Atomerőmű, 1982 (5. évfolyam, 1-8. szám)

1982-10-01 / 6. szám

ATOMERŐMŰ ... A PAKSI ATOMERŐMŰ @i I BERUHÁZÁS DOLGOZÓINAK LAPJA. : V. ÉVFOLYAM, 6. SZÁM 1982. OKTÓBER Késés, többletköltség, érdekeltség A napilapokból tudjuk: Robi Béta, ipari 'minisztériumi állam­titkár szeptember elején az Or­szággyűlés Ipari Bizottságának beszámolt a beruházások hely­­zetérőll, ezek között a paksi atomerőmű beruházás megvaló­sításának eredményedről, gond­jairól, valamint egy új — egye­lőre csak a paksi beruházáson bevezetésre kerüiő — ösztönzési rendszerről. Miivel ez az új ösztönzési rendszer mindnyájunk munkáját (és pénztárcáját) 'közvetlenül érinti (érintheti, érinteni fogja), fontosnak véltük a tájékozódást, és erkölcsi, politikai kötelesség­nek a tájékoztatást ebben a kérdésben. iMegéitő és segítő­kész partnerekre találtunk eb­ben Knirner István (OT-föelő­­adó) és Szőke Károly (Ip. M. fő munkatárs) személyében. Tel­jes körű, minden részletre kiter­jedő felírásra nem vállalkozha­tunk 'lapunk egy számában, de igyekszünk napirenden tartani a témát. Mint kiderült, kényes kérdés nincs, legfeljebb néhol árnyalt megfogalmazások.- Miért van szükség, mi indokolja egy új ösztönzési rendszer bevezetését Pakson? — volt az első kérdésem. — Az, hogy az eddigi ösztön­zők nem bizonyultok hatékony­nak, eredményükben nem érték el céljukat. 'Nem titok, hogy o jelenlegi nehéz Ibelső gazdasági helyzet kialakulásában a paksi beru­házás megvalósulása késésé­nek, a felmerült többletíköltsé­­gekmék is része van. A továb­biakban a szükségesnél súlyo­sabb terheket róni ü népgazda­ságra nem szobád. — A 'létesítés többletköltségei mellett (amelyek elsősorban a határidők betartásával, az anyag- és energiatakarékosság­gal előrelátó tervezéssel, jó munkaszervezéssel csökkenthe­tők) Ikülön terhet jelentenek más kihatások is. Az üzembe helyezés késedelme miatt a népgazdaságnak — mindnyá­junknak — többletterhet jelent költségesebb, hdgyomá nyes energiaihordozók elégetése. Ezek egy része (pH. fűtőolaj fel­használása) külkereskedelmün­ket is hátrányosan érinti. — ismeretes, hógy a beruhá­zás üzembe helyezési határide­jének betartása érdekében jó­váhagyott 200 mAKó forint (ahogy ezt Pakson mondják: kormánybiztosi preferencia) nem váltotta be a .hozzáfűzött reményeket. A 'pénz dlfogyott (kifizették, csaknem teljesen), a várt eredmény azonban elma­radt. Így egyértelművé vált egy új, hatékonyabb ösztönző rendszer kiafafcításónak és bevezetésnek szüfcségesséqe. Ez q vakodat» - tag mindnyájunk érdeke.- Értem. Az okokat, amiért a korábbi módszer nem vált be, most ne feszegessük! An­nái inkább szeretnénk halla­ni az újról, annok lényegéről, sikerének alapvető feltételei­ről! — A lényeget a valóságos vál­lalkozói, és kölcsönös felelős­ségi rendszer érvényesítése je­lenti. Durva példával: Egy épít­ménynek vagy szerelési egység­nek, mondjuk 100 miiiió forint a 'beruházási költségelőirányza­ta. Ha a tervező, 'beruházó, ki­vitelező, szerelő vállalatok vál­lalják, hogy ezt megvalósítják 90 imillSó költséggel, akkor a szerződés ailáírásta után (mond­hatni a szerződés aláírásáért), a megtakarításra tervezett ösz­­szeg egy részét — meghatáro­zott arányban — 'megkapják ki­osztható prémiumként. Ha a gyakorlati megvalósítás során a kivitelező, szerelő vállalatok további 5 millió forint költség­csökkentést érnek el (együtt­működve a tervező, beruházó vállalattal, és szerződésben rögzített imádon), akkor ebből tevékenységük hatékonyságá­nak arányában további kioszt­ható prémiumot kapnak. (Nem is keveset — a szerk. megj.) A végső elszámolás Oz egyes blok­kok és a teljes erőmű üzembe helyezésénél történik. A megta­karításiból származó összegek, ismétlem, prémiumként fizethe­tők ki, tehát nem terheli