Atomerőmű, 1982 (5. évfolyam, 1-8. szám)
1982-09-01 / 5. szám
V. ÉVFOLYAM, 5. SZÁM 1982. SZEPTEMBER A PAKSI ATOMERŐMŰ _ BERUHÁZÁS DOLGOZÓINAK LAPJA építői ATOMERŐMŰ Császár István őrmester Lisztmayer Adám szakaszvezető Kovács Lajos szakaszvezető A reaktorberendezés védőcsőblokkján a Skoda gyár szakértői a melegjáratás után szükségessé vált javításokat végzik Köszőntjiik fegyveres erőinket Pákozd örökösei Móga János cs. kir. altábornagy tizenötezer főnyi serege Pákozd határában a híres janicsártemető téren, csatarendben várta Jellasics — szintén cs. kir. — altábornagy huszonöt-harmincezer főnyi seregét. Az időpont: 1848. szeptember 29,-e, délelőtt. Először álltak szemben császári-királyi csapatok császárikirályi csapatokkal. Jellasics seregéből Kempen tábornok döbbent rá elsőnek a helyzet drámaiságára és megrökönyödésében így szólt egy másik tiszttársához: Most látom, hogy a magyar nemzet áll ellenünk fegyverben, s hogy a cs. kir. hadsereg rendes csapatai állnak soraikban.” Az ütközet eredménye közismert, a csata megnyerése elsősorban nem mint nagy katonai tett vonult be a hadtörténelembe, hanem önérzetében, bátorságában, harcvágyában jelentett fordulópontot a jobbára újonc seregünkben. A reformkor szelleme ért zenitjére, az igazságtalanul megtámadott, s pusztított haza sérelme bosszúra tüzelte vitézeinket. E vitézek akkori felelős hadügyminisztere Mészáros Lázár honvédtábornok, majd altábornagy, aki 1845-ben még cs. kir. ezredes, az Olaszországban állomásozó 5. huszárezred parancsnoka. Az a Mészáros Lázár, akit a Magyar Tudós Társaság 1845. október 28-i kisgyűlésén felolvasott „A katonaságról" című munkája alapján tagjai közé fogadott. A Pakson dolgozó műszaki egység méltón tekinthetné akár névadójának is Mészáros Lázárt, hiszen Mészáros már 1840- ben látta: a hadsereget úgy kell szervezni és kiképezni, hogy képes legyen hazája függetlenségének megvédésére, de a védelmi feladatok elsajátítása közepette segítse a honi munkák megvalósítását is. Érdemes felidézni az Ö szavait: „De hogy ezt a hadi szolgálatra rendelt nemzeti rész biztosan tehesse, szükséges a többféle fegyvernemnek, melyekből egy értelmes és a hadkellék szerént hasznos seregegylet alakul, mindegyiknek tulajdona szerint, azont kiképzési tért és üdőt ki szabni, melly által a tudni és gyakorolni valókat megszerezhesse, ezek magáévá retele után pedig, u l.öz jókívánatát is kielégíthesse, úgy, hogy eltérvén egyenes hivatása köréből, összemunkálván, a közjótól igénylet tárgyakban, újra körébe vissza térjen, a tanultat ismétlendő, az ujjat tanulandó.” A paksi egység kiképzési feladatait jó eredménnyel hajtotta végre az elmúlt kiképzési évben. Ezt tanúsítja a kiképzés fokmérőjét jelentő szocialista versenymozgalomban elért eredmény: az „Élenjáró Zászlóalj" megtisztelő cím elnyerése — immár másodszor. KISZ-alapszervezeteink is eredményesen munkálkodtak az elmúlt időszakban. Az eredményességet fémjelzi, hogy ebben az évben birtokunkban van a KISZ KB Vörös Vándorzászlója. Kettős rendeltetésünkből adódóan évről-évre részt veszünk a vállalati munkaverseny-formákban is. Legnépszerűbb a brigádverseny, melynek keretében a múlt évben 26 rajunk a Szocialista Brigád címet, további 22 brigádunk viseli a Kiváló Munkabrigád, 71 pedig a Kiváló Ifjúsági Brigád címet. Eddig 24 elvtárs részesült a Kiváló Dolgozó, illetve a Kiváló Munkáért kitüntető címben. Az egység állományának egy része augusztusban eleget tett az Alkotmányban előírt hadkötelezettségnek és tartalékos állományba került. Közülük hárman - Császár István őrm., Kovács Lajos szkv. és Lisztmayer Adám szkv. elvtársak nevei kerültek bejegyzésre az egység dicsőségkönyvébe. A gazdag csapathagyományainkat öröklő első időszakos állományra is kemény, de szép munka vár. Részükre idézzük fel ismét Mészáros Lázár altábornagy máig érvényes szavait: „Jól tudom, hogy nemes honfi társaimnál nem hált betű, azon szép törvényes feladat, a hazát midőn veszedelem fenyegeti, védeni, jól tudom és hála érzettel mélytánlom, hogy tévé, s újra és mindig kész azt ismétlem." A közelgő katonai eskü előtt ehhez a nagy és nemes munkához kívánunk jó erőt és egészséget mind az első időszakos, mind pedig a már régebben szolgáló állományunknak. Beregnyei Miklós Simon Péter: - Az igyekezetre nagy szükség is volt, különösen a melegjáratás befejezése után, a hibák kijavításánál, főleg az irányítási rendszereknél, amelyeknél tapasztalataink szerint a legtöbb probléma adódott. Ezt követte a 2. revízió, a rendszerek meghatározott program szerinti átvizsgálása a tervezett terjedelemben. Megállapítottuk, hogy a berendezések jól viselték el a próbákat, ami azért is megnyugtató, mivel a melegjaratás az üzemi körülményeket a legjobban megközelítő teszt. A revízióval párhuzamosan nagy volumenű befejező építészeti és szerelési munkára is sor került az I. blokkban. Varga Tibor: — Ezt megelőzően a szovjet elvtársakkal számbavettük az üzembe helyezés összes hátralévő mozzanatát, a megoldatlan részeket, és a helyzetet felmérve, augusztus 21-ét határoztuk meg az integrális tömörségi próba előkészítése első napjának, és valóban ekkor sikerült megkezdeni az előkészítő munkákat, azaz augusztus 20-ra elvégeztük az addig esedékes összes feladatot. Simon Péter: Az előkészítés befejezése után, szeptember elsején megkezdtük az integrális tömörségi vizsgálatot, amelynél számítunk az érintettek további lelkes hozzáállására, igyekezetére, pontos, körültekintő és eredményes munkájára. Részleteiben és természetes, „forró” körülmények között kell vizsgálni egy atomerőmű viselkedését, a fizikai indítás (nukleáris üzem) előtt, és erre az úgynevezett melegjáratás keretében kerül sor. Ekkor lehet elvégezni a sok-sok beállítási munkát, és ekkor derül ki, hogy az erőmű megfelel-e az alkalmassági, ellenőrizhetőségi, valamint biztonsági követelményeknek, azaz jól működnek-e a műszerek, a szabályzók, a vezérlő áramkörök, az automatikus reteszek és védelmek, azaz a rendszerek megfelelnek-e előírt funkciójuknak. Újságunk hasábjain igyekeztünk nyomon követni eddig is atomerőmüvünk építésének fontos eseményeit, a szerelés ütemét. Az előző híradásaink óta bizony sok minden történt, rengeteg feladatot megoldottak a jelenlévő vállalatok dolgozói, és jelentős nagyságrendű munkákat tudhatunk magunk mögött. Erről beszélgettünk Varga Tiborral, az ERBE új, helyszíni főmérnökével, és Simon Péterrel, a PAV üzemviteli főosztályának vezetőjével, és a beszélgetés egy részletét rögzítettük. Varga Tibor: - A dolgozó kollektívák igen jó hozzáállása jellemezte a munkavégzés utóbbi fázisait. A vállalatok szakemberei nem ismerve fáradtságot, ha kellett, éjjel-nappal bent voltak, és megpróbálták minél gyorsabban megoldani a rájuk váró feladatokat. Persze, mindenki nem dolgozhatott egyszerre, hiszen nagyon szigorú sorrend szerint kell ténykedni, de ilyen kényszerpihenők alatt is szinte ugrásra készen várták, hogy rójuk kerüljön a sor. Varga Tibor: — Amikor az integrális tömörségi próba befejeződik, jön az elárasztásos próba a boxban, majd az utolsó kitakarítás. Ezt követően megkezdhetők a reaktorblokk fizikai indításával kapcsolatos munkák. Szóval van még mit csinálni, és lesz még lelkesedésre alkalom. Ám, a lelkes munkavégzéssel kapcsolatban nem volna helyes, ha elhallgatnánk néhány olyan hibát, amit nagyobb figyelemmel elkerülhettünk volna. Példának hozhatnék fel itt a kábelelvágásoktól kezdve a végállás kapcsolók befestéséig több olyan esetet, ahol felesleges munkákat, gondokat okoztunk saját magunknak. A jövőben ezeket feltétlenül ki kell küszöbölni, és én úgy gondolom, hogy ez sikerülni is fog.-ma Varga Tibor, az ERBE helyszíni főmérnöke Lapzártakor: Integrális tömörségvizsgálat
