Atomerőmű, 1983 (6. évfolyam, 1-8. szám)

1983-06-01 / 4. szám

ATOMERŐMŰ ÉPÍTŐI Beszélni kell róla Társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett szabálysértések, vétségek, bűncselekmények a beruházáson Sok? Kevés? Viszonyítás, megítélés kérdése. Mert 1000 Ft értékű szer­szám eltulajdonítása is lehet sok, és 1000 Ft értékű anyag tönkretétele elenyésző, a be­épített milliárdokhoz. Mi az előbbit valljuk. Vajon hogyan ítéli meg a rendőrség a társadalmi tulaj­don védelmének helyzetét, a társadalmi tulajdon ellen el­követett cselekmények szá­mát, súlyát a beruházáson? Ezzel a kérdéssel keres­tem meg a Paksi Városi és Járási Rendőrkapitányság bűnügyi osztályának vezető­jét. — A társadalmi tulaj­don védelme terén sok te­kintetben javulás mutatkozik a beruházáson a korábbi évekhez képest. Különösen az őrzés-védelem javult, a ki­ás beléptetés fokozott ellen­­őrzöttsége. Emelkedett a beruházási társadalmi tulajdonvédelmi bizottság munkájának szín­vonala, hatékonysága. Ezek a megállapítások ak­kor is igazak, ha több gazda­sági vezetőnek a társadalmi tulajdon védelme iránt mu­tatott figyelme nem kielégítő. Nem gondoskodnak kellő mértékben a különböző anya­gok tárolásáról, mozgatásá­ról, a szerszámok, kisgépek őrzés-védelméről. Tény, hogy míg más bűn­cselekmény-kategóriába tar­tozó esetek csökkentek az utóbi években, a vagyon — ezen belül a társadalmi tu­lajdon — ellen elkövetett cselekmények száma növeke­dett a beruházáson, a város­ban. Ez természetesen összefügg a létszám, a beépítésre ke­rülő anyagok értékének és mennyiségének növekedésé­vel. Más volt a helyzet, amikor még szinte csak cement, be­tonvas volt az építkezésen, és más most, amikor nagy­értékű kisgépek, műszerek sokasága található. Az ilyen jellegű bűncselek­mények, vétségek számának növekedése ugyanakkor nem rontotta az ismertté vált és felderített cselekmé­nyek arányát, amely közel 70%-os. itt jegyzem meg, hogy a lopás alapesetében a cselekmény 1000 Ft-ig sza­bálysértésnek, 10 000 Ft-ig vétségnek, 10 000 Ft felett bűncselekménynek minősül. A beruházáson ismertté vált tulajdon elleni cselek­mények túlnyomó többsége a vétség kategóriájába esik. (Szerszámok, kisgépek, újab­ban műszerek eltulajdonítá­sa.) Néha a tudatlanság is szerepet játszik: olyan mű­szert is eltulajdonítanak né­­hányan, amit reaktori ren­deltetésén kívül az égvilágon semmire sem tud az illető használni, vagy egy olyan műszer-elemet, amely önma­gában csaknem értéktelen, a műszer egésze viszont hasz­nálhatatlanná válik. — Említene néhány jelen­tősebb vétséget, bűncselek­ményt 1982—1983-ból? — Ilyen volt 1982. júliusá­tól a beruházáson különböző vállalatok sérelmére történt elektronikus vezérlésű rend­szerek megbontása, a vezér­lőpanelek eltulajdonítása, mégpedig folytatólagos jel­leggel. Ezt a bűncselekményt csak idén sikerült felderíteni. A büntetőtörvénykönyv értel­mében a kár jelentős értékű­nek minősül, az elkövető a PAV egyik turbinagépésze. Az ügy jelenleg a bíróságon van. Említhetném, egy földgép markolókanalában elrejtett, majd a beruházásról eltu­lajdonított elektromos felvo­nót, amelyet egy más esz­köz utáni nyomozás során, a házkutatáskor találtak meg. Talán furcsa, de előfordul­tak „vállalati” lopások is, amikor az egyik vállalat fel­használ, beépít más vállalat tulajdonát képező anyagot. Sok kárt okoz a nemtörő­dömség, a hanyagság is, mint például amikor egy felelőtle­nül kezelt és felborult daru tört össze nagy értékű be­rendezéseket. Jelenleg több eljárás fo­lyik gépek, eszközök eltulaj­donításával kapcsolatosan. Az ön által említett sok —kevés viszonyításhoz sze­retném elmondani, hogy a beruházáson ismertté vált cselekmények számszerűsége az ott dolgozó 10 000 ember­hez képest nem nagyobb, mint más vállalatoknál, vagy területen, sőt inkább kedve­zőbb. A 10 000 ember túlnyo­mó többsége becsületes, vé­di és óvja a társadalmi tu­lajdont. Bár a vagyon ellen elkö­vetett cselekmények száma növekedett, szeretném meg­jegyezni, hogy ugyanakkor jelentősen javult a közrend, a közbiztonság. Az erőszakos, garázda cse­lekmények száma az