Atomerőmű, 1982 (5. évfolyam, 1-8. szám)
1982-12-01 / 8. szám
ATOMERŐMŰ ÉPÍTŐI Paksi virradat Ébred a város a dombtetőn, az éj sötét takarója átfakul, a hajnal zsongó apró zajaira, az élet ritmust vált álmatlanul. Atomváros! egyik újszülöttünk, a szőlő itt homokot fogott, távolról a dombtető fehér koronája, régi és új összenőtt, együttvirradott. Lent a völgyben a kitárult határ, mögötte a Nap arcát lassan fölemeli, megcsillan a víz, a fénytől tisztuló táj, erőműkolosszust a fénysugár átöleli. Megérik a munkásévek ezernyi gondja: Életre keltik a nyugvó energiát, reaktor gyomrában megfeszül a hő, műszerszemek vigyázzák a magenergiát... Gőzturbinák zúgó hangja száll: Generátorok mágneses terét metszi az erő, elektronfolyam indul a vezetéken át, transzformátorok zenéjére a feszültség magasra nő. Pókhálónyi ezüst színű drót húz íveket oszlopokon át, a feszültség erejétől kérgén, viszi az erőt, az energiát. Tiszta levegőjű madár röpte táj, a folyó kanyargóson ketté szeli, e táj szívében, mint jó anya gyermekeit, partjait magához öleli. Átfedi a múltat a jelen, nem ringanak malmok a Dunán. Amit e hullámcsillogású folyó adni fog, megpezsdül életünk lüktető ritmusán. GRÓF ALBERT Öt főtől több százig Vállalatunk, a Paksi Atomerőmű Vállalat 1976. január 1- én alakult meg azzal az új, nagyszerű, de nehéz, nagy felkészültséget igénylő feladattal, hogy az épülő atomerőmű beruházási tevékenységében vegyen részt, készüljön fel, majd lássa el az erőmű üzembe helyezési, üzemviteli, karbantartási munkáit. Néhány héttel később — január 24-én —, sor került az első KISZ-ala pszervezet léterhozására, melynek létszáma öt fő volt. (Az atomerőmű-építkezés területén ekkor már 10 KISZ- alapszervezet működött.) Megalakulásának évében — tekintettel alacsony létszámára — önálló programokat gyakorlatilag nem szervezett, tevékenyen részt vett viszont az atomerőmű-építkezés KlSZ-bizottsága által szervezett programokban, valamint a vállalat egészét megmozgató rendezvények szervezésében, lebonyolításában. A vállalat munkaerő-gazdálkodását rohamos létszámnövekedés jellemezte, ezzel párhuzamosan nőtt a KISZ-tagok, alakult a KISZ-alapszervezetek száma. Egyre több önálló programot — vetélkedők, kirándulások, sportnapok, vállalati ünnepségek —, szerveztek KISZ- tagjaink, melyek nagy része vállalati, illetve beruházás szintű megmozdulás volt. Az atomenergetika jól felkészült, speciálisan képzett szakembergárdát igényel. Ennek biztosítása érdekében kezdődtek el a hazai és külföldi — elsősorban Szovjetunióbeli — szakmai tanfolyamok, amik jelentősen befolyásolták a vállalat és a KISZ életét. Ennek kapcsán nyílt lehetőségünk felvenni a kapcsolatot a Novovoronyezsi Atomerőmű Komszomol Szervezetével, ami ma is él, s amit most már Pakson az itt dolgozó szovjet szakértőkkel igyekszünk továbbfejleszteni. Közben lakótelepünk is rohamosan fejlődött, sok alkalom kínálkozott munkánkkal hozzájárulni környezetünk alakításához. Számos társadalmi munkaakciót szerveztünk és szervezünk a gyermekintézmények - bölcsőde, óvoda, iskola -, a művelődési központ, parkok, játszóterek építésénél, később berendezésénél, karbantartásánál. 1979. végén KISZ-tagságunk létszáma 275 főre növekedett, s ebben lényeges számszerű változás napjainkig nem következett be. Megalakult FMKT-csoportunk, mely gazdája lett a különféle szakmai versenyek, vetélkedők, munkaakciók szervezésének, lebonyolításának. Több szakmában évente rendszeresen magas színvonalon kerülnek megrendezésre a szakmai versenyek, amit az is bizonyít, hogy fiatal szakembereink országos szintű versenyeken is jó eredményeket érnek el. Az „Alkotó Ifjúság” pályázati felhívásokra, újítási felhívásokra a jelentkezés rendszeres, a beadott pályamunkák aktuálisak, hasznosíthatók. Vállalatunknál a felfutással párhuzamosan egyre szélesebb körben bontakozott ki a brigádmozgalom, mely — köztük az ifjúsági brigádokkal -, a szocialista életmód alakításában nagy szerepet vállal. Vállalatunk vezetése rendszeresen megtartotta, s figyelemmel kísérte a fiatalok sajátos demokratikus fórumait, az ifjúsági parlamenteket. Tanulságuk szerint a fiatalok munkájára, aktív cselekvőkészségére bizton lehet számítani, amit eddigi tevékenységük is bizonyít. Ifjúsági bizottságunk 1979 óta működik, amely tevékenységével jelentősen hozzájárul a vállalatnál folyó ifjúságpolitikai munka eredményességéhez. Megvan az igény és a jól kihasznált lehetőség a helyi vagy kihelyezett szakmai tanfolyamokon, továbbképzéseken, illetve az állami oktatás különböző formáin való részvételre. Taglétszámunk, a KISZ-tagok aránylag magas szakmai-politikai képzettsége, mozgalmi tapasztalatai révén a beruházás KISZ-életében igyekszünk a tőlünk elvárt meghatározó helyet elfoglalni. Ami sajátossá teszi mozgalmi munkánkat, az a tanfolyamok, betanulások miatti nagyfokú lekötöttség, a KISZ- tagság aránylag magas életkora, és az ezzel összefüggésben álló családi gondok, letelepedéssel, beilleszkedéssel, pályakezdéssel járó problémák. Vállalatunknak a beruházási munkákban való egyre nagyobb fokú részvétele igen komoly feladat elé állította szervezetünk tagjait is. A munkák főleg a tavalyi év második felétől sokasodtak meg, egyre nagyobb szükséq van túlmunkák végzésére. Társadalmi munkaakcióinkat is elsősorban a gazdasági feladatokhoz igazodva szervezzük. Az atomerőmű üzembe helyezése, az üzemeltetési feladatok magas szinten való ellátása komoly felelősséget, önállóságot, önképzést igénylő tevékenység. Nem kitaposott úton járunk, magunk alakítjuk munkakörülményeinket, a szakmai és emberi kapcsolatokat ennek gondjaival, szépségeivel. Nég néhány nap és indul a paksi atomerőmű első 440 MW- os egysége, melynek elindítására, biztonságos üzemeltetésére vállalatunk kollektívája, fiatal szakembergárdája felkészült. Pétersz János Egyenruhásán az iskolapadban Közismert adat, miszerint iskolaköteles ifjúságunk elég nagy hányada nem fejezi be előírt időben az általános iskolai tanulmányait. Ennek számos oka van de szinte kivétel nélkül a szociális környezet és a család nem harmonikus funkcionálása a leggyakoribb. Miután a gyerek kimarad az iskolából két lehetőség között választhat. Az egyik a helyi mezőgazdasági vagy ipari üzemekben mind segédmunkás, a másik mikor felszippantja egy-egy nagyobb város, ingázó lesz vagy munkásszálláson lakó, de szintén segédmunkás. Megszabadulva eay nagy kényszertől, kötelességtől — mármint az iskolába járástól —, most már jóval szabadabban mozoghat, élhet, hiszen még aránylag magas fizetést is kap. Bárhová kerüljön, környezete és a naponta elvégzett kemény fizikai munka nem arra fogja ösztönözni, hogy befejezze általános iskolai tanulmányait. Ebben az ingerszegény környezetben tölt el 5-8 évet és ezután vonul be a hadseregbe, eleget téve állampolgári kötelezettségeinek. Hadseregünk felkészülten várja ezeket a fiatalokat, tisztában vagyunk gondjaikkal és ismerjük a mi feladatainkat is. Már elmondhatjuk, hogy hagyománya van a hadseregben általános iskolai oktatásnak. A közel évtizedes gyakorlati munka tapasztalatait leszűrve és hasznosítva, szinte szerves része lett ez az oktatási forma az egységes katonai kiképzésnek. így van ez egységünk esetében is, itt Pakson pedig 1975. óta. Természetesen a munka dandárját a III. sz. Általános Iskola 15 fős létszámú pedagóguscsoportja végzi. Minden tiszteletet megérdemelnek ezek a pedagógusok, hiszen a folyton változó tanrend (Iskolareform) az iskolák közismert sok-sok napi gondja után még este 3-4 órát foglalkozni az „egyenruhás gyerekekkel”, nem könnyű feladat. Erre a kemény feladatra vállalkozók valóban hivatásuknak érzik a pedagóguspályát. Tisztelet és köszönet ezért a szolgálatért. Természetesen a tanulók helyzete sem sokkal könnyebb. Ok is ledolgozzák a napi 10— 12 órát, vagy végrehajtják a kiképzési feladatot és ezután ülnek be az iskolapadokba. Talán ez a kisebbik gond, a nagyobb az, hogy 5—8 éve mór elhagyták az iskola padjait. Ez nemcsak időbeni elszakadást jelent, sokkal több következménye van ennél ... Ilyen lelki stressz alatt kell megkezdeni ismét a tanulást. Azért éri olyan pozitív hatás is a tanulót, mely serkentőleg hat és oldja az előzőekben érintett görcsöket. Itt a hadseregben tudja meg, hogy amennyiben eredményesen befejezi az általános iskolai tanulmányait lehetősége n“ílik még a katonai szolgálati ideje alatt szakmát is tanulnia. Igen nagy serkentő erő, hogy gépjárművezetői jogosítványt szerezhet leszerelés után. Több évre visszatekintve az a tapasztalat, hogy nem szabad ezt az oktatási formát megszüntetni, hanem hozzá kell igazítani a megváltozott körülményekhez. Számolnunk kell azzal, miszerint a már említett magas hányad nem csökken hanem emelkedni fog. Az elmúlt időszakban bekövetkezett változások — a katonai szolgálati idő csökkenése: ötnapos munkahét stb... — nehezítik mind a tanárok, mind pedig a tanulók helyzetét. Ettől függetlenül meg kell keresni és ragadni minden lehetőséget hiszen aránylag nagy létszámról van szó, akiknek ez az utolsó alkalom arra, hogy pótolják az elmulasztottakat. Hiszen abban a környezetben ahol eddig mozogtak, nem végezték el és leszerelés után zömmel ugyanabba a környezetbe kerülnek vissza, így amennyiben a hadseregben nem fejezi be iskolai tanulmányait, igen kicsi a valószínűsége annak, hogy később majd beüljön az iskolapadba. Egységünknél — csak az utóbbi évekre visszatekintve —, több százan fejezték be iskolai tanulmányaikat. Az új tanév szeptember 6-án indult és 1983. január végén lesznek az évvégi vizsgák. A vizsgákon nem nagy a bukások valószínűsége, az osztályokból igen alacsony a lemorzsolódottak szórna. Katonáink nemcsak a munkahelyen dolgoznak együtt civilekkel, hanem az iskolapadokban is. A művelődési központtal történt közös megegyezés alapján, amennyiben 10 főnél kevesebb lenne az általunk szervezett osztályok létszáma, akkor ezek a dolgozók a mi osztályainkba kerülnek beiskolázásra. A tanulás költséges és fáradtságos, teljes embert kívánó kemény munka. Ezt méltányolja a vállalat — különösen a 22. ÁÉV, és a 26. ÁÉV - úgy, hogy munkaidő-kedvezményt ad dolgozóinak, valamint hat nap tanulmányi szabadságot. A hadsereg pedig a költségeket fedezi, így a tanulóknak sem tankönyvre sem ceruzára nem kell költeniük. Tehát az iskola, a vállalat, az egyén és a hadsereg közös és jól szervezett tevékenységének lesz csak köszönhető ha a korábban eltanácsolt gyerekek végül mégis bizonyítványhoz jutnak. A nem könnyülő körülmények mindig megújuló formákat és módszereket kívánnak. A szeptemberben indult oktatási év egyik új formája az úttörőmozgalom és a hadseregben működő ifjúsági klub-mozgalomban rejlő lehetőségek jobb kihasználása az általános iskolai oktatás még hatékonyabbá tétele érdekében. A kiindulópontot az adja, hogy a III. sz. Általános Iskola úttörőcsapatának névadója Alpári Gyula. Az egyséaünk egyik nemrég alakult ifjúsági klubja Alpári Gyulát választotta névadójának, a klub tagjai pedig hagyományosan jó eredménnyel segítik az iskolába járó tagokat. Bízunk benne, hogy ez az újabb együttműködési forma még eredményesebbé teszi az oktatást és erősíti a kapcsolatot a két intézmény között, alakulatunk pedig teljesíti azokat az elvárásokat, melyeket pártunk XII. kongresszusa fogalmazott meg a Magyar Néphadsereggel szemben Beregnyei Miklós A KISZ-élet hírei 1982. november 10—14. között a beruházási KISZ-bizottság vendége volt a BUDOSTAL 2. vállalat ifjúsági szervezetének 3 fős delegációja. Ezen időszakban pontosították, illetve aláírták a nyáron előkészített együttműködési csereüdülési megállapodást. * A KISZ-szervezetek ismét elérkeztek az értékelés, tervezés időszakához. Az alapszervezetekben, KISZ-vezetőségekben 1983. január 15. és március 15. között kell beszámolni az 1982- ben végzett munkáról, meghatározni az 1983. év feladatait, ahol szükséges, új vezetőséget kell választani. * öt Tolna megyei klub adott egymásnak randevút Pakson, a Munkásművelődési Központban. Az évenként szervezett találkozó házigazdája idén a General’s klub (22. A ÉV) volt. Filmvetítéssel egybekötött aktuális témájú előadás, kitűnő hangulatú csapatvetélkedő, KI MIT TUD és disco szerepelt a programban. Baratsag klub? Az MMK KISZ alapszervezete — a beruházási művelődési bizottság anyagi segítségével — csak megtapsolható ötlettel állt elő és meg is valósította. Bátran mondhatjuk: fényes sikerrel. Játékos, hangulatos és ötletgazdag művelődési vetélkedőre hívták meg a Pakson dolgozó lengyel és szovjet barátaink képviselőinek 2—2 csapatát. A magyar színeket a 22. sz. ÁÉV és a PAV 1—1 csapata képviselte. írásban lehetetlen viszszaadni a közel háromórás vetélkedő, majd azt követő nemzetközi disco hangulatát. Csak címszavakban és bízva az olvasók fantáziájában... Hat „új” címerterve készült Paksnak, nemzeti tánc- és népdalbemutató, szellemi totó (egyebek között olyan kérdés: elvileg hány futója lehet egy sakkjátszmában egy játékosnak?), kanálfoci és hasonlók. Befejezésül — és versenyen kívül — „nemzeti italok" felismerése. A díjak remélhetőleg elnyerték a helyezettek tetszését; itt csak az első hármat említjük meg: 1. 22-es ÁÉV, 2. lengyel A, 3. PAV. Jellemző a sikerre, hogy a szovjet szakértők megígérték, hogy január végén ők rendeznek hasonlót. Később majd lengyel barátaink vállalják a házigazda szerepét. Egyöntetű vélemény volt, hogy ebből a találkozóból, vetélkedőből könnyen létre jöhet a „Barátság klub” - mindenki örömére. Kanálfoci Az egyik szovjet csapat a vetélkedés közben Fotó: Borbély Mihály