őket külön adózás. — Minden azon múlik, hogy a .vállalatok felismerik-e, hogy takarékosabb tervezéssel, jobb szervezéssel, s a megvalósítás­ban a kölcsönös függésből fa­kadó egymás iránti felelősség­gel az előirányzott költségekhez képest milyen megfolkaritásókat, ezzel együtt mekkora részese­dést érhetnék el. •- Közbevetőleg egy tétova kérdés az érdekeltségről. Tu­domásom szerint eddig külö­nösen a tervező, beruházó vállalatok (de a kivitelezők is), a minél magasabb be­­-uhárási költségekben voltak érdekeltek. Tervezők - terv­négyzetméter és százalék, be­ruházó - költségekkel ará­nyos bonyolitói dij, stb. Most ez ellenkezőjére fordul, ha jól értem? — A gazdaságii szabályozó­rendszer továbbra is érvényben marod, de a bérjellegű kifize­tések, 'pontosabbon a premizá­lások, jutalmazások terén Pak­son az új rendszer „közbeszól". Ez az előbbiekből talán kide­rült. Mindenki a beruházási költség-előirányzatok csökken­tésében lesz érdekelt, és — mint egyik legfontosabb költségcsök­kentő tényező - a határidők be­tartásában. — Különösen a szemléleti át­állás eleinte szokatlan lehet sok válldlotnád, de ha ez meg­törté nilk, akkor a tehetőségek kihasználására irányul majd a figyelem, nem pedig a csoda­várásba. — Még valamit! Sajátos ér­dek összeütközés és érdekegye­­zés jöhet (étire a vállalta®, va­lamint a népgazdasági és egyéni érdek összeszövődések­­bőí. Lehet, hogy pl. az egyik vállalat érdekei nem esnék egybe a pálosi részérdekekkel, a helyszínen dolgozóik törekvései­vel. Mivél a költségcsökkentés közvetlen eredményt 'hoz a bo­rítékban, ez előtt '(legalábbis Paks esetében), meg kell majd hajtani a vállalati zászilát, akár az összváHolOti érdek ellenére is.- Ez lassan oly szép, hogy — ahogy mondoni szokás - nem is lehet igaz. De vállal­kozásokról beszéltünk, ami tu­domásom szerint kockázattal is jár. Hol itt a kockázat? — Azok számára valóban ve­szélyes kockázat, akik az eddig felmutatott teljesítményüket sem tudják elérni. Természetesen a vállalkozás némii kockázatot mindenki számára jelent. Ugyan* is, 'ha a vá Maitok nem telje­sítik a vállalt megtakarítást (költség, határidő), akkor a már megélólegezett (és kifizetett) pénzt vissza keli fizetniük, még­pedig a részesedési alapiból! Elsődlegesén azok, akik a leg­­fritóáblb ludasak a költségek vagy a határidőik elfutásában.- Egy pillanat I Szóval, ha például én egy becsületes, a magam részét fillérre telje­sítő alvállalkozó vagyok, bűn­hődnöm kell (visszafizetni kell) akkor is, ha a fővállal­kozóm úsztatta el a nagyobb, „közős hajót”? — Nos, lehet, hogy ez a sír­nevet szisztéma túl szigorúnak tűnik az első pilla nafta, viszont éppen az „egy hajóban evezés” tehet biztosítéka annak, hogy a résztvevők odafigyelnek egy­másra, az eddigieknél jobban segítik egymást, értékes lesz mások munlkája is. És nem tesz­nek tönlkre egy, már elkészült részt, mert az - netán a tervek szerint útban van, vagy nehe­zíti — a kényelmes építést-sze­­relést. — I,tt lehetne megemlíteni, hogy az 'új ösztönző rendszer egyelőre kizárólag a paksi be­ruházáson kerül bevezetésre. Úgy is mondhatnám, hogy a öszfönzörendszer jó kihasználá­sa kivételes lehetőséget kínál a Pakson dolgozó válfajotok­nak akár jelentős mértékű ju­táimra zásra, premizálásra.- A legfontosabb összefüg­gésekről köszönöm a tájékoz­tatást. Felmerült bennem vi­szont még néhány kérdés, amelyeket várhatóan olvasó­ink is feltennének. Például olyan események bekövetke­zése esetén, amelyek függet­lenek a vállalatok törekvései- < töl, s ezek miatt következne be határidőcsúszás, költség­növekedés, ekkor is fizetni kell a „büntetéspénzt”? — Ilyen esetiben — természe­tesen, ha valóiban a vállalattól független eseményről van szó — az ö.nyagi felelősség megköve­telése méltónytdlOn terme. De a másik élőjellél is igaz. Például, ha a devizaszonzák a vállalatok szálmára kedvezően változná­nak csupán ebből eredően nem juthat külön nyereséghez, kü­lön jutalomhoz. — Hozzátenném, hogy a ha­marosan megjelenő végrehaj­tási utasítás nem szentírás. Amennyiben esetleg módosítá­sokra lenne szükség, nem fo­gunk várni éveikig. Az új ösz­tönzési rendszerre is igaz, hogy a gyakorlat fogja, bizonyítani életképességét.