utóbbi években jelentősen csökkent. — Befejezésül a társadal­mi tulajdon védelmével kap­csolatosan mire hívná fel ol­vasóink, dolgozóink figyel­mét? — Segítené a javulást, ha a gazdasági vezetők nagyobb aktivitással vennének részt az említett társadalmi tulaj­donvédelmi bizottságban. Szükséges lenne az egyes vállalatoknál, hogy rende­zettebb legyen a szerszám- és anyagkiadás, bevételezés. Különösen fontos, hogy a rendőrség jelzéseire, észrevé­teleire határozott intézkedé­sek történjenek a vállalat- és gazdasági vezetés részéről a megelőzés érdekében. Czakó Tibor Vigyázat, mérges gomba! Demokrácia Eddig is számos figyelmez­tetés hangzott el, sajnos sok­szor hiába! Az újságok, a rá­dió, a televízió többször is foglalkozott a gyilkos galó­cával, a mérges gombákkal, de nem mindenki hallgatott a jó szóra. Plakátok és más figyelmeztetések sem értek el teljes eredményt, újabb ha­lálos áldozatok következtek! Az erdő sűrűjében megla­puló. ártalmatlannak tűnő mérges gombák, elsősorban a gyilkos galóca, újabb em­beréleteket olthat ki. Senki sem maradhat kö­­zönbös! Az ön életét is fenyegetik, családiát. ismerőseit is el­pusztíthatják! Ezért a gombagvűjtőnek arra kell nagyon vigyáznia, hogy akár tudatlanságból, akár felületességből az ehe­tő gombák közé mérges gom­bát ne szedjen. Ezért az egyik alapszabály — csak olyan gombát szed­jünk. amelyet teljes bizo­­nvossáseal ismerünk. A má­sik szabály, hogy a legkisebb bizonytalanság esetén is mu­tassuk meg a leszedett teljés gombamennyiséget gomba­szakértőnek. A mérges gombák közül a legnagyobb veszélyt a gyil­kos galóca — és rokona, a fehér gyilkos galóca — je­lenti. Csaknem az összes ha­lálos kimenetelű gombamér­gezést e két fajta okozza. Ezért a legfontosabb ismer­tető ieeveit. minden gomba­szedőnek ismernie kell. Ezek a következők: A fe­hér tönkön gallért és jól fej­lett bocskort is találunk. Ka­lapja vékony húsú. és a le­mezei mindig fehérek ma­radnak. Fiatal állapotban fe­hér zárt burok veszi körül, toiáshéiszerűen. Ilyenkor könnyű összetéveszteni az ehető pöfetegekkel. Kifejlett példányait más ehető fajták­kal is össze lehet téveszteni, így a fehér példányait a csi­perkékkel, elsősorban a kerti és erdőszéli csiperkével. A csiperkéknek azonban kez­detben rózsaszín, később sö­tétbarna lesz a lemeze, és nincs bocskoruk. A galambgombák közül a zöldhátúakkal. így a varas­zöld. símazöld é<; a dióízű ga­lambgombákkal tévesztik össze. A galambgombának pattanva törő húsa van és a tönk csupasz — nincs se gallér. se bocskor rajta. A pereszkék közül elsősorban a sárgászöld pereszke hason­lít a gyilkos galócához, de ennek lemezei és tönkie is sárgás árnyalatú, bocskora és gallérja nincs. A fogyasztástól a tünetek megjelenéséig eltelt idő 8—40 óra, tehát akár másfél, két nap is lehet. A tünetmentes lappangási idő után kezdet­ben heves hányás, hasmenés jelentkezik, ezekhez izom­görcsök társulnak. Ha hasonló tünetek jelent­keznek, és az azt megelőző egy-két napon belül gombát is fogyasztottak, azt feltétle­nül a kezelőorvos tudtára kell hozni. A gombamérgezé­sek elkerülése végett tud­nunk kell, hogy a népszájon forgó babonák tévesek, va­gyis általánosítani minden gombára nem lehet. Ilyen például: csak akkor mérgező a gombából készült étel, ha az ezüstkanál meg­feketedik (az ezüstkanál a kéntartalmú vegyületektől feketedik meg, ezt pedig csak egyes, és nem minden mér­gező fai tartalmazza); vagy: sokan úgy vélik — minden gomba ehető, ha leforrázzák (a foró vízben azonban ép­pen a gyilkos galócák és más mérgező gomba hatóanyaga nem oldódik ki. Ezek lefor­­rázás után is halálosan mér­gezők maradnak. Sorolni lehetne még, hogy a mérges gombák színt vál­tanak, megkékülnek, vagy csípősek, vagy rossz ízűek, és a többi, de ne felejtsük el, ezek a megfigyelések csak egves gombákra érvényesek. Végezetül néhánv jótanács: — saját szedésű gombát ne ajándékozzunk el, — házaló árustól ne ve­gyünk gombát, — nvers gombát szellős, hideg helyen, legfeljebb egy napig tároljunk. — lehetőleg egyszeri étke­zésre való mennyiséget készítsünk el. a meg­maradt ételt 24 órán