Atomerőmű, 1982 (5. évfolyam, 1-8. szám)
1982-04-01 / 2. szám
V. ÉVFOLYAM, 2. SZÁM 1982. ÁPRILIS Lázár György, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke, Tolna megyei látogatása során március 24-én délután a paksi atomerőműbe látogatott. Az erőmű-építkezés megtekintésére elkísérte K. Papp József, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára, Csáruházás rendkívüli erőfeszítéseket követel meg az itt dolgozó műszakiakól, munkáskollektíváktól, valamennyi vállalattól. Napjainkig 30 milliárd forint került beépítésre, ami az összes beruházási költségeknek mintegy egyharmada. Ez a beruházás a magyar ipar, az építő- és a szerelő vállalatok számára olyan feladatokat jelent, melyet nemzetközi segítség nélkül megoldani nem tudnánk. Elsősorban a szovjet tapasztalatokra támaszkodunk. Meghatározó a feladatok végrehajtásánál a szovjet tervező intézetek munkája, a szovjet ipar által gyártott termékek beszállítása. Ugyanakkor számottevő a csehszlovák, lengyel, bolgár és más szocialista országok vállalatainak is a gyártó tevékenysége, s esetenként a helyszíni szerelő munkája. A magyar ipar részéről is növekedett az utóbbi években a gyártó tevékenység, ez azonaz I. blokk párhuzamos kapcsolásának eredeti határidejét módosítani kellett. Ma minden erőfeszítésünk arra irányul, hogy miképpen lehet biztosítani a június 30-i párhuzamos kapcsolás megvalósítását. Bár a részhatáridők megvalósításánál komoly problémáink vannak, keressük annak módját, hogy mely területeken lehet a jelentkező csúszások behozására időt megtakarítani. A nehézségek ellenére is biztosítani kívánjuk a párt felső még nem tekinti az atomerőműépítkezést olyan területnek, ahol nyereségességét biztosítani tudja, — még mindig tapasztalható ellentmondás a népgazdasági és vállalati érdek között — mégis van ezen a területen előrelépés. Példaként említette meg azokat a jelentős eredményeket a műszaki teljesítésben és a nyereségesség biztosításában, melyeket a 22. AÉV ért el. Az elhangzott tájékoztatók és az ezt követő véleménycsere után Lázár elvtárs megtekintetmunka elhúzódott, s jelenleg rendkívüli erőfeszítések árán lehet a technológiai és a szerelő munkát befejezni; igen sok problémával küzd a VERTESZ az irányítási, technikai szerelésnél. A sorozatosan jelentkező gondok, hibák eredményezték, hogy vezetése és a kormány által meghatározott határidőket, illetve azt a velünk szemben támasztott elvárást, hogy ebben az évben az I. blokk mintegy 300 millió kW/ó. villamosenergiát termeljen. Kihangsúlyozta a kormánybiztos, hogy bár sok vállalat te a beruházás munkáit, ahol találkozott az egyes feladatokat végző vállalatok helyi vezetőivel. A beruházás megtekintését követően munkásgyűlés volt a 22. AÉV szerelő csarnokában, ahol mintegy kétezren hallgatták meg Lázár elvtárs beszédét. Elismerően szólt a látottakról és ezzel kapcsolatban tolmácsolta a Központi Bizottság és személy szerint Kádár János elvtárs üdvözletét. Majd szólt népgazdaságunk helyzetéről, sikereinkről, gondjainkról, és ezen belül az atomerőmű megvalósitásának szükségességéről. Kihangsúlyozta, hogy a népgazdaságnak szüksége van az itt megtermelésre kerülő villamosenergiára, ezért az I. blokk, majd azt követően a többi blokkok párhuzamos kapcsolásának megjelölt határidejének teljesítését várják az itt dolgozó kollektíváktól. Biztosította a jelenlévőket, s rajtunk keresztül a beruházás valamennyi dolgozóját, hogy a párt központi bizottsága és a kormány továbbra is nagy figyelmet fordít az erőmű építésére és minden segítséget megad a feladatok végrehajtásához. Beszéde befejezéseként Lázár elvtárs sok sikert és jó egészséget kívánt a beruházás minden dolgozójának. Lázár György elvtárs paksi és egyben Tolna megyei látogatása a nagygyűlést követően az esti órákban ért véget. Eszmecsere a turbina mellett Fotók; Deák Hunor Lázár elvtárs a beruházás dolgozóinak tartott beszédet A reaktornál... Lázár György látogatása a paksi atomerőműben Hűtővízrendszerek szár József, a megyei tanács elnöke. A vendégeket az atomerőmű vállalat székháza előtt Rigóczky István, a városi, járási pártbizottság első titkára, Dalios Tibor, a városi tanács elnöke, Kapolyi László, az Ipari Minisztérium államtitkára, Szabó Benjamin kormánybiztos, Pónya József, a PAV vezérigazgatója, Hegedűs György, a beruházási pártbizottság titkára fogadta. A látogatás bevezetéseként Lázár elvtárs és a kíséretében lévő vendégek tájékoztatókat hallgattak meg, melyen jelen voltak a beruházás politikai, társadalmi és gazdasági vezetői. Először Kapolyi László államtitkár tájékoztatta vendégünket, az ország energiaprogramjáról, az ezzel kapcsolatos feladatok végrehajtásáról. Ezt követően Szabó Benjamin kormánybiztos adott tájékoztatást a beruházás helyzetéről, a jelentkező gondokról, a kivitelező vállalatok munkájáról. Tájékoztatójában kihangsúlyozta, hogy a maga nemében eddig páratlan nagyságú beban közel sem olyan mértékű, mint ami elvárható lenne. A kormánybiztos tájékoztatója során kihangsúlyozta, hogy az új biztonsági filozófia szerinti építésből adódik a legtöbb gondunk. Ez komoly problémákat jelent a tervező intézeteknek. Ebből adódik, hogy főleg az első blokknál rendkívül sok volt a hibás terv, a tervek módosítása, és sajnálatos, de jelenleg is születnek döntések módosításra a már megvalósult rendszereknél. A feladatok végrehajtásakor derült ki, hogy nagyon sok vállalatunk e feladatra nem volt megfelelően felkészülve. Elsősorban a szükséges szakmunkás-létszám nem állt rendelkezésre, s most sem biztosított teljes egészében. Ugyanakkor nagyon sok probléma volt a feladatok előkészítésével, az anyag és berendezések biztosításával, a vállalatok közötti koordináció megteremtésvei. Az együttesen megjelenő nehézségek okozták, hogy sok A PAKSI ATOMERŐMŰ építésénél az érdeklődés középpontjában — érthető módon — az üzemi főépület áll, azonban érdemes a technológiai folyamat részét képező hűtővízellátás megvalósulásával is megismerkedni. A hűtővízellátás technológiai folyamatát, gépészeti rendszerét, mélyépítési műtárgyait, csővezetékeit teljes egészében a MÉLYÉPTERV tervezte. A hűtővízrendszer kapacitása többszöröse az eddigi legnagyobb hazai erőmű, — a Dunamenti Hőerőmű — vízigényének. A rendszer egyes létesítményei, amelyek az erőmű további 2000 MW-os bővítését is figyelembe veszik, mintegy 210 m’/sec. víz átbocsátására alkalmasak. Az 1—2. és a 3—4. blokk részére külön-külön gyakorlatilag azonos kilalakítású, kb. 52—52 mVsec. vízszállító képességű hűtővízrendszer létesül. Az 1—2. blokkok hűtővízrendszere — az un. I. hűtővízrendszer — teljes egészében megépült, az üzempróbák megtörténtek. A rendszert, összes berendezésével a Paksi Atomerőmű Vállalat átvette, és készen várja a reaktorblokk szerelésének befejezését, az erőmű indítását. A 3—4. blokk hűtővízellátását biztosító un. II. hűtővízrendszer kiépítése most van folyamatban. Jelenleg a vízkivételi mű vasbeton szerkezeteinek építése folyik, a résfalakkal körülzárt munkagödörben. Mellette épül a terepszint felett a szűrőhöz és medence, amelybe majd gravitációs dobszűrők kerülnek beszerelésre. A vízkivételi mű és az erőmű géoháza között megkezdték már a víz szállítására és szétosztására szolgáló NA 3600 mm-es és NA 2000 mm-es acél csővezetékek alapozását, szerelését is. Folyamatban van a felmelegedett hűtővíz elvezetésére szolgáló, 2X14 m2 átfolyási keresztmetszetű csatorna építése is. A mindkét hűtővízrendszert kiszolgáló létesítmények: a hidegvíz-csatorna, a vízkivételi művek vezénylője, a vízkivételi művek szerelő daruja, a szinttartó bukó a melegvízcsatornában, a melegvíz-visszakeverő csatorna és bukó, a melegvíz-csatorna, az első ütemben megépült, így ezekkel a jelenleg épülő rendszer munkái csökkentek, de azért így sem kicsik a feladatok. Az építkezés méreteinek érzékeltetésére néhány adat a II. sz. vízkivételi műről: A földkitermelés és megmozgatott föld mennyisége 135 000 m3, az eddig bedolgozott beton mennyisége 21 000 m3, a beépített betonacél 2000 tonna volt. Az ácsok közel 35 000 m2 zsaluzatot készítettek. Az építkezés generálkivitelezője, a 26. AÉV, jelenleg 80 fővel dolgozik a munkaterületen. Alvállalkozóként részt vesznek a kivitelezésben az ADUVÍZIG, a VÍV, a Bányászati Kutató Intézet, a CSŐSZER és a bajnai tsz. Idolgozói is. ,A résfalazást a KÉV végezte. A technológiai munkák generálkivitelezője a GANZMÁVAG és a VERTESZ. A vízkivételi mű építésének érdekes pillanata a beömlőnyílás megnyitása, a beszívótorkok előtti résfalszakasz robbantással történő eltávolítása lesz. A résfaldöntés tervezett időpontja: 1982. december. Heilmann László
