig a bolgár vállalatok szállították. Üj vonása a magyar atomerőműnek a különleges biztonsági rendszer; voltaképpen ezért számíthat (prototípusmaik. iA lelkes hangulatú ünnepség végén Lázár György kitüntetéseket nyújtott át a beruházás szervezésében, meg vaios i tass ban Kiemelkedő munkát végzett dolgozóknak. Lapunk — mint címfotómontázsunk is mutatja — mindig is figyelemmel kísérte az erőmű építését, az építés egyes szakaszait, eredményeit, gondjait. A fő figyelem most a II. sz. blokkra irányul. Ha a korábbi tapasztalatok hasznosíthatók is, a feladatok továbbra is igénylik a magas szintű szervezést, az együttműködésit, a pontos, fegyelmezett munkát, az elkötelezett felelősséget. így lesz? Meggyőződésem: igen, s hogy 1984. desemberóben ismét munkasikerekben gazdag évről számolhatunk be. CZAKÚ TIBOR JCdLmrn ” knmeJőmjl ilnmjpjekjet h IwLdog. á f met klnámink. minden. keiínej Kh őliMJÓnknxijk! -^A