be­lül fogyasszuk el — és az úiabb fogyasztásig hűtőszekrényben tárol­juk, — tanítsuk meg gyerme­keinket is egy-két fon­tos tudivalóra. pl. nyers gombát ne fogyassza­nak, ne kóstolgassanak. Krasznai Attiláné közegészségügyi ellenőr Június 28. (kedd) 19.30: „Kinek pénze van” zenés kabaré két részben. Inke László kiváló művész, Tor­­dai Teri Jászai-díjas, Keres Emil Kossuth-díjas, Szeren­csi Éva, Józsa Imre és Mikó István közreműködésével. Július 2. (szombat) 20.30: A DFT keretében a Color és Óceán együttes koncertje (szabadtéri program). Mint ismeretes, ez év ja­nuárjában jelent meg a Mi­nisztertanács és a SZOT 1049/1982. (XII. 15.) számú határozata a munkahelyi de­mokrácia egyes kérdéseiről. Tudomásunk szerint a beru­házáson dolgozók közül so­kan nem ismerik ezt a fon­tos. és mindenkit érintő jog­szabályt. Tájékoztatásért la­punk Csizmadia Endrét, az Atomerőmű Beruházás Szak­­szervezeti Intéző Bizottság titkárát kereste meg. — Mi az említett MT-SZOT együttes határozat alapvető célja, lényege? — A határozat alapvető célja a munkahelyi, vállalati ég szakszervezeti demokrácia továbbfejlesztése. A meglévő, de sok helyen formálisan működő rendszerek érdemi működésének biztosítása. A jogszabályt megelőzően átte­kintették a hasonló tárgyú korábbi határozatokat. A gyakorlat által igazolt mód­szereket az új határozat megerősítette, a szükséges irányokat módosította. A határozat lényege, hogy lehetőséget ad — viszonylag tág kereteken belül — a vál­lalati, valamint a vállalati szakszervezeti szervezeti és működési szabályzatok szük­séges módosítására. Ez azt jelenti, hogy mind­egyik vállalatnál a helyi vi­szonyoknak és sajátosságok­nak megfelelően alakíthatók ki a munkahelyi demokrácia érvényesülésének rendszerei, az egyes formák hatáskörébe utalt témák és területek meghatározása. Mert nyilvánvaló, hogy más és más utalható a bizal­mi testület ülésére egy va­súti csomópont vagy egy Július 12. (kedd) 19.00: A madocsai népi együttes mű­sora (szabadtéri program). Július 20. (szerda) 19.30: A Benkó-dixiland koncertje. Augusztus 2. (kedd) 19.00: A Prognózis együttes kon­certje (szabadtéri program). Az MMK július 4-től 12-ig nagytakarítás miatt zárva. egészségügyi intézmény dol­gozóinak bizalmi testületé esetében. — Ez tehát azt jelenti, hogy át kell dolgozni, illetve módosítani kell a vállalati, a vállalati szakszervezeti szervezeti és működési sza­bályzatokat? — Igen. Mégpedig mielőbb. Meg kell szüntetni az eddigi párhuzamosságokat, a feles­leges bürokratizmust. A vál­lalati sajátosságoknak megfe­lelően lehet és kell elosztani az egyes témákat, amelyek a szakszervezeti bizottságok, illetőleg a bizalmi testüle­tek napirendjére kerülnek. A módosításoknak növelniük kell a munkásönigazgatás elvének, a dolgozók részéről a vállalati tulajdonosi tudat elmélyítését. Különösen a kü­lönböző szintű vezetők mun­kájának megítélésében, mi­nősítésében — elsősorban se­gítő jelleggel — kaphatnak nagyobb lehetőséget a de­mokrácia különböző formái. — Információi szerin* mennyire eredményes a ha tározat megvalósítása a be­ruházáson közreműködő vál­lalatok esetében? — Tudomásom szerint a vállalati szakszervezeti bi­zottságok már kidolgozták a szakszervezeti szervezeti és működési szabályzataikat, illetve javaslatokat tettek a vállalati szervezeti szabály­zatok szükséges módosításá­ra. Jelenleg ezeknek a bizal­miak, illetve a dolgozók kö­rében történő megvilágítása folyik, amelyet hamarosan a bizalmi testületek ebben a té­mában történő tanácskozása követ majd. Az eddigi ta­pasztalatok kedvezőek. Ha a dolgozók és a szakszervezeti bizottságok kölcsönös tájé­kozottsága javulni fog, a ha­tározat, különösen pedig an­nak megvalósulása szélesíteni fogja a munkahelyi demok­rácia eredményességét, ér­vényesülését. — Igényelhetjük, hogy a későbbiekben a fentiekre vo­natkozóan néhány gyakorla­ti példáról is tájékoztassa olvasóinkat, dolgozóinkat? — Természetesen. Én bí­zom benne, jó példákkal! — ó — r Az MMK programjából Pillanatképek Az épülő 3. blokk boxrész A 4. blokk boxrész Fotók: Deák Hunor

Next

/
Thumbnails
Contents