- Kötelező részt venni a vállalatoknak ebben az ösz­tönzési rendszerben? Ponto­sabban kötelesek vállalkozni költség- és határidő-csökken­tésre? Ilyen szerződések alá­írására? — Nem kötelező. 'Ezt nem «r­­ja, nem írhatja élő senki. De a nem vállalkozó vállalat sem tudja kivonni magát a rendszer hatása ollói, ha társvállalatai viszont ki akarják használni oz ösztönzési rendszerben rejlő le­hetőségeket. — 'Én azt mondanám, hogy muszáj bekapcsolódrvia, ha az általános vállalót! részesedésen túl további ijutallmalkot, prémiu­mot álkor adni dolgozóinak, mert erre csak a vállalkozás (és természetesen a teljesítés) biz­tosíthat anyagi fedezetet, for­rást.- Azt javaslom, szakítsuk most félbe a beszélgetést az­zal, hogy hamarosan folytat­juk. Akár ebben, akár széle­sebb körben, és Pakson. Ad­dig felkészülök újabb kérdé­sekkel. Remélem, ez a néhány sor is eléri célját, dolgozó­ink tájoztatását a bevezetés­re kerülő új ösztönzési rend­szerről. Köszönöm a segítsé­güket! — Nincs mit, örülünk, ha se­gíthettünk, és várjuk az újabb kérdéseket!- Meggyőződésem: lesznek még. CZAKÓ TIBOR Három, kettő, egy... Remélem, a talányosnak tűnő óim ellenére is ugyanarra gon­dolunk. Igen, közel van a visz­­szaszámláilás nulla pontija: az I. sz. Iblatók fiztikali (indítása, és az ún. párhuzamos kapcsolás, ormikor a Paksi Atomerőmű ára­mot ad az országos rendszer­nek. IDe addig van még tenni­való bőven. Lapunkban, mint olvasóink is észrevehették, fo­lyamatosain [figyelemmel kísértük az aktuális eseményeket, |a megfeszített munkát, mert mindnyájunk ügye lesz ez a ha­zai léptékkel történelmi ese­mény, amikor sok év erőfeszíté­sének eredményeként hazánk is tevőleges részévé válik az atom­korszaknak. A múlt hónapban Varga Ti­bor (ERBE helyszíni főmérnök) és Simon Péter (PAIV üzemvi­teli főosztályvezető) volt segít­ségünkre a tájékoztatásiban, most Balog! Jenő, a PAV mű­szaki 'igazgatóhelyettese vette át ezt a sajátos stafétabotot. Előző számunkban arról ír­tunk, hogy megkezdődött az in­tegrális tömörségi ipróbd az I. sz. blokkiban. IM.it jelent 'ez gya­korlatilag, és milyen eredményt hozott a próba? — 'Ez szeptemíher hónöip leg­nagyobb tmiunkasiilkere volt. Sőt, a KGST atamerőművi program­jának is kiemelkedő eredménye. Arról van szó ugyanis, hogy üzemszerűen lezártuk a primer­­köri hermetilkus teret, melynek nagysága mintegy 4ó ezer lég­köbméter. Ezután 1,5 bar túl­nyomást hoztunk létre O szi­lárdsági, illetve tömörségi pró­bához. Ennek gyakorlati délja atomerőművi 'környezetbizton­sági jellegű. Köztudott, hogy a primerköri rendszeriben imbjdon magais radioaktivitású víz ke­ring. Egy esetleges üzemzavar esetén (pl. csőtörés) a számítá­sok szerint kb. tíz-tizenöt percig radioaktív vízgőzzel szennyezet­té válhat a primer kört körülve­vő ún. Ihermetíkus tér — maxi­mális 1,5 Ibac túlnyomás kiala­kulásával egyidejűleg. Ha a szi­lárdság, illetve a tömörség nem megfelelő, altókor káros radio­aktív anyag kerülhet a légtérbe, az atomerőmű környezetébe. Elfogadott szovjet előírás maximálisam 14,5 százalékos szivárgást fogad el a környe­zetre gyakorlatilag veszélyte­len értékhatárként. Nos, a most elvégzett próba aillkaImával 10,8 százalék értéket mértünk, 'még­pedig folyamatosan 7—8 órás túlnyomás során! lEz számiunk­ra is meglepően jó eredmény volt. Azlt is megjegyzem, hogy o most építés alatt álló KGST együttműködéssel ikészülő atom­erőműveikben már előírták az ilyen biztonsági vizsgálatot, s hogy iRaltóson sikerült először ilyen szivárgási értéket elérni. Érzékeltetve a 10,8 százalé­kot: '.mintha az említett 4ó ezer légköbmétertérből' súlyosnak mondható üzemzavar esetén is, és csupán percekig, mintegy ujjnyi vastag csövön szivárog­hatna tói Szennyeződés... A próba szeptember 10. kö­rül fejeződött 'be. 'Eredményére az atomerőmű minden építője, szerelője joggal lehet büszke, mert munkájúk minőségének színvonalát is dicséri, legalább­is ebben a vonatkozásban. — 'Az előző riportban szó esett az elárasztásos próbáról is, mint 'következő feladatról. Ez mit jelent gyakorlatilag, 'és hol tartanak ennek elvégzésében?- Az ele raszltásos, vagy ahogy mi nevezzük spiinkter próba az előbb 'említett tömörségi vizsgá­lathoz kapcsolódik, és szintén biztonsági jellegű. lEgy primer­köri üzemzavar esetén túlnyo­másos, több száz fokos sxeny­­nyezett víz kerülhet a henmeti­­kus térbe, s onnan nem meg­felelő tömörség esetén — uniót már említettem — a környező légtérbe. Ez a víz a hermeti­­kus térben azonnal gőzzé válik. E gőz gyors kondenzálását, ki­­csapatását szolgálja Oz a be­rendezés, amely Hlyen esetben vegyileg megfelelően kezelt vi­zet permetez a hermetikus tér­be. Ezért is tarthat csupán 10 -15 percig komoly üzemzavar esetén is a hermetilkus tér túl­nyomásos állapota, mert a vízzé kondenzált gőz már nem okoz túlnyomást. Berendezéseink ebben az esetben liS jól vizsgáztak, a pró­ba sikeres volt. Szeptemberi feladatok közé tartozott még az il. sz. blokk építészeti (helyreállítási) és sze­relési munkáinak befejezése a különlböző vállalatok részéről, hogy biztosított tegyen az üzembehelyezési munkák zavar­talansága, ütemterv szerinti el­végzése. Az építészeti helyreál­lítások várhatóan október kö­zepén fejeződnek 'be, 'és néhány szerelési feladat is áthúzódott október első inaipjaiirá. — Mit emelne még ki a szep­temberi események közül, illet­ve kiket különösen eredményes munkájukért? — Megemlíteném még, hogy a fegyelem, a figyelem, a Va­gyonvédelem érdekében (átme­neti döcoenőkkel) megtörtént a terület lezárása szeptember 25- én. 'Hallottam, hogy egyesek szerint ezt mi nem készítettük elő kellőképpen, s így néhány váltalbtot váratlanul, felkészü­letlenül ért az esemény. Sze­rintem inkább néhány vállalat nem vette komolyan előrejelzé­seinket, nem hittek el, hogy szeptemiber 25-én valóban le­zárjuk a területet Kétségtelen, ez a 'lezárás az érdekelt és érintett vá Hallatok 'részér ől 'még jobb munkaszervezést, a dolgo­zóktól .még. jobb munkafegyel­met igényéi. Szokattllain lehet az is, (de minden csoda három na­pig tart), hogy az egyes válla­latok dolgozói a lezárt terüle­ten 'PAV-Os kísérőket kapnak. Kiemelni talán a GYGV kol­lektíváját lelhetne, akik elsőként vonóitok le az 1. sz. blokkról, és most már teljes erővel a 'má­sodik blokkira koncentrálhatnak. — Melyek lesznek október fő feladatai, amelyek eredményes elvégzésére legközelebb vissza­térhetünk? — Októberben alapvető fel­adatunk a rendszerek üzembe vétele és üzembe helyezése, va­lamint az áthúzódó építési és szerelési munkák befejezése, hogy megteremtsük a fizikai in­dítás minden feltételét. — Olvasóink nevében köszö­nöm a tájékoztatást. Az előző­ekből kitűnik, hogy az októberi feladatok sem kevésbé fontosak és nehezek, mint a szeptembe­riek. Legközelebb jó lenne arról beszámolni, hogy ímeg'kezdődik a fizikai indítás egyes szaka­szai, az építők, szerelők újabb munfcaslikerekénlt, erőfeszítéseik újabb eredményeként. Cz.T. Balogi Jenő, a PAV műszaki igazgatóhelyettese